2014. február 24., hétfő

Egészségnevelési előadás és véradás a rácsok mögött



2014. február 12-én 11 órai kezdettel vetítéssel egybekötött egészségnevelési előadást tartott a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben elhelyezett fogvatartottak részére Dr. Enyedi Judit infektológus főorvos, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Infektológiai Osztályának osztályvezetője.

A tájékoztató célja a fogvatartottak körében történő egészségmegőrzés fokozása volt, kiemelten a „Hepatitis C” vírus terjedésének megelőzése. A jelenlévők tájékoztatást kaptak a káros szenvedélyek következtében kialakuló krónikus megbetegedésekről, az emberi máj elváltozásairól. Jelen előadás az előkészítése volt a jövőben tervezett célirányos szűrővizsgálatnak, így felhívta a figyelmet annak fontosságára.

Néhány nappal ezelőtt a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete és az intézet Egészségügyi Osztályvezetőjének szervezésében véradásra került sor, melyen a személyi állomány tagjai közül 33 fő közel 15 liter vért adott.




2014. február 23., vasárnap

dr. Csernus Imre látogatása a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben

Dr. Csernus Imre előadása a börtönben

 
A heti programok keretében egyebek mellett a konfliktusok megoldásáról és az önbizalomról tartott interaktív előadást dr. Csernus Imre a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. A pszichiáter az önismeret gyakorlására, felelősségvállalásra és a problémáik kimondására biztatta a fogvatartottakat, akik közül többen életük nehezebb időszakaiba is beavatták az orvost.

 
A témáról a Gyarmati Televízió hírösszefoglalójában is tájékozódhatnak az érdeklődő nézők (Hírek naponta: 6.00, 7.00, 18.00 és 19.00 órakor a Gyarmati Televízió műsorán).




Ahogy az előadás kezdetén István Károlyné oktatásszervező kolléganőm elmondta, a rendezvényre az „Olvasáskultúra fejlesztése a reintegráció megalapozásában, új társadalmi csoportok bevonása a könyvtár használatába” elnevezésű, TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0075 azonosító számú projekt keretén belül került sor. A már-már megszokott író-olvasó találkozónak ezúttal Dr. Csernus Imre volt a vendége.

Ezen alkalommal a projekt együttműködő partnerei – a Kiss Árpád Általános Iskola és a Madách Imre Városi Könyvtár – képviseletében összesen 9 fő, a személyi állomány 21 tagja, valamint 34 fő fogvatartott volt jelen a Szent Mihály kápolnában.

A közel kétórás beszélgetésen szó esett a konfliktusokról, azok lehetséges megoldásairól, amelyből Csernus doktor külön kiemelte a férfiakra jellemzőbb „izomból” való konfliktuskezelést. 

Szó esett továbbá arról, hogy mitől felnőtt a felnőtt, mitől férfi a férfi, miért is fontos az önismeret, hogyan és miért hazudunk önmagunknak, hogyan szerezhetünk önbizalmat és az miért fontos, és miért élnek tovább a nők?

Mindeközben dr. Csernus a fogvatartottakkal szoros interakcióban maradva, a spontán reakciókat felhasználva mondta ki a maga sajátos stílusában az élet nagy igazságait.

A jelen lévők egy része elzárkózott a részvételtől, mondván „csak azért jöttem, hogy megnézzem az előadást”, volt, akiből félhangosan ugyan, de nagy mélységeket sejtetve szakadt ki a kérdés: „mind vesztesek vagyunk?”, és volt, aki elbújva önmaga elől kijelentette: „nekem az a rossz tulajdonságom, hogy egyenes ágon vagyok hülye”.

Annyi bizonyos, hogy senki lelke sem maradt érintetlenül: kinél így, kinél úgy, de mindenképpen elindult valami. Hogy azzal akar-e tovább dolgozni az egyén vagy sem, az meg már Csernus doktor szerint mindenkinek a saját felelőssége. 

A lehetőséget mi szeretnénk megadni, egy pályázat keretében ugyanis a tervek szerint a pszichiáter egy csoportfoglalkozás sorozatot tartana az érdeklődő és kiválasztásra kerülő elítélteknek. Megyek is pályázatot írni...

2014. február 9., vasárnap

Közönségtalálkozó - Al Ghaoui Hesna balassagyarmati látogatása



A heti programokra visszatekintve mindenképpen ki kell emelni a péntek délután azon eseményét, amely ezúttal nem a Balassagyarmati Fegyház és Börtön falai között került megrendezésre, hanem a Projektek Házában.  

Az „Olvasáskultúra fejlesztése a reintegráció megalapozásában, új társadalmi csoportok bevonása a könyvtár használatába” című, TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0075 azonosítószámú projektnek köszönhetően a Prima Primissima díjas szerkesztő-riporter, újságírónő, Al-Ghaoui Hesna látogatott el a városunkba, és ahogy István Károlyné oktatásszervező kolléganőm a bevezetőjében elmondta, egy kis tavaszt csempészett a télbe.



A Nógrád megyei kötődéssel, egészen pontosan salgótarjáni gyökerekkel rendelkező Hesna bevezetőjében elmondta, hogy amikor valaki interjút készít vele, akkor jellemzően két kérdés mentén szokott megindulni a beszélgetés folyamata: hány éves korában döntötte el, hogy hadi tudósító lesz, illetve szokott –e félni. Az esetleges kételyeket eldöntve azonnal leszögezte, hogy nem tartja magát hadi tudósítónak, majd a két kérdés mentén elindulva mesélt életéről, pályafutásának eddigi fontos állomásairól.

Mint a gyermekkorára visszaemlékezve elmesélte, alapvetően visszahúzódó, stresszes kislánynak tartja magát, akiben egykor sok vágy fogalmazódott meg, hogy mi is legyen, ha felnő. Az újságírói pályával kapcsolatos első szárnypróbálgatásai 8-9éves korában kezdődtek, amikor is a családja és önmaga szórakoztatására összeállította az első wc-újságot, egy A/4-es lapokra íródott, főcímmel, illusztrációkkal, hírekkel tarkított újságot, amit címéhez méltóan a wc-ben függesztett ki. A kezdetekkel kapcsolatban kiemelte, mennyire fontosnak tartja a nyelvtanulást, az ismeretek bővítését, mert mindez sok kaput megnyithat az ember számára. A nyelvnek köszönhetően nyílott lehetősége arra, hogy a szolnoki két tannyelvű gimnáziumból egy ösztöndíjas programnak köszönhetően eljutatott az Egyesült Államokba, ahol tizenhat évesen egy éven keresztül tanulhatott, de legfőképpen megismerhette az ottani szemléletet, illetve megírta első novelláját, melyet aztán több is követett. A hazatérése után, majd később a jogi diploma megszerzését követően kezdett el írni a Népszabadság kulturális rovatába, majd ezt követte a televíziózás.

Mivel az édesapja szír származású, Hesna számára mindig is helyén volt az, hogy milyen Szíria, milyen az arab világ. Annak idején sok kulturális- és munkakapcsolat volt az arab világgal, a rasszizmussal összefüggő problémák csak később alakultak ki, jellemzően a média hatására. Pedig az emberek ott is ugyanúgy élnek, mint nálunk, de vannak olyan kulturális sajátosságok, melyek eltérőek. A családi kötelékeket és előbbieket is figyelembe véve egyfajta missziójának érezte, hogy megismertesse az emberekkel a Közel-Kelet világát.

A televíziónál a Híradó és a Panoráma műsoraiban dolgozott, a kezdetekre visszaemlékezve elmondta, hogy az első olyan interjúját, ami igazán nagy durranásnak számított, a Szíriában élő nagybátyja segítségével, a húga társaságában készítette, 23 éves korában a szír honvédelmi miniszterrel. Abban, hogy ez az interjú létrejöhetett, nagy szerepe volt kitartásának és a kezdők bátorságának, illetve annak, hogy a húga segített a tolmácsolásban, mert ekkor ő maga még nem beszélte jól az arab nyelvet. Az arab nyelvtudását később akkor csiszolta, amikor egy darabig Szíriában és Tunéziában is élt.

Televíziós pályafutása során úgy hozta a sors, hogy ha valami történt a Közel-Keleten, és volt rá keret, akkor őt küldték forgatni. Mindez nem volt tervezve, csak így alakult. Egyebek mellett dolgozott Libanonban, Líbiában, Szudánban és Egyiptomban is, mint mondta, ha egy újságíró szívből akar dolgozni, akkor ismernie kell azt a területet, amiről ír, és a helyszínre kell mennie. Különleges helyzetekkel, különleges emberi sorsokkal találkozott, melyekre esetenként sokkal több időt szeretett volna szánni, mint amennyi lehetősége erre a szűkre szabott műsorkeret miatt volt. A tudósítások előkészülete rengeteg logisztikai munkát igényelt, veszélyekkel járt, mégis sok esetben lutri volt, hogy minden a helyén lesz, vagy hiába a ráfordított idő, mégsem sikerül a munka úgy, ahogy szerették volna. A haditudósítók és az újságírók élete sok felkészülést, lemondást igényel, önmagában csak a háború miatt elmenni valahová mindenképpen elhibázott lépés. Sokszor kellett félelemmel szembenéznie az ismeretlennel, de ha az ember bízik önmagában, és abban, hogy megoldja a helyzetet, akkor sikerülhet a céljai elérése. Mindeközben rengeteg szívességet kell kérni, illetve nagyon fontos a megfelelő diplomáciai érzék – és nem csak a háborús helyszíneken. Természetesen mindezt egyedül nehéz jól csinálni, az ember önmaga nem feltétlenül tudja megvalósítani a terveit. A személyes, emberi tényezőkön túl ebben jelentős szerepe van a támogató családi háttérnek, a barátoknak, illetve annak a szakmai stábnak, akikkel az újságíró-riporter együtt dolgozik.

A „Bábel – Hesnával a világ” című kéthetente megtekinthető méltán népszerű televíziós műsor alapkoncepciójánál a megvalósító stáb először is azt tisztázza, hogy mi az a téma, ami őket érdekelné. Az élet szinte minden területéről igyekeznek olyan történeteket, témákat keresni, amit kellően izgalmasnak, bemutatásra érdemesnek tartanak. Ezt követően kezdetét veszi az interneten a célirányos keresés, avatta be a jelenlévőket egy kicsit a műsorkészítés kulisszatitkaiba Hesna. Abba viszont nagyon nehéz belegondolni, hogy mindez hogyan történhetett az internetes korszak előtti időkben…

Amikor megtalálták a kiválasztott témakörhöz illő konkrét sztorit, akkor felveszik a leendő riportalannyal a kapcsolatot, és igyekeznek meggyőzni őt arról, hogy számára is mennyire pozitív dolog, ha történetét megismerhetik az emberek, az MTV nézői. A gond esetenként csak akkor jelentkezik, amikor kiderül, hogy az MTV az nem a Music Television, hanem a Magyar Televízió. Előfordult, hogy egy interjú épp emiatt ugrott… Hesna és munkatársai ilyenkor érzik, hogy milyen pici országból érkeznek, és ennek mennyire nincs súlya. Aztán később jön egy új téma, jön egy új interjúalany, aki visszaadja a hitet, és jónak tartja, hogy Magyarországról elutaztak hozzá, és fontosnak tartják a sztoriját.

A forgatások minden esetben pontos, körültekintő tervezést igényelnek, az előkészületek során megtett munka valahol olyan, mint egy puzzle kirakása – ha egy darab is hiányzik, akkor nem lesz teljes a kép. A Bábel célja nem az öncélú szórakoztatás, hanem az emberek elgondolkodtatása arról, hogy egyes történeteket megismerve, azokhoz viszonyítva saját problémáik, saját nehézségeik nem is tűnnek olyan komolynak. Gondoljunk csak bele annak a férfinak a helyzetébe, aki tizenhárom éven keresztül ártatlanul ült a siralomházban egy olyan több emberen elkövetett gyilkosság miatt elítélve, amit nem követett el. Az ilyen történeteknek köszönhetően az emberek képesek lehetnek átértékelni saját sorsukat, újragondolni mindennapjaikat.    
     
Lássuk meg, mi minden van a világban, nézzünk szembe félelmeinkkel!" – említi Hesna riportjainak egyik legfontosabb motivációjaként. – "Az emberek sokszor magukra ismernek a történetekben. Különböző színeket mutatunk be a világból, hogy mindenki lássa, mennyire sokszínű az őket körülvevő világ. Ezek a forgatások sokszor szociológiai kísérletek is, amelyek közelről mutatják meg a nagyvilág egy apró szegmensét. Emiatt rendkívül áldásos tevékenységnek tartom."

A beszélgetés vége felé közeledve Hesna elárulta, hogy tervei ugyan vannak, de most a legfontosabb, hogy áprilisban érkezik a babája, aki a terveket átgondoltatja. Szeretné ugyan, ha később a Bábel folytatódna, mert egy áldásos dolognak tartja, ami számára is élményt jelent. Amennyiben ez nem valósulhat meg, akkor pedig új utakat keres. Jelen pillanatban azonban, életében először azt gondolja, hogy a munka, a szakma egy kicsit háttérbe szorulhat, és most a család az első.

Az őszinte, emberi bemutatkozás után Hesna a tőle megszokott figyelemmel, türelemmel és kedvességgel válaszolt a felé irányuló kérdésekre, majd a közönség számos tagjának dedikálta a „Háborúk földjén” című könyvét.


               

Folytatódnak a záróvizsgák...

Ezen a héten folytatódtak a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben az "INNO-Váltó" Innovatív, kísérleti foglakoztatási program fogvatartottaknak / szabadultaknak" című TÁMOP pályázati projekt (azonosítószáma: 1.4.3-12/1-2012-0155) keretén belül elindult képzések, az 500 órás informatikai képzés és az irodai asszisztens-képzés záróvizsgái. A web designer szakképzés résztvevői csütörtökön tettek eleget vizsgakötelezettségüknek, míg a leendő irodai asszisztensek szerdán és szombaton adtak számot megszerzett tudásukról és felkészültségükről.




2014. február 3., hétfő

Folytatódott a családi döntéshozó csoportkonferenciák előkészítése





Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása 
(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)
NCTA-2013-3699-G

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, illetve a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott projekt megvalósításában partnerségben dolgozva 2013-ban kezdte el a fenti projekt családi döntéshozó csoportkonferencia (röviden csdcs) részelemének lebonyolítását. A csdcs foglalkozások lebonyolítása érdekében az elmúlt pénteken is megtartásra került két egyéni foglalkozás, melyen részt vett a KÖSZ Magyarország Alapítvány vezetője, Negrea Vídia, Szegő Dóra szociológus, illetve a Balassagyarmati Fegyház és Börtön pszichológusa.  Az előzetes tervek szerint vállalt öt fő elítélt így kivétel nélkül bevonásra került, a szakemberek már több családdal is felvették a kapcsolatot, és hamarosan a döntéshozó foglalkozásokról is beszámolhatok.
 
 

Vers... a bezártságról...


Egy újabb vers a ma már egyszer megidézett fogvatartott alkotásai közül, ismételten közzétételre alkalmas, teljesen vállalható gondolatokkal...

 


Bezárva, de mégis szabadon


Hé, ember! Ne feledd el, hogy a Világ mindenkié, és hogy felelni kell tetteidért.
Tetteid következménye, hogy jelenleg zárva vagy,
De ne félj, ne keseregj, hanem tedd azt, amit én:
Felelek tetteimért.
És légy hálás Istennek, hogy még csak bírád mondta ki ítéleted,
Mert meghagyta létedet.
Hisz létedet életté válthatod, ha rájössz, hogyan kérj bocsánatot.
És hogyha ezt tiszta szívvel, ép elmével teszed, megnyered az örök életet.
És azért, hogy ne élj hiába, arra kérlek, hogy olvass a Bibliádba.
És ne csak olvass, hanem láss is, s lásd meg azt, hogy számodra mit ad.
Azt adja, amit nekem is adott Isten, jelenléti szabadságot.
Mikor már nem zavar, hogy zárva vagy,
Mert az életed lett szabad.


Vers... - őszinteségről, álarcokról...


A most következő vers egy olyan fogvatartott alkotása, aki úgymond kék-zöld a visszaeséstől, élete nagy részét a rácsok mögött töltötte. A legtöbb letöltő házat ismeri, magatartása nem tekinthető sem együttműködőnek, sem normakövetőnek, a szabályok megtartására csak rövid ideig képes. A versben megfogalmazott gondolataiban azonban azt hiszem, van igazság...



Minden reggel


Minden reggel álarcot kell vennie annak az embernek,
Ki nem ismeri még magát annyira,
Hogy mindenkinek saját önmagát adja.
S ezzel azt hiszi, hogy vívmánytalan harcát ki tudja kerülni,
Ami az emberek számára képtelenség,
Hisz minden ember számára a legnagyobb ellenség
Saját magával megharcolt csatája,
Annak érdekében, hogy letisztultan tudjon nézni valaki másra,
Azaz az egész világra.
Remélem, sok ember gondolkozik el,
Hogy az álarcokat végre felejtsük el.
És legyünk őszinték mindenkivel,
Hisz minden hamisságért
Egyszer mindenkinek felelni kell. 

Bűnmegelőzési célú intézetlátogatás

A múlt hónapban a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0033. számon folyamatban lévő, "Összefogás az áldozatokért" című pályázati projekt keretében középiskolai tanulók jártak a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, dr. Fábri Miklós pártfogó felügyelő Úr kíséretében. A bűnmegelőzési célokat szolgáló intézetlátogatás keretén belül a büntetés-végrehajtási intézetbe ellátogató fiatalok előadást hallottak a bv. intézet történetéről, múltjáról és jelenéről, aktuális szakmai tevékenységéről, illetve két önként jelentkező elítélt személyes életeseményein keresztül mutatta be a börtön világát.     







2014. február 1., szombat

Külföldi vendégek látogatása

A héten öt belga fiatal járt az intézetünkben, akik különböző nemzetközi bűnmegelőzési projekteket látogatnak meg. Így jutottak el Magyarországra is, ahol a Váltó-sáv Alapítvány "INNO-Váltó" Innovatív, kísérleti foglakoztatási program fogvatartottaknak/szabadultaknak" című TÁMOP-projektjének a megvalósításába is betekintést nyertek a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. 

Az intézet szakmai tevékenységének bemutatását követően a vendégek bepillantottak a folyamatban lévő irodai asszisztens képzésbe is. Visszajelzésük alapvetően pozitív volt, elismerően nyilatkoztak a fogvatartottak részére felkínált különféle oktatási, kulturális lehetőségeket illetően.


  

Egy fogvatartott sorsa --- igaz történet alapján... 4. rész





A történetet folytatom…

Ott tartottam, hogy bekerültem a Markóba. Ebben az intézményben tartanak mindaddig, amíg a szállítási osztályról meg nem érkezik a parancs, hogy melyik is lesz az anyaházam. Várakozásom alatt történt egy s más, először négyszemélyesben voltam, majd hatfősben. Itt mindenféle ember megfordul, az ország összes börtönéből, ugyanis tárgyalásokra is ide hozzák az embereket. Mivel látták rajtam, hogy első bűntényes vagyok, a ,,normálisabb” emberek fölvázolták, mire számíthatok és mire nem, és ami a legfontosabb, mire figyeljek oda. Meséltek olyan dolgokat, amit gusztustalannak és embertelennek tartottam, és persze ez az is!!! Volt egy fő mondatuk: „nem a börtön nehéz, hanem az emberek”.

És ez a civil életben is így van. Ha valakikkel együtt él az ember, és például megutálnak valakit, vagy csak nem szimpatikus a számukra, akkor kitalálnak történeteket róla, és elhíresztelik tudatosan. És a börtönben még pluszban próbálják a hivatásos személyzetet is befolyásolni a kitalációjukról. Sajnos a börtönben ez sok ember passziója, de az igazi kiváltó ok a következő: ha már ,,nem egy követ fújsz a többiekkel”, vagy ha van kapcsolattartásod és tudsz vásárolni, vagy jobb munkát kapsz…

Egy-két szóval jellemezve, mindez  az irigységből és féltékenységből fakad. Bármi alapot adhat erre, ami kicsivel több, mint a másiknak van, vagy ha egy orrhasznival is előrébb tartasz. Na, én figyelmesen hallgattam a börtönélet igazi dolgait, vagy csak a felfújt ijesztő történeteket, melyekből leszűrni, mi igaz és mi a kitaláció... Ember legyen a talpán, aki eligazodik… De azért érdemes végighallgatni mindent.

Nekem is sikerült részesülnöm az utálkozásokból. Valaki a szemedbe is mondja, mi a baja veled, de sok sunyi csak a hátad mögött beszél rólad. Rettentő dolog ez az irigység! Az álláspontom a következő maradt: úgy láttam jónak, hogy távolságtartó leszek, mert talán így elkerülöm az ellenszenvet mások szemében. De börtönjáró embereknek teljesen mindegy, hogy mivel találják meg az embert. Ezek mellé párosulnak a megkeseredett életűek. Borzasztó átélni ezeket a dolgokat. Folyton résen kell lenni itt a börtönben!!! Itt a kétszínűséget könnyen le lehet leplezni, csak figyelni kell az embereket, én ezt teszem. Folyamatosan tanulmányozom őket, hiszen színházi előadásként látom szereplésüket, csak akkor van gond, ha valaki bedől a kitalációknak, sok embert így intéznek el, és így ugrasztanak össze.

Remélem jól írtam le és lehetett érteni a mondanivalómat. Ja, és ami még fontos, mindezekkel párhuzamosan az emberek többsége itt bűnöző- és maffiakomplexussal küzd, normális gondolkodású illető ettől kiakad, és nem várt arcreakciókat produkál. Na, ettől is unszimpatikussá válik az ember, én már csak tudom tapasztalatból! Mélységesen elítélem az igazságtalanságot, és ha átvernek valakit, az rettentően dühít, arról nem beszélve, ha valaki mögött sunyiskodnak. Rengeteg dologról lehet írni itt, zajlik az élet…

Folytatás a következő fejezetben.