Elfogták a jogellenesen távollévő elítéltet

Forrás:  http://index.hu/belfold/2012/09/30/a_vajdasagban_fogtak_el_a_szokott_gyilkost/

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság határ menti partnerével, a Szabadkai Rendőrségi Igazgatósággal informális nemzetközi együttműködés keretében vasárnap 14:50-kor Bácska-Topolyán elfogta a 47 éves, gyilkosság miatt elítélt Bakony Róbertet, aki néhány órás engedélyezett eltávozása után nem tért vissza a szegedi büntetés-végrehajtási intézetbe, írja a police.hu.

A közlemény szerint a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a jelzést követően fogolyszökés miatt bocsátott ki országos elfogatóparancsot a férfi ellen, majd azonnal felvette a kapcsolatot a szomszédos országok rendőri szerveivel, így a Szabadkai Rendőrségi Igazgatósággal is. A főkapitányság és a szerbiai partner közötti határ menti együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza, így a szerbiai rendőrök a megkeresést követően ellenőrizték a férfi élettársának lakását, ahol elfogták a körözött férfit.

Az országos elfogatóparancsot még tegnap bocsátotta ki a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bakony Róbert 47 éves elítélt ellen, akinek 2012. szeptember 29-én néhány órás eltávozását engedélyezte a Szegedi Fegyház és Börtön, azonban nevezett oda a megadott határidőig nem tért vissza.

A rendőrség az elítélt mielőbbi elfogása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, valamint értesítette a határátkelőhelyeket és a szomszédos országok rendőri szerveit is.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság fogolyszökés vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az ügyben Bakony Róbert ellen, aki emberölés bűntette miatt töltötte jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetését a Szegedi Fegyház és Börtönben.

A férfit 2009 márciusában ítélte jogerősen tíz év börtönbüntetésre a Győri Ítélőtábla. A gyilkosság előzménye az volt, hogy a későbbi áldozat feljelentette Bakony Róbertet egy rakodógép ellopása miatt. Bakonynak ekkor még nem járt le a próbaideje, és félt attól, hogy le kell tölteni az ügyek halmozódása miatt a rá korábban kirótt felfüggesztett szabadságvesztést. Az áldozat felismerte a férfi szorongatott helyzetéből kínálkozó lehetőséget, visszavonta a feljelentését, és hivatalosan azt nyilatkozta, hogy az ominózus gépet a vállalkozó megvette tőle. Ugyanakkor elkezdte zaklatni, többször pénzt kért tőle, és azzal fenyegette, hogy nyilatkozatát bármikor visszavonhatja.

Ahogy az Index tudósításából kiderül, a BVOP sajtóirodájának vezetője, Szalai Tímea közölte, hogy az elítélt jutalomból kapott eltávozást, és a nagyfai objektumot csoportos kimaradásra hagyhatta el. Amikor határidőre nem tért vissza, az intézet parancsnoka fogolyszökés vétsége miatt azonnal feljelentést tett. A BVOP közleménye szerint a férfi több mint öt éve van az intézetben, börtön fokozatban tölti büntetését, kettes, azaz a második legenyhébb biztonsági besorolással. Folyamatosan dolgozott, csaknem húsz alkalommal kapott már jutalmat. Korábban háromszor volt jutalomból kimaradáson, és eddig mindig visszatért a börtönbe.

A Jobbik az eset után közleményt adott ki. Vizsgálatot követelnek a belügyminisztertől és a büntetés-végrehajtás országos vezetőitől a szökés körülményeiről, valamint közlik, hogy már a jövő héten jogszabály-módosítási javaslatot nyújtanak be az országgyűlésnek. Azt akarják törvénybe foglalni, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítéltek - főként életellenes bűncselekmények elkövetői - "büntetésük időtartama alatt egy másodpercet se tölthessenek a börtön falain kívül".

 A fentiekből azért kiderül, hogy nevezett egy alapvetően normakövető elítéltnek mutatkozott, aki ezt is figyelembe véve részesülhetett az ideiglenes távollétben, ami egy fogvatartott számára a legnagyobb jutalomnak számít. Amint a tudósításból olvasható, korábban már több alkalommal részesült ilyen jutalomban, és eddig nem élt vissza a bizalommal. Természetes, hogy az embereknek ilyenkor véleményük van, amit ki-ki a saját vérmérsékletének megfelelően fűz hozzá a dologhoz, illetve az is elfogadható, hogy a politikusok és egyes pártok ilyenkor szintén a hangjukat hallatják az ügyben. Ezzel együtt az is tény, hogy a jutalom ebben az esetben jogszerű volt, a szakszerűséget pedig majd vizsgálják az illetékesek. Azt azért mindenkinek figyelmébe ajánlom, amúgy egyfajta gondolatébresztő dolog gyanánt, hogy próbálja meg belegondolni magát a bv. személyzet helyzetébe, és érezze át, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve, időnként motiválni szükséges az elítélteket, mert pusztán az izoláció és a megtorló intézkedések nem feltétlenül vezetnek eredményre.   

Mákruhás "vájárok"

Az első bűntényes fogvatartott ezúttal olyan esetekkel kapcsolatos gondolatait vetette papírra, melyek fogolyszökéssel és férfi elítéltek női fogvatartottakhoz való közel kerülésével összefüggésben megvalósított cselekményeivel foglalkoznak. A történtek több bv. intézetben zajlottak le, az esetek egy része emlékeim szerint annak idején a híradásokból is megismerhető volt... 

Mákruhás „vájárok”

"Nem, ez alatt nem arra kell gondolni, hogy bármely bv. intézet bányát kezdett üzemeltetni, de nem is az elítéltek orrhigiéniai szokásairól szeretnék beszámolni. Sokkal inkább egy olyan szokásról, ami a filmalkotókat is többször megihlette, és még a híres Alcatraz sem kerülhette el. Ez pedig az ember és kanál kombinációja az őt körülvevő falak ellen. A történtek nagy része általában arról szól, hogy a delikvens utat kíván vájni a szabadsághoz vezető falakon. A filmekben ezt hosszas tervezés és mesteri ötletek árán valósítják meg. Izgalmas események és véletlenek segítik vagy dolgoznak a „hőseink” mellett illetve ellen. Azonban ahogy mondani szokás, az élet a legjobb forgatókönyvíró, továbbá sokkal prózaibb, mint a filmek világa. Továbbá a bentlakók többsége sem az a géniusz, aki képes lenne megtervezni és kivitelezni ilyen komplex terveket. Sokkal inkább az ösztöneik vagy az unalomban megfogant impulzív ötletek alapján cselekszenek. Több legenda is kering ezekről az „útkeresésekről”. Az egyik ilyen azon a másik legendán alapszik, hogy a börtön egy emeletet süllyedt az idők során, és ha lefele ásnak, akkor a föld alatt a börtön kerítésein kívülre jutnak. Ettől az ötlettől vezérelve néhány évvel ezelőtt a földszint egyik zárkájában elhelyezett három elítélt el is kezdett lefele vájni. A siker nem maradt el, és le is jutottak az eggyel lejjebbi szintre, a pincébe. Azonban a várt alagutak és kiút helyett csupán víz és patkányok fogadták a megfáradt túrázókat. Kiút nem lévén leültek, és rágyújtottak, amíg a felügyelet értük nem jött. Egyszer egy másik társaság pedig rossz irányba kezdett el faragni, és éppen egy nevelői irodába jutott. Ezzel persze nem voltak kint a vízből, fizethették a helyreállítás költségeit, a fogdát, és még számos következménye lett az esetnek. Hiszen egy ilyen kísérlet bekerül a személyes anyagba, lehetetlenné téve a mielőbbi szabadulást. Azonban az a történet, amelyet a napokban hallottam, ennél sokkal elemibb. Előfordul, hogy egy főleg férfiak által „birtokolt” intézetbe nők is kerülnek. Általában ideiglenesen tartózkodnak ott, látogatás, tárgyalás, vagy nyomozás okán. Egy ilyen alkalomkor fordult elő, hogy a mellette található férfi zárka foglya elhatározta, ő bizony átjut a „hölgyekhez”. Valószínűleg ugyanazok a vágyak, hormonok vezérelték, mint anno általános iskolában minket, mikor az osztálykiránduláson, az osztályfőnök tiltása ellenére átszöktünk a lányok szálláshelyére. Neki ez egy kicsit bonyolultabb volt, míg nekünk csupán két szúnyoghálót kellett megbontanunk, itt több méternyi téglafalon kellett átjutni. Azonban a vágy és az ösztön meghozta a kívánt eredményt. Persze sokaknak feltűnt a folyamatos, néha szakaszos kaparászás, de jobbára elnyomta a Dögös Robi, Nótár Mary és Bódi Guszti örökérvényű slágereinek zengése és a folyamatos dübörgés, amit a zenére ugráló talpak keltenek. A lényeg viszont mégis az, hogy az önjelölt Don Juan az áhított hölgyek közelébe férkőzött. A hosszú hónapok és a fentebb említett hormonok hatására nem csupán közelükbe, de kegyeikbe is férkőzött rendkívül rövid idő alatt. Talán ez a románc örök időkre a résztvevők titka maradt volna, azonban a dramaturgia és a sors másként rendezte. A „szerelem” heve oly mértékben fárasztotta ki hőseinket, hogy nyugodt álomba szenderültek. Ez már nyilván nem kerülte el a felügyelet figyelmét, és leleplezte a titkos viszonyt és az alagutat is, mely tán nem olyan jelentőségű, mint a Csalagút, de legalább olyan fontos, ha nem fontosabb volt, ezeknek az embereknek az életében."

Ha már szó esett a "városi legendáról", akkor következzen két fotó, amúgy variációk egy témára gyanánt...

Egyébként az írás kapcsán megjegyzendő, hogy annak ellenére, hogy az élet nem Hollywood, a fogva tartottak egy része esetében talán valóban folyamatosan tartani lehet és kell is attól, hogy ki akarja vonni magát a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alól, fogolyszökést megvalósítva ezzel. Ebből kifolyólag a személyi állomány tagjai részéről fontos a folyamatos figyelem és koncentráció, az éber szolgálatellátás, az ellenőrzési feladatok kellő alapossággal és kiszámíthatatlan időpontokban történő végrehajtása, mert mindez segíthet a hasonló cselekmények megelőzésében. A szökési kísérletek kapcsán eszünkbe juthatnak Mihail Solohov szavai: "A rossz szabadság mégiscsak jobb, mint a jó börtön."  Ezt sose feledje, aki elítéltekkel foglalkozik...

A férfi és női fogvatartottak egymás közelében történő kényszerű elhelyezése más kérdés, itt az intézetek által végrehajtandó feladatok, az építészeti adottságok, a zsúfoltság, az elhelyezési körülmények, plusz számos egyéb tényező egyaránt hatással vannak a dolgokra, de tény, hogy az ellentétes nemű fogvatartottak folyamatosan keresik egymás közelségét, társaságát. Van, amikor ez kimerül a zárkaablakon keresztül történő kiabálásban, üzengetésben, a levelek küldözgetésében, de valóban előfordulnak olyan esetek, amikor ennél többet szeretnének az érintettek...