2012. május 28., hétfő

Börtönplakett

Az intézetünkben zajló fazekas tanfolyam egy terméke, kézzel fogható módon, az intézet logóját ábrázolva...




Fogvatartotti tanácsok....

A mai napon úgy hozta a sors, hogy a pünkösd egy részét a rácsok mögött töltöttem. Bejártam a körleten néhány szintet, szondáztam a fogvatartottak hangulatát, amit alapvetően rendben találtam. A legtöbben azzal töltötték az idejüket, hogy a zárkájukon belül kerestek maguknak valamilyen hasznosnak vélt elfoglaltságot (mint például levélírás, kártyázás, beszélgetés, tévézés, takarítás stb.), mások az Intézet által felkínált különféle programokon (igeliturgia és vallási vetélkedő, szabadtéri sportfoglalkozás stb.) vettek részt, míg néhány elítélt az ünnepi időszakot is arra használta, hogy díjazás nélküli munkavégzés terhére a lépcsőház és a körletfolyosók közösen használt részeit csinosítsa. A III. emeleten találtam magam szembe egy kifejezetten rendezett faliújsággal, amit az ott elhelyezett fogvatartottak tartanak rendben, töltenek meg tartalommal. A faliújságon egy nagyméretű rajz van elhelyezve, amit egyszerűen képtelen voltam lefotózni egészben, de a rajta közzétett szövegeket egyesével megörökítettem, mert úgy gondolom, hogy olyan üzeneteket hordoznak, amelyek megfontolandók a fogvatartottak számára. Remélem, nem vagyok ezzel egyedül...

Jöjjenek a képek: 

 
"Ha már itt vagy, foglald el magad. Mert ugye értelmesebben, hasznosabban is lehet... Amíg van rá időd, módod és lehetőséged. Ne legyél hülye!!!"


"De hiszen kapunk arra lehetőséget, itt a Balassagyarmati Bv. Intézetben, hogy nekünk és családunknak jobb lehessen. Tanulj, szorgoskodj, majd kint hasznosítsd, dolgozz. Egy jobb, s nyugodt életszínvonal reményében!"


"A fogvatartottak többsége katolikus. Erősíteni kell a hitüket!"


"Sok helyen lenézik az elítélteket. Itt viszont tényleg odafigyelnek ránk, és ha kell, segítenek."


"Tartsd be a normális "élet" szabályait, idebent meg alkalmazkodj, a Bv. Intézet rendjéhez, szabályaihoz!"


"Egyszer elgondolkozol majd... Csak nehogy késő legyen!!!"


"More, ha nem avelsz búrtyizni, akkor kancsi lóvé... Megint jógyerekeskedhetsz itt a böribe!"
(bízom benne, hogy ez senkinek sem hangzik kínaiul...)






A hét klipje...



Ganxsta Zolee és a Kartel "Néhány jó dolog..."

A videoklip egy 1999-es Sas Tamás-film, a "Rosszfiúk" egyik betétdala, a Ganxsta Zolee és a Kartel egyik alapműve, munkásságuk számomra meghatározó szöveg- és zenei világot hozó mérföldköve. Ez baromi jól hangzik, remélem, nem kizárólag az én számomra. Ha belegondolok, rettentő régen volt, amikor még aktív volt a Kartel, illetve a film sem éppen ma készült. Akik esetleg még nem látták, azoknak figyelmébe ajánlom, mert magyar szinten egy nézhető moziról van szó. A sztori a következő:   "Kecső több mint egy évre a hírhedt szacsai nevelőotthonba kerül kábítószer terjesztésért. A helyi vezér, Spangli és társai rossz szemmel nézik az új fiút. Már az első éjszaka megpróbálják megtörni ellenállását. A banda tagjai lebuknak, ám Kecső hiába áll melléjük, továbbra sem fogadják be. Az igazgató által kiszabott büntetés következtében kitörő lázadás felforgatja a kisváros életét. Az új igazgató erős kézzel lát neki az intézet lakóinak megrendszabályozásához. A legkeményebb fiúkból csoportot alakít, és felveszik a küzdelmet a helyi alvilággal szemben. Az igazgató ennek köszönhetően gyors és kétes politikai karriert fut be. Az események a tragikus végkifejlet felé haladnak.." Az erős kezű igazgatót egyébként az a Stohl András játssza, aki a közelmúltban a zárt intézeti élet egy másik oldalát ismerhette meg, de rajta kívül szerepel még a filmben többek között Bodó Viktor, Rajkai Zoltán, Máté Gábor, Szacsvay László és a többiek... Anno a kritikusok persze lehúzták a filmet, amin nem feltétlenül kell csodálkozni, szerintem nézhető mozi...


Valakinek sikerül és valakinek nem úgy
Mindkét irányban kibaszott göröngyös az út
Én nem tudom hogy meddig tart meg engem az Úr ezen a földön
Mit kell még halnom, vagy ölnöm ahhoz
Hogy elnyerjem a legnagyobb kegyeit
Minek javítani egy bukott tanuló szar jegyeit
De nincs miért sírnom, ha szar is minden körülöttem
Volt néhány jó dolog aminek örültem
Nem felejtem soha el hogy ki volt mindig velem
Azt is mindig tudni fogom ki fordult ellenem
Lógtunk lent a csajok körül és nem volt egy büdös vasam
Ez volt a király, de sajnos minden elmúlik lassan
De mit tehetek, nem indul el egy óra sem visszafelé
Tovább hajt mindenkit a lé
Még ha eddig szar is volt az életem
Volt néhány jó dolog, amit megtettem

Még ha eddig szar is volt az életem

Volt néhány jó dolog, amit tettem

A kaptárban guggolok, és lehet hogy hozzám nem jön senki

A szeretet az amit nem lehet megvenni
Hogy miért, azt sohasem tudtam
Mert én vagyok az aki sohasem kértem és sohasem adtam
Most hogy itt ülök, most látok tisztán
Hogy más a kép, a rács két oldalán
Mást látsz kívülről, és mást amikor bent vagy
Nehéz olyankor, amikor mindenki elhagy
Egyedül nem megy, ezt megmondta a Kern meg a Garas
Kell valaki hogy arass
Azt hittem enyém a világ és virítom a lóvét
De mindent csak magam körül basztam szét
És még mindig nem tudom hogy mi az ami rossz
És mi az ami jó, ami nekem való
De még ha eddig szar is volt az életed
Jó néhány jó dolog, ha megtetted

Még ha eddig szar is volt az életem

Volt néhány jó dolog, amit tettem

Folytatás régebbről... - azaz MBT Bv. Tudományos Tanácsa konferencia, visszaemlékezés 2. rész

Azt hiszem, elég régen volt már, hogy írtam erről a konferenciáról, épp ezért itt az idő, hogy befejezzem a visszaemlékezést...

A szünet utáni rész első előadásában Pancsusák Sándor bv. alezredes Úr mutatta be a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kapcsolatrendszerét. A 700 férőhelyes, EU elvárásoknak minden szempontból megfelelő intézet az oktatást, a különféle szakköri foglalkozások biztosítását és a munkáltatást egyöntetűen fontos dolognak tartja. A külső kapcsolatok az Európai Börtönszabályok I. részének Alapelveiben foglaltak figyelembe vételével szervezeti és intézeti szinten is szükségesek. Minden olyan lehetőséget, eszközt meg kell ragadni, ami segíti a fogvatartottakat a szabadulás utáni visszailleszkedésben - bár ez egy kicsit furcsa megfogalmazás, mert oda kellene visszailleszkedni, ahová beilleszkedni sem tudtak... Az pedig, hogy a fogvatartottak tartózkodjanak újabb bűncselekmény elkövetésétől, az előadó szerint kissé utópisztikus gondolat. A szkepticizmus ellenére természetesen Tiszalökön is fontosnak tartják a különféle civil szervezetek bevonását a szakmai feladatokba, különös tekintettel a képzések, tréningek és szabadidős programok lebonyolításába. 

Az egyébként kiváló háttérrel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező intézet munkáját nehezíti, hogy lévén zöldmezős beruházásról beszélünk, hiányoznak az előzmények, úgymond múlt nélküli az intézet, ezért az egyik elsődleges feladat volt a nevelési célok elérése érdekében az együttműködési lehetőségek felkutatása. Az intézetben 1-8 és 9-12 osztályban folyik iskolai oktatás, szakképzési lehetőségeket kínálnak fel, illetve fontosnak tartják az önképzés, a személyiségfejlesztés terén pozitív hatásokat kifejtő lehetőségek biztosítását. Olyan szervezetekkel rendelkeznek egyebek között együttműködéssel, mint a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete, a Hóvirág Népdalkör, a Tiszavasvári Református Egyház kórusa, ami azt is jól illusztrálja, hogy a vallási és kulturális programok biztosítását is fontosnak tartják.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet képviseletében Gelei-Tóth Gabriella bv. százados Úrnő számolt be arról, hogy milyen módon is működhet "Kettő az egyben" egy intézet, azaz hogyan valósul meg a gyakorlatban az, hogy egy előzetes és egy fiatalkorú intézet közös úton járjon. Mint megtudtuk, Miskolcon és Szirmabesenyőn is fontosnak tartják a visszailleszkedést segítő programokat, melyekbe beletartoznak a tanfolyamok, képzések, a reintegrációt és reszocializációt segítő programok, a drog-prevenciós, munkaerő-piaci tréningek, a munkáltatás és a börtönlelkészek, valamint az egészségügyben dolgozó szakemberek tevékenysége is. 


A fiatalkorúak esetében kiemelten kezelik a fogvatartottak érzékenyítését a fogyatékkal élők helyzete iránt, de készülnek az anyák napjára, részt vesznek az árvízvédelemben, focibajnokságot, drámanapot és farsangi ünnepet szerveznek, valamint már előkészítés alatti stádiumban van az ún. "Mancs a kézben" program, melynek keretében vakvezető kutyák képzésébe fognak.

Végezetül Gyenge-Bíró István bv. ezredes Úr, a Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet parancsnoka mutatta be egy megyei bv. intézet hétköznapjait, amit a nem ritkán 200 %-os telítettségből adódó túlzsúfoltság, az ebből fakadó feszültségek, a 117 éves épület, az alacsony létszámú személyzet, a költségvetési források beszűkülése egyaránt megnehezít. Az előbbiek miatt olyan új kihívásokkal kell szembenézniük, mint a fogvatartottak biztonságának megőrzése, a visszaesési mutatók csökkentése, az önellátás, a reintegráció erősítése, a fogvatartottak foglalkoztatási lehetőségeinek növelése, valamint a takarékos gazdálkodás, mely célok, feladatok teljesítése nem könnyű. Ennek ellenére több területen folyik a fogvatartottak munkáltatása (mosoda, házi műhely, konyha, Ábránd Textil Kft), resztoratív jellegű tevékenységeket is folytatnak (óvoda, templom, közterületek felújítása), egyházi és kulturális programokat kínálnak fel, kiemelten kezelik a családi kapcsolatok erősítését (ünnepi beszélők anyák napja és gyermeknap alkalmából), valamint pályázati programokban közreműködnek és több oktatási, képzési lehetőséget is biztosítanak az érdeklődő fogvatartottaknak. Az eredményeket a parancsnok úr a lehetőségek és a nehezítő tényezők ellenére pozitívnak értékelte, és ebben megköszönte munkatársai hozzáállását, illetve színvonalas szakmai tevékenységét. 


Prof. Dr. Farkas Ákos Úr záró gondolatként egy holland élményt osztott meg a résztvevőkkel. Néhány évvel ezelőtt, egy ottani látogatása során lehetősége nyílott arra, hogy egy ún. "maximum security prison" falai közé menjen, ami egy hazai fegyháznak felel meg leginkább. A látogatás során egy korábbi ottani börtönigazgató vezette körbe a delegáció tagjait, egy olyan folyosón, ahol a zárkaajtók nyitva voltak. Egyszer csak jött velük szembe egy férfi, akit a volt igazgató vállon veregetett, majd beszélgetni kezdett vele. Utólag kiderült, hogy az illető egy fogvatartott volt. Ahogy a kísérőjük ezzel kapcsolatban fogalmazott: "egy börtön kívülről legyen biztonságos, belülről meg legyen szabad." Az, hogy az ajtók nyitva vannak, szabadságot ad, ezzel együtt rendet is jelent. A parancsnok ajtaja is állandóan nyitva volt, a fogvatartottak előtt is, mert ezzel olyan információkhoz is juthatott, amelyek a biztonság fenntartását is segítették. Ahogy a Professzor Úr mindezt értékelte, úgy is lehet valakit fogva tartani, hogy egyfajta szabadságot teremtünk. A hazai irány is valahol errefelé halad, vannak értékes programok, melyek segítenek a fogvatartottaknak abban, hogy feldolgozzák, megértsék, átértékeljék, hogy mit követtek el. Tudatosítani kell bennük továbbá, hogy a külvilágba fognak kerülni, ahol nemcsak a hozzátartozókkal fognak kapcsolatot teremteni, hanem másokkal is, amire fel kell készíteni őket. Az előbbiek érdekében is megfigyelhető egyfajta szemlélet- és paradigmaváltás a hazai büntetés-végrehajtásban, ami pozitív.


Dr. Palló József bv. ezredes Úr úgy értékelte a konferenciát, hogy annak során a szakmai munkáról egy valós képet sikerült bemutatni az előadóknak, ami nemcsak a szakma képviselői, hanem a társadalom felé is irányult. És szerencsére úgy tűnik, hogy van élet a börtön falakon kívül is.

           

  

   
            

2012. május 27., vasárnap

A nap képe


Egy fotó, egy zárkaajtóról. A dohányzási szokások figyelembe vételével ún. dohányzó zárka ajtaján található kép jellegzetes motívumokat tartalmaz, ugyanis a bal alsó szélen látható jamaicai megjelenéssel bíró fiatalember szájában egy hatalmas "rakéta" figyelhető meg, a gyengébbek kedvéért "joint" felirattal. Mindezek mellett a drog-prevenció felirat talán kevéssé illik a képbe, de ebben semmi rosszat ne feltételezzünk, inkább tekintsük úgy, hogy a rajz valóban jó szándékú megelőzést kíván szolgálni.  

A szakképzés befejeződött...


A TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 számú kiemelt projekt keretében a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a csütörtöki szóbeli vizsgával befejeződött a hegesztő vágógép-kezelő szakképzés, melynek keretén belül 12 fogvatartott kapott lehetőséget arra, hogy a szabadulás utáni beilleszkedésüket egy piacképes szakma segítse.

 
Az elméleti felkészültség mellett az elsősegélynyújtás, valamint a munka-, tűz- és balesetvédelem kapcsán megszerzett ismereteket is mérő vizsgán valamennyi beiskolázott fogvatartott jól szerepelt, és annak ellenére, hogy a résztvevők többsége közepes eredménnyel zárta a vizsgát, három fő esetében a bizottság jelesre értékelte a vizsgákon bemutatott tudást.


A vizsgabizottság tagjai és az Intézet parancsnoka az eredményes felkészülésnek köszönhetően kivétel nélkül minden résztvevőnek átadta a szakmunkás bizonyítványt, melynek a büntetés-végrehajtási intézetekben felkínált többi oktatással és képzéssel kapcsolatos bizonyítványhoz és tanúsítványhoz hasonlóan ebben az esetben is fontos jellemzője, hogy nem derül ki belőle, hogy valaki azt börtönben szerezte.   







2012. május 23., szerda

Pünkösdi koncert - eső miatt félbeszakadt...


A mai délután meteorológiai előrejelzések szerint vihar előtti csendjét hangszerek erősítőkből kiáramló hangjai kavarták fel. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön falai között a HIT Gyülekezet salgótarjáni helyi közösségének zenekara a közelgő pünkösdi ünnephez kapcsolódóan adott elő a mintegy 120 fogvatartott számára koncertet - ami a némi jéggel vegyes eső miatt ugyan félbeszakadt, ezzel együtt az égi áldás ellenére azt lehet mondani, hogy a fogvatartottak pozitívan értékelték a számukra ritka zenei élményt.... Amit ezúton is megköszönünk a zenekar valamennyi tagjának.



2012. május 22., kedd

Szakmunkásvizsga Balassagyarmaton

A TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 számú kiemelt projekt keretében a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a tegnapi napon megkezdődött a hegesztő vágógép-kezelő szakképzés gyakorlati vizsgája.


A vizsgabizottság tagjai kérdésemre elmondták, hogy a fogvatartottak felkészítését, felkészültségét az elsődleges benyomásaik alapján megfelelőnek tartják, a hozzáállásukban, szerszámfogásukban nem maradnak el azoktól a vizsgázóktól, akik civil körülmények között kerülnek beiskolázásba hasonló képzésbe.


A vizsgázók között akadt egy olyan volt fogvatartott is, aki a tanulmányai megkezdését követő időszakban szabadult, azonban a lehetőséggel élve immár szabad emberként tért vissza az intézetbe, hogy eleget tegyen a vizsgakötelezettségének, és felkészültségéről számot adva megszerezze élete első szakmunkás bizonyítványát... 


A szóbeli vizsgára csütörtökön kerül sor, bízunk benne, hogy valamennyi vizsgázó sikeresen veszi az akadályt...

Tiltott tárgy - egy keráló...


Egy nagy klasszikus, a tiltott tárgyak repertoárjából, Mohai kollégám gyűjtése. Ami külön érdekessé teszi a dolgot, hogy a múlt héten került elő az egyik zárkában, pedig ennyire rossz minőségben és kivitelezésben készült vízmelegítő eszközt már rég láttunk... Szóval, azok kedvéért, akik nem tudják, hogy mi a csuda látható a képen, szálljon fel a füst: ez egy ún. "keráló". Alkalmazási területe bármelyik zárka mélye, felhasználás célja meleg víz készítése kávéhoz, úriemberek esetében öt órai teázáshoz. Hozzávalók: jelen esetben némi szigetelt vezeték, konzervdoboz fedele, ragasztószalag. A fogvatartottak a vezetéket beillesztik a dugaszoló aljzatba, majd a végére erősített fémet beledobják a bögrébe/kancsóba/csajkába, hogy az felforralja a folyadékot, és máris élvezhető a cucc. Érintésvédelmi szempontból semmiféle szabványnak nem felel meg a képen látható eszköz - és persze a hozzá hasonló céllal összeeszkábált más kivitelezésű kerálók sem -, mégsem találkoztam még olyan esettel, hogy egy elítélt kerálózás közben áramütést szenvedett volna... Ezzel együtt otthoni kipróbálásra, házi használatra nem ajánlom az elkészítését, tesztelését!!!          

2012. május 17., csütörtök

Rendhagyó beszélgetés, egészségről, optimizmusról, pozitív gondolkodásról...

A mai napon Dr. Prezenszki Zsuzsa pszichiáter, pszichoterapeuta és klinikai farmakológus járt intézetünkben, és tartott lebilincselően izgalmas, interaktív előadást a fogvatartottak és a személyi állomány érdeklődő tagjai számára. A rendkívül közvetlen hangvételű eseményen a doktornő azzal vezette be előadását, hogy elmondta a hallgatóságának, hogy rengeteget tud beszélni. Mint mondta, lehet, hogy többeknek ismeretlen/szokatlan/furcsa lesz, amiről beszélni fog, ezért kérte, hogy kapjon visszajelzést a jelenlévők véleményéről.


Az előadás helyszínével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az Intézet kápolnája lenyűgöző helyiség, élőben sokkal szebb, mint ahogy arról Gránitz Miklós fotóművész - akinek köszönhetjük a mai látogatását - beszámolt neki. A helyszín miatt még zavarban is van, mondta, és a helyzetet rendkívülinek értékelte. De épp ezért jól is érezte magát, mert a rendkívüli helyzetekhez régóta vonzalmat érez. Főleg az olyan szituációkhoz, amelyek első pillantásra megnyerhetetlennek látszanak. Ezért foglalkozik daganatos betegekkel...

Egy családi emléket megosztva a doktornő elmondta, hogy egy kis faluból származik, ahol édesapjának volt egy nagy álma, méghozzá az, hogy egyszer lesz egy kerékpárja. Amikor ez teljesült, akkor ez olyan hatással volt rá, hogy könnyekig meghatódott. A Trabant ezt követően már csak bonus volt... Vendégünk azzal folytatta, hogy azt is egyfajta csodának tudja be és értékeli, hogy egy kis faluból származva érte el eddigi eredményeit, és lehet itt a körünkben. És az is egy csoda a számára, ahogy a daganatos betegek visszanyerik az életüket...


Egy amerikai orvos módszerére utalt, aki feltett egy kérdést: hogy lehet az, hogy valaki ugyanolyan daganattal, háttérrel felépül, míg más nem. Az orvos meg akarta tudni, hogy ez miért van így, ezért betegekkel kezdett el beszélgetni, annak érdekében, hogy megtudja, kinek miért sikerült a gyógyulás. Ahogy a vendégünk mondta, a test-lélek-szellem hármasában létezünk, ami befolyásolható, alakítható - a gondolkodás segítségével. Az ember egyrészt meg van verve a gondolkodás képességével, de másrészt ez egy áldás is számára. A gondolkodás képessége ugyanis kiemeli az embert az állatvilágból. Mint azt életünk során megtanulhattuk, Isten az embert a saját képmására teremtette, ezzel kaptuk a gondolkodás képességét is. 

A mai programot vendégünk úgy értékelte, hogy az nem is annyira előadás, hanem inkább egy beszélgetés. Úgy vezette be mindezt, hogy az öngyógyítás képessége egy fontos dolog, sokkal nagyobb erő van az agyunkban, mint azt gondolnánk. Az akarat hatalmát és az átkódolás erejét olyan hétköznapi példákon keresztül mutatta be, mint például a dohányzásról való leszokás vagy a cukor-csokoládé elhagyása. Véleménye szerint az embernek csak egy bűne van, a tudatlanság. Mert ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor képesek vagyunk erre ráhangolódni. A gondolkodás ereje nagy, és leginkább erről szeretne beszélni a mai délután folyamán, mondta a doktornő, majd kérte a jelenlévőket, hogy közösen fogalmazzák meg, hogy mit is jelent ez. Az együttgondolkodás és a legbátrabb, legaktívabb fogvatartottak hozzászólásait követően arra a megállapításra jutottunk, hogy a gondolkodás nem más, mint alapegységek összefűzése. Egy közös játékra invitálva mindenkit, arra kérte a résztvevőket, hogy mindenki gondoljon egy almára. Arra a kérdésre, hogy ki mondaná el, milyen almára gondolt, több válasz érkezett. Sárga, zöld, piros - válaszolták a fogvatartottak. Erre az volt a kérdés, hogy mégis honnan tudták, hogy milyen almára gondoltak. Elképzelték, látták az alma képét, felelték az elítéltek. A válasz az volt, hogy a gondolatok alapegységekben, képekben megragadhatóak, és amennyiben ebben gyakorlott és ügyes az ember, akkor akár fogalmakhoz is illeszthet képeket. De nemcsak képeket, hiszen az almának van még íze, illata, tartalma, tehát olyan dolgok, melyek az öt érzékszervvel érzékelhetőek. A világ jelentéseit is az öt érzékszerv észlelései alapján tesszük össze, rendezzük egységes képpé.

Az érzékszervek mellett a gondolatoknak is teremtő ereje van, folytatta a doktornő. Ha például egy citromról beszélünk, akkor lehet üres a kezünk, egy idő után mégis megindul a nyálelválasztás. Továbbá a testi jólét megteremtése is kezdődhet azzal, hogy gondolati síkon foglalkozunk a kérdéssel. Az immunrendszer elképzelése, az elképzelt kép felidézése hatással van ránk, és aktivizálja az immunrendszert. A betegek és akár a fogvatartottak pozitív gondolkodásra történő megtanítása pozitív hatásokat fejthet ki. A jelenségek legelőnyösebb részét észrevenni még olyankor is hasznos lehet, ha olyan élethelyzetben vagyunk, amiben nem találunk jót. Az optimizmus, a pozitív gondolkodás segíthet olyan szituációkban is, amikor nehéz helyzetben vagyunk.

A beszélgetés számos közismert és kevéssé ismerős gyakorlati példán keresztül próbálta rávezetni a fogvatartottakat arra, hogy a pozitív gondolatokkal, az optimista hozzáállással olyan eredményeket lehet elérni, melyek a későbbiekben pozitív irányba változtathatják ez ember életét...
       

A  fogvatartottak az előbbi képpel köszönték meg a mindenki számára hasznos beszélgetést.
                       

2012. május 16., szerda

Visszaemlékezés egy szakmai konferenciára...

"Új gyakorlatok és kihívások a büntetés-végrehajtásban"
szakmai konferencia
Miskolc, 2012. május 15.


A tegnapi napon a Miskolci Egyetem adott otthont a Magyar Börtönügyi Társaság Büntetés-végrehajtási Tudományos Tanácsa által szervezett szakmai konferenciának, amely valahol hiánypótló módon arra adott lehetőséget, hogy gyakorló büntetés-végrehajtási szakemberek nyújtsanak betekintést abba, hogy napjaink szakmai törekvései milyen irányba mutatnak. Megnyitójában Dr. Palló József bv. ezredes az MBT mb. elnöke és Prof. Dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem dékánja köszöntötték a konferencia résztvevőit.


Drotár Zsolt bv. alezredes bv. tanácsos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet parancsnoka "Csokitól a börtönig" című előadása bevezetőjében kitért arra, hogy a gyermek fejlődése szempontjából mekkora jelentősége van a családnak. Azt, hogy meddig mehet el a gyermek, és hol kell megálljt parancsnolni neki, már viszonylag korán meg kell tanítani nekik, csakúgy, mint például a lopás tilalmát. Abban az esetben, ha a foglalkozás nem kellő alapossággal történik, ha a követelmények nem elég erősek, akkor a gyermeki csínytevésektől könnyedén el lehet jutni akár a legsúlyosabb, legdurvább bűncselekményekig is. Épp ezért időben el kell kezdeni a nevelést. A szülők ez irányú tevékenységét nehezíti, hogy a fiatalok levezetetlen feszültségeire katalizátorként hat a tévéből és a PC-játékokból áradó brutalitás. Problémát okoz továbbá az, hogy sok gyerek úgymond a jó dolgától nem tud mit kezdeni magával, míg másokat a kényszer visz rá arra, hogy törvénysértést kövessenek el. A fogvatartottak összetételét, előéletét és hátterét ismerve megállapítható, hogy vannak köztük olyanok, akik azért kerülnek börtönbe, mert otthon is ezt látták, ez volt a természetes. Az otthoni minta tehát nagyon fontos, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kőkemény szigor sok esetben nem vezet eredményre. 


A parancsnok úr bemutatta a nyíregyházi intézetet, kiemelve a néhanapján megtapasztalható 250 %-os telítettséget, ami a tevékeynségüket erősen megnehezíti. Ezzel együtt úgy értékelte, hogy az intézetben egy kiegyensúlyozot légkör uralkodik, munkatársai felkészültek, tisztában vannak a szabadságvesztés büntetés céljával, és azzal, hogy feladatuk a fogva tartás, nem pedig a büntetés/megtorlás. Az állomány példamutató, fogvatartottakkal való foglalkozás során hanngsúlyozzák a felelősségvállalás, a tanulásban és munkában való részvétel, a higiénia fontosságát. Lényegesnek tartják, hogy a fogva tartottak embernek érezzék magukat. A hit lélekformáló ereje mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a képzésekben való részvételnek, mert a tudás a szabadulás után jól konvertálható. Szakmai tevékenységük során igyekeznek szembesíteni a fogvatartottakat azzal, hogy vannak, akik náluk is rosszabb helyzetben élnek. A büntetés-végrehajtási hivatás és a fogva tartottakkal való foglalkozás azomban nem könnyű feladat, mert hiába kell tényként kezelni, hogy a büntetés nem lehet bosszú, az mindenképpen megbélyegez...

Penderikné Karanyic Gréta bv. alezredes a Heves Megyei Bv. Intézet osztályvezetője a "Mindenki nyertes - fenntartható fogvatartotti programok" című előadásában ismertette a szabadságvesztés büntetés célját és feladatát, a jogszabályi rendelkezések alapján, majd arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy a több, mint 17500 fős fogvatartotti populáció egy Mezőkövesd méretű település lakosságának felel meg. Az egri intézet pályázati tevékenységéről, illetve resztoratív jellegű gyakorlatairól már több fórumon hallhattunk beszámolókat. Az osztályvezető úrnő ezek közül előadásában kiemelte a "Börtön a városért" programot, melynek keretében az elmúlt 4 évben 40 alkalommal 4000 munkaórában 100 fogvatartottat vontak be a szimbolikus jóvátételt nyújtó feladatok végrehajtásába. A program alkalmas volt arra, hogy a célokkal összhangban fejlessze a fogvatartottak önbecsülését, önbizalmát, erősítse az intézet társadalmi felelősségvállalását, integrációját, és a társadalmilag is hasznosnak értékelhető munka bizonyítási lehetőséget adott a fogvatartottaknak és csökkentette a velük szemben megfigyelhető előítéleteket, felelősségérzetüket viszont erősítette. A program során egy tisztább, élhetőbb közterületet alakítottak ki, kevesebb hulladékkal tarkítva. Rendbe tették az Eged hegyet, az Érsek kertet, de dolgoztak a Szépasszonyvölgy területén, valamint a Petőfi téren is. Nemcsak a fogvatartottak, de a lakosság részéről is egyértelműen pozitív visszajelzések érkeztek, amik a fenntarthatóságra nézve is jó hatással vannak. Mert a társadalmi igény, a széleskörű támogatottság és a személyi állomány ambiciózus hozzáállása is egyértelműen azt mutatják, hogy a program létjogosultsága erős.



Előadása második részében az alezredes úrnő az "Esti mese" projektről mesélt, amely egy program a gyermekekért. Talán sokak számára elképesztő az adat, de hazánkban mintegy 40000 gyermeket érint, hogy legalább az egyik szülője börtönben van, ami egyértelműen növeli az érintett gyermekek veszélyeztetettségét, hátrányos helyzetüket tovább rontja. A 2006-ban angliai keretek között kipróbált program célja a szociális és családi kapcsolatok erősítése, az önkifejezés javítása, a börtön keretek közötti szabadidő hasznos eltöltése és előbbiekkel együtt a társadalmi visszailleszkedés elősegítése. A mások mellett a Bródy Sándor Megyei Könyvtár és Lúzsi Margó gyermekkönyvtáros közreműködésével megvalósított program során a 80 résztvevő fogvatartott 150 cd-t készített, kedvenc mesékkel, személyes üzenetekkel. Havonta mesedélutánokat tartottak, gyermekotthonban léptek fel, illetve akad olyan volt fogvatartott nő is, aki szabadulása után egy kórházban, önkéntes segítőként mesél az ott elhelyezett gyermekeknek. 

Az előadás végén megtudhattuk, hogy 2012. május 19-én 10.00 órai kezdettel kerül sor Egerben a "Tisztán szeretem" című program keretében az Eger patak környezetének megtisztítására, amelyre az abban közreműködő egri munkatársak várják az esetleges további jelentkezők, önkéntesek részvételét. Ha valaki olvassa a blogot, és arra jár, akkor segítségét biztosan szívesen fogadják.

A konferencia első részének zárásában Kaduk István bv. őrnagy a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönt mutatta be, "Emlékezzünk a múltunkra - tegyünk a jövőnkért" című előadásában. Bevezetőjében elmondta, hogy a büntetési célok a jogszabályokban meghatározásra kerültek, azonban az, hogy azokat hogyan érjük el, az egyes bv. intézeteken múlik. A munkáltatás, az oktatás és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló különféle programok azonban mindenképpen fontos eszközök. A sátoraljaújhelyi intézet a fogvatartottak munkáltatását már régen elkezdte. 1831-ben, az akkori kolerajárvány idején például a fogvatartottak voltak azok, akik kiásták az ún. koleratemető sírjait, de e mellett a filoxéra-járványt követően szőlőtelepítésben is közreműködtek. A jelenben a közcélú munkáltatásban csak szűrt fogvatartottak vesznek részt, de több terepen tevékenykednek az elítéltek, mint például várfelújításnál, a Tourinform irodájának rendbe tételében, a nagytemplom rekonstrukciós munkálataiban, valamint az árvízvédelem területén. Az oktatás a jelenkori foglalkoztatás fontos eleme, mivel számos funkcionális analfabéta van a fogvatartottak között. Az általános iskolai oktatás és a szakképzések (kárpitos, konyhai kisegítő, kerámiaformázó) a majdani munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítését egyértelműen szolgálják. Az intézetben egy képzőművészeti csoport is működik, festményeket és kerámiákat készítenek. Nagy jelentőséggel bír a Börtönmúzeum, amely részben elítéltek közreműködésével került kialakításra, és a mai napra már teljes mértékben beépült a város életébe. A bűnmegelőzési intézetlátogatások mellett számos érdeklődő tekinti meg a kiállítást. 


A képzőművészeti csoport tagjai egyébként az elmúlt évben önként felajánlottak egy-egy alkotást, melyek értékesítéséből befolyó összegből a helyi mentőállomás részére vásároltak eszközöket. Az intézet tehát - több más bv. intézethez hasonlóan - igyekszik beilleszkedni a város életébe. Ennek jó példája volt egy pályázat keretében 30 fő elítélt részére szervezett parkgondozó tanfolyam is, melynek vizsgamunkája a világháborús hősi halottak temetőjének helyreállítása volt. Az elhanyagolt temetőben több nemzet fiai lettek végső nyugalomba helyezve, és abban, hogy ez ma már méltó körülmények között történik, nagy szerepe volt a börtönnek.

Hozzászólásában Dr. Csernyánszky Lajos, az MBT titkára kiemelte, hogy a felszólaló intézetek kritikus helyzetben vannak, épp ezért kiemelkedő, ahogy a környezetüket segítik. Az oktatás és a képzés, mint a foglalkoztatás fontos eszközei, szintén hangsúlyosak. A szakképzések fontossága jelentős - nem derül ki, hogy valaki a szakmáját börtönben szerezte. Ezzel együtt, ha megkérdezik egy állásra jelentkezőtől, hogy hol szerezte a gyakorlatát, az problémát jelent. Mert innentől kezdve a munkához jutás nehéz. A társadalmi elfogadás a bv. intézetek által végzett munkát nem igazolja vissza. A bv. intézetek mégis arra törekednek, hogy olyan munkát és szakképzést adjanak a fogvatartottaknak, amivel azok elhelyezkedhetnek. A bv. erőfeszítései egyszer majd meghozzák az eredményt, de ehhez másoknak is jelentős kötelezettségeik, feladataik vannak...      
 

   

                  

  

Személyi állomány képzése

TAMOP – 5.6.1.A-11/4-2011-0001

“Alkalmazkodóképesség fejlesztése a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, valamint a Heves megyei Bv. Intézetben elhelyezett fogvatartottak körében”

A fenti pályázati projekt kapcsán a tegnapi napon került sor egy három napos tréning megnyitójára, illetve megkezdésére Egerben. A részt vevő tíz fő szakember (nevelők, szociális előadók, biztonsági felügyelők) a Balassagyarmati Fegyház és Börtön, valamint a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet személyi állományának tagjai közül került kiválasztásra.


A tréning legfőbb célja, hogy a bekapcsolódott munkatársak esetében segítse a resztoratív konfliktuskezelési és közösség-fejlesztési technikák megismerését, elsajátítását és a napi munkavégzésbe történő beillesztését. 


A megnyitón részt vettek az érintett bv. intézetek parancsnokai, dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos és Juhász Attila bv. ezredes.   


A munkatársak képzését, érzékenyítését, felkészítését dr. Fellegi Borbála, PhD., szociálpolitikus, kriminológus, a Foresee Kutatócsoport ügyvezetője, a helyreállító igazságszolgáltatás elméletének és gyakorlatának nemzetközi szinten is elismert szakembere végzi.     

2012. május 15., kedd

Egy újabb rejtekhely...


Már több esetben értekeztem arról, hogy a tiltott tárgyak sokszor talán a leginkább szem előtt lévő helyen vannak elrejtve. A mostani fotókon látható mobiltelefon-készülék esetében is megállapítható, hogy egy olyan rejtekhelyet talált neki a tulajdonosát képező fogvatartott, ami látszólag ártalmatlan, jellemzően az asztalon fekszik, és az állomány tagjainak éppen emiatt nem annyira tűnik fel. Pedig az ördög sosem alszik...


Ahogy a kiemelt főreferens kollégám megjegyezte: "Így változnak az idők... Annak idején reszelőt rejtettek el a kenyérben, most meg telefont..."

Egy festmény a rácsok mögül...


Egy fogvatartotti festmény, ami annyira friss és ropogós, hogy még meg sem száradt rajta a festék... Nekem tetszik... Azért a rácsok mögé vezető utat kikövező és körülvevő, fogvatartottak számára nagy fontossággal bíró dolgok, úgy mint a pénz, a gyémánt és a töltények jól kivehetőek. A mérleg, ami az igazságszolgáltatás kapcsán jó esetben Justitia kezében helyezkedik el, ezúttal egy börtönrácsok mögött álló fogvatartott kezében van, teljesen más tartalommal, mint normál esetben. Viszont az kiérződik, hogy a bűnözői lét státuszszimbólumai hová vezetnek... Ami a jövőre nézve pozitívum: a felhők mögül a reménysugarak átszűrődnek. A kérdés, hogy miben reménykedik a képen látható elítélt. A szabadulás utáni újrakezdésben és ezzel együtt a tisztességes élet reményében vagy abban, hogy mielőbb ott folytassa, ahol abbahagyta. A válasz egyelőre nem ismert. Mi, büntetés-végrehajtásban dolgozók tegyünk azért, hogy minél többen az első lehetőséget válasszák...      

2012. május 14., hétfő

Füves Könyv Átutazóknak 15.

A szintről

"A zárka utáni második legnagyobb közösség. Minden szint más nevelőkörlet, szigorúbb vagy enyhébb szabályokkal. A beilleszkedésed alatt tájékozódj, és ha úgy érzed a hallottak alapján, hogy egy másik szint megfelelőbb lenne számodra, akkor kérelmezd áthelyezésed. A Te érdeked, hogy a lehetőségekhez képest nyugodtan teljenek a napjaid."


Már többször mondtam/leírtam én is, hogy a keretjogszabályok ugyan minden börtönben megegyeznek, ezzel együtt az építészeti adottságok, a személyi állomány tagjaiban és mentalitásában rejlő különbözőségek és egyéb sajátosságok következtében valahol ahány ház, annyi szokás. És ezzel együtt az egyes bv. intézeteken belül is vannak eltérések, az egyes nevelési csoportok vonatkozásában. Mert a nevelők és a felügyelők is különböző személyiségűek, eltérő pedagógiai, nevelési módszereket részesítenek előnyben, ebből adódóan más és más követelménytámasztással és elvárásokkal viszonyulnak a fogvatartottakhoz. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egy-egy fogvatartott esetében könnyebb a beilleszkedés, a normakövető magatartás tanúsítása, ha egy olyan közegbe kerül, ahol a személyi állomány részéről is egy olyan hozzáállás, bánásmód éri, amihez jobban, könnyebben tud illeszkedni. És a fogvatartott társak személyisége, összetétele is megfelelő ehhez. Szóval, a könnyebb beilleszkedést nagy mértékben segíti, ha egy-egy fogvatartott a személyiségének leginkább megfelelő közegbe, nevelési csoportba kerül. Ahogy az elítéltek egy-egy körletszintet egymás között elneveznek, nem mindegy, hogy valaki a Jurassic Park, a Romantika, az Animal Planet vagy a Zone Reality névvel illetett szintre kerül...          


2012. május 12., szombat

Füves Könyv Átutazóknak 14.


A nevelőtisztről

"A hozzád legközelebbi személy a börtönben, akiben fenntartás nélkül megbízhatsz. Viszont találd meg a határt és minden apróság miatt ne zaklasd, mert ő is csak emberből van."

 (http://fngaleria.hir24.hu/3/48817/Meg_egy_napig_bevallhatja_-_Orszagjaras_nepszamlalokkal#kep-380928)

Ezt is egy fogvatartott mondta, társainak ajánlva. Megfontolandó gondolat...

2012. május 11., péntek

Egy resztoratív konferencia tapasztalatai...


A most következő összefoglalót Majer Péter kollégám vetette papírra, aki távollétemben részt vett egy pályázati program keretében megvalósításra resztoratív konferencián.

„A 2012. május 08-án 11 órától megrendezésre került kibővített családi döntéshozó csoportkonferenciának (csdcs) Bátonyterenye Város Polgármesteri Hivatala adott otthont. A rendezvényen részt vettek: a Balassagyarmati Fegyház és Börtön intézetparancsnoka, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselői, mentorok, egy pártfogó felügyelő, egy fogvatartott (az egyszerűség kedvéért legyen László), a fogvatartott sértettje, a fogvatartott hozzátartozói, a fogvatartott nevelő tisztje, és nem utolsó sorban a mediátor.


A megbeszélés egyenként való bemutatkozással, és a Lászlóval való megismerkedés rövid történetének elbeszélésével kezdődött. Habár több sértettel megkíséreltük felvenni a kapcsolatot, Lászlónak mindössze egy sértettje jelent meg személyesen: „Tibi bácsi”, aki megindító őszinteséggel, és egyben fájdalommal mesélte el, hogy hogyan csapta be folytatólagosan őt László. A beszéde végezetéül elmondta, hogy nem az a néhány ezer forint bántotta őt a legjobban, hanem az, hogy abban az emberben kellett csalódnia, akit már kisgyerek kora óta ismer, még a felesége is azt mondta Laciról, hogy „rendes gyerek”. László semmit sem tagadott le, és nyilvánosan bocsánatot kért Tibi bácsitól, továbbá biztosította róla, hogy mihelyst szabadul megtéríti neki valamilyen módon az okozott kárt, ekkor egy rövid időre a csdcs átváltozott mediációra a sértett és az elkövető között.


A cigány kisebbségi önkormányzat képviselői elmondták, hogy Lászlót gyermek kora óta ismerik, és egy tisztelettudó embernek ismerték meg, ellenben egy nagy gyereknek tartják. A tapasztalataik ismertetését követően vállalták, hogy amikor László szabadul, akkor minden tőlük telhető segítséget megadnak a számára.

A jelen lévő pártfogó felügyelő emlékezete szerint Lászlóval szemben korábban volt már közmunka elrendelve, amelynek végrehajtásán nem mindig jelent meg, és csak az élettárssal való telefonos egyeztetésnek köszönhető, hogy nem került sor a büntetés átváltoztatása elzárásra.

László élettársa elmondta, hogy László bűntetteiről, már csak akkor szerzett tudomást, amikor már késő volt, továbbá visszaemlékezett arra, hogy abban az időben nagyon rossz anyagi helyzetben voltak, a család mindössze 28.000 Ft-ból élt, ráadásul a lányuk gyakran megbetegedett, amelynek komoly anyagi vonzatai voltak. Az élettárs elmondása alapján, amikor nem volt pénzük, akkor László mindössze annyit mondott: „majd én szerzek pénzt”, és úgy is volt. A kérdésre, hogy honnan van a pénz, László mindössze mindig annyit válaszolt: „az én dolgom, te ne szóljál bele”, az élettárs, Tünde ezért többet nem kérdezett. Így ma a történtek miatt saját magát is felelősnek tartja. Szerencsére mára már Tünde egy pékségben dolgozik, és anyagilag kezd rendbe jönni, de továbbra is probléma a kisebbik lány nevelése, amelyben László a börtönbe kerülése előtti időszakban komoly segítség volt. Tünde felajánlotta, hogy László szabadulása után esetleg dolgozhatna vele együtt a pékségben, így szem előtt is lenne. A szülök részéről az apa vállalta, hogy fia ő vele is dolgozhatna hegesztőként, bár Lászlónak ez nem a szakmája, ennek ellenére „ügyesen tud hegeszteni”. Továbbá vállalták az anyával együtt, hogy jobban odafigyelnek fiukra, és igyekeznek a tőlük telhető legtöbb segítségét megadni.

László a jelenlévők előtt köszönetet mondott az intézet parancsnokának és nevelőjének, hogy segítették őt a helyes út megtalálásában, és a képességeinek jó irányba történő fejlesztésében.

A megállapodásban a következő jóvátételi tervezett lépések kerültek rögzítésre: önhelyreállítás, család bizalmának helyreállítása, felkeresni a sértetteket (mentorok bevonásával), bocsánatkérés – segítség felajánlása (betartható, értékarányos, hiteles), parancsnok úr felé: segítő tevékenység a börtönben/településen a fiatalok körében bűnmegelőzés. Resztoratív kör és időközi értékelés.

A találkozó végén minden részt vevő aláírta a nap folyamán megfogalmazott megállapodás papírra vetett gondolatait.

Zárószóként elmondhatjuk, hogy az intézetben dolgozó személyi állománynak az lesz az igazi köszönet, ha Lászlóból nem válik az első bűntényesből - visszaeső, és a társadalomnak hasznára válik.”

A blog legutóbbi bejegyzéseiben beszámoltam a balatonvilágosi disszeminációs rendezvényről, melynek keretén belül más intézetekben dolgozó büntetés-végrehajtási szakembereknek meséltem röviden a családi döntéshozó csoportkonferencia börtön keretek közötti alkalmazhatóságának lehetőségeiről, beszámoltam korábbi gyakorlati tapasztalatainkról, és bízom benne, hogy ez a mostani beszámoló is segíthet abban, hogy az eddig kevés ismerettel, személyes élménnyel rendelkező szakemberek is némi betekintést nyerjenek a módszerbe. Abba a resztoratív módszerbe, amit a magam részéről egy kifejezetten pozitív, hasznos, munkánkat nagy mértékben segítő lehetőségnek értékelek.