Terror a falak mögött --- Halloween-napi program egy egykori börtönben...

Forrás: http://bigstory.ap.org/article/abandoned-philly-prison-adds-screams-halloween

Ha azt mondom, hogy egy elhagyatott börtön meglehetősen félelmetes és hátborzongató hely lehet így Halloween idején, akkor talán nem tévedek nagyot... 

A philadelphiai Eastern State Penitentiary nevű műintézmény üzemeltetői is így gondolták ezt, a mindenre elszánt és felkészült látogatók legnagyobb örömére. Az egykori büntetés-végrehajtási intézet 1829-ben fogadta be az első elítéltet, és az 1971-ben bekövetkezett bezárásáig folyamatosan ellátta az alapfeladatait. Az épület múzeum formájában történő újranyitására 1994-ben került sor. 

Nos, amennyiben a felvezetésben rögzített mondatot kiegészítjük azzal, hogy elképzeljük, milyen is lehet az üresen álló börtönt bejárni úgy, hogy mindeközben vérfagyasztó sikolyokat hallunk, és rémes alakokkal találjuk szembe magunkat, akik adott esetben meg is érintenek bennünket, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy pontosan mi is a "Terror a falak mögött" című esemény célja. Az egyébként is kísértet járta hely hírében álló épület minden ősszel turisztikai látványossággá válik, és rengeteg kíváncsi érdeklődő látogat el ide Halloween idején, hogy részt vegyen egy nem mindennapi kiránduláson, melynek során az egykori börtönben tehetnek látogatást. Az ijedősebb turisták kedvéért a kisminkelt színészek korábban nem érinthették meg a látogatókat, azonban idén ez megváltozott: a legbátrabb vendégek egy ún. "fény a sötétben" nevű nyakláncot kapnak, ami jelzi a stáb tagjainak, hogy ők hajlandóak interakcióba lépni velük. 

Az Eastern State Penitentiary egyébként a maga idejében egy valóságos építészeti csoda volt, hiszen itt korábban volt kiépítve a vízvezeték- és fűtéshálózat, mint a Fehér Házban. További érdekessége a helynek, hogy a leghíresebb itt elhelyezett fogvatartottak között szerepelt Al Capone is. 

A "Terror a falak mögött" című program az intézmény éves költségvetésének 60 %-át hozza be, ami az érdeklődés nagyságát jól illusztrálja. Belegondolva a saját környezetem lehetőségeibe, az jutott az eszembe, hogy abban az esetben, ha például a legöregebb hazai börtönnek számító Balassagyarmati Fegyház és Börtön bezárásra kerülne, és az épület szállodává és múzeummá alakulna, akkor egy ilyen jellegű program iránt lenne e- érdeklődés. Azt hiszem, a válasz egyértelműen igen...

Következzen néhány kép a philadelphiai programról, amúgy kedvcsinálónak:

            

Csokit vagy csalok... - gondolatok november 01. előtt

Holnap érkezik el hozzánk a mindenszentek napja (latinul Festum Omnium Sanctorum), amely azon üdvözültek ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk.

A 2000-től hazánkban munkaszüneti napnak minősülő ünnep a kelta kultúra november 01-jére eső Samhain ünnepéből ered. A kelták úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják a még élők életét, mivel a lelkek a hiedelmük szerint ezen az éjjelen vándoroltak át a holtak birodalmába. Az angolszász országokban a mai nap, azaz a mindenszentek napját megelőző este a halloween ünnep (angolul All Hallows' Evening, vagyis "minden szent estéje"), melynek hazánkban is egyre nagyobb hagyománya van. 

Sok európai országban - így Magyarországon is - szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve az azt követő napon, a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket, illetve egyes vidékeken régebben harangoztattak is a család halottaiért. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése hazánkban a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. 

A büntetés-végrehajtási intézetekben az ünnep kiemelt jelentőségű, hiszen a fogvatartottaknak is számos halottjuk van, akikről a lehetőségekhez mérten ők is megemlékeznek. A gyertyagyújtás a zárkákban jellemzően elmarad, biztonsági és tűzvédelmi okok miatt, ezzel együtt úgy a mindenszentek napja, mint a halottak napja alkalmából több olyan program (közös megemlékezés és gyertyagyújtás, lelki gondozások, ünnepi kvízkérdések stb.) lesz biztosítva a fogvatartottak számára, melyek segítségével, ha csak szimbolikusan is, de ők is törődhetnek egy kicsit elhunyt szeretteikkel. Ez az időszak egyébként fokozott figyelmet igényel a személyi állomány szolgálatban lévő tagjai részéről is, ugyanis ilyenkor  jellemzően előfordulnak a különféle önkárosító megnyilvánulások és szuicid kísérletek a fogvatartottak körében, melyek megelőzését hangsúlyosan kell kezelni.

  

És ha már az ünnep kelta gyökerei kapcsán szóba került a holt lelkek vándorlása is, következzen egy gyöngyszem a fogvatartotti kérelmek sorából, melyen az érintett elítélt kéri az illetékes nevelőt, hogy "reinkarnációs foglalkozásra beíratni szíveskedjen..."

 

De komolyra fordítva a szót, a következő versel emlékezzünk az ünnep kapcsán:

Sima István  Mindenszentek napján

Mindenszentek hajnalán beszökött a tél,
Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér
Dermesztő, vad hidegre ébredt minden ami él,
S a kerteken már megmaradt a dér.

A fa ágán még kapaszkodik egy megsárgult levél,
Megfeszítve erejét a végsőkig remél,
Bár tudja, már csak néhány percig él,
S mint a többi, Ő is földet ér.

A temetőkert fagyos útján fázós emberek,
A fejfákhoz igyekeznek, hol halottaik felett
Emlékező, könnyes szemmel kulcsolnak kezet,
S ma minden síron gyúlnak mécsesek.