Záró konferencia

A tegnapi napon került megrendezésre a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben egy pályázatzáró konferenciára, mely pályázati projektet a büntetés-végrehajtási intézet partnerségben Bátonyterenye önkormányzatával és a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskolával Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében című fejlesztési projektjét a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok – A komponens című, TÁMOP 1.4.3-08/1-2F-2010-0016 számú pályázata keretében valósította meg.

A pályázati kiírás célja olyan projektek támogatása volt, melyek keretében innovatív foglalkoztatási módszerek kerülnek kidolgozásra, kipróbálásra, adaptálásra. Az intézkedés előzménye az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programja volt, amelynek keretében a munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek csökkentését célzó innovatív kísérleti projektek valósultak meg.

A kiírás hangsúlyt fektetett arra, hogy az újszerű, a munkaerő-piaci helyzet folyamatos változására reagáló, a helyi szükségleteket rugalmas módon kielégítő innovatív eszközök, szolgáltatások és módszerek bevezetésre kerüljenek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, képzést és foglalkoztatást kínáló komplex programokat nyújtva az ott élő gyenge munkaerő-piaci pozíciókkal bíró, tartósan munkanélküli, alacsony képzettségű emberek számára. Ennek megfelelően a kiírásban a projekt megvalósítása területileg az ún. 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségre korlátozódott (a pályázók illetőségét tekintve: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő szervezetek saját kezdeményezésében, vagy megfelelő szakmai tapasztalatot szerzett, az érintett kistérségeken kívül működő, megfelelő kapacitásokkal rendelkező szervezetek és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő szervezetek összefogásával, konzorciumban).

A pályázat keretében 3 témában lehetett projektet benyújtani, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön projektje az első témához - munkanélküli és inaktív személyek munkaerő-piaci integrációját segítő innovatív elemeket, módszereket tartalmazó projektek megvalósítása – kapcsolódott.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön és partnerei által megvalósított projekt a pályázati kiírásnak megfelelő keretek között újszerű, komplex és integrált megközelítéssel próbált választ adni a szűkebben a bv. intézetben, tágabban a környező térségben tapasztalható összetett társadalmi problémákra.

A projekt keretében három, a balassagyarmati bv. intézethez legközelebb fekvő LHH kistérség, a bátonyterenyei, az ózdi és a hevesi került bevonásra, a projekt megvalósulásának helyszíne Balassagyarmat és Bátonyterenye volt. A három kistérség egyrészt a balassagyarmati bv. intézet fogvatartottainak térségi illetősége révén volt célterülete a projektnek, illetve a bátonyterenyei kistérség a bátonyterenyei megvalósulási helyszín, valamint az ott szervezett képzések térségi illetőségű résztvevői révén is.

A projekt átfogó célja az volt, hogy a magas munkanélküliségű és magas bűnelkövetői arányú bátonyterenyei, ózdi és hevesi kistérségi illetőségű elítéltek és a bátonyterenyei kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli személyek komplex, több irányból ható, integrált képzésével elősegítse foglalkoztathatóságuk javítását, a munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció lehetőségét.

A munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció szükségessége, a foglalkoztathatóság javítása a térségben élő munkanélküliek esetében is elengedhetetlen, az elítéltek esetében a visszaesés elkerülése érdekében alapvető, és a célcsoport sajátossága okán összetett feladatot jelent.

A projekt úgy kívánta e két célcsoport reintegrációját támogatni, hogy részben össze is kapcsolta őket, ezzel is erősítvén az elítéltek szabadulás utáni visszailleszkedését, létrehozva ezzel egy innovatív elemet a térségbe szabaduló fogvatartottak reintegrációjában. 

A projekt indokoltsága kapcsán a fogvatartottak reintegrációjának szükséglete mellett egy integratív szemlélet keretében általánosságban megfogalmazódik – az elítélteket is kibocsátó, illetve szabadulás után  fogadó - hátrányos helyzetű kistérségekben élő munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációjának szükséglete, valamint e kistérségek szükségletei, melyek halmozottan hátrányos helyzetükből fakadnak (pl. földrajzi és társadalmi-gazdasági periféria, alacsony iskolázottságú, hiányos és gyengülő alapkompetenciákkal bíró, rossz szociális helyzetű, akár több generáció óta munkanélküliségben élő lakosság magas aránya, kisebbségi előítéletek és az ezekkel összefüggő önértékelési zavarok, hiányos konfliktus megelőzési és kezelési technikák, stb.).

A megfogalmazott szükségletekhez kapcsolódóan a projekt közvetlen céljai:

• a projektben résztvevő személyek munkaerő-piaci esélyeinek javítása képzéssel, készség- és kompetenciafejlesztéssel, mentálhigiénés szolgáltatások nyújtásával, foglalkoztatással,
• újszerű (a reintegrációt) segítő háló kialakítása (koncepció kidolgozása, segítők képzése, foglalkoztatása) a helyi közösségben,
• partnerség kialakítása a szabadult személyek reintegrációjában érintett szervezetek között,

A projekt megvalósítása jelentős részben a közvetlen (a projekt kedvezményezetti körébe bevont balassagyarmati fogvatartottak valamint a bátonyterenyei térségben élő munkanélküliek) és közvetett célcsoport (a kedvezményezettek családtagjai, a közösségi mentorok, mediátorok ügyfelei, a bevont fogvatartottak zárka- vagy munkatársai, stb.) számára biztosított fejlesztő-támogató szolgáltatásokból, valamint kistérségi partnerség építését, közösségfejlesztést szolgáló, és projektmenedzsment tevékenységekből állt.

A kedvezményezettek fejlesztését, munkaerő-piaci és társadalmi re-integrációját szolgáló tevékenységek típusai a következők voltak:

• az érintettek bevonását célzó tájékoztatás és a célcsoport toborzása;
• a személyes igényeknek és élethelyzeteknek megfelelő szolgáltatások meghatározását, elköteleződést és fejlődést szolgáló egyéni támogatások, esetgondozás (állapotfelmérés, előzetes tudásszint felmérés, önismeret fejlesztés, egyéni célok meghatározása, egyéni fejlesztési és szolgáltatási terv készítése, szakmai orientáció, igény esetén egyéni beszélgetések, személyiségteszt és egyéni visszacsatolások, stb.);
• a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációt megalapozó készség- és kompetenciafejlesztő képzések (közösségi és társas kompetenciákat fejlesztő tréningek; megküzdési, kommunikációs és konfliktuskezelési kompetenciák fejlesztése; munkaerő-piaci ismeretek és álláskeresési készségek fejlesztése; környezettudatosság és egészséges életmód tréning, digitális kompetenciák fejlesztése: ECDL Start képzés);
• a munkaerő-piaci helyzet erősítését és adaptációt szolgáló végzettségek megszerzése érdekében szakmai és továbbképzések (közösségi mediátor, közösségi mentor, közösségi mentorasszisztens képzés, szerkezetlakatos OKJ képzés, központi-fűtés és csőhálózat-szerelő OKJ képzés);
• a szakmai tapasztalat megszerzését szolgáló támogatott foglalkoztatás (bekapcsolódásra a szakmai és továbbképzések résztvevőinek a képzések sikeres teljesítését követően kiválasztás alapján volt lehetősége a térségben foglalkoztatást biztosító szervezeteknél);
• konfliktuskezelést és jóvátételt támogató családi döntéshozó csoportba való bevonás;
• a börtönből szabadultak esetében a társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedést szolgáló utókövetés, utógondozás (a bátonyterenyei és hevesi kistérségben dolgozó pártfogók bevonásával, kapcsolatrendszerük mozgósításával).

A kistérség(ek), valamint a helyi közösségek fejlesztését, a partnerség építést szolgáló tevékenységek a következők voltak:

• a partnerség fejlesztése érdekében a projektet megvalósító szervezetek (Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Bátonyterenye Város Önkormányzata, Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola) együttműködése és kapcsolatépítés a térségi szereplőkkel (települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltség, pártfogó felügyelők, civil szervezetek, más projektmegvalósítók, stb.);
• az új szemléletű segítő háló kiépítése érdekében a végzett közösségi mentorok, közösségi mediátorok közül az érdeklődők elhelyezése az önkormányzatoknál, közszolgáltatóknál és civil szolgáltatóknál;
• a térségi szükségletek és erőforrások összehangolása, valamint a személyes kapcsolatok kialakítása érdekében a bátonyterenyei szakmai és továbbképzések zárásakor kerekasztal beszélgetések szervezése, melyben a képzésben végzettek találkozhattak a helyi szervezetek képviselőivel;
• az új segítő háló rendszerszerű működését megalapozandó a bátonyterenyei közösségi mentorok, mediátorok és a Balassagyarmaton büntetésüket töltő mentorasszisztensek kapcsolatfelvételének biztosítása.  

A fentiekről és a pályázatról, valamint annak eredményeiről bővebben a Lévai Márta és Tóth Gyöngyvér által a pályázat kapcsán összeállított záró tanulmányban olvashatnak az érdeklődők.

A záró konferencia első részében dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, illetve megnyitotta a konferenciát. beszédében kihangsúlyozta, hogy a fogvatartottak iskolai végzettségének növelése egyértelműen javítja a beilleszkedési esélyeiket. Mint mondta, a büntetés-végrehajtási szervezet munkatársai csak a bv. intézeten belül tudják alakítani a fogvatartottak lehetőségeit, a szabadulás utáni időszakban nincs beleszólási jogunk a re-integrációs folyamatba, ezért volt a program egyik fő célkitűzése az, hogy annak során egy olyan összehangolt tevékenység valósuljon meg a társ szervezetekkel, ami segíti a beilleszkedést.

Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere kiemelte, hogy a projekt kettős célt valósított meg. A büntetés-végrehajtási intézeten belül lévő fogvatartottak részére felkínált képzések a re-integrációs célokat szolgálták, míg a bátonyterenyei projektelemek a preventív jelleget erősítették. A településen és vonzáskörzetében élő civil munkanélküliek számára biztosított képzések, és az azok során biztosított napidíj a bekapcsolódó személyek munkaügyi helyzetét javították, arra mindenképpen pozitív motivációs tényezőt jelentettek. A bevont személyek visszajelzései, aktivitása mindvégig pozitív volt, ami visszatekintve a pályázatra egyértelműen megfontolandóvá és indokolttá teszi a további folytatás lehetőségét és szükségességét. A program fogadtatása Bátonyterenye területén egyértelműen pozitív volt.

A büntetés-végrehajtási intézet részéről Kovács Mihály bv. alezredes, bv. tanácsos mutatta be röviden a projekt tapasztalatait, kiemelve, hogy az egyértelműen jól kapcsolódott a „Felelősen, felkészülten” kormányzati programhoz, amely kiemelten kezeli a fogvatartotti foglalkoztatás oktatási, képzési elemeinek bővítését, illetve egyik alappillére a fogvatartottak re-szocializációra való felkészítése, az ezzel kapcsolatos tevékenységek harmonizálása a társszervekkel és a civil szférával, továbbá a külső partneri kapcsolatok erősítése. A projekt megvalósításába bevont civil szakemberekkel, trénerekkel és pedagógusokkal való együttműködés mindenképpen összhangban állt a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során a bv. intézetre háruló feladatokkal, illetve jól kiegészítette a bv. intézet által eddig végzett szakmai tevékenységet, jelentős mértékben hozzájárulva a fogvatartottak eredményesebb re-integrációjához.

A bevont fogvatartottak részére a mentorasszisztens képzést és a különféle készség- és kompetenciafejlesztő tréningeket megtartó Tranzit F&S Fókuszolási és Szupervíziós Felnőttképzési Központ részéről Vizsolyi Ákos szupervizor mutatta be a társas készségek fejlődését, valamint a képzési folyamatok során az önismeretben és a résztvevők személyiségében kialakult változásokat, majd Székelyné Kovács Eszter mutatta be a részvételen alapuló visszailleszkedési lépéseket a közösségi mentor, a mentorasszisztens és a mediátor mikro-háló tagjaként. Ahogy elmondta, megítélésük szerint a „K3M-háló” nem más, mint egy híd a közösség felé.

A konferencia következő részében Kopcsányi Ottó igazgató és Móher István szakoktató a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola részéről mutatták be a szakképzéseket, illetve ismertették a gyakorlati képzésekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Mindketten kiemelték, hogy a bv. intézet munkatársaival jó kapcsolatokat alakítottak ki – amit természetesen elősegítettek a korábbi közös tevékenységek is –, és azt is elmondták, hogy mennyire motiváltnak érezték a bekapcsolódott fogvatartottak többségét, akik között voltak olyanok is, akik a civil munkanélküli személyeknél is jobb eredményeket értek el a záróvizsgákon.

Következő előadóként Bajnokné Képes Gyöngyi, Sámsonháza polgármestere számolt be azokról a pozitív tapasztalatokról, melyeket az egyik civil közösségi mentor 6 hónapon keresztül támogatott foglalkoztatás keretében történő alkalmazása során szerzett, hangsúlyozva, hogy márciusban ugyan mindez véget ért, de önkéntes alapon azóta is igénybe veszik a projekt során felkészített mentor tudását.

Végh Béla, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szakmai kapcsolattartója előadása során azt hangsúlyozta, hogy az utánkövetés, segítés és segítség nélkül szabadulók esetében a visszaesés mekkora kockázatokkal jár együtt, ezért kiemelten fontosnak értékeli a szabadulókkal való foglalkozást, ami mindenképpen hatással lehet a visszaesés megelőzésére.

A Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány elnöke, Katona Csilla bemutatta a pályázat során megtartott családi döntéshozó csoportkonferenciák elméleti hátterét és gyakorlati megvalósítását, ezt követően levetítésre került az a módszertani film, ami elsősorban a büntetés-végrehajtási szakemberek számára készült. „A fogvatartottak reintegrációjának támogatása a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeivel – a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia Módszer (Family Group Decision Making) büntetés-végrehajtási intézeten belül történő alkalmazási lehetőségeinek bemutatása” c. módszertani film 1500 HUF, azaz ezerötszáz forint ellenében megrendelhető a Balassagyarmati Fegyház és Börtöntől, vagy adott esetben az általam megadott elérhetőségen (prison.united@gmail.com) keresztül.

Lévai Márta, a záró tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta a projekt, mint foglalkoztatási innovációs modell leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára tapasztalt fontosságát és pozitív hatásait.

A Gedeon Társaság Biblia-adománya

A mai napon a Balassagyarmati Fegyház és Börtön Szent Mihály Kápolnájában megjelent 52 fő elítélt részére egy rövid ünnepség keretében Bibliák kiosztására került sor a Gedeon Társaság képviselői részéről. Az ünnepélyes keretek közötti átadás során Varga László, az Intézet börtönlelkésze tartott egy rövid köszöntőt, valamint néhány gondolatban megemlékezett a Bibliáról, mint az emberiség történetének egyik legfontosabb kulturális kincséről, illetve annak a zárkák falai között gyakorolt kegyelemközvetítő erejéről. Ezt követően tanúságtételre került sor a fogvatartottak egyik képviselője részéről, majd a Szent Dávid Kórus tagjai adtak elő néhány, az alkalomhoz illő zeneszámot. A zeneszámok között a Gedeon Társaság képviselői részéről is tanúságtételek és bibliaismereti gondolatok hangoztak el, valamint kiosztásra kerültek a fogvatartottak részére szánt Bibliák, majd a rendezvény végén közös imádkozásra került sor. Az adományozók hangsúlyozták, hogy a fogvatartottak testben ugyan börtönben vannak, de lélekben ezzel együtt lehetnek szabadok, illetve az Úr ilyen körülmények között is elérhető számukra.

Ezúton szeretnénk megköszönni az Intézet vezetése és a fogvatartottak nevében a Gedeon Társaság által felajánlott Bibliákat, melyeknek nemcsak a fogvatartottak, de a személyi állomány tagjai is hasznát veszik.

A Gideons International egy Nashville (Tennessee) székhelyű nemzetközi társaság, amelynek számos kontinensen vannak nemzeti szervezetei. A magyar társaság neve Gedeon Társaság. Célja a Biblia részleteinek kiadása különböző nyelveken, olyan többnyelvű kiadványok formájában, amelyek a legkülönbözőbb helyeken, szállodákban, börtönökben, ápolóknak, diákoknak, katonáknak a rendelkezésére állnak. A zsoltárokkal és példabeszédekkel kiegészített evangéliumot kizárólag ingyenesen terjesztik. A kiadványok áttekinthető szerkesztésűek, mind rendszeres, mind alkalmi bibliaolvasók számára megfelelnek.

Kik a gedeoniták? 1898 őszén Wisconsin amerikai államban összetalálkozott egy szállodában két utazó üzletember. Nem ismerték egymást, de mindketten keresztények voltak és esténként együtt imádkoztak. Isten indította őket arra, hogy alapítsanak egy társaságot keresztény üzletemberekből, azzal a céllal, hogy Isten Igéjét terjesszék. Közös ima után a Gedeon nevet választották a Bibliából, a Bírák könyve 6-7. részéből. (Gedeon olyan férfiak vezetője volt, akik készen álltak Isten szolgálatára.) A társaság gyülekezetek általi támogatását egy lelkipásztor indítványozta, így lett a Gedeon szolgálat a gyülekezetek “kinyújtott karjává”. A Gedeon Társaság tagjai protestáns, evangéliumi egyházak gyülekezeteibe tartoznak, és önmagukat misszionáriusnak tartják a gyülekezetek részéről. Felelős, vezető beosztásban dolgoznak, és élő tanúságtevői kívánnak lenni Jézus Krisztusnak. A Társaság tagjai Bibliákat helyeznek el szállodákban és panziókban, kórházakban és börtönökben. Az Újtestamentumnak a Zsoltárokkal és a Példabeszédekkel kiegészített példányait osztják diákoknak, katonáknak, kórházi ápolóknak. Ma ez a nemzetközi szervezet már 172 országban működik és eddig 75 nyelven, több mint 600 millió Újtestamentumot ajándékozott el. A Magyarországi Gedeon Társaság 1989-ben alakult meg, tíz nagyvárosban vannak csoportjai. Szívügyüknek tartják, hogy mint világszerte, Magyarországon is mielőbb eljussanak a Gedeon-Bibliák még több kórház, iskola, szálloda, börtön, otthon és laktanya falai közé. A Gedeon-Bibliák semmilyen körülmények között sem árusíthatók, kizárólag ingyenesen kerülnek terjesztésre. Isten megígérte, hogy megáldja igéjét, hogy az az Ő dicsőségére gyümölcsöt teremjen. A Gedeon Társaság tagjai munkájukban ennek sok bizonyságával találkoznak. Azért imádkoznak, hogy akik a Gedeon-Bibliákban olvassák Isten szavát, megtérjenek, és megkapják azt az indíttatást és áldást, amelyre életük alapulhat.

Pszichológusi és nevelői státuszok bővítése öt bv. intézetben

(Forrás: http://nol.hu/belfold/plusz_pszichologusokat_harcolt_ki_az_ombudsman_a_bortonoknek)

 Plusz pszichológusok öt büntetés-végrehajtási intézetben

Az alapvető jogok biztosának vizsgálatai és ajánlásai nyomán több pszichológust, illetve nevelőt alkalmazhatnak öt büntetés-végrehajtási intézetben – tette közzé honlapján az ombudsman. A szakembereket főként fiatalkorúak nevelésében-gondozásában foglalkoztathatják. A döntésről Csóti András vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tájékoztatta Szabó Mátét.

Az alapvető jogok biztosa több éve folytatja a hazai börtönök viszonyainak feltérképezését, és tapasztalatai alapján ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, melyeket azoknak a vezetőknek címez, akik a témakörben tenni tudnak valamit. Az ombudsman visszatérő észrevétele, hogy a fogvatartottak számához képest alacsony a személyzet létszáma, és a szükségesnél jóval kevesebb a pszichológus és a nevelő. Különösen égető a létszámhiány a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben. A biztos rámutatott, hogy egy zárt közösségben hatványozottan jelentkeznek a különböző pszichés problémák, betegségek, amelyek kezelése különleges szaktudást, gyakran hosszabb időt igényel.

Ezzel kapcsolatban a helyszíni vizsgálat például a pécsi intézetben megállapította, hogy a felnőtt és a fiatalkorú fogvatartottak rendszeres ellátásához nem elengedő az egyetlen pszichológus, aki felnőtt fogvatartottakat is gondoz, és a személyi állomány tagjai is hozzá fordulhatnak. A szükségesnél kevesebb nevelő általában nem teszi lehetővé, hogy egyénileg is foglalkozzanak a fogvatartottak problémáival, ami közvetlenül veszélyezteti a mindenkit megillető emberi méltóság érvényesülését, és mind a fogvatartottak, mind a túlterhelt személyi állomány jogait csorbíthatja.

 

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az alapvető jogok biztosát tájékoztató levélben azt írja, hogy a belügyminiszter egyetértésével, a szervezet szerény lehetőségeihez mérten tudták engedélyezni a létszámbővítést, azaz öt börtönben egy-egy pszichológussal, illetve nevelővel többet foglalkoztathatnak majd. "A mai lehetőségek közepette a látható haladás kis lépéseit is tudni kell értékelni" – így fogadta a hírt Szabó Máté, aki a hónap végén zárókonferencián összegzi majd az „Emberi jogok kint és bent – ombudsmani szemmel” című, a büntetés-végrehajtás helyzetét elemző idei projektjének tapasztalatait.

Egy klasszikus...

A képen látható eszköz a börtönökben nem ismeretlen dolog. A fogvatartottak előszeretettel szoktak barkácsolni ehhez hasonló, de rendeltetését tekintve a most közzétett eszközzel teljes mértékben megegyező céllal összeeszkábált tiltott tárgyat, konkrétan "keráló" névre hallgató, vízforralási céllal elkészített alkalmazást.

Használat közben azért a balesetveszély kiemelt lehet - habár én még nem találkoztam olyan esettel, amikor ilyen tárgy használatával történő vízmelegítés során bárkit baleset ért volna. Az viszont igen jellemző, hogy a biztosítékot kicsapja a hasonló eszköz alkalmazása, minek okán időszakos áramszünet jelentkezik az adott körletrészen... 

Ünnepi megemlékezés - Fórum színházzal összekötve

Hétfőn, ha kissé megkésve is, de intézetünkben is megemlékeztünk a világosi fegyverletétellel befejeződött 1848-49-es szabadságharc kapcsán a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezett 13 vértanúról. A megemlékező műsort a Kiss Árpád Általános Iskola diákjai adták elő a fogvatartottaknak.

Palágyi Lajos: Az aradi vértanúk

Szabadságharcunk letűnt napvilága,
Te vakító nap a század delén,
Nem pazaroltad sugarad hiába,
Bár vak sötétbe halt az égi fény,
Eszméiden nem győzött az enyészet,
Örökbe hagytad halhatatlan részed,
Fényeddel fényt hint késő századokra
A tizenhárom vértanú alakja.
S ők élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét, melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hu utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.

 

A diákok műsorát követően a fogvatartottakból alakult Fórum Színház tagjai egy olyan előadást mutattak be a gyerekek számára, amit erre az alkalomra állítottak össze. Mint korábban már bemutattam a blog egyik bejegyzésében, a fórum színházi forma alapvető sajátossága, hogy meghatározott témára épül fel, méghozzá olyanra, amely a nézők soraiban helyet foglalók sajátossága (is). Mivel esetünkben a játszók a fogvatartottak, a nézők pedig a Kiss Árpád Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói közül kerültek ki, fontosnak tartottuk, hogy valami olyan dolgot adjunk elő, ami a kamaszkorról, a gyerekek közötti iskolán belüli viszonyokról szól. Bár a fogvatartottak zöme már elég régen kikerült az iskolapadból, mégsem esett nehezükre egy olyan történetet feldolgozni, ami visszaröpítette őket egyszervolt diákkorukba, és bemutattak egy olyan helyzetet, ami talán még manapság is aktuális lehet több általános iskolában.

A főhős ezúttal Pistike volt, aki jó magatartású és jó képességű, kiemelkedő szorgalmú tanulóként néhány osztálytársa céltáblájává vált. A jelentben a képzeletbeli tanterem hátsó sorában helyet foglaló, minden csínyben benne lévő, társaikkal és a tanárokkal egyaránt maguknak mindent megengedő diákok eleinte "csak" kicsalták a fiú uzsonnáját és zsebpénzét, majd egy tornaóra előtti pillanatban ruhája zsebéből elvették a számára olyan értékes, elhunyt nagyapjától örökölt karórát is. A piszkálódás és gúnyolódás még akkor is folytatódott, amikor a könnyeivel küszködő fiú az osztályfőnöknek készült beszámolni a történtekről, aki a felfokozott lelki állapotában kezet emelve megindult az egyik társa felé. És a történet itt ért véget. 

A nézőként jelen lévő gyerekek ekkor kaptak lehetőséget arra, hogy érzéseiket megfogalmazzák, elmondják, hogy mit is láttak, milyen gondolatokat ébresztett bennük az előadás. Bár a gyerekek egy részén megilletődöttség érződött, de egy-két egymás felé súgott mondatnak köszönhetően voltak olyan jelek, melyek alapján arra lehet következtetni, hogy a jelenetben foglaltakhoz hasonló dolgok nem teljesen ismeretlenek számukra, és néhanapján ilyesmi az ő környezetükben is előfordul. Meglepő volt számomra, hogy a szemmel láthatóan önmagát menőnek tartó gyerekek (fiúk és lányok vegyesen) a nézőtér hátső részén foglaltak helyet, de azon túl, hogy a véleményüket kifejtő társaik irányába egy-két megjegyzést tettek, illetve nevetgélésükkel és helyenként izgága magatartásukkal inkább csak zavarták a téma feldolgozását, nem sok érdemi, építő gondolatot fűztek az előadáshoz. Ezzel együtt, az aktívabb és szerényebb tanulóknak köszönhetően mégis kidolgozásra került egy alternatív, mindenki által elfogadhatónak tartott befejezés, amit aztán a fogvatartottak eljátszottak. Számukra ezúttal is pozitív hatással bírt, hogy kompetensek lehettek valamiben, közreműködhettek egy olyan dologban, ami tanulsággal szolgált a gyerekek számára. Ők, a társadalom ideiglenesen kivetett tagjai, képesek lehettek arra, hogy a jövő nemzedékének mutassák meg, hogyan kerülhetik el azokat a buktatókat, melyeknek adott esetben akár büntetőjogi következményei is lehetnek.

A "menő" gyerekek pedig talán szintén okultak a látottakból-hallottakból, és talán megismerték a "tisztelet" szó jelentését, ami a jövőjükre nézve még nagy jelentőséggel bírhat... 

Visszajelzések egy intézetlátogatás kapcsán...

Szeptember közepén a Foresee Kutatócsoport két munkatársa, Szegő Dóra és Benedek Gabriella két külföldi vendéggel járt intézetünkben, akik a napokban küldtek visszajelzést a látogatásuk tapasztalatairól.  

Katrin Kremmel, antropológus, a bécsi Jogszociológiai és Kriminológiai Intézet (IRKS) munkatársa, jelenleg egy, az Európai Bizottság 7. keretprogramja által támogatott projektben vesz részt. A projekt célja, hogy vizsgálja az interkulturális kapcsolatokon belüli konfliktusok megoldásának már működő gyakorlati módszereit, majd ezt követően az érintett személyek aktív bevonódása mellett megkezdje a mediációs technikák alkalmazását. Bécsben a hangsúly az ún. szociális lakótelepekre helyeződik. Katrin, amikor meglátogatta az intézetünket, mindenekelőtt a saját elképzeléseivel kellett hogy szembenézzen azzal összefüggésben, hogy véleménye szerint mit is jelent az, hogy “börtönben lenni”, úgy a fogvatartottak, mint a személyi állomány tagjai esetében. A látogatás során rájött, hogy mennyire korlátozott ismeretekkel és megértéssel rendelkezett ezt megelőzően, és vélhetően még most is. Továbbá úgy gondolja, hogy börtönben lenni egyfajta üzenetet is közvetít azzal kapcsolatosan, hogy mit jelent kint lenni. Ebből kifolyólag véleménye szerint sokat kell még megtanulnunk a társadalmunkból ahhoz, hogy megpróbáljuk megérteni a börtönön belüli életet. Visszatekintve az intézetünkben eltöltött időre, a látogatás számos új ismeretet adott számára.

Nelly (Petronella) Boonen a  São Pauloban található Emberi Jogi és Oktatási Központ munkatársa, ahol egy hétfős csapat tagjaként a helyreállító igazságszolgáltatás módszereinek és gyakorlatainak különböző csoportok esetében való alkalmazásán dolgozik. Kollégáival számos megkeresést kapnak a brazil büntetés-végrehajtási szervezettől, egyebek mellett több, mint 150 büntetés-végrehajtási szakembert képeztek a helyreállító igazságszolgáltatás alapjairól. Jelenleg pedig már a harmadik fogvatartotti osztály megbocsátással és helyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatos oktatását fejezték be. Nelly úgy gondolja, hogy mindazon emberek részéről, akik valamilyen módon kapcsolatban vannak a börtönnel, nagy érdeklődés mutatkozik a tevékenységüket illetően.

Azt, hogy ellátogathatott egy szép, vidéki kisváros büntetés-végrehajtási intézetébe, egyfajta ajándéknak élte meg. Inspiráló volt számára megismerni azt a fajta szakmai elkötelezettséget és elhivatottságot, amit az intézetparancsnok és a büntetés-végrehajtási osztályvezető részéről tapasztalt, akik nyitottak a fogvatartottak számára új lehetőségeket megteremtő projektek keresésében és megvalósításában. Az idő rövidségére tekintettel nem volt igazán lehetősége arra, hogy egy mélyebb megismerést szerezzen a magyarországi büntetés-végrehajtás helyzetéről, de úgy tűnt számára, hogy az hasonló a brazil helyzethez. Különösen érdekesnek találta azt a projektet, melynek keretében mentorokat képeztek ki, akik a még szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek szabadulásra történő felkészítését és majdani beilleszkedését segítik tanácsokkal és útmutatással. A projekt megítélése szerint minden bizonnyal jelentős idő-, pénz- és energiabefektetést igényel, ezzel együtt úgy tűnik, hogy egy lépést jelent egyfajta biztonságos kapcsolatért, amely lehetővé teszi a szabadságot, illetve a társadalmi integrációt, továbbá egy egyenlő alapokra helyezett törődést nyújt az érintettek számára. 

Hát... akkor most húzzuk ki magunkat, munkatársainkkal együtt, mert talán mégsem hiábavaló az a munka, amit az elítéltek szabadulásra történő felkészítése kapcsán a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben végzünk.