Mint azt vélhetően mindenki tudja, ma van Anyák Napja. Ebből az alkalomból engedjék meg a blog olvasói, hogy egy fogvatartott versét mutassam be nekik. Nem sokkal ezelőtt intézetünkben egyfajta "Ki mit tud"-szerű rendezvény került megrendezésre intézetünkben, amelyen Sz. Gábor saját verset adott elő. A fogvatartott így fogalmazott: "Mikor írtam, én magam is sírtam sokat, mert az igazat vallom Anyumnak..."
Következzen hát a vers...
Anyám, Te egyetlen
Ó, Anyám, Te, ki óvtál engem, s védtél,
Kérded tőlem: miért vétkeztél?
Vétkem, s bűnöm megbocsáttatik,
Védtél, s óvtál az örökkévalóságig.
Szereteted, s ölelésed mindig megmarad,
Drága Anyám, légy erős, s húzd ki magad.
Minden erőmmel, szívből szeretlek,
Már várom ölelésed, s hogy veletek lehessek.
Bársony puha bőröd az arcomon megmarad,
Érintésed engem kísér, s elragad.
Nekem te vagy a szabadság és gazdagság,
Ölelésed számomra a legnagyobb biztonság.
Kérlek, Anyám, nyújts segítő kezet,
Ígérem, többé nem vétkezek.
Óvjál, s védjél minden bajtól,
Reszkető ajkam neked kezet csókol.
A fülemben a hangod mindig kísért,
Bármit megtennék egy kis szeretetért.
Tudom, s érzem a hiányod súlyát,
Minden nap várom a drága Anyám vigaszát.
Ó. Anyám, a te fiad vagyok, ki szeret, s tisztel,
A gyermeked maradok örökké, hidd el.
Szeretetem, s imádatom feléd végtelen,
Te vagy nekem a világ, s az életem.
Ölelésre tárul a gyönyörű kezed,
S remegve nézem a könnyes szemed.
Az arcodat nézem, s sírva fakadok,
Csak érted élek, s örökké veled maradok.
Ó, Anyám, Te, ki óvtál, s védtél,
Kérded tőlem: miért vétkeztél?
Vétkem, s bűnöm megbocsáttatik,
Védtél, s óvtál az örökkévalóságig.
Szeretlek, ó, Anyám, és sírva búcsúzom,
Sok erőt, egészséget, drága családom.
"Egy fiú, ki a börtönben jött rá, mit ér egy anya."
És csak azért, hogy valahol hű maradjak magamhoz, egy videoklip a végére...
Siska Finuccsi "Mama"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése