A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belügyminisztérium. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belügyminisztérium. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 21., kedd

Önkormányzati telekfelajánlások börtönépítés céljára




Az MTI több hírportálon is megjelent tudósítása szerint a március 31-i határidőig negyven önkormányzat ajánlott fel telket új börtön építésére. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megkezdte a pályázatok kiértékelését.
Amint arról korábban több helyen lehetett olvasni, a Belügyminisztérium pályázati felhívásban keresett a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a közép-magyarországi régióban új börtön építésére alkalmas területet. A tárca felhívása szerint az 500 fogvatartottat befogadó büntetés-végrehajtási intézetekben foglalkoztatott 250 ember legalább 25 százaléka felsőfokú végzettségű lesz. A börtönöket a tervek szerint 2017-ben kezdik építeni, és 2018-ban vagy 2019-ben kezdhetik meg működésüket.


2013. október 18., péntek

Vegyen cipőt börtönből! -- a Hír24 írása alapján

(Forrás:http://www.hir24.hu/belfold/2013/10/18/vegyen-cipot-bortonbol/?fb_action_ids=744964698852449&fb_action_types=og.recommends&fb_source=other_multiline&action_object_map={%22744964698852449%22%3A279831488808619}&action_type_map={%22744964698852449%22%3A%22og.recommends%22}&action_ref_map=[])


Sátoraljaújhelyen nyitotta meg első mintaboltját egy öt hazai börtöncég által alkotott konzorcium. A tervek között több üzlet kialakítása is szerepel, mindegyikben elítéltek által készített termékek kaphatók majd.

A magyar börtönökben elsősorban a rendvédelmi szervek számára készítenek különböző eszközöket, munkaruhát, cipőt. Ezek a társaságok eddig egymástól függetlenül működtek, most azonban a 11 kft közül öten az értékesítésre egyesültek és létrehozták a Jurta márkanevet.

Az ún. Állami Partner rendszeren belül, franchise hálózatban működő mintaboltokban mindegyik börtöncég termékei kaphatók lesznek. Így például a sátoraljaújhelyi elítéltek által készített ágyneműk, kalocsai munkaruhák, balassagyarmati cipők, váci űrlapok, budapesti bútorok vagy tököli kéztörlők.

A sátoraljaújhelyi boltot Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára adta át, aki szerint a büntetés-végrehajtási intézetekben végzett munka segít az elítélteknek abban, hogy megtalálják az utat önmagukhoz, egyben növeli az esélyüket a társadalmi beilleszkedésre.

Varga Valéria bv. vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának gazdasági és informatikai helyettese azt mondta, hogy a rendvédelmi szervek biztos megrendelői a börtönökben működő társaságoknak, de vélhetően a civil lakosság körében is sikerük lesz a fogvatartottak által készített termékeknek. 

Jelenleg a Magyarországon jogerősen elítéltek 65 százaléka dolgozik.

 

 

2013. szeptember 10., kedd

Elismerések Szt Adorján-nap alkalmából

Ahogy arról a múlt héten már beszámolhattam, Szent Adorján-nap alkalmából a Balassagyarmati Fegyház és Börtön számára csapatzászló került adományozásra, azonban az intézet részére átadott elismerés mellett egyéni elismerések átadására is sor került a Vármegyeházán megtartott központi ünnepségen. Magyarország belügyminisztere a büntetés-végrehajtási szervezet napja, szeptember 8-a alkalmából huzamosabb időszakon át végzett kiváló szakmai munkája és példamutató vezetői tevékenysége elismeréséül a
 
„SZENT ADORJÁN ÉRDEMJEL”
kitüntető címet
adományozta


 DR. BUDAI ISTVÁN bv. ezredesnek
a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnokának.



FESTMÉNY emléktárgyat adományozott


 MIHÁLYNÉ STOLCZ ANIKÓ bv. őrnagynak
a Balassagyarmati Fegyház és Börtön csoportvezetőjének.



A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a büntetés-végrehajtási szervezet napja, szeptember 8-a alkalmából eredményes szakmai munkája elismeréséül
a
a „Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett”
"BRONZ"
fokozatát adományozta
 

 VANKÓ ATTILA bv. főtörzszászlósnak
a Balassagyarmati Fegyház és Börtön biztonsági főfelügyelőjének.



Soron kívül előléptette
büntetés–végrehajtási alezredessé


 NEMSZILAJ LÁSZLÓ bv. őrnagyot
a Balassagyarmati Fegyház és Börtön osztályvezetőjét.



Országos parancsnoki dicséretben
részesítette


FEDOR ISTVÁN bv. főtörzsőrmestert
az Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. gépjárművezetőjét.


Gratulálok az elismerésben részesült elöljárómnak, illetve munkatársaimnak!


 

2013. szeptember 7., szombat

Az új bv. törvény tervezetről...

(Forrás: http://index.hu/belfold/2013/09/06/a_bm_kiadta_az_uj_bortontorveny_tervezetet/)



Ahogy arról a mai napon az Index is beszámolt, a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta az új büntetés-végrehajtási törvény tervezetét. Ez kiemelkedő célként határozza meg a társadalomba való visszailleszkedés elősegítését, az elítéltek hatékonyabb oktatását és foglalkoztatását és a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítását. Kivéve persze a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélt személyeket, ugyanis erről a büntetési formáról kimondja, hogy kizárólagos célja a társadalom védelme.

A bekerüléskor személyes interjúk, kérdőívek és szelektív tesztek elvégzésével mérnék fel az elítélt személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját és biztonsági kockázati szintjét.

(Fotó: Vajna János, MTI)

Újraszabályoznák a kapcsolattartás jelenlegi formáit, többek között megengednék a speciális, a hozzátartozók elérését lehetővé tévő mobilok használatát és az elektronikus levelezést, e-mailezést. Az először és legfeljebb öt évre elítéltek szabadulásuk előtt fél évvel reintegrációs őrizetbe lennének helyezhetőek, ami nagyjából a kijárási tilalomhoz hasonló megkötöttségekkel járna.

A tervezet azt tűzi ki célul, hogy a jövőben a börtönök minél inkább önellátók és részben önfenntartók legyenek. Ha ebből törvény lesz, a dolgozó fogvatartott köteles lesz meghatározott napi összeggel hozzájárulni a saját börtönköltségeihez. A börtönlét más kiadásait is ráterhelnék a rabokra, például az iratok nyomtatásának és továbbításának a költségeit is. Megszüntetnék az ingyenes kondicionáló terem használatot és kötelezővé tennék az ún. "többletszolgáltatások" (merülő forraló, hűtőszekrény, TV) megtérítését is.

A tervezetet most társadalmi egyeztetésre bocsátják, az új bv. törvény 2014. december 31-én léphet hatályba.


2013. július 24., szerda

Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia - egy tervezet a következő tíz évre...

(Forrás: http://index.hu/belfold/2013/07/23/itt_az_uj_bunmegelozesi_strategia/)


A Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy nyolcvanoldalas tervezetet arról, mit kéne tenni a bűnmegelőzésben a következő tíz évben. Szigorúbb ellenőrzések a szórakozóhelyeken, több pszichológus, megújuló kárenyhítés az ötletek között.

A kormány.hu-n közzétette a Belügyminisztérium az új, a következő tíz évet meghatározó Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló kormányhatározat tervezetét. A véleményeket augusztus 6-ig várják. A dokumentum fejlécén figyelmeztetnek arra, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, ezért egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának. Valószínűleg nem kell soká várni arra, hogy a kormány elé kerüljön, mert a hatályba léptetést már október 15-re tervezik.
„A stratégia alapvető célja egy olyan bűnmegelőzési szakpolitika kialakítása, amely a következő tíz évre meghatározza a bűnmegelőzés fő beavatkozási területeit, szakmai kereteit és eszközrendszerét” – áll a bevezetőben. A cél az, hogy "javuljon a közbiztonság, csökkenjen a bűncselekmények által okozott társadalmi kár, javuljon az állampolgárok biztonságérzete, a bűnelkövetők pedig megkapjanak minden segítséget, hogy ismét a társadalmon hasznos tagjává, és ne visszaeső bűnelkövetővé váljanak".


Legalább 700 milliót költenének rá évente

 


A tervezet szerint a nemzetgazdasági miniszter dolga lesz, hogy biztosítsa a stratégia céljainak megvalósításához szükséges forrást. A pénz alapvetően a befizetett bírságokból jönne össze.  „A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia céljainak megvalósításhoz biztosított forrás évenkénti összege megegyezik a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésbe befizetett szabálysértési bírságok és az üzembentartó objektív felelősségén alapuló közigazgatási bírságolási eljárásban megfizetett bírságok összegének négy százalékával, de nem lehet kevesebb 700 millió forintnál” - mondaná ki a kormányhatározat.

A tervezethez tartozó hatásvizsgálati lapon azzal számolnak, hogy a 2013 és 2023 közötti időszakban közel 3 milliárd, egész pontosan 2 772 820 167 forint lesz az intézkedés „költségvetési egyenlegrontó hatása”.


Elapadt a pénz, elfogyott a lendület

 


A nagyjából nyolcvanoldalas stratégiát a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács készítette elő, ennek a tagjait többek közt az illetékes államtitkárságok, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgárőr-szövetség, önkormányzati szövetségek és az Országos Roma Önkormányzat delegálták. A testületet Hatala József volt országos rendőrfőkapitány vezeti, és ide ment át nemrég az ORFK szóvivői posztjáról Garamvölgyi László is.

A most közzétett dokumentumban értékelik az előző, 2003-ban meghirdetett bűnmegelőzési stratégiát, számba veszik a sikereket és a kudarcokat. A negatívumok között említik például, hogy hiába tudtak jó kezdeményezések elindulni pályázati forrásokból, azok elhaltak, amint elapadtak a források. Az sem tett jót, olvasható az értékelésben, hogy többször is váltás volt a szakterületet irányító miniszteri poszton, és emiatt fokozatosan csökkent a felsővezetői támogatottság.

 

Kevesebb buli, több pszichológus

 


A dokumentum része egy intézkedési terv is a 2013-2015 közti időszakra. A konkrét ötletek között van például az, hogy 2015 augusztustól bevezetnék a kötelező bűnmegelőzési oktatást az általános és középiskolában. A rövid távú terv része, hogy szigorítanák az ellenőrzéseket a szórakozóhelyeken, így próbálva visszaszorítani a drogfogyasztást és a 18 év alattiak alkoholivását.


Meg akarnák vizsgálni azt is, hogyan lehetne jogalkotási eszközzel elérni azt, hogy a szórakozóhelyekre felnőtt kísérő nélkül ne mehessenek be 18 alattiak. Megpróbálnák az egész országban elérhetővé tenni az áldozatok számára a pszichológiai segítséget, és felülvizsgálnák az állami kárenyhítés rendszerét, vagyis azt, hogy milyen feltételekkel kaphatnak pénzt áldozatok például orvosi kezelésre.