A
történetet folytatom…
Ott
tartottam, hogy bekerültem a Markóba. Ebben az intézményben tartanak mindaddig,
amíg a szállítási osztályról meg nem érkezik a parancs, hogy melyik is lesz az
anyaházam. Várakozásom alatt történt egy s más, először négyszemélyesben voltam,
majd hatfősben. Itt mindenféle ember megfordul, az ország összes börtönéből,
ugyanis tárgyalásokra is ide hozzák az embereket. Mivel látták rajtam, hogy
első bűntényes vagyok, a ,,normálisabb” emberek fölvázolták, mire számíthatok
és mire nem, és ami a legfontosabb, mire figyeljek oda. Meséltek olyan dolgokat,
amit gusztustalannak és embertelennek tartottam, és persze ez az is!!! Volt egy fő mondatuk: „nem a börtön nehéz, hanem az emberek”.
És ez a
civil életben is így van. Ha valakikkel együtt él az ember, és például megutálnak
valakit, vagy csak nem szimpatikus a számukra, akkor kitalálnak történeteket
róla, és elhíresztelik tudatosan. És a börtönben még pluszban próbálják a
hivatásos személyzetet is befolyásolni a kitalációjukról. Sajnos a börtönben ez
sok ember passziója, de az igazi kiváltó ok a következő: ha már ,,nem egy követ
fújsz a többiekkel”, vagy ha van kapcsolattartásod és tudsz vásárolni, vagy jobb
munkát kapsz…
Egy-két
szóval jellemezve, mindez az irigységből
és féltékenységből fakad. Bármi alapot adhat erre, ami kicsivel több, mint a másiknak
van, vagy ha egy orrhasznival is előrébb tartasz. Na, én figyelmesen hallgattam
a börtönélet igazi dolgait, vagy csak a felfújt ijesztő történeteket, melyekből
leszűrni, mi igaz és mi a kitaláció... Ember legyen a talpán, aki eligazodik…
De azért érdemes végighallgatni mindent.
Nekem is
sikerült részesülnöm az utálkozásokból. Valaki a szemedbe is mondja, mi a baja
veled, de sok sunyi csak a hátad mögött beszél rólad. Rettentő dolog ez az
irigység! Az álláspontom a következő maradt: úgy láttam jónak, hogy távolságtartó
leszek, mert talán így elkerülöm az ellenszenvet mások szemében. De börtönjáró
embereknek teljesen mindegy, hogy mivel találják meg az embert. Ezek mellé
párosulnak a megkeseredett életűek. Borzasztó átélni ezeket a dolgokat. Folyton
résen kell lenni itt a börtönben!!! Itt a kétszínűséget könnyen le lehet
leplezni, csak figyelni kell az embereket, én ezt teszem. Folyamatosan
tanulmányozom őket, hiszen színházi előadásként látom szereplésüket, csak akkor
van gond, ha valaki bedől a kitalációknak, sok embert így intéznek el, és így
ugrasztanak össze.
Remélem
jól írtam le és lehetett érteni a mondanivalómat. Ja, és ami még fontos,
mindezekkel párhuzamosan az emberek többsége itt bűnöző- és maffiakomplexussal
küzd, normális gondolkodású illető ettől kiakad, és nem várt arcreakciókat produkál.
Na, ettől is unszimpatikussá válik az ember, én már csak tudom tapasztalatból!
Mélységesen elítélem az igazságtalanságot, és ha átvernek valakit, az rettentően
dühít, arról nem beszélve, ha valaki mögött sunyiskodnak. Rengeteg dologról lehet
írni itt, zajlik az élet…
Folytatás
a következő fejezetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése