A következő írás forrásai:
Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt
Az Emberi Jogok
Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot,
hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek
túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott
kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen,
megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság
ügyfelei.
A strasbourgi
székhelyű Európa Tanács kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód ellenes
bizottsága (CPT) tavaly áprilisban hozta nyilvánosságra a magyarországi fogda-és
börtönviszonyokról szóló 65 oldalas jelentését a
magyar kormány 37 oldalas válaszával
együtt. A bizottságot akkor is a legjobban a túlzsúfoltság aggasztotta, aminek
nagyon komoly feszültségnövelő hatása van a börtönéletre, és amire szerintük
nincs Magyarországnak hatékony válaszlépése. A bizottságot a magyar kormány úgynevezett
telítettség-kiegyensúlyozó programja nem nyugtatta meg, szerintük a hosszú távú
megoldás az lenne, ha valahogy csökkenne a börtönbe küldött emberek száma.
A Helsinki Bizottság álláspontja is az, hogy a
fogvatartottak elosztása nem jelent megoldást, amikor szerintük értelmetlenül
szigorodik a büntetőpolitika, és indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban
ezreket. (2014 elején a 18042 fogvatartottból 5053 volt előzetes letartóztatásban,
vagyis ült jogerős ítélet nélkül.) A strasbourgi bíróság is hangsúlyozta a
fogvatartottak számának csökkentését, és azt javasolta, hogy minél szélesebb
körben alkalmazzanak szabadságelvonással nem járó
büntetéseket. Ilyenek szankciókra most is van lehetőség, de a
Helsinki szerint ezeket a bíróságok nem igazán alkalmazzák, mint ahogy a házi
őrizet sem lett elterjedtebb azóta, hogy bevezették az elektromos nyomkövetőt.
A jogvédők szerint az új férőhelyek, új börtönök vagy
körletek létesítése nem igazán jó megoldás, mert időigényes és csak akkor
használna hosszú távon, ha közben a börtönpopuláció növekedése megállna.
A Helsinki is megfogalmazott konkrét javaslatokat a
zsúfoltság ellen. Szerintük például
- el kellene törölni a középmértékre vonatkozó szabályt,
amely 2010 óta a bírák mozgásterét csökkenti ítélethozatalkor, és a
gyakorlatban gyakran a korábbinál súlyosabb büntetéseket eredményez.
- lehetőséget
kellene adni arra, hogy kis súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt,
jó magaviseletű rabokat valamivel korábban ki lehessen engedni, ha a
telítettség átlépi a 100 százalékot.
- a bíráknak és ügyészeknek gyakrabban
kellene börtönöket látni a saját szemükkel.
- csökkenteni kellene az elzárással
fenyegetett szabálysértések számát.
A Varga és mások
kontra Magyarország ügyben 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott ítéletében
az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította: a hat kérelmező
fogvatartási körülményei sértették az embertelen, megalázó bánásmód az Emberi
Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt tilalmát. Az EJEB emellett
kimondta: a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága Magyarországon
rendszerszintű probléma, és Magyarországnak 6 hónapon belül akciótervet kell
kidolgoznia a túlzsúfoltság csökkentésére.
Az ügy egyik
kérelmezője, Varga Lajos – a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele – például olyan
zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8
négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi 30 percet
tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt
bőrbetegségben szenvedett. A másik öt panaszos esetében sem állt rendelkezésre
3,3 négyzetméternél nagyobb mozgástér, a zárkák nem kielégítő szellőztetése
egyes esetekben elviselhetetlen hőséghez vezetett, egyes szűkös zárkákban a
WC-t csak egy függöny választotta el az élettértől, korlátozott fürdési
lehetőség volt, és csótányok, ágyi poloskák nehezítették a bentlakók életét. Az
ítélet szerint kb. 450 olyan további kérelem vár az EJEB döntésére, amelyekben
a panaszosok a fentiekhez hasonló körülményekre, a magyar büntetés-végrehajtási
intézetek túlzsúfoltságára hivatkoznak, és az elmúlt években is több olyan
döntés született, amelyekben az EJEB a túlzsúfoltság miatt marasztalta el Magyarországot.
Mindezek alapján az
EJEB úgy ítélte meg, hogy a túlzsúfoltság rendszerszintű probléma, és ezért ún.
pilot ítéletet hozott az ügyben. (Pilot eljárást akkor rendel el az EJEB, ha a
beérkezett panaszok alapján egyértelművé válik, hogy egy országban
rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsértések, és az egyedi panaszok
ügyében hozott elmarasztaló ítéletek sem sarkallják arra az ország kormányát,
hogy kezelje a problémát.) A pilot ítéletben az EJEB arra kötelezte az államot,
hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki egy akciótervet a magyar
büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák megoldására.
Az EJEB ítélete szerint ennek módja a fogvatartottak számának csökkentése pl. a
szabadságelvonással nem járó büntetések és kényszerintézkedések (házi őrizet,
stb.) szélesebb körű alkalmazásával – a megoldás tehát nem egyszerűen új
férőhelyek létesítése.
Az EJEB emellett úgy
határozott, hogy a további, túlzsúfoltságot sérelmező kérelmek elbírálását a
pilot ítélet ellenére nem függeszti fel, vagyis a kb. 450 hasonló ügyben
folytatja az eljárást – ezzel is emlékeztetve Magyarországot fenti
kötelezettségére.
Az ítélet magyar
nyelvű összefoglalója itt
érhető el, a Magyar Helsinki Bizottság által az ítéletről és a túlzsúfoltság
okairól készített háttéranyag itt
tölthető le.
A Magyar Helsinki
Bizottság korábban, 2014 októberében és 2015 januárjában beadvánnyal fordult a
túlzsúfoltsággal kapcsolatban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is,
amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását felügyeli. Beadványában a Magyar
Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a korábbi
elmarasztaló ítéletek nyomán foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem
elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a túlzsúfoltság rendszerszintű
problémájára, és így ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott
észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt
azok megfontolására. A beadvány itt érhető
el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése