A börtön biztosabb, mint egy gyár

Az Origo hírportál tudósítása (http://www.origo.hu/gazdasag/20150422-jobban-jar-a-varos-egy-bortonnel-mint-egy-gyarral.html) alapján egy 500 fő férőhelyes börtön 200-250 embernek teremt munkát, hosszú távra és biztosabban, mint egy gyár. Az építkezésen helyi vállalkozók juthatnak munkához, a beköltöző munkaerő miatt feljebb mehetnek az ingatlanárak. A rabok foglalkoztatása jót tehet az iparnak. Mindezek után nem csoda, hogy a települések versengenek azért, hogy az állam börtönt építsen náluk.

Megéri a településnek, ha az állam épít börtönt. Elsősorban az új munkahelyek miatt: egy 500 fő kapacitású börtön több mint 200 embernek ad munkát, mondta az Origónak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. Ezek a munkahelyek egész biztosan hosszú távra jönnek létre, hiszen egy börtönt nem szüntetnek meg olyan egyszerűen, mint például egy gyárat.

Rabok a cipőgyárban

A fogvatartottak foglalkoztatása ráadásul az ipart is fellendítheti, jó példa erre a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár, ahol a város jelenlegi börtönének rabjai dolgoznak. Balassagyarmat azért is szeretné, ha a településen új börtön épülne, mert az alkotmánybíróság 2014-es döntése értelmében a jelenlegi börtön 500-550 fős létszámát 320 főre kell csökkenteni, ami veszélybe sodorhatja a cipőgyár működését, véli Csach Gábor.

Újat építeni olcsóbb

Balassagyarmat önkormányzata már 2002 óta szeretné, ha a város főtere melletti, Európában egyedülálló, védett műemlék státusú börtön helyett épülne egy másik a város szélén. E célból azóta tartanak fenn területet. Most új börtön építésére pályáznak, hogy középtávon ezt bővítve a jelenlegi börtönt is át lehessen költöztetni. Az ugyanis nem felel meg az uniós normáknak, és 3-4 milliárd forintba kerülne a felújítása, ami többszöröse egy új börtön építési költségének.

Ha az új börtön – befogadva a belvárosi börtön lakóit is – megépülne a város szélén, akkor Balassagyarmat hasznosítani tudná a régi épületét és a mellette álló, szintén védett műemlék státusú Vármegyeházát.

Elvállalnák a munkát

Komló is pályázott a Belügyminisztériumnál új börtönre, szintén gazdasági okokból, mondta az Origónak Polics József, a település polgármestere. A börtön állami beruházás keretében épülne, és az állam tartaná fenn, a helyi önkormányzatnak ez nyereség, véli a polgármester. Ahogy Csach Gábor, úgy Polics József is kiemelte, hogy egy új börtönnel 200-250 stabil új munkahely jönne létre, hosszú távra.

Komlón a bányabezárások óta nincs egy olyan cég sem, amelyik ennyi embert foglalkoztatna. A településen nagy a munkanélküliség, a polgármesternek többen jelezték, hogy vállalnák a munkát, ha megépülne az új börtön.

Munka az építkezésen

A város már az építkezéssel jól járna, Komló vezetése arra számít, hogy helyi vállalkozók alvállalkozóként részt tudnának venni a beruházásban. A közeli pécsi börtönt nemrég fejlesztették, oda legalábbis be tudtak dolgozni a komlóiak.

Az ingatlanárak emelkednének

Azt a 200-250 munkahelyet, ami az új börtönnel létrejönne, természetesen nem lehetne csak helyi lakosokkal feltölteni, biztosan érkeznének új munkavállalók és családtagjaik az ország más részeiről. Az új beköltözők miatt pedig valószínűleg feljebb mennének az ingatlanárak, véli a város polgármestere. Szerint a beruházásnak szinte csak pozitív hozadékai lennének.

A lakosság támogatja

Mielőtt beadták a pályázatot, volt társadalmi egyeztetés, megkérdezték a komlóiak véleményét arról, mit szólnának ahhoz, ha a városban börtön épülne, mondta Polics József. Tartottak egy véleménynyilvánító szavazást háztartásonként, a családok háromnegyede támogatta a kezdeményezést.

Erős a verseny

Komlónak és Balassagyarmatnak komoly konkurenciával kell szembenéznie, ha új börtönt akarnak: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint negyven önkormányzat adott be pályázatot. Most a pályázatok szakmai értékelése zajlik, eredmény májusban várható. Kérdeztük a BVOP-t, pontosan mely települések pályáztak, de a döntés meghozataláig nem akarták nyilvánosságra hozni az információt.

Új börtönök három-négy év múlva

A pályázatot a Belügyminisztérium még februárban írta ki, a nyerteseknek át kell majd adniuk a börtönépítésre felajánlott területeket az államnak. Fekvés szerint a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a közép-magyarországi régión belül a dabasi, a ceglédi, a nagykátai, az aszódi kistérség települései pályázhattak. A beruházás várhatóan 2017-ben indul, az új börtönök 2018–2019-ben kezdenek működni.

Jár a minimális mozgástér

A magyar büntetés-végrehajtási rendszer kapacitását azért kell növelni, mert az Alkotmánybíróság 2014 októberében megsemmisítette azt a rendelkezést, amelyik megengedte, hogy a börtönök celláiban még a törvényben meghatározott minimális mozgásteret se kelljen biztosítani a raboknak. Ráadásul már több elítélt perelte sikeresen a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei miatt. És még több száz per van folyamatban, az állam milliárdos összeget bukhat a kártérítéseken.

Az érdeklődők számára figyelembe ajánlom a kommenteket, illetve az írás végén lévő közvélemény kutatás jelenlegi állását. Érdekes, hogy az eddig szavazó 992 olvasó közül az "Ön szeretné, ha börtön épülne a településén?" című kérdésre 378 fő (38%) a "Nem, mert a rabokhoz látogatók jönnek" opciót választotta. Azt azért figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy akár a közelmúlt, akár a kicsit távolabbi időszak médianyilvánosságot és közfelháborodást kiváltó bűneseteire tekintek vissza, egy olyat sem tudnék kiemelni közülük, melyeket egy bv. intézet közelében, látogatás befejezését követő időben, fogvatartottak hozzátartozói követtek volna el. Hogy is van ez? ....   

Döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága...

A következő írás forrásai:

http://index.hu/belfold/2015/03/10/borton_tulzsufoltsag_strasbourg_emberi_jogi_dontes_helsinki_bizottsag/

http://helsinki.hu/pilot-eljaras-a-bortonok-tulzsufoltsaga-miatt

http://hvg.hu/itthon/20150310_Tobb_tizmillios_karteritesre_iteltek_a_ma

Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt

 

 

 

 

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód ellenes bizottsága (CPT) tavaly áprilisban hozta nyilvánosságra a magyarországi fogda-és börtönviszonyokról szóló 65 oldalas jelentését a magyar kormány 37 oldalas válaszával együtt. A bizottságot akkor is a legjobban a túlzsúfoltság aggasztotta, aminek nagyon komoly feszültségnövelő hatása van a börtönéletre, és amire szerintük nincs Magyarországnak hatékony válaszlépése. A bizottságot a magyar kormány úgynevezett telítettség-kiegyensúlyozó programja nem nyugtatta meg, szerintük a hosszú távú megoldás az lenne, ha valahogy csökkenne a börtönbe küldött emberek száma.

A Helsinki Bizottság álláspontja is az, hogy a fogvatartottak elosztása nem jelent megoldást, amikor szerintük értelmetlenül szigorodik a büntetőpolitika, és indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban ezreket. (2014 elején a 18042 fogvatartottból 5053 volt előzetes letartóztatásban, vagyis ült jogerős ítélet nélkül.) A strasbourgi bíróság is hangsúlyozta a fogvatartottak számának csökkentését, és azt javasolta, hogy minél szélesebb körben alkalmazzanak szabadságelvonással nem járó büntetéseket. Ilyenek szankciókra most is van lehetőség, de a Helsinki szerint ezeket a bíróságok nem igazán alkalmazzák, mint ahogy a házi őrizet sem lett elterjedtebb azóta, hogy bevezették az elektromos nyomkövetőt.

A jogvédők szerint az új férőhelyek, új börtönök vagy körletek létesítése nem igazán jó megoldás, mert időigényes és csak akkor használna hosszú távon, ha közben a börtönpopuláció növekedése megállna.

A Helsinki is megfogalmazott konkrét javaslatokat a zsúfoltság ellen. Szerintük például

- el kellene törölni a középmértékre vonatkozó szabályt, amely 2010 óta a bírák mozgásterét csökkenti ítélethozatalkor, és a gyakorlatban gyakran a korábbinál súlyosabb büntetéseket eredményez.

- lehetőséget kellene adni arra, hogy kis súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, jó magaviseletű rabokat valamivel korábban ki lehessen engedni, ha a telítettség átlépi a 100 százalékot.

- a bíráknak és ügyészeknek gyakrabban kellene börtönöket látni a saját szemükkel.

- csökkenteni kellene az elzárással fenyegetett szabálysértések számát.

A Varga és mások kontra Magyarország ügyben 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította: a hat kérelmező fogvatartási körülményei sértették az embertelen, megalázó bánásmód az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt tilalmát. Az EJEB emellett kimondta: a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága Magyarországon rendszerszintű probléma, és Magyarországnak 6 hónapon belül akciótervet kell kidolgoznia a túlzsúfoltság csökkentésére.

Az ügy egyik kérelmezője, Varga Lajos – a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele – például olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi 30 percet tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegségben szenvedett. A másik öt panaszos esetében sem állt rendelkezésre 3,3 négyzetméternél nagyobb mozgástér, a zárkák nem kielégítő szellőztetése egyes esetekben elviselhetetlen hőséghez vezetett, egyes szűkös zárkákban a WC-t csak egy függöny választotta el az élettértől, korlátozott fürdési lehetőség volt, és csótányok, ágyi poloskák nehezítették a bentlakók életét. Az ítélet szerint kb. 450 olyan további kérelem vár az EJEB döntésére, amelyekben a panaszosok a fentiekhez hasonló körülményekre, a magyar büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságára hivatkoznak, és az elmúlt években is több olyan döntés született, amelyekben az EJEB a túlzsúfoltság miatt marasztalta el Magyarországot.

Mindezek alapján az EJEB úgy ítélte meg, hogy a túlzsúfoltság rendszerszintű probléma, és ezért ún. pilot ítéletet hozott az ügyben. (Pilot eljárást akkor rendel el az EJEB, ha a beérkezett panaszok alapján egyértelművé válik, hogy egy országban rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsértések, és az egyedi panaszok ügyében hozott elmarasztaló ítéletek sem sarkallják arra az ország kormányát, hogy kezelje a problémát.) A pilot ítéletben az EJEB arra kötelezte az államot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki egy akciótervet a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák megoldására. Az EJEB ítélete szerint ennek módja a fogvatartottak számának csökkentése pl. a szabadságelvonással nem járó büntetések és kényszerintézkedések (házi őrizet, stb.) szélesebb körű alkalmazásával – a megoldás tehát nem egyszerűen új férőhelyek létesítése.

Az EJEB emellett úgy határozott, hogy a további, túlzsúfoltságot sérelmező kérelmek elbírálását a pilot ítélet ellenére nem függeszti fel, vagyis a kb. 450 hasonló ügyben folytatja az eljárást – ezzel is emlékeztetve Magyarországot fenti kötelezettségére.

Az ítélet magyar nyelvű összefoglalója itt érhető el, a Magyar Helsinki Bizottság által az ítéletről és a túlzsúfoltság okairól készített háttéranyag itt tölthető le.

A Magyar Helsinki Bizottság korábban, 2014 októberében és 2015 januárjában beadvánnyal fordult a túlzsúfoltsággal kapcsolatban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is, amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását felügyeli. Beadványában a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a korábbi elmarasztaló ítéletek nyomán foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a túlzsúfoltság rendszerszintű problémájára, és így ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására. A beadvány itt érhető el.

Az Origo írása a zsúfoltságról...

Milliárdokat fizethet ki raboknak a magyar állam Strasbourg miatt

Négyszázharminc – az Origo információi szerint jelenleg ennyi elítélt perli a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei miatt. Mivel az első nyertes perek óta a börtönök zsúfoltsága tovább nőtt, szakértők szerint nagy eséllyel nyerni is fognak, ami több mint egymilliárd forintos büntetést jelenthet az államnak. A probléma olyan mértékű, hogy Strasbourgban már külön erre specializálódott magyar ügyvédi irodák is működnek, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig már az idén irányadó ítéletet hozhat a magyar börtönhelyzet miatt. 

Szél Lászlót 2006-ban, emberölésért ítélte 15 év börtönre a magyar bíróság. Az akkor 41 éves férfi a Budapesti Fegyház és Börtönbe került, ahol öt évig több cellában is lakott, de mindegyikben rendkívül rossz körülmények között. A legnagyobban is csak 3,15 négyzetméter személyes élettere volt, a vécét pedig csak egy függöny választotta el a helyiség többi részétől, ráadásul a mellékhelyiség csak egy méterre állt az asztaltól, ahol a rabok ebédeltek.

Többmilliós kártérítés

A rab a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és a keresete sikerrel járt. A testület 2011-ben 12 ezer eurót (3 millió 800 ezer forintot) ítélt meg neki kártérítésként, hatezer eurót (kétmillió forintot) pedig perköltségként, mivel a magyar állam a fogva tartásával megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Vele együtt nyert egy másik rab, Csüllög Zsigmond is, ő Sopronkőhidán raboskodott, neki 6000 euró kártérítést és 3750 euró (1 millió 200 ezer forint) perköltséget ítéltek meg.

Százával perelnek a magyar rabok

A két eset három éve nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban, hiszen előtte nem gyakran fordult elő, hogy magyar elítéltek ekkora kártérítést kapjanak. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán ugyanis az Origónak elmondták, hogy Strasbourgban jelenleg rekordszámú, 430 olyan ügy vár ítéletre, amelyet a börtönben tapasztalt körülmények miatt indítottak az állam ellen magyar elítéltek. (1850 magyar ügy van függőben, ezzel a lakosság arányához viszonyítva ötödik-hatodikak vagyunk a listán.)

Mivel a zsúfoltság azóta csak nagyobb lett, nem kizárt, hogy nagy részük nyer majd, ez pedig hatalmas anyagi terhet róhat a kormányra. Ha csak két és fél millió forintot kapnak személyenként, az összeg akkor is megközelíti az egymilliárd forintot, ehhez pedig még a perköltséget is hozzá kell venni, amit szintén a vesztes félnek kell állnia. Úgy tudjuk, emiatt már külön ügyvédi irodák specializálódtak a strasbourgi kártérítési perekre.

Akár mindannyian nyerhetnek

A Szél Lászlót korábban képviselő dr. Cech Andrásnak most is több hasonló ügye van a strasbourgi bíróság előtt. Az ügyvéd ezen nem csodálkozik, hiszen – mint mondta – Magyarországon nagyon kevés EU-konform börtön van, sőt, a budapestiben, amelynek fogvatartási körülményei miatt az állam ellen a pert indították, csak tovább nőtt a zsúfoltság.

Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a mostani perek mind győzelemmel zárulnak, de nem is lehet kizárni ezt a lehetőséget. Vannak eljárásjogi buktatók, és azt is meg kell vizsgálni, hogy valóban igazak-e az elítéltek állításai – nyilatkozta az Origónak Cech, aki a héten sikerrel képviselte azt a magyar trafikost, akinek be kellett zárnia családi boltját, mert nem nyert állami koncessziót. Vékony Lászlónak első fokon 15 ezer eurót (4 millió 700 forintot) ítéltek meg, valamint a perköltséget.

Precedensjog szerint működik

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága precedens alapon ítélkezik. Ha tehát egy ügyben már kimondták, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogok európai egyezményének harmadik cikkét, amely az embertelen bánásmódról és a kínzásról szól, akkor lehet számítani arra, hogy az emberi jogi bíróság a többi hasonló ügyben is ezt veszi alapul – emlékeztetett a jogi képviselő.

Irányadó ítélet is születhet

A magyar állam ellen indított perek nagy száma ráadásul súlyosabb következményekkel is járhat. Ha ugyanis Strasbourgban elég nagy létszámban ítélnek el egy országot ugyanolyan egyezménysértések miatt, akkor születhet egy „irányadó ítélet”. Ezt akkor szokták meghozni, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma, mint ahogy például Oroszország esetében már meg is történt. Ilyenkor az összes többi ügyet akár fel is függeszthetik, és felszólíthatják a magyar kormányt, hogy változtasson a gyakorlaton, ez esetben a börtönök túlzsúfoltságán, illetve dolgozzon ki megfelelő hazai jogorvoslati mechanizmust.

Dr. Cech András szerint nem kizárt, hogy hamarosan Magyarország esetében is születik irányadó ítélet, előkészületek már vannak rá. Az ügyvéd szerint az államnak semmiképpen nem lehet érdeke, hogy hosszú távon fennálljanak a börtönben tapasztalt körülmények, hiszen nemcsak pénzről, hanem az ország jó híréről is szó van.

Egy éven belül léphetnek Strasbourgban

Ezt erősítette meg dr. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője is. Szerinte akár már egy éven belül megszülethet az irányadó ítélet, mivel az ügyek nagy száma miatt Strasbourgban ennek az elfogadása mindenképpen prioritást élvez. Hiszen ha meghozzák, akkor a többi ügyet fel kell függeszteni, ami nagy terhet levesz az intézményről.

„Amíg azonban nem történik változás a magyarországi börtönökben, addig a pert indító elítéltek nagy eséllyel nyerni fognak” – mondta a szakértő.

Évi 2-300 panaszlevél

A Magyar Helsinki Bizottság 1999 óta, együttműködési megállapodás keretein belül vizsgálja a rendőrségi fogdákat, 2002 óta pedig a büntetés-végrehajtás intézményeit. Ezenkívül, ha van rá lehetőség, külön projekteket is indít a körülmények feltárására, sőt, ha panaszlevelet kapnak a fogvatartottaktól, azt is megvizsgálják.

„Évente 2-300 ilyen levelet kapunk, általában a körülmények, az étel, az orvosi ellátás miatt írnak, de bántalmazás is előfordult már” – mondta Tóth Balázs, aki azért hozzátette, hogy a panaszok közül természetesen nem mind megalapozott.

Verseny, amiben nem lehet nyerni

A szakember szerint a kormány részéről vannak erőfeszítések a változtatásra, a fő probléma azonban folyamatosan fennáll, hiszen a hivatalos adatok szerint is egyre nő a zsúfoltság. Erről azonban nem feltétlenül a börtönök tehetnek.

„A büntetés-végrehajtás olyan versenyt fut, amiben nem tud nyerni, hiszen befogadási kötelezettsége van. Ha valakit elítél a bíróság, azt el kell helyezni. A probléma az igazságszolgáltatás és a társadalompolitika kudarcából fakad” – mutatott rá Tóth Balázs.

Hivatalos a túlzsúfoltság

A börtönök túlzsúfoltságát a büntetés-végrehajtás sem cáfolja. A hivatalos adatok szerint 2009-ben 12 042 helyre 15 373 fogvatartott jutott, és ez a szám 2013-ra jelentősen nőtt. Akkor már 18 042-en voltak rácsok mögött, de a férőhelyek száma nem emelkedett lényegesen, 12 584 hely jutott az elítélteknek. Ez azt jelenti, hogy a magyar börtönök 143 százalékos telítettséggel működnek.

Százmilliók fejlesztésre

Eközben persze a fejlesztések sem maradtak el. A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben például 2013 végén korábbi irodákat alakítottak át, így tíz két-, illetve háromszemélyes zárkát tudtak nyitni. Kecskeméten 95 millió forintot költöttek arra, hogy 35 új férőhelyet alakítsanak ki, tíz új zárka készült Bács-Kiskun megyében, a fővárosi Gyorskocsi utcai intézmény befogadóképessége pedig 100 fővel nőtt. A fejlesztések tavaly is folytatódtak, a tervek szerint egy év alatt 1200 új helyet akarnak felavatni.

Érdekesség, hogy amellett, hogy többen vannak börtönben, a súlyosabb bűnesetek száma is folyamatosan nő. A Legfőbb Ügyészség hivatalos adatai szerint, míg 2005-ben 17 772 személy elleni bűncselekményt regisztráltak, addig ez a szám 2013-ban már 28 442 volt. 

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20150115-raboknak-fizethet-milliardokat-a-magyar-allam.html