Bizalom...

"Oda figyelj, kiben bízol, nem tudhatod.

Van, akinek a becsületénél többet ér egy cigi!"

A fenti képen látható és olvasható üzenet szintén bv. intézetekben jártamban-keltemben került megörökítésre, a szöveg egy abban a pillanatban üresen álló fogvatartotti ágy ún. ágybetétjére volt felírva, így futott velem szembe... 

A bizalom alapvetően nagy úr a rácsok mögött, minden szempontból kényes téma. Azt hiszem, a fogvatartottak döntő többsége úgy istenigazából senkiben sem bízik meg. Sem a személyi állomány tagjaiban, sem a számára kijelölt kényszerközösség több elítéltjében. És e tekintetben nem feltétlenül arra a buta viccekből ismerős sztereotípiára kell gondolni, hogy például a közös zuhanyzóban a földre esett szappanért másoknak hátat fordítva célszerű -e lehajolni vagy sem... Azt hiszem, hogy a felügyelettel és a börtönszemélyzet más tagjaival szembeni bizalmatlanságot nem kell magyarázni. Sportnyelven és pongyolán fogalmazva azt lehet mondani, hogy a fogvatartottak nem egy csapatban fociznak a bv. személyzettel, tiszta sor, hogy nem feltétlenül bíznak egymásban. Ez persze oda-vissza igaz. Ahogy a kezdő fegyőrök számára az öreg smasszerek tanítják: a három lépés távolságot minden esetben meg kell tartani a fogvatartottakkal, mutassák azok bármily szép arcukat, tanúsítsanak bármekkora együttműködési hajlandóságot is. Egymás között valahol hasonló a helyzet: igazi börtönbarátságok véleményem és tapasztalataim szerint nem nagyon léteznek, sokkal inkább az érdekek diktálnak az egymás közötti kapcsolatok alakulásában, semmint a valós, igazi érzelmek. Visszaemlékezve a rácsok számomra szebbik oldalán eltöltött húszéves pályafutásomra, felidézve az ebbéli emlékeimet, nem sok olyan esetre emlékszem, amikor azt tapasztaltam volna, hogy fogvatartottak érdek nélküli, valódi bizalomra épülő kapcsolatot alakítottak volna ki egymás között. Persze az is lehet, hogy én tévedek, mindenesetre most így érzek...

Azt pedig szintén nem tudom cáfolni, hogy a cigaretta, a dohány értéke sok fogvatartott számára mindennél nagyobb. A káros szenvedélynek hódolók számára a kávé mellett ez a talán legnagyobb érték a börtönélet során, ahogy azt már nálamnál sokkal okosabb és nagyobb tudással bíró szakemberek is számtalanszor megfogalmazták, a cigaretta nem más, mint egyfajta börtönvaluta. Akiknek van, azok sok mindent elérhetnek általa, akiknek nincs, azok pedig sok mindenre képesek érte. De az élet már csak ilyen... 

A fent bemutatott tanácsban rejlő üzenet előbbi agymenésemtől függetlenül mindenképpen hasznosnak, a benti életben való eligazodást segítőnek értékelhető, így közzététele talán nem haszontalan...  


 

    

A "házik" üzenete...

A "házi" kifejezés a rácsok mögött nem a hétköznapi életben oly közkedvelt házi pálinkára utal, hanem azokra a fogva tartottakra, akik az elhelyezési körleten közreműködnek a takarítási munkálatokban, nemcsak javítva a tisztasági és higiéniai helyzetet, hanem segítve ezzel a felügyelet munkáját is. 

A fenti képen olvasható szöveget egy bv. intézetben láttam meg, a közös használatú mellékhelyiségben kifüggesztve. Az ottani házi takarítók ily módon üzentek azon társaiknak, akiknek gondot okozott a körlet rendjének megtartása... 

A börtön biztosabb, mint egy gyár

Az Origo hírportál tudósítása (http://www.origo.hu/gazdasag/20150422-jobban-jar-a-varos-egy-bortonnel-mint-egy-gyarral.html) alapján egy 500 fő férőhelyes börtön 200-250 embernek teremt munkát, hosszú távra és biztosabban, mint egy gyár. Az építkezésen helyi vállalkozók juthatnak munkához, a beköltöző munkaerő miatt feljebb mehetnek az ingatlanárak. A rabok foglalkoztatása jót tehet az iparnak. Mindezek után nem csoda, hogy a települések versengenek azért, hogy az állam börtönt építsen náluk.

Megéri a településnek, ha az állam épít börtönt. Elsősorban az új munkahelyek miatt: egy 500 fő kapacitású börtön több mint 200 embernek ad munkát, mondta az Origónak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. Ezek a munkahelyek egész biztosan hosszú távra jönnek létre, hiszen egy börtönt nem szüntetnek meg olyan egyszerűen, mint például egy gyárat.

Rabok a cipőgyárban

A fogvatartottak foglalkoztatása ráadásul az ipart is fellendítheti, jó példa erre a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár, ahol a város jelenlegi börtönének rabjai dolgoznak. Balassagyarmat azért is szeretné, ha a településen új börtön épülne, mert az alkotmánybíróság 2014-es döntése értelmében a jelenlegi börtön 500-550 fős létszámát 320 főre kell csökkenteni, ami veszélybe sodorhatja a cipőgyár működését, véli Csach Gábor.

Újat építeni olcsóbb

Balassagyarmat önkormányzata már 2002 óta szeretné, ha a város főtere melletti, Európában egyedülálló, védett műemlék státusú börtön helyett épülne egy másik a város szélén. E célból azóta tartanak fenn területet. Most új börtön építésére pályáznak, hogy középtávon ezt bővítve a jelenlegi börtönt is át lehessen költöztetni. Az ugyanis nem felel meg az uniós normáknak, és 3-4 milliárd forintba kerülne a felújítása, ami többszöröse egy új börtön építési költségének.

Ha az új börtön – befogadva a belvárosi börtön lakóit is – megépülne a város szélén, akkor Balassagyarmat hasznosítani tudná a régi épületét és a mellette álló, szintén védett műemlék státusú Vármegyeházát.

Elvállalnák a munkát

Komló is pályázott a Belügyminisztériumnál új börtönre, szintén gazdasági okokból, mondta az Origónak Polics József, a település polgármestere. A börtön állami beruházás keretében épülne, és az állam tartaná fenn, a helyi önkormányzatnak ez nyereség, véli a polgármester. Ahogy Csach Gábor, úgy Polics József is kiemelte, hogy egy új börtönnel 200-250 stabil új munkahely jönne létre, hosszú távra.

Komlón a bányabezárások óta nincs egy olyan cég sem, amelyik ennyi embert foglalkoztatna. A településen nagy a munkanélküliség, a polgármesternek többen jelezték, hogy vállalnák a munkát, ha megépülne az új börtön.

Munka az építkezésen

A város már az építkezéssel jól járna, Komló vezetése arra számít, hogy helyi vállalkozók alvállalkozóként részt tudnának venni a beruházásban. A közeli pécsi börtönt nemrég fejlesztették, oda legalábbis be tudtak dolgozni a komlóiak.

Az ingatlanárak emelkednének

Azt a 200-250 munkahelyet, ami az új börtönnel létrejönne, természetesen nem lehetne csak helyi lakosokkal feltölteni, biztosan érkeznének új munkavállalók és családtagjaik az ország más részeiről. Az új beköltözők miatt pedig valószínűleg feljebb mennének az ingatlanárak, véli a város polgármestere. Szerint a beruházásnak szinte csak pozitív hozadékai lennének.

A lakosság támogatja

Mielőtt beadták a pályázatot, volt társadalmi egyeztetés, megkérdezték a komlóiak véleményét arról, mit szólnának ahhoz, ha a városban börtön épülne, mondta Polics József. Tartottak egy véleménynyilvánító szavazást háztartásonként, a családok háromnegyede támogatta a kezdeményezést.

Erős a verseny

Komlónak és Balassagyarmatnak komoly konkurenciával kell szembenéznie, ha új börtönt akarnak: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint negyven önkormányzat adott be pályázatot. Most a pályázatok szakmai értékelése zajlik, eredmény májusban várható. Kérdeztük a BVOP-t, pontosan mely települések pályáztak, de a döntés meghozataláig nem akarták nyilvánosságra hozni az információt.

Új börtönök három-négy év múlva

A pályázatot a Belügyminisztérium még februárban írta ki, a nyerteseknek át kell majd adniuk a börtönépítésre felajánlott területeket az államnak. Fekvés szerint a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a közép-magyarországi régión belül a dabasi, a ceglédi, a nagykátai, az aszódi kistérség települései pályázhattak. A beruházás várhatóan 2017-ben indul, az új börtönök 2018–2019-ben kezdenek működni.

Jár a minimális mozgástér

A magyar büntetés-végrehajtási rendszer kapacitását azért kell növelni, mert az Alkotmánybíróság 2014 októberében megsemmisítette azt a rendelkezést, amelyik megengedte, hogy a börtönök celláiban még a törvényben meghatározott minimális mozgásteret se kelljen biztosítani a raboknak. Ráadásul már több elítélt perelte sikeresen a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei miatt. És még több száz per van folyamatban, az állam milliárdos összeget bukhat a kártérítéseken.

Az érdeklődők számára figyelembe ajánlom a kommenteket, illetve az írás végén lévő közvélemény kutatás jelenlegi állását. Érdekes, hogy az eddig szavazó 992 olvasó közül az "Ön szeretné, ha börtön épülne a településén?" című kérdésre 378 fő (38%) a "Nem, mert a rabokhoz látogatók jönnek" opciót választotta. Azt azért figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy akár a közelmúlt, akár a kicsit távolabbi időszak médianyilvánosságot és közfelháborodást kiváltó bűneseteire tekintek vissza, egy olyat sem tudnék kiemelni közülük, melyeket egy bv. intézet közelében, látogatás befejezését követő időben, fogvatartottak hozzátartozói követtek volna el. Hogy is van ez? ....   

Az Origo írása a zsúfoltságról...

Milliárdokat fizethet ki raboknak a magyar állam Strasbourg miatt

Négyszázharminc – az Origo információi szerint jelenleg ennyi elítélt perli a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei miatt. Mivel az első nyertes perek óta a börtönök zsúfoltsága tovább nőtt, szakértők szerint nagy eséllyel nyerni is fognak, ami több mint egymilliárd forintos büntetést jelenthet az államnak. A probléma olyan mértékű, hogy Strasbourgban már külön erre specializálódott magyar ügyvédi irodák is működnek, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig már az idén irányadó ítéletet hozhat a magyar börtönhelyzet miatt. 

Szél Lászlót 2006-ban, emberölésért ítélte 15 év börtönre a magyar bíróság. Az akkor 41 éves férfi a Budapesti Fegyház és Börtönbe került, ahol öt évig több cellában is lakott, de mindegyikben rendkívül rossz körülmények között. A legnagyobban is csak 3,15 négyzetméter személyes élettere volt, a vécét pedig csak egy függöny választotta el a helyiség többi részétől, ráadásul a mellékhelyiség csak egy méterre állt az asztaltól, ahol a rabok ebédeltek.

Többmilliós kártérítés

A rab a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és a keresete sikerrel járt. A testület 2011-ben 12 ezer eurót (3 millió 800 ezer forintot) ítélt meg neki kártérítésként, hatezer eurót (kétmillió forintot) pedig perköltségként, mivel a magyar állam a fogva tartásával megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Vele együtt nyert egy másik rab, Csüllög Zsigmond is, ő Sopronkőhidán raboskodott, neki 6000 euró kártérítést és 3750 euró (1 millió 200 ezer forint) perköltséget ítéltek meg.

Százával perelnek a magyar rabok

A két eset három éve nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban, hiszen előtte nem gyakran fordult elő, hogy magyar elítéltek ekkora kártérítést kapjanak. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán ugyanis az Origónak elmondták, hogy Strasbourgban jelenleg rekordszámú, 430 olyan ügy vár ítéletre, amelyet a börtönben tapasztalt körülmények miatt indítottak az állam ellen magyar elítéltek. (1850 magyar ügy van függőben, ezzel a lakosság arányához viszonyítva ötödik-hatodikak vagyunk a listán.)

Mivel a zsúfoltság azóta csak nagyobb lett, nem kizárt, hogy nagy részük nyer majd, ez pedig hatalmas anyagi terhet róhat a kormányra. Ha csak két és fél millió forintot kapnak személyenként, az összeg akkor is megközelíti az egymilliárd forintot, ehhez pedig még a perköltséget is hozzá kell venni, amit szintén a vesztes félnek kell állnia. Úgy tudjuk, emiatt már külön ügyvédi irodák specializálódtak a strasbourgi kártérítési perekre.

Akár mindannyian nyerhetnek

A Szél Lászlót korábban képviselő dr. Cech Andrásnak most is több hasonló ügye van a strasbourgi bíróság előtt. Az ügyvéd ezen nem csodálkozik, hiszen – mint mondta – Magyarországon nagyon kevés EU-konform börtön van, sőt, a budapestiben, amelynek fogvatartási körülményei miatt az állam ellen a pert indították, csak tovább nőtt a zsúfoltság.

Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a mostani perek mind győzelemmel zárulnak, de nem is lehet kizárni ezt a lehetőséget. Vannak eljárásjogi buktatók, és azt is meg kell vizsgálni, hogy valóban igazak-e az elítéltek állításai – nyilatkozta az Origónak Cech, aki a héten sikerrel képviselte azt a magyar trafikost, akinek be kellett zárnia családi boltját, mert nem nyert állami koncessziót. Vékony Lászlónak első fokon 15 ezer eurót (4 millió 700 forintot) ítéltek meg, valamint a perköltséget.

Precedensjog szerint működik

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága precedens alapon ítélkezik. Ha tehát egy ügyben már kimondták, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogok európai egyezményének harmadik cikkét, amely az embertelen bánásmódról és a kínzásról szól, akkor lehet számítani arra, hogy az emberi jogi bíróság a többi hasonló ügyben is ezt veszi alapul – emlékeztetett a jogi képviselő.

Irányadó ítélet is születhet

A magyar állam ellen indított perek nagy száma ráadásul súlyosabb következményekkel is járhat. Ha ugyanis Strasbourgban elég nagy létszámban ítélnek el egy országot ugyanolyan egyezménysértések miatt, akkor születhet egy „irányadó ítélet”. Ezt akkor szokták meghozni, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma, mint ahogy például Oroszország esetében már meg is történt. Ilyenkor az összes többi ügyet akár fel is függeszthetik, és felszólíthatják a magyar kormányt, hogy változtasson a gyakorlaton, ez esetben a börtönök túlzsúfoltságán, illetve dolgozzon ki megfelelő hazai jogorvoslati mechanizmust.

Dr. Cech András szerint nem kizárt, hogy hamarosan Magyarország esetében is születik irányadó ítélet, előkészületek már vannak rá. Az ügyvéd szerint az államnak semmiképpen nem lehet érdeke, hogy hosszú távon fennálljanak a börtönben tapasztalt körülmények, hiszen nemcsak pénzről, hanem az ország jó híréről is szó van.

Egy éven belül léphetnek Strasbourgban

Ezt erősítette meg dr. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője is. Szerinte akár már egy éven belül megszülethet az irányadó ítélet, mivel az ügyek nagy száma miatt Strasbourgban ennek az elfogadása mindenképpen prioritást élvez. Hiszen ha meghozzák, akkor a többi ügyet fel kell függeszteni, ami nagy terhet levesz az intézményről.

„Amíg azonban nem történik változás a magyarországi börtönökben, addig a pert indító elítéltek nagy eséllyel nyerni fognak” – mondta a szakértő.

Évi 2-300 panaszlevél

A Magyar Helsinki Bizottság 1999 óta, együttműködési megállapodás keretein belül vizsgálja a rendőrségi fogdákat, 2002 óta pedig a büntetés-végrehajtás intézményeit. Ezenkívül, ha van rá lehetőség, külön projekteket is indít a körülmények feltárására, sőt, ha panaszlevelet kapnak a fogvatartottaktól, azt is megvizsgálják.

„Évente 2-300 ilyen levelet kapunk, általában a körülmények, az étel, az orvosi ellátás miatt írnak, de bántalmazás is előfordult már” – mondta Tóth Balázs, aki azért hozzátette, hogy a panaszok közül természetesen nem mind megalapozott.

Verseny, amiben nem lehet nyerni

A szakember szerint a kormány részéről vannak erőfeszítések a változtatásra, a fő probléma azonban folyamatosan fennáll, hiszen a hivatalos adatok szerint is egyre nő a zsúfoltság. Erről azonban nem feltétlenül a börtönök tehetnek.

„A büntetés-végrehajtás olyan versenyt fut, amiben nem tud nyerni, hiszen befogadási kötelezettsége van. Ha valakit elítél a bíróság, azt el kell helyezni. A probléma az igazságszolgáltatás és a társadalompolitika kudarcából fakad” – mutatott rá Tóth Balázs.

Hivatalos a túlzsúfoltság

A börtönök túlzsúfoltságát a büntetés-végrehajtás sem cáfolja. A hivatalos adatok szerint 2009-ben 12 042 helyre 15 373 fogvatartott jutott, és ez a szám 2013-ra jelentősen nőtt. Akkor már 18 042-en voltak rácsok mögött, de a férőhelyek száma nem emelkedett lényegesen, 12 584 hely jutott az elítélteknek. Ez azt jelenti, hogy a magyar börtönök 143 százalékos telítettséggel működnek.

Százmilliók fejlesztésre

Eközben persze a fejlesztések sem maradtak el. A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben például 2013 végén korábbi irodákat alakítottak át, így tíz két-, illetve háromszemélyes zárkát tudtak nyitni. Kecskeméten 95 millió forintot költöttek arra, hogy 35 új férőhelyet alakítsanak ki, tíz új zárka készült Bács-Kiskun megyében, a fővárosi Gyorskocsi utcai intézmény befogadóképessége pedig 100 fővel nőtt. A fejlesztések tavaly is folytatódtak, a tervek szerint egy év alatt 1200 új helyet akarnak felavatni.

Érdekesség, hogy amellett, hogy többen vannak börtönben, a súlyosabb bűnesetek száma is folyamatosan nő. A Legfőbb Ügyészség hivatalos adatai szerint, míg 2005-ben 17 772 személy elleni bűncselekményt regisztráltak, addig ez a szám 2013-ban már 28 442 volt. 

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20150115-raboknak-fizethet-milliardokat-a-magyar-allam.html

Egy ember megtörtént sorsáról…

Annak idején, még előző szolgálati helyemen kezdtem el bemutatni egy első bűntényes fogvatartott történetét, aki most újra jelentkezett. A történet anno megszakadt, a távollét rányomta bélyegét a barátnőjével való kapcsolatára is. Hiába szerették egymást, a bebörtönzésből adódó kényszerű különélés miatt eltávolodtak egymástól. A kapcsolatuk azonban a közelmúltban rendeződött, de erről már beszéljen az érintett maga:

                      

"A történetemet folytatom…

Óriási öröm érte az egész családomat, főként a páromat és jómagamat is beleértve. Jutalom eltávozást kaptam, 5+1 napot, ami leírhatatlan érzést nyújtott és határtalan boldogságot. Megpróbálom megosztani Önökkel ezt az érzést és élményt egyben.

Már maga a gondolat, hogy haza lehet menni, az hihetetlen, de igaz. A jó magaviselet és a kitartó munka meghozza a gyümölcsét, ez mellé párosul a felügyelet viszonyulása az ember felé, és ami a legfontosabb, hogy a Parancsnok úr a családot és a kapcsolattartást nagyban segíti, hiszen hatalmas felelősséget vállal azzal, hogy hazaengedi az embert, de mégis ad esélyt és bizalmat, amit csak kamatoztatni szabad. Köszönöm!

A kapcsolattartás nagyon fontos a számomra, főleg, hogy párkapcsolatban vagyok, és ennek elősegítését érezhettem a bőrömön. Még mindig a hatása alatt vagyok az otthon eltöltött időnek. Gondosan be kellett osztani minden egyes percet, de a párom előnyt élvezett!

De kezdjük az elején! Kiléptem a kapun, és már akkor felhőtlen boldogság fogott el. (Ja! Az ezt megelőző éjszakán egy percet sem aludtam.) Megpillantottam a szerelmemet, aki eljött értem, furcsa érzés volt ez a helyzet, de mégis boldog és örömteli. Az úton hazafelé már hívtam a családomat telefonon, hogy lassan hazaérek, amikor az örömhírt közöltem velük, hallottam a hangjukon a vidámságot és szeretetáradatot. Majdnem kiugrottam a bőrömből, hiszen nagyon kevés időt töltöttem velük az elmúlt években.

Másnap találkoztunk, jött az egész család, az izgalom a tetőfokára hágott, rengeteg dolgot megbeszéltünk és összebújtunk, mint a kis mongúzok. Boldogság mámorban úszott az egész család, persze a párom is örült az örömünknek! A családi beszélgetések nagyon jót tettek a jövőt illetően, hiszen olyanról is szó esett, amiről rég beszéltünk, és éppen itt volt az ideje, szóval hatalmas dolog történt velem.  Úgy éreztem, sokkal közelebb vagyok a szeretteimhez, mint valaha!

Ha baj van egy családban, és ha összetartunk, és erősítjük egymást, akkor talpon tudunk maradni, de ez a találkozás így otthon nagyot lendített mindenen. A párkapcsolatomról is tudnék néhány sort írni, amikor már azon a ponton van, vagy éppen arra a pontra ér egy kapcsolat, hogy elhidegülés van, akkor már nehéz jobbá tenni és felébreszteni a szerelmet és érzéseket egymással szemben, de ha kap az ember egy ilyen lehetőséget, akkor megnyílnak a kapuk és az érzések újra felébrednek, szóval minden vissza tud állni a régi kerékvágásba!

A kis otthonunkban dúltak az érzések, igaz furcsa volt eleinte, de hamar meglehet szokni a jót! Voltunk sétálni és még ezt is teljesen másként éltem meg, mint ez idáig. Eddig egy megszokott dolog volt, de most különleges! Erre mondják, hogy az élet apró örömei! Ilyenkor döbben rá az ember az igazi kincsekre, számomra a párom, a családom és a szabadságom a legfontosabb, ezek nélkül üres lenne az élet és kilátástalan!

Most hogy már visszatértem, vagyis a végére értem a szabadságnak, hát ez volt még egy szívfájdító érzés, hiszen újra ott kellett hagynom a páromat és a szeretteimet. De a kapott bizalmat nem szabad eljátszani, sőt kamatoztatni kell. Nem győzök köszönetet mondani a Parancsnok úrnak, hiszen hatalmas ajándékot kaptam tőle!

Az utolsó órákban csak az időt néztük, na még mennyi van?! Hát még mindig a hatása alatt vagyok, remélem nem írtam annyira zavarosan és csak annyit tudok tenni, hogy töltöm napjaimat kifogástalanul és várom a következő lehetőséget, hogy boldog napokat tudjak eltölteni a szeretteimmel!

Szerencsésnek érzem magam hogy ilyen dolgot átélhettem!! Köszönöm!"