Az Origo hírportál tudósítása (http://www.origo.hu/gazdasag/20150422-jobban-jar-a-varos-egy-bortonnel-mint-egy-gyarral.html) alapján egy
500 fő férőhelyes börtön 200-250 embernek teremt munkát, hosszú távra és
biztosabban, mint egy gyár. Az építkezésen helyi vállalkozók juthatnak
munkához, a beköltöző munkaerő miatt feljebb mehetnek az ingatlanárak. A rabok
foglalkoztatása jót tehet az iparnak. Mindezek után nem csoda, hogy a
települések versengenek azért, hogy az állam börtönt építsen náluk.
Megéri
a településnek, ha az állam épít börtönt. Elsősorban az új munkahelyek miatt:
egy 500 fő kapacitású börtön több mint 200 embernek ad munkát, mondta az
Origónak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. Ezek a munkahelyek egész
biztosan hosszú távra jönnek létre, hiszen egy börtönt nem szüntetnek meg olyan
egyszerűen, mint például egy gyárat.
Rabok a cipőgyárban
A fogvatartottak foglalkoztatása ráadásul az ipart is
fellendítheti, jó példa erre a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár, ahol a város
jelenlegi börtönének rabjai dolgoznak. Balassagyarmat azért is szeretné, ha a
településen új börtön épülne, mert az alkotmánybíróság 2014-es döntése
értelmében a jelenlegi börtön 500-550 fős létszámát 320 főre kell csökkenteni,
ami veszélybe sodorhatja a cipőgyár működését, véli Csach Gábor.
Újat építeni olcsóbb
Balassagyarmat önkormányzata már 2002 óta szeretné, ha
a város főtere melletti, Európában egyedülálló, védett műemlék státusú börtön
helyett épülne egy másik a város szélén. E célból azóta tartanak fenn
területet. Most új börtön építésére pályáznak, hogy középtávon ezt bővítve a
jelenlegi börtönt is át lehessen költöztetni. Az ugyanis nem felel meg az uniós
normáknak, és 3-4 milliárd forintba kerülne a felújítása, ami többszöröse egy
új börtön építési költségének.
Ha az új börtön – befogadva a belvárosi börtön
lakóit is – megépülne a város szélén, akkor Balassagyarmat hasznosítani tudná a
régi épületét és a mellette álló, szintén védett műemlék státusú Vármegyeházát.
Elvállalnák a munkát
Komló is pályázott a Belügyminisztériumnál új
börtönre, szintén gazdasági okokból, mondta az Origónak Polics József, a
település polgármestere. A börtön állami beruházás keretében épülne, és az
állam tartaná fenn, a helyi önkormányzatnak ez nyereség, véli a polgármester.
Ahogy Csach Gábor, úgy Polics József is kiemelte, hogy egy új börtönnel 200-250
stabil új munkahely jönne létre, hosszú távra.
Komlón a bányabezárások óta nincs egy olyan cég sem,
amelyik ennyi embert foglalkoztatna. A településen nagy a munkanélküliség, a
polgármesternek többen jelezték, hogy vállalnák a munkát, ha megépülne az új
börtön.
Munka az építkezésen
A város már az építkezéssel jól járna, Komló vezetése
arra számít, hogy helyi vállalkozók alvállalkozóként részt tudnának venni a
beruházásban. A közeli pécsi börtönt nemrég fejlesztették, oda legalábbis be
tudtak dolgozni a komlóiak.
Az ingatlanárak emelkednének
Azt a 200-250 munkahelyet, ami az új börtönnel
létrejönne, természetesen nem lehetne csak helyi lakosokkal feltölteni,
biztosan érkeznének új munkavállalók és családtagjaik az ország más részeiről.
Az új beköltözők miatt pedig valószínűleg feljebb mennének az ingatlanárak,
véli a város polgármestere. Szerint a beruházásnak szinte csak pozitív
hozadékai lennének.
A lakosság támogatja
Mielőtt beadták a pályázatot, volt társadalmi
egyeztetés, megkérdezték a komlóiak véleményét arról, mit szólnának ahhoz, ha a
városban börtön épülne, mondta Polics József. Tartottak egy véleménynyilvánító
szavazást háztartásonként, a családok háromnegyede támogatta a kezdeményezést.
Erős a verseny
Komlónak és Balassagyarmatnak komoly konkurenciával
kell szembenéznie, ha új börtönt akarnak: a Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint negyven önkormányzat adott be
pályázatot. Most a pályázatok szakmai értékelése zajlik, eredmény májusban
várható. Kérdeztük a BVOP-t, pontosan mely települések pályáztak, de a döntés
meghozataláig nem akarták nyilvánosságra hozni az információt.
Új börtönök három-négy év múlva
A pályázatot a
Belügyminisztérium még februárban írta ki, a nyerteseknek át kell majd adniuk a
börtönépítésre felajánlott területeket az államnak. Fekvés szerint a
dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi,
valamint a közép-magyarországi régión belül a dabasi, a ceglédi, a nagykátai,
az aszódi kistérség települései pályázhattak. A beruházás várhatóan 2017-ben
indul, az új börtönök 2018–2019-ben kezdenek működni.
Jár a minimális mozgástér
A magyar büntetés-végrehajtási rendszer kapacitását
azért kell növelni, mert az Alkotmánybíróság 2014 októberében megsemmisítette
azt a rendelkezést, amelyik megengedte, hogy a börtönök celláiban még a
törvényben meghatározott minimális mozgásteret se kelljen biztosítani a
raboknak. Ráadásul már több elítélt perelte sikeresen a
magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei
miatt. És még több száz per van folyamatban, az állam milliárdos összeget
bukhat a kártérítéseken.
Az érdeklődők számára figyelembe ajánlom a kommenteket, illetve az írás végén lévő közvélemény kutatás jelenlegi állását. Érdekes, hogy az eddig szavazó 992 olvasó közül az "Ön szeretné, ha börtön épülne a településén?" című kérdésre 378 fő (38%) a "Nem, mert a rabokhoz látogatók jönnek" opciót választotta. Azt azért figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy akár a közelmúlt, akár a kicsit távolabbi időszak médianyilvánosságot és közfelháborodást kiváltó bűneseteire tekintek vissza, egy olyat sem tudnék kiemelni közülük, melyeket egy bv. intézet közelében, látogatás befejezését követő időben, fogvatartottak hozzátartozói követtek volna el. Hogy is van ez? ....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése