Nemzetközi Börtönmissziós Imahét

Nemzetközi Börtönmissziós Imahét

„Szeresd a kegyelmet!”

Imaheti felhívás

Magyar Testvéri Börtöntársaság

Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete

Magyar Evangéliumi Börtönmisszió

Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány

Esztergom Budapesti Főegyházmegye Börtönmissziója

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Börtönszolgálata

Mécses Szeretetszolgálat

2015. április 19-26.

Amint azt a Magyar Testvéri Börtönlelkészi Szolgálat elnöke, Roszik Gábor evangéikus lelkész Úr megfogalmazta, ez az esztendő immáron a huszonharmadik, amikor hazánk is bekapcsolódik a Nemzetközi Börtönmissziós Imahétbe. "Idén is célunk, hogy minden hazai és határon túli felekezet gyülekezete, egyházközsége számára eljuttassuk felhívásunkat, az Imahét programját. - fogalmazta meg az elnök úr. - Hálásak vagyunk  az Istennek, hogy egyre többen csatlakoznak felhívásunkhoz, és egyre többen vannak azok is, akik a börtönmisszió szolgálatában részt vesznek. Hisszük, hogy szolgálatunk nem hiábavaló és annak vannak eredményei e világban. A világ mintegy 100 országában szervezik meg a Börtönmissziós Imahetet. Szeretettel kérjük lelkész testvéreinket, gyülekezeti tagokat, hogy a Húsvét ünnepe utáni 2. vasárnapon (április 19.) kezdődő héten, szokásos alkalmaikon kapcsolódjanak be az imádságba, s tegyenek bizonyságot arról, hogy a feltámadt Jézus Krisztus az Igazság, és nála van a megbocsátás és az irgalom. Ez az az üzenet, ez az a világosság melyet mindannyiunknak hirdetnünk kell a börtönök falain belül és kívül, a fogvatartottaknak és gyermekeiknek egyaránt.  Megragadva az imaheti felhívásunkat, idén arra kérjük Lelkésztestvérünket és a gyülekezetet, hogy adományukkal támogassák a börtönlelkészek és a börtönmisszió szolgálatát! Kérem a Testvéreket, hogy egy Újszövetség vagy Biblia árával támogassák fogvatartottak között végzett munkánkat. Ezért szeretettel kérjük, hogy 500-1000.- Ft-ot szíveskedjenek erre a célra megküldeni, a közlemény rovatba kérjük beírni programunk nevét: „Egy Gyülekezet - egy Biblia”. Szeretnénk, ha az összegyűlt adományból minél több „evangéliumot” küldhetnénk be a magyarországi börtönökbe! "

Az imádságok a következők:

Április 19. vasárnap: a fogvatartottak és a börtönmisszió vasárnapja. Az Úr irgalmáét az elítéltekért, a szabadultakért, családjaikért, gyermekeikért, az áldozatokért és a börtönmisszióért. Hogy az elítéltek megértsék az Úr gondoskodását, reménykedjenek és keressék a bűnbocsánatot. A rabokért, hogy megbékéljenek az áldozatukkal, a családdal és a társadalommal.

 

Április 20. hétfő: a helyreállító igazságszolgáltatás napja. Hogy az igazság kegyelemmel teljes legyen. A törvényalkotókért, hogy olyan törvényeket hozzanak, amely a bűnözők megtérését és társadalmi beilleszkedését segítik. A bírákért, hogy igazságos ítéleteket hozzanak, és munkájukat igazság és könyörületesség vezérelje.

Április 21. kedd: az áldozatok napja. Hogy az áldozatok vigasztalást találjanak az Úrban. Hogy megtanuljunk irgalmasnak lenni azokkal, akik fájdalmat okoztak.

Április 22. szerda: a szabadultak napja. A szabadultakért, hogy megtalálják helyüket a közösségben. A volt fogvatartottakért, hogy családjukban és a társadalomban megértésre találjanak. Hogy amint új életet kezdenek, képesek legyenek ellenállni a kísértésnek.

Április 23. csütörtök: a büntetés-végrehajtás napja. A börtönparancsnokokért és családjukért, hogy megbecsüljék őket. A börtönökben dolgozókért, hogy irgalommal végezzék munkájukat. Hogy bátorítva és reményt adva cselekedjenek hivatásuk gyakorlása közben.

 

Április 24. péntek: a börtönben lévők családjának napja. Az elítéltek családjáért, különösen a gyermekekért, hogy szebb jövőjük legyen. Az elítéltek családjaiért, hogy a távollét ne gyengítse szeretetüket és támogassák egymást. Az otthonmaradt családért, hogy irgalmat találjanak az Úrban, és türelemmel viseljék azt a megpróbáltatást, hogy hozzátartozójuk távol van.

 

Április 25. szombat: a börtönlelkészek, missziósok napja. A börtönlelkészekért és önkéntesekért, hogy az Úr adjon erőt, kitartást és türelmet, munkájukhoz. Hogy a fegyőrök és az elítéltek is segítséget kapjanak a börtönlelkészektől és missziósoktól.

 

Április 26. vasárnap: a megbékélés napja. Hogy a fogvatartottak a Kereszthez jöjjenek, ahhoz a helyhez, ahol a szeretet és az igazság találkoznak. Hogy a fogvatartottak megbékéljenek az áldozataikkal, családjukkal és közösségekkel.

 

Ünnepi konferencia

(Forrás: http://www.bvop.hu/?mid=2&cikkid=1903)

20 éves a Magyar Testvéri Börtöntársaság 

(Gondolatok az ünnepi konferencia margójára)

A rendezvényt Roszík Gábor, a börtönmissziós és bűnmegelőzési szervezet elnöke nyitotta meg, majd Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgáltatott nyitó áhítatot, melynek felvezetésében elmondta, hogy mennyire remek ötletnek tartja a helyszínválasztást, hiszen a Parlamentbe sem könnyebb bejutni, mint bármelyik fogházba. A püspök úr elmondta, hogy a különbözü bv. intézetekben olyan emberekkel találkozhatunk, akiknek rossz terveik voltak, valami rosszat tettek, ezért börtönbe kerültek. Isten a rosszat jóra tudja fordítani, és az emberek életét meg tudja változtatni, akár a rácsok mögött is. Az ember életén pedig a családja, a környezet élete is jóra fordulhat, ami akár az országra is hatással lehet.  

Ezt követően Firtl Mátyás országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket, majd a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszik Gábor tekintett vissza a szervezet mögött álló 20 évre, és a szervezet két aktív, börtönviselt tagja számolt be megtérése történetéről. Az ünnepi konferencia következő részében Magyari Márton, a szervezet ügyvezetője vezette be a Váci Fegyház és Börtönben működő APAC-körlet életéről készült film megtekintését.

Ronald W. Nikkel, a Prison Fellowship International elnöke a maga és közvetlen munkastársai nevében köszöntötte a konferencián megjelenteket.

A büntetés-végrehajtási szervezet részéről Csóti András bv. vezérőrnagy, mb. országos parancsnok méltatta a Magyar Testvéri Börtöntársaság, illetve a börtönlelkészi szolgálat munkáját, majd felszólalása végén a Büntetés-végrehatási Szolgálatért Emlékplakett ezüst fokozatát adományozta a Magyar Testvéri Börtöntársaságnak, amit Roszík Gábor, a Társaság elnöke vett át.

A kávészünet után Dinnyés József daltulajdonos, a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapító tagja műsora következett, majd Bob Payne börtönlelkész, nyugalmazott angol főkáplán és Nikolai atya, a Bolgár Testvéri Börtöntársaság vezetője osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A magyarországi börtönlelkészek részéről Lippai Csaba görög katolikus, L. Molnár István református és Jánosa Attila evangélikus börtönlelkész mondta el köszöntő szavait. A továbbiakban Katona Csilla, a Magyar Bűnmegelőzési és Börtönmissziós Alapítvány kuratóriumi elnöke számolt be az alapítvány munkájáról, Szabó József pedig a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió köszöntőjét tolmácsolta. Az ünnepi konferencia és közgyűlés programja Roszík Gábor zárszavával fejeződött be.

A rendezvény folyamán átadták a Prison Fellowship International alapító elnökéről, az idén elhunyt Charles Colsonról elnevezett díjat, amelyet első ízben Miksó Sándor katolikus és Bozsóki Sándor református lelkész kapott meg.

Összegezve az ünnepi konferencia során elhangzott előadások legfontosabb gondolatait, ki lehet emelni, hogy a 20 éven van mit ünnepelni, és feltétlenül fejet kell hajtani azok előtt, akik ebben közreműködtek. Hasznos, eredményes és emberséges munkáról beszélhetünk, és szerencsére vannak olyan emberek, akik vállalják ezt a szolgálatot, ha kell, akkor szabadságuk, szabadidejük terhére. A 20 év valahol feljogosít arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe. Ez a terület ugyanis nem anyagi kérdés, hanem szándék, akarat, tisztesség és emberi elhivatottság szükséges hozzá. Fogvatartottakkal dolgozni ráadásul különösen nehéz feladat, hiszen a börtön küzdelmek, frusztráció, fájdalom és erőszak helye. Egy olyan hely, ahol nagyon könnyű lemondani az emberekről, olyan emberekről, akik már túl vannak mindenen. A bv. intézetekben dolgozó szakemberek és a lelkészek számára az egyik legkomorabb pilanat az, amikor egy volt elítélt tér vissza a börtönbe, ahol könnyű pesszimistának lenni. De remény mindig van. És a változás néha olyan embereknél következik be, akiknél nem is számítottunk rá...

Előbbiekkel, azt hiszem, egyet lehet érteni. És valóban bízni, hinni kell abban, hogy van remény. Remény arra, hogy egy-egy fogvatartott élete megváltozik, megváltozhat. Vagy egy-egy család működésében jön létre olyan változás, ami megelőzi a visszaesést, a bűnelkövetést. Mindez persze nem kiszámítható, nem is nagyon tervezhető. De ezt eddig is tudtuk: fogvatartottakkal dolgozni, velük foglalkozni sosem számított egy sikerorientált, pozitív eredményekkel kecsegtető hivatásnak. Mi, börtönökben dolgozó szakemberek, börtönőrök, lelkészek mégis tesszük a dolgunkat, mert ki milyen okból, de mégis ezt a hivatást választotta egykor...