Nemzetközi Börtönmissziós Imahét

Nemzetközi Börtönmissziós Imahét

„Szeresd a kegyelmet!”

Imaheti felhívás

Magyar Testvéri Börtöntársaság

Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete

Magyar Evangéliumi Börtönmisszió

Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány

Esztergom Budapesti Főegyházmegye Börtönmissziója

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Börtönszolgálata

Mécses Szeretetszolgálat

2015. április 19-26.

Amint azt a Magyar Testvéri Börtönlelkészi Szolgálat elnöke, Roszik Gábor evangéikus lelkész Úr megfogalmazta, ez az esztendő immáron a huszonharmadik, amikor hazánk is bekapcsolódik a Nemzetközi Börtönmissziós Imahétbe. "Idén is célunk, hogy minden hazai és határon túli felekezet gyülekezete, egyházközsége számára eljuttassuk felhívásunkat, az Imahét programját. - fogalmazta meg az elnök úr. - Hálásak vagyunk  az Istennek, hogy egyre többen csatlakoznak felhívásunkhoz, és egyre többen vannak azok is, akik a börtönmisszió szolgálatában részt vesznek. Hisszük, hogy szolgálatunk nem hiábavaló és annak vannak eredményei e világban. A világ mintegy 100 országában szervezik meg a Börtönmissziós Imahetet. Szeretettel kérjük lelkész testvéreinket, gyülekezeti tagokat, hogy a Húsvét ünnepe utáni 2. vasárnapon (április 19.) kezdődő héten, szokásos alkalmaikon kapcsolódjanak be az imádságba, s tegyenek bizonyságot arról, hogy a feltámadt Jézus Krisztus az Igazság, és nála van a megbocsátás és az irgalom. Ez az az üzenet, ez az a világosság melyet mindannyiunknak hirdetnünk kell a börtönök falain belül és kívül, a fogvatartottaknak és gyermekeiknek egyaránt.  Megragadva az imaheti felhívásunkat, idén arra kérjük Lelkésztestvérünket és a gyülekezetet, hogy adományukkal támogassák a börtönlelkészek és a börtönmisszió szolgálatát! Kérem a Testvéreket, hogy egy Újszövetség vagy Biblia árával támogassák fogvatartottak között végzett munkánkat. Ezért szeretettel kérjük, hogy 500-1000.- Ft-ot szíveskedjenek erre a célra megküldeni, a közlemény rovatba kérjük beírni programunk nevét: „Egy Gyülekezet - egy Biblia”. Szeretnénk, ha az összegyűlt adományból minél több „evangéliumot” küldhetnénk be a magyarországi börtönökbe! "

Az imádságok a következők:

Április 19. vasárnap: a fogvatartottak és a börtönmisszió vasárnapja. Az Úr irgalmáét az elítéltekért, a szabadultakért, családjaikért, gyermekeikért, az áldozatokért és a börtönmisszióért. Hogy az elítéltek megértsék az Úr gondoskodását, reménykedjenek és keressék a bűnbocsánatot. A rabokért, hogy megbékéljenek az áldozatukkal, a családdal és a társadalommal.

 

Április 20. hétfő: a helyreállító igazságszolgáltatás napja. Hogy az igazság kegyelemmel teljes legyen. A törvényalkotókért, hogy olyan törvényeket hozzanak, amely a bűnözők megtérését és társadalmi beilleszkedését segítik. A bírákért, hogy igazságos ítéleteket hozzanak, és munkájukat igazság és könyörületesség vezérelje.

Április 21. kedd: az áldozatok napja. Hogy az áldozatok vigasztalást találjanak az Úrban. Hogy megtanuljunk irgalmasnak lenni azokkal, akik fájdalmat okoztak.

Április 22. szerda: a szabadultak napja. A szabadultakért, hogy megtalálják helyüket a közösségben. A volt fogvatartottakért, hogy családjukban és a társadalomban megértésre találjanak. Hogy amint új életet kezdenek, képesek legyenek ellenállni a kísértésnek.

Április 23. csütörtök: a büntetés-végrehajtás napja. A börtönparancsnokokért és családjukért, hogy megbecsüljék őket. A börtönökben dolgozókért, hogy irgalommal végezzék munkájukat. Hogy bátorítva és reményt adva cselekedjenek hivatásuk gyakorlása közben.

 

Április 24. péntek: a börtönben lévők családjának napja. Az elítéltek családjáért, különösen a gyermekekért, hogy szebb jövőjük legyen. Az elítéltek családjaiért, hogy a távollét ne gyengítse szeretetüket és támogassák egymást. Az otthonmaradt családért, hogy irgalmat találjanak az Úrban, és türelemmel viseljék azt a megpróbáltatást, hogy hozzátartozójuk távol van.

 

Április 25. szombat: a börtönlelkészek, missziósok napja. A börtönlelkészekért és önkéntesekért, hogy az Úr adjon erőt, kitartást és türelmet, munkájukhoz. Hogy a fegyőrök és az elítéltek is segítséget kapjanak a börtönlelkészektől és missziósoktól.

 

Április 26. vasárnap: a megbékélés napja. Hogy a fogvatartottak a Kereszthez jöjjenek, ahhoz a helyhez, ahol a szeretet és az igazság találkoznak. Hogy a fogvatartottak megbékéljenek az áldozataikkal, családjukkal és közösségekkel.

 

APAC-körlet nők részére - Európában első alkalommal, a Pálhalmai Országos Bv. Intézetben

Európa első női APAC körletét adták át Pálhalmán

 

Amint arról a BVOP honlapja és a Magyar Evangélikus Egyház honlapja egyaránt beszámolt, APAC-körletet adtak át a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet mélykúti objektumában 2015. március 6-án. A részleget a Váci Fegyház és Börtön APAC (Association for the Protection and Assistance of the Condemned – Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására) körletéhez hasonlóan, de Európában egyedülálló módon női fogvatartottak számára hozták létre. Az ünnepségen részt vett Roszík Gábor, a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, valamint L. Molnár István a Református Börtönmisszió misszióvezetője is.

  

 

A büntetés-végrehajtásnak lehetősége van arra, hogy különböző fontos célok érdekében fogvatartotti csoportokat hozzon létre. A most átadott részleg a börtönben Istenhez megtért fogvatartottak számára, meghatározott büntetés-végrehajtási szabályok között, a differenciált elhelyezés, a normalizáció és az egyéniesítés elvének érvényesülése mellett a közösség kialakítására is szolgál. Az APAC-körlet működése nem igényel elkülönített pénzügyi fedezetet, nincs nagyobb költségigénye, mint amit egyébként egy-egy fogvatartottra az állam ráfordít.

Az APAC-körlet kezdeményezője a Magyar Testvéri Börtöntársaság volt, alapját az objektum Biblia szakköre adta. A körletre való behelyezést bármely fogvatartott – függetlenül hitbeli meggyőződésétől – kérheti. A behelyezés előfeltétele, hogy a fogvatartott az intézettel, a segítő egyházi szervezettel és az APAC-testvériséggel szerződést köt, vállalva az abban foglaltak teljesítését.

Az APAC egy keresztény világnézeten alapuló rendszer, mely egész gondolkodásának, filozófiájának központjában a közösség, ezen belül is a család áll. A segítő, reszocializációt támogató folyamat tervezésébe, irányításába bevonja az elítélteket, a családot és a civil segítőket. Ez abból a látásmódból fakad, hogy a börtönügy problémáját komplex módon, össztársadalmi problémaként fogja fel, és kifejezésre juttatja, hogy a megoldást is összetett együttműködési rendszerben látja lehetségesnek az alábbi alapelvek szerint:

1. Az ember nem egyenlő a bűnével. (Öld meg a bűnt és mentsd meg az embert!)
2. A fogvatartottak talpraállásának kiemelt feltétele az egészséges családi élet kialakítása, helyreállítása (felismerve, hogy a szocializáció, így a reszocializáció leghatékonyabb alapegysége is a család lehet).
3. A civil segítők, a hozzátartozók és fogvatartottak  családmodell szerűen, együtt hozzák meg döntéseiket.
4. A tisztelet, a bizalom és a felelősségérzet kulcsfogalmak az eredményes reszocializációban.
5. A fegyelemnek a szeretet egy másik kifejezéseként kell szolgálnia, amely az ember felelősségérzetében gyökerezik, és családjának egy másik tagját érinti.
6. Hit abban, hogy a változás lehetséges.
7. Krisztus ember felé forduló szeretete az alap, amelyre a program épül.

Kiemelt jelentőségű a részlegen elhelyezett fogvatartottak családjukkal való szoros kapcsolattartása. Az itt elhelyezett fogvatartottak havi két alkalommal, 90 perc időtartamban fogadhatják hozzátartozóikat. A látogatófogadáson felül havi egy alkalommal három óra időtartamban családi istentiszteleten vesznek részt az intézet lelkészének irányításával, önkéntesek bevonásával.

Szakmai konferencia a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben

Az elmúlt hét elején, pontosabban 2014. június 24-én 10.00 órai kezdettel a „Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása” című NCTA-2013-3699-G regisztrációs számú, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott projekthez kapcsolódó záró rendezvényre került sor.

 

A konferenciát dr. Budai István bv. ezredes Úr, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka nyitotta meg, melynek során a jelenlévők köszöntését követően röviden ismertette a pályázat legfontosabb elemeit, egyben örömét fejezte ki, hogy a pályázat eredményei iránt ilyen széles körben mutatkozik érdeklődés. Mint mondta, a szabadulás utáni eredményes visszailleszkedés szempontjából kiemelt jelentősége van a családi kapcsolatok alakulásának, a támogató jellegű családi kapcsolatok erősítésének. A mesekör és a családi döntéshozó csoportkonferencia módszer olyan eszközök, amelyek kiegészítve a hagyományos bv-s szakmai tevékenységet egyértelműen hozzájárulhatnak a börtönben lévő szülők és gyermekeik, családtagjaik közötti kapcsolatok javulásához, fejlesztéséhez. Ezzel együtt tény, hogy a magas visszaesési arány mindennapos kihívás a büntetés-végrehajtási szakemberek számára, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a bűnözés egy olyan társadalmi probléma, melynek megoldása nem kizárólag a bv. feladata, hanem szükség van a szakmai együttműködésre, az erők összeadódására.  

Az első előadó a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszik Gábor evangélikus lelkész Úr volt, aki előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy gyermekekkel, családokkal és fogvatartottakkal foglalkozni egy kiemelt feladat, bár erről méltatlanul kevés szó esik. Az Elnök Úr ismertette az MBT tevékenységét, céljait, 1992. november 02-i alakulásától egészen napjainkig. Mint mondta, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozni különösen fontos, hiszen adott esetben ők egy bűncselekmény legnagyobb áldozatai lehetnek, megszenvedve a börtönben lévő szülő hiányát. A börtönben való lét esetenként egy családi mintakövetés, egy ördögi kör következménye, amit meg kell törni, meg kell szakítani. Folyamatos, rendszeres törődéssel, odafigyeléssel és foglalkozással, ami a bűnmegelőzés fontos része. A család felkészítése, a szociális és lelki értelemben vett gondoskodás segítheti a börtönből szabaduló visszailleszkedési esélyeit. Az MBT szakmai programjai közül az Elnök Úr kiemelte az Aranyfa programot, melynek részeként, egy nemzetközi kezdeményezés mellett karolják fel a szabadságvesztés büntetésüket töltő fogvatartottak gyermekeit. Teszik mindezt lelki gondozás és ajándékozás formájában, közös programok szervezésével. Roszik Gábor ismertette a program történetét, fejlődését és eredményeit, melynek során kiemelte, hogy tudomásuk szerint a programban résztvevő fiatalok, illetve gyermekek közül eddig senki sem került börtönbe, mely eredmény szorosan összefügg a bűnmegelőzés folyamatával.

 

Ezt követően Juhász Attila bv. ezredes Úr, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka egy nemzetközi kitekintés mellett ismertette az egri intézet jó tapasztalatait, az ott alkalmazott meseterápia nemzetközi gyökereit, valamint intézetének ezzel összefüggő törekvéseit. Az előadásában nemcsak a meseterápiáról beszélt, hanem a jelenlegi nemzetközi trendekről is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jelenlévő civil szakemberek is ötleteket meríthessenek azokból. A bv. gyakorlatát figyelembe véve adott a kérdés: mi az, amit el szeretnénk érni? A válasz pedig gyakorlatilag eldönti, hogy a reintegrációt segítő resztoratív szemlélet vagy a büntető szemlélet fog uralkodni egy adott bv. intézeten belül. A bv. intézeteken belül célszerű lehet egy, a személyi állomány tagjaira kivetített attitűdvizsgálat lefolytatása, ami akár arra is válaszokat adhat, hogy egyes intézetekben miért következnek be öngyilkosságok a fogvatartottak körében, míg máshol nem jellemzőek az ilyen esetek. Itt az ezredes Úr egy Allyson Liebling nevéhez fűződő angliai felmérésre utalt - amit azóta Írországban és Finnországban is alkalmaznak -, amely öt szempontra épülő minőségi mutatók alapján osztályoz e tekintetben, melyek a következők: humanizmus és személyzet hozzáállása; segítő szándék; a személyzet professzionalizmusa; a bv. szervezet és a bv. intézetek; valamint a következetesség. Mindentől függetlenül azonban leszögezhetjük, hogy abban az esetben, ha a személyzet hozzáállása nem megfelelő, a programok nem lehetnek sikeresek. A fogvatartottakkal való foglalkozások alapját a megfelelő stabilitás és biztonság adja. Erre kell, hogy épüljön egy ún, rehabilitációs kultúra, ami meghatározza, hogy milyen programok kellenek. Fontos a szenvedélybetegségek és egyéb függőségek kezelése, illetve a szemlélet pozitív irányú megváltoztatása, és amennyiben előzőek teljesülnek, akkor lehet beszélni reintegrációról. Lényeges feladat azonban annak eldöntése és meghatározása, hogy kikkel akarunk foglalkozni. A feltételes szabadságra bocsátható, konformista, együttműködő fogvatartottak egyébként is motiváltak a normakövetésre, ezért a még inkább sikeres szakmai munka érdekében célszerű lehet a foglalkozásokat kiterjeszteni a kedvezménnyel nem rendelkező, olyan személyekre, akik esetében nagy valószínűséggel várható a visszaesés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a IV-es biztonsági csoportba sorolt, antiszociális, nem együttműködő elítéltek egy olyan skatulyába kerülnek, ahonnan nagyon nehéz kitörniük. A foglalkozásokat és természetesen azok hatékonyságát ráadásul megnehezíti a személyi állomány leterheltsége, kiégettsége, ezért a meglévő erőforrások mellé mindenképpen szükséges a civilek, a civil programok bevonása. Tudomásul kell venni, hogy a börtönbe kerülés nemcsak az egyén, hanem a társadalom kudarca is. A bv. intézetek szakemberei azonban egyedülk nem képesek az elvárt eredmények elérésére, szükség van a társadalom egyéb szereplőinek bevonására, hiszen az ő segítségük, közreműködésük elengedhetetlen az eredményes reintegrációban. Fontos, hogy a bv. intézeteken belül a fogvatartottaknak lehetőségük nyíljon  tanulásra, munkavégzésre, illetve programokon vehessenek részt, mert a megfelelő programok feltétlenül szükségesek a visszailleszkedés elősegítésében. A nemzetközi helyzetről szólva Juhász ezredes Úr beszélt a jelenleg reform előtt álló ír gyakorlatról, ahol cél a fogvatartottak létszámának csökkentése, a szervezetek közötti együttműködés erősítése, a fogvatartottak fejlődésének elérése, illetve a személyi állomány tagjainak fejlesztése. Angliában kognitív és motivációs programokat kínálnak fel, akkreditált jelleggel, külön programokat összeállítva a szexuális jellegű bűncselekmények elkövetői részére, továbbá a szerhasználattal élő és erőszakos bűnelkövetők részére. A mottó a jövőre nézve valami olyasmi lehet, hogy "jó időben, jó program, a megfelelő személy számára." A hazai túlzsúfoltság, a változás előtt/alatt álló jogszabályi környezet optimizmusra nem nagyon adhat okot, de előbbiek dacára nyitottnak kell lenni, és célszerű a jó nemzetközi gyakorlatok átvétele, hazai környezetre történő adaptálása. Egy ilyen program az angol gyökerekkel rendelkező Storybook Dad's program, amely az egri meseterápia alapjául is szolgált. A fogvatartottak gyermekeivel való foglalkozás fontossága vitathatatlan, és az egri meseterápiás program számos eredménye közül ki kell emelni azt, hogy az eddig eltelt négy évben bevont több mint száz fogvatartott nő közül a szabadulást követően senki sem került vissza a büntetés-végrehajtás rendszerébe.

 

Luzsi Margó meseterapeuta, gyermekkönyvtáros a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2010. szeptemberében elkezdődött munkáról mesélt előadásában, megosztva a hallgatósággal a fogvatartott nők körében folytatott meseterápia tapasztalatait. Tette mindezt a tőle megszokott nem hétköznapi alázattal, mely mellett méltán tükröződött elkötelezettsége, lelkesedése, illetve fáradhatatlan tenni akarása. Mondanivalóját egy mesével kezdte, mely a maga tanulságával magával ragadta a hallgatóságot, majd a zene eszközével tarkított  képsorral mutatta be az egri meseterápia egyes mozzanatait. Előadása harmadik felében bemutatta az általa alkalmazott meseterápia történetét, szakaszait, fejlődését és nem utolsó sorban a céljait.

 

A rövid kávészünet után következő előadóként a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működő Mesekört Büky Dorottya, a Feldmár Intézet munkatársa mutatta be. Az előadása során Büky Dorottya elmondta, hogy a bv. intézetben már 2010-től alakítanak ki ún. mesekör csoportokat, személyiségfejlesztő, önismereti és kommunikációs gyakorlatokkal tarkítva a foglalkozásokat. Kiemelte a Mesekör sajátosságait, azt, hogy 2011-óta több olyan mesejáték ("Király vagy halál", "Hófehérke", "Igazmondó Laci", "Mirkó" és "Csillag születik") előadására került sor, melyek a program lényegi elemeit magában hordozó kreatív alkotó munka eredményei. Ilyen lényegi elemnek számít az oldott, megszégyenítésmentes légkör, a saját élményekből való építkezés az archaikus mesék archetipikus elemeinek felhasználásával, illetve az, hogy a mesejátékokat első alkalommal mindig saját hozzátartozóik, gyermekeik előtt mutatják be a fogvatartottak, családi beszélő keretén belül. A Mesekör főbb céljait tekintve Büky Dorottya az alábbiakat említette: családi kapcsolatok erősítése; az apa gyermek kapcsolat fenntartása; folyamatos motiváció; bizonyítási vágy és tenni akarás lehetőségének megteremtése; belső indíttatás; elhatározások és folyamatos döntések felszínre hozása; fegyelem és impulzus-kontroll; koncentrációfejlesztés, valamint az önbecsülés és az önismeret erősítése. Az előadó kiemelte, hogy a mesejátékok során a fogvatartottak mindig a mese alanyai és nem külső szemlélői. Az előadás végén a Mesekör mellett halhattunk két további programról, a Mirkó Alapról és a „B-terv” nevű programról, illetve bemutatásra került a Tévelygőkért Alapítvány is. 

 

A szakmai konferencia utolsó előadója, Negrea Vídia, a Közösségi Szolgáltatások (KÖSZ Magyarország) Alapítványának képviseletében beszélt a büntetés-végrehajtási keretek között megtartott családi döntéshozó csoportkonferencia foglalkozások gyakorlati tapasztalatairól. Részleteiben beszélt a resztoratív technikák alkalmazásáról, bemutatta a csoportkonferencia céljait, felépítését, illetve a megvalósítás egyes mozzanatait. Célként kiemelte a családdal való kapcsolattartás és kommunikáció javítását, illetve a gyerekekre irányuló negatív hatások csökkentését. Negrea Vídia ismertette a program rövid és hosszú távú eredményeit, majd elmondta, hogy véleménye szerint a csdcs az áldozat felé irányuló jóvátétel, a gondoskodó közösség megbékélése, valamint az elkövető felelősségvállalásának központi elemeként helyezkedik el a resztoratív konferenciával és a békítő körökkel egyetemben, és a bv. keretek közötti alkalmazási területeit tekintve az alábbiakat lehet megfogalmazni: nevelési/reszocializációs/reintegrációs tevékenység kiegészítése, bv. intézet ideiglenes elhagyásának előkészítése, szabadulás előkészítése. 

A szendvicsebédet követő délutáni program keretében, a Mesekör eredményeit és módszereit szemléltetve 14.00 órai kezdettel a pályázat keretében támogatott Mesekör mesejátékának megtekintésére került sor, a Szent Mihály Kápolnában. A fogvatartottak játékát nemcsak a szakmai konferencia résztvevői tekintették meg, hanem hozzátartozók is jelen voltak rajta, így az előadást követően a hagyományoknak megfelelően családi beszélőre került sor. 

 

Baracska - Pályázati nyitórendezvény

A mai napon került sor Baracska - Annamajor területén "A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet elítéltjeinek visszavezetése a társadalomba" című TÁMOP 5.6.1.A-11/4-2011-0009 kódjelű projekt nyitórendezvényére. 

Megnyitójában Cséri Zoltán bv. ezredes bv. főtanácsos intézetparancsnok Úr köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy mennyire fontosnak tartja a fogvatartottak nevelésének, reszocializációjának elősegítését. Természetesen az előbbiekkel összefüggő tevékenységek végrehajtása során kiemelten szem előtt kell tartani a biztonsági szempontokat is, hiszen a börtönben olyan emberek vannak elhelyezve, akik a társadalmi normákat bűncselekmény elkövetésével sértették meg, ezzel együtt a fogvatartottak előbb-utóbb letöltik büntetésüket, és visszakerülnek a társadalomba, ezért mindenképpen foglalkozni kell velük. A parancsnok úr bemutatta az Intézet egyházi, resztoratív jellegű tevékenységeit, az oktatási, képzési és munkáltatási lehetőségeket, kiemelve ezek fontosságát. Ezt követően ismertette a jelenleg folyamatban lévő pályázati programokat, melyek megvalósítását több más bv. intézettel közösen kezdték meg, a cél azonban azonos: a rendelkezésre álló eszközök hatékony, célzott felhasználásával segítsék a fogvatartottak visszailleszkedését.

Roszik Gábor, a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapítója és elnöke bemutatta a szervezetet, illetve a Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány, kiemelve a bűnmegelőzési és a börtönmissziós célú tevékenységek jelentőségét. Véleménye szerint az MBBA által benyújtott pályázat kulcsszava nem is annyira a visszailleszkedés, hanem a család, annak támogatása, a kapcsolattartás erősítése, rendezése. Mint mondta, statisztikai adatok szerint azon elítéltek esetében, akik családba szabadulnak, 6x kisebb a visszaesés esélye, mint olyan társaik esetében, akik nem rendelkeznek családdal.

      

Fazekas Szilvia bv. alezredes, az Intézet büntetés-végrehajtási osztályvezetője bemutatta a baracskai oktatási, képzési lehetőségeket, az egyházi tevékenységet, a különféle szakköröket, speciális fogvatartotti csoportokat. Az előadása végén elmondta, hogy a munkatársaival mennyire várják már, hogy a pályázat tekintetében elkezdődjön az érdemi munka, melynek hasznosságában, eredményességében bíznak.

Katona Csilla. az MBBA elnöke ismertette a szervezet történetét, eddigi tevékenységét, külön kitérve az általuk megvalósított pályázatokra. Ezt követően bemutatta jelen pályázat legfőbb fejlesztési moduljait, melyeket a következők szerint lehet összefoglalni:

• megvalósítók felkészítése,
• fogvatartottak toborzása, felkészítése, egyéni fejlesztési terv készítése, csoportba vonás,
• szociális készségek fejlesztése,
• közösségi és szociális kompetenciák fejlesztése,
• álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, készségek fejlesztése.

A 18 hónapos futamidő alatt megvalósítandó pályázat befejezésének ideje 2014. január végén tervezett, addig 60 fogvatartott (40 férfi elítélt helyben, míg 20 nő a Kalocsai Fegyház és Börtönben kerül kiválasztásra) és családtagjaik bevonását kívánják végrehajtani, különös figyelmet fordítva a szabadulás előtti és az azt követő időszakra, szorosan együttműködve a pártfogó felügyelőkkel. Tíz volt fogvatartott beilleszkedését lakhatási támogatással kívánják segíteni.

Lévai Márta  projektmenedzser bemutatkozását követően a projekt céljai közül kiemelte a foglalkoztathatóság javításának lehetőségét, a befogadó társadalomba tartozó szakemberek és szervezetek, illetve a bv. intézet közötti együttműködés erősítését és a szemléletformálást, valamint a fogvatartottak személyes változásának elérését, támogatását.

A program utolsó előadójaként beszámoltam mindazon pályázati tapasztalatokról, melyeket a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben megvalósított projektek kapcsán szereztünk, és melyek megítélésem szerint segíthetik a baracskai program megvalósítását, esetleg hasznos gyakorlati segítséget nyújthatnak a végrehajtók és közreműködők számára.

Gratulálok a nyertes pályázathoz, és ezzel együtt sok sikert kívánok annak megvalósításához! Fontosnak tartom, hogy az utóbbi időben egyre több büntetés-végrehajtási intézet folytat aktív pályázati tevékenységet és lép kapcsolatba olyan civil szervezetekkel, amelyek nagyban hozzájárulhatnak szakmai tevékenységünk eredményesebbé tételéhez. Ez a program egy az ilyenek közül, és látva a végrehajtásában közreműködők aktivitását, lendületét, biztos vagyok benne, hogy lesz még folytatása.      

            

 

      

Ünnepi konferencia

(Forrás: http://www.bvop.hu/?mid=2&cikkid=1903)

20 éves a Magyar Testvéri Börtöntársaság 

(Gondolatok az ünnepi konferencia margójára)

A rendezvényt Roszík Gábor, a börtönmissziós és bűnmegelőzési szervezet elnöke nyitotta meg, majd Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgáltatott nyitó áhítatot, melynek felvezetésében elmondta, hogy mennyire remek ötletnek tartja a helyszínválasztást, hiszen a Parlamentbe sem könnyebb bejutni, mint bármelyik fogházba. A püspök úr elmondta, hogy a különbözü bv. intézetekben olyan emberekkel találkozhatunk, akiknek rossz terveik voltak, valami rosszat tettek, ezért börtönbe kerültek. Isten a rosszat jóra tudja fordítani, és az emberek életét meg tudja változtatni, akár a rácsok mögött is. Az ember életén pedig a családja, a környezet élete is jóra fordulhat, ami akár az országra is hatással lehet.  

Ezt követően Firtl Mátyás országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket, majd a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszik Gábor tekintett vissza a szervezet mögött álló 20 évre, és a szervezet két aktív, börtönviselt tagja számolt be megtérése történetéről. Az ünnepi konferencia következő részében Magyari Márton, a szervezet ügyvezetője vezette be a Váci Fegyház és Börtönben működő APAC-körlet életéről készült film megtekintését.

Ronald W. Nikkel, a Prison Fellowship International elnöke a maga és közvetlen munkastársai nevében köszöntötte a konferencián megjelenteket.

A büntetés-végrehajtási szervezet részéről Csóti András bv. vezérőrnagy, mb. országos parancsnok méltatta a Magyar Testvéri Börtöntársaság, illetve a börtönlelkészi szolgálat munkáját, majd felszólalása végén a Büntetés-végrehatási Szolgálatért Emlékplakett ezüst fokozatát adományozta a Magyar Testvéri Börtöntársaságnak, amit Roszík Gábor, a Társaság elnöke vett át.

A kávészünet után Dinnyés József daltulajdonos, a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapító tagja műsora következett, majd Bob Payne börtönlelkész, nyugalmazott angol főkáplán és Nikolai atya, a Bolgár Testvéri Börtöntársaság vezetője osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A magyarországi börtönlelkészek részéről Lippai Csaba görög katolikus, L. Molnár István református és Jánosa Attila evangélikus börtönlelkész mondta el köszöntő szavait. A továbbiakban Katona Csilla, a Magyar Bűnmegelőzési és Börtönmissziós Alapítvány kuratóriumi elnöke számolt be az alapítvány munkájáról, Szabó József pedig a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió köszöntőjét tolmácsolta. Az ünnepi konferencia és közgyűlés programja Roszík Gábor zárszavával fejeződött be.

A rendezvény folyamán átadták a Prison Fellowship International alapító elnökéről, az idén elhunyt Charles Colsonról elnevezett díjat, amelyet első ízben Miksó Sándor katolikus és Bozsóki Sándor református lelkész kapott meg.

Összegezve az ünnepi konferencia során elhangzott előadások legfontosabb gondolatait, ki lehet emelni, hogy a 20 éven van mit ünnepelni, és feltétlenül fejet kell hajtani azok előtt, akik ebben közreműködtek. Hasznos, eredményes és emberséges munkáról beszélhetünk, és szerencsére vannak olyan emberek, akik vállalják ezt a szolgálatot, ha kell, akkor szabadságuk, szabadidejük terhére. A 20 év valahol feljogosít arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe. Ez a terület ugyanis nem anyagi kérdés, hanem szándék, akarat, tisztesség és emberi elhivatottság szükséges hozzá. Fogvatartottakkal dolgozni ráadásul különösen nehéz feladat, hiszen a börtön küzdelmek, frusztráció, fájdalom és erőszak helye. Egy olyan hely, ahol nagyon könnyű lemondani az emberekről, olyan emberekről, akik már túl vannak mindenen. A bv. intézetekben dolgozó szakemberek és a lelkészek számára az egyik legkomorabb pilanat az, amikor egy volt elítélt tér vissza a börtönbe, ahol könnyű pesszimistának lenni. De remény mindig van. És a változás néha olyan embereknél következik be, akiknél nem is számítottunk rá...

Előbbiekkel, azt hiszem, egyet lehet érteni. És valóban bízni, hinni kell abban, hogy van remény. Remény arra, hogy egy-egy fogvatartott élete megváltozik, megváltozhat. Vagy egy-egy család működésében jön létre olyan változás, ami megelőzi a visszaesést, a bűnelkövetést. Mindez persze nem kiszámítható, nem is nagyon tervezhető. De ezt eddig is tudtuk: fogvatartottakkal dolgozni, velük foglalkozni sosem számított egy sikerorientált, pozitív eredményekkel kecsegtető hivatásnak. Mi, börtönökben dolgozó szakemberek, börtönőrök, lelkészek mégis tesszük a dolgunkat, mert ki milyen okból, de mégis ezt a hivatást választotta egykor...