Az elmúlt hét elején, pontosabban 2014. június 24-én 10.00 órai kezdettel a „Fogvatartottak
társadalmi visszailleszkedésének támogatása olyan újszerű
módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó
gyakorlatok bemutatása” című NCTA-2013-3699-G regisztrációs
számú, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott projekthez
kapcsolódó záró rendezvényre került sor.
A
konferenciát dr. Budai István bv. ezredes Úr, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka nyitotta meg, melynek
során a jelenlévők köszöntését követően röviden ismertette a
pályázat legfontosabb elemeit, egyben örömét fejezte ki, hogy a pályázat
eredményei iránt ilyen széles körben mutatkozik érdeklődés. Mint mondta, a szabadulás utáni eredményes visszailleszkedés szempontjából kiemelt jelentősége van a családi kapcsolatok alakulásának, a támogató jellegű családi kapcsolatok erősítésének. A mesekör és a családi döntéshozó csoportkonferencia módszer olyan eszközök, amelyek kiegészítve a hagyományos bv-s szakmai tevékenységet egyértelműen hozzájárulhatnak a börtönben lévő szülők és gyermekeik, családtagjaik közötti kapcsolatok javulásához, fejlesztéséhez. Ezzel együtt tény, hogy a magas visszaesési arány mindennapos kihívás a büntetés-végrehajtási szakemberek számára, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a bűnözés egy olyan társadalmi probléma, melynek megoldása nem kizárólag a bv. feladata, hanem szükség van a szakmai együttműködésre, az erők összeadódására.
Az első
előadó a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszik Gábor evangélikus lelkész Úr
volt, aki előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy gyermekekkel, családokkal és fogvatartottakkal foglalkozni egy kiemelt feladat, bár erről méltatlanul kevés szó esik. Az Elnök Úr ismertette az MBT tevékenységét, céljait, 1992. november 02-i alakulásától egészen napjainkig. Mint mondta, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozni különösen fontos, hiszen adott esetben ők egy bűncselekmény legnagyobb áldozatai lehetnek, megszenvedve a börtönben lévő szülő hiányát. A börtönben való lét esetenként egy családi mintakövetés, egy ördögi kör következménye, amit meg kell törni, meg kell szakítani. Folyamatos, rendszeres törődéssel, odafigyeléssel és foglalkozással, ami a bűnmegelőzés fontos része. A család felkészítése, a szociális és lelki értelemben vett gondoskodás segítheti a börtönből szabaduló visszailleszkedési esélyeit. Az
MBT szakmai programjai közül az Elnök Úr kiemelte az Aranyfa programot, melynek részeként, egy nemzetközi kezdeményezés mellett karolják
fel a szabadságvesztés büntetésüket töltő fogvatartottak gyermekeit.
Teszik mindezt lelki gondozás és ajándékozás formájában, közös programok
szervezésével. Roszik Gábor ismertette a program történetét, fejlődését és
eredményeit, melynek során kiemelte, hogy tudomásuk szerint a
programban résztvevő fiatalok, illetve gyermekek közül eddig senki sem került börtönbe, mely eredmény szorosan összefügg a bűnmegelőzés
folyamatával.
Ezt
követően Juhász Attila bv. ezredes Úr, a Heves Megyei
Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka egy nemzetközi kitekintés
mellett ismertette az egri intézet jó tapasztalatait, az ott alkalmazott
meseterápia nemzetközi gyökereit, valamint intézetének ezzel
összefüggő törekvéseit. Az előadásában nemcsak a meseterápiáról beszélt, hanem a jelenlegi nemzetközi trendekről is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jelenlévő civil szakemberek is ötleteket meríthessenek azokból. A bv. gyakorlatát figyelembe véve adott a kérdés: mi az, amit el szeretnénk érni? A válasz pedig gyakorlatilag eldönti, hogy a reintegrációt segítő resztoratív szemlélet vagy a büntető szemlélet fog uralkodni egy adott bv. intézeten belül. A bv. intézeteken belül célszerű lehet egy, a személyi állomány tagjaira kivetített attitűdvizsgálat lefolytatása, ami akár arra is válaszokat adhat, hogy egyes intézetekben miért következnek be öngyilkosságok a fogvatartottak körében, míg máshol nem jellemzőek az ilyen esetek. Itt az ezredes Úr egy Allyson Liebling nevéhez fűződő angliai felmérésre utalt - amit azóta Írországban és Finnországban is alkalmaznak -, amely öt szempontra épülő minőségi mutatók alapján osztályoz e tekintetben, melyek a következők: humanizmus és személyzet hozzáállása; segítő szándék; a személyzet professzionalizmusa; a bv. szervezet és a bv. intézetek; valamint a következetesség. Mindentől függetlenül azonban leszögezhetjük, hogy abban az esetben, ha a személyzet hozzáállása nem megfelelő, a programok nem lehetnek sikeresek. A fogvatartottakkal való foglalkozások alapját a megfelelő stabilitás és biztonság adja. Erre kell, hogy épüljön egy ún, rehabilitációs kultúra, ami meghatározza, hogy milyen programok kellenek. Fontos a szenvedélybetegségek és egyéb függőségek kezelése, illetve a szemlélet pozitív irányú megváltoztatása, és amennyiben előzőek teljesülnek, akkor lehet beszélni reintegrációról. Lényeges feladat azonban annak eldöntése és meghatározása, hogy kikkel akarunk foglalkozni. A feltételes szabadságra bocsátható, konformista, együttműködő fogvatartottak egyébként is motiváltak a normakövetésre, ezért a még inkább sikeres szakmai munka érdekében célszerű lehet a foglalkozásokat kiterjeszteni a kedvezménnyel nem rendelkező, olyan személyekre, akik esetében nagy valószínűséggel várható a visszaesés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a IV-es biztonsági csoportba sorolt, antiszociális, nem együttműködő elítéltek egy olyan skatulyába kerülnek, ahonnan nagyon nehéz kitörniük. A foglalkozásokat és természetesen azok hatékonyságát ráadásul megnehezíti a személyi állomány leterheltsége, kiégettsége, ezért a meglévő erőforrások mellé mindenképpen szükséges a civilek, a civil programok bevonása. Tudomásul kell venni, hogy a börtönbe kerülés nemcsak az egyén, hanem a társadalom kudarca is. A bv. intézetek szakemberei azonban egyedülk nem képesek az elvárt eredmények elérésére, szükség van a társadalom egyéb szereplőinek bevonására, hiszen az ő segítségük, közreműködésük elengedhetetlen az eredményes reintegrációban. Fontos, hogy a bv. intézeteken belül a fogvatartottaknak lehetőségük nyíljon tanulásra, munkavégzésre, illetve programokon vehessenek részt, mert a megfelelő programok feltétlenül szükségesek a visszailleszkedés elősegítésében. A nemzetközi helyzetről szólva Juhász ezredes Úr beszélt a jelenleg reform előtt álló ír gyakorlatról, ahol cél a fogvatartottak létszámának csökkentése, a szervezetek közötti együttműködés erősítése, a fogvatartottak fejlődésének elérése, illetve a személyi állomány tagjainak fejlesztése. Angliában kognitív és motivációs programokat kínálnak fel, akkreditált jelleggel, külön programokat összeállítva a szexuális jellegű bűncselekmények elkövetői részére, továbbá a szerhasználattal élő és erőszakos bűnelkövetők részére. A mottó a jövőre nézve valami olyasmi lehet, hogy "jó időben, jó program, a megfelelő személy számára." A hazai túlzsúfoltság, a változás előtt/alatt álló jogszabályi környezet optimizmusra nem nagyon adhat okot, de előbbiek dacára nyitottnak kell lenni, és célszerű a jó nemzetközi gyakorlatok átvétele, hazai környezetre történő adaptálása. Egy ilyen program az angol gyökerekkel rendelkező Storybook Dad's program, amely az egri meseterápia alapjául is szolgált. A
fogvatartottak gyermekeivel való foglalkozás fontossága vitathatatlan, és az egri
meseterápiás program számos eredménye közül ki kell emelni azt, hogy az
eddig eltelt négy évben bevont több mint száz fogvatartott nő közül a szabadulást követően senki sem került
vissza a büntetés-végrehajtás rendszerébe.
Luzsi Margó meseterapeuta, gyermekkönyvtáros a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2010. szeptemberében elkezdődött munkáról mesélt előadásában, megosztva a hallgatósággal a fogvatartott nők körében folytatott meseterápia tapasztalatait. Tette mindezt a tőle megszokott nem hétköznapi alázattal,
mely mellett méltán tükröződött elkötelezettsége, lelkesedése,
illetve fáradhatatlan tenni akarása. Mondanivalóját egy mesével kezdte, mely
a maga tanulságával magával ragadta a hallgatóságot, majd a zene
eszközével tarkított képsorral mutatta be az egri meseterápia egyes
mozzanatait. Előadása harmadik felében bemutatta az általa
alkalmazott meseterápia történetét, szakaszait, fejlődését és nem
utolsó sorban a céljait.
A rövid kávészünet után következő előadóként a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működő Mesekört
Büky Dorottya, a Feldmár Intézet munkatársa mutatta be. Az előadása során Büky Dorottya elmondta, hogy a bv. intézetben már 2010-től alakítanak ki ún. mesekör csoportokat,
személyiségfejlesztő, önismereti és kommunikációs gyakorlatokkal tarkítva a foglalkozásokat.
Kiemelte a Mesekör sajátosságait, azt, hogy
2011-óta több olyan mesejáték ("Király vagy halál", "Hófehérke", "Igazmondó Laci", "Mirkó" és "Csillag születik") előadására került sor, melyek a
program lényegi elemeit magában hordozó kreatív alkotó munka
eredményei. Ilyen lényegi elemnek számít az oldott, megszégyenítésmentes
légkör, a saját élményekből való építkezés az archaikus mesék archetipikus elemeinek felhasználásával, illetve az, hogy a mesejátékokat első
alkalommal mindig saját hozzátartozóik, gyermekeik előtt mutatják be
a fogvatartottak, családi beszélő keretén belül. A Mesekör főbb céljait tekintve
Büky Dorottya az alábbiakat említette: családi kapcsolatok erősítése; az apa
gyermek kapcsolat fenntartása; folyamatos motiváció; bizonyítási vágy és tenni akarás lehetőségének
megteremtése; belső indíttatás; elhatározások és folyamatos döntések felszínre hozása; fegyelem és impulzus-kontroll; koncentrációfejlesztés, valamint az önbecsülés és
az önismeret erősítése. Az előadó kiemelte, hogy a mesejátékok során a
fogvatartottak mindig a mese alanyai és nem külső szemlélői. Az előadás végén a Mesekör mellett halhattunk két további programról, a Mirkó Alapról
és a „B-terv” nevű programról, illetve bemutatásra került a Tévelygőkért Alapítvány is.
A szakmai konferencia utolsó előadója, Negrea Vídia, a Közösségi Szolgáltatások (KÖSZ Magyarország)
Alapítványának képviseletében beszélt a büntetés-végrehajtási
keretek között megtartott családi döntéshozó csoportkonferencia
foglalkozások gyakorlati tapasztalatairól. Részleteiben beszélt a
resztoratív technikák alkalmazásáról, bemutatta a csoportkonferencia
céljait, felépítését, illetve a megvalósítás egyes mozzanatait. Célként kiemelte a
családdal való kapcsolattartás és kommunikáció javítását, illetve a gyerekekre irányuló negatív hatások csökkentését. Negrea Vídia ismertette
a program rövid és hosszú távú eredményeit, majd elmondta, hogy véleménye szerint a
csdcs az áldozat felé irányuló jóvátétel, a gondoskodó közösség
megbékélése, valamint az elkövető felelősségvállalásának központi
elemeként helyezkedik el a resztoratív konferenciával és a békítő
körökkel egyetemben, és a bv. keretek közötti alkalmazási területeit tekintve az alábbiakat lehet megfogalmazni: nevelési/reszocializációs/reintegrációs tevékenység kiegészítése, bv. intézet ideiglenes elhagyásának előkészítése, szabadulás előkészítése.
A szendvicsebédet követő
délutáni program keretében, a Mesekör eredményeit és
módszereit szemléltetve 14.00 órai kezdettel a pályázat keretében
támogatott Mesekör mesejátékának megtekintésére került sor, a Szent Mihály Kápolnában. A fogvatartottak játékát nemcsak a szakmai konferencia résztvevői tekintették meg, hanem hozzátartozók is jelen voltak rajta, így az előadást követően a hagyományoknak megfelelően családi beszélőre került sor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése