Mi alapján dönt egy betörő? - egy OKRI kutatás bemutatása

(Forrás: http://nol.hu/belfold/mi-alapjan-donti-el-egy-bunozo-hogy-melyik-lakast-tori-fel-1469273?system=cachefrissit&ajax=1)

Mi alapján dönti el a bűnöző, melyik lakást töri fel?

Ki tudhatja egy „gyakorló betörőnél" jobban, hogy milyen szempontokat mérlegel egy bűnöző, amikor eldönti, melyik otthont töri fel és fosztja ki. Korinek László akadémikus egy angol pályatársával beszélgetve 26 évvel ez előtt vetette fel először, hogy meg kellene kérdezni erről a bűnözőket.

Angliában ezt később meg is tették. Nálunk 26 évnek kellett eltelnie és a csillagok szerencsés együttállására is szükség volt, tudniillik, hogy egy kézbe kerüljön a Belügyminisztériumban a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, a büntetés-végrehajtás és az építésügy ötlete Magyarországon is megvalósulhatott.

Idén januárban és februárban hét fegyintézet 139 betöréses lopásért elítélt lakójával készítettek felmérést a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársai.

Az elítéltek között előéletük és más szempontok alapján válogattak, de felmérésben csak az vett részt, aki azt önként vállalta. Volt azonban olyan betörő, akit eredetileg nem választottak ki a tesztre, de önként jelentkezett, és meggyőzte a vizsgálókat, hogy „életútja alapján" a hasznukra lehet.

A kutatók kilenc épülettípusról (tanya, régi típusú családi ház, sorház, és a többi) készült mintegy száz fotót mutattak az elítélteknek, és arra voltak kíváncsiak, melyikbe történek be a leginkább, s melyiket kerülnek messze el.

A válaszokból kiderült, hogy a betörők esősorban aszerint választják ki célpontjukat, hogy hol tudnak a legkisebb kockázattal, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb zsákmányra szert tenni.

Egy átlagos betörő öt-hat percél többet nem tölt a feltört lakásban. A tulajdonosoknak tehát arra kell törekedniük, hogy ez idő alatt a lehető legkevesebb értéket találhassák meg. Készpénzt, ékszert épp ezért célszerű a falba épített, vagy a falra vagy a padozathoz erősített trezorban tartani.

Sokan magas kerítéssel védik otthonukat, aminek örülnek a betörők, mert ha már átjutottak a falon, nem kell tartaniuk attól, hogy az utcáról vagy a szomszédból kíváncsi szemek meglátják őket. Nem szeretik ugyanakkor a kutyákkal, kamerákkal védett házakat, ha mind a kettő van, más célpontot keresnek. Ugyanez igaz a láthatóan masszív, több ponton záródó ajtókkal épített házakra is.

Nem kedvelik a panellakásokat sem. Először is, mert egy soklakásos lépcsőházban mindig van otthon valaki. A betörők pedig igyekeznek úgy dolgozni, hogy senki ne lássa őket. A szemtanú a legfőbb ellenségük, ezért – mint a kutatóknak elmondták – igyekeznek olyan időpontokban „dolgozni", amikor senki nem zavarja őket.

A lakóparkokban például délelőtt, amikor mindenki dolgozni van. Vagy este, amikor az emberek nyitott ablakok mellett nyugovóra térnek. Gyakori az olyan lakásbetörés, amikor a tulajdonosok békésen alusszák álmukat az emeleten, miközben a földszintet a betörők kirámolják. Másfelől a panellakásokból ma már egyre kevesebb értéket lehet ellopni...

A kutatók egy kis filmet készítettek, amelyben Sanyi, a 45 éves betörő mutatja meg, mi az, amit szeret, ami megkönnyíti a dolgát, és mi az, amitől menekül. A 139 betörő segítségével végzett felmérés tanúságait a filmnél részletesebben és szakszerűbben is összegzik, abban a reményben, hogy idővel nemcsak építési szabványok lesznek, hanem a különböző lakástusokhoz igazított vagyonvédelmi követelményeket is szabványosítják majd.

A célok között szerepel, hogy a vagyonvédelmi szempontokat már az építészmérnöki karokon is az oktatás részévé tegyék.

A betörők kíméletlen kritikával illettek bizonyos zár és riasztó típusokat. Szerintük egyes zárakat egyszerűen ki kellene tiltani a boltokból, mert azt a látszatot keltik, hogy a lakás, amelyre felszerelik, biztonságos, miközben egy profi betörő kulcs nélkül is másodpercek alatt képes kinyitni.

Kérdés persze, hogy hihetünk-e a betörőknek, akik azzal, hogy segítenek a kutatóknak, lényegében saját majdani lehetőségeiket csökkentik? Barabás Tünde az OKRI osztályvezetője szerint látszott a betörők szemén, amikor egy olyan totót tettek eléjük, amelyen egy „könnyen feltörhető" ház vagy lakás volt látható. Olyankor hirtelen beindult a fantáziájuk, hogy hol és mivel próbálkoznának.

A kutatás eredménye várhatóan csak évek múlva épül be a haza építési szabályozásba. Azonban valószínűleg már a közeli jövőben elkészül egy teszt, amellyel mindenki felmérheti, mennyire biztonságos az ő lakása.