Egy pályázati projekt bemutatása --- szakképesítés, resztoratív jellegű munka, reintegrációra készítés és munkalehetőség a szabadulás után

(Forrás: http://nol.hu/belfold/a-bortonbol-mennek-a-jatszoterre-1501503)

 

Egy új projekt segít a börtönbüntetésüket töltőknek szakképesítést, szabadulásuk után pedig munkát szerezni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Budapesti Kommunikációs Főiskola egy olyan oktatási programot dolgozott ki, amellyel a rabok államilag elismert OKJ-s végzettséghez juthatnak.

A program sikerét és népszerűségét mutatja, hogy mind a baracskai, mind a balassagyarmati büntetés-végrehajtási intézetben komoly túljelentkezés mellett kellett kiválasztani a programban résztvevőket. A témával kapcsolatban tartott pénteki konferencián Túri György, az egyetem kommunikációs és művészeti karának dékánja kiemelte, hogy az intézet a frissen szabadult elítéltek reintegrációjában komoly szerepet vállalt, miközben összesen 9 bv. intézettel működik együtt.

Szeidl Tamás, a baracskai székhelyű Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnok-helyettese elmondta, hogy az intézet különböző intézményeiben összesen körülbelül 1300 rabot tartanak fogva, közülük 5-600-at tudnak folyamatosan foglalkoztatni. Munkájuk nagymértékben hozzájárul az intézet pénzbevételeinek növeléséhez. Szeidl kiemelte, hogy a képzések több szempontból is nagyon fontosak. Egyrészt motivációs eredmények is vannak, hiszen az oktatásban részt nem vevő elítéltek látják, hogy társaik tanulnak és gyakorlati képzésben is részt vesznek, tehát aktívan dolgoznak. Másik fontos szempont, hogy az intézeten kívül, a különböző önkormányzatoknál végzett „resztoratív" tevékenységükkel a fogvatartottak környezetük tisztaságához, szépségéhez járulnak hozzá. Emellett megtanulják, hogy cselekedeteik felelősséggel járnak, így önmaguk világítanak rá, hogy ami miatt börtönbe kerültek, az rossz, és ezt jóvá kell tenniük.

A resztoratív munkára Szucsáki Melinda, a baracskai büntetés-végrehajtási intézet főhadnagya is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ez csak része annak a komplex képzési rendszernek, amelyet az elítéltek oktatása érdekében fejlesztettek ki. Végeredményben a tanulás a készségek, képességek fejlesztését, az első lépések megtételét célozza a munkához jutás felé. A képzési folyamatot komoly előkészületek előzték meg. Meg kellett határozni a célcsoportot, meg kellett teremteni a működési feltételeket, ki kellett alakítani a megvalósítási és működési rendet az intézményen belül és kívül, valamint ki kellett dolgozni a programokat és anyagokat. Szucsáki kiemelte, hogy nemcsak a fogvatartottakat, hanem az intézmény dolgozóit, illetve a programban résztvevő oktatókat is képezni kellett. Ők érzékenyítő tréningeken vettek részt, amelyek során megtanulhatták, miként kell bánni, helyesen viselkedni a foglyokkal. A képzést megelőzően a raboknak személyiségfejlesztő, – a korábban említett – resztoratív, valamint lakásfenntartási tréningeken kellett részt venniük. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy sikeres vizsga esetén büntetésük lejárta után könnyedén illeszkedjenek vissza a társadalomba.

A képzés során négy modult kellett a raboknak teljesíteni. Százhatvan óra elméleti és 240 óra gyakorlati oktatáson kellett részt venniük, a maximális hiányzás pedig nem haladhatta meg az órák 10 százalékát. Záróvizsgát végül 18-an tettek a képzést megkezdő 20 főből, valamennyien sikeresen megkapták parkgondozói képesítésüket.

Hasonló sikerről számolt be Lelovics Zoltán, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön őrnagya és egyik mentora. Ebben az intézetben 17-en tettek parkgondozói, 15-en pedig kertfenntartói vizsgát. Lelovics kitért arra is, hogy a balassagyarmati intézet dolgozói eddig is széles körben végeztek munkát, így például néhányan az Ipoly cipőgyárban alkalmazottak, de rabok segítenek az árvízi védekezésben vagy a közterületek rendben tartásában. A mentori munkáról elmondta, hogy egyszerre maximum 5 fővel dolgoznak együtt, őket viszont maximálisan segítik. Munkájukhoz tartozik azonban a szükséges eszközök biztosítása, az oktatók segítése, valamint a személyre szabott feladatok kialakításának és végrehajtásának ellenőrzése is. Az őrnagy a jóvátételi programról is beszélt, mint mondta, a rabok ennek keretein belül olyan feladatokat képesek elvégezni, amelyeket a résztvevő intézmények nem.

A konferencián felszólalt a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese, Czabafy László is. Czabafy azt emelte ki, hogy a cég nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói piacon hátrányos helyzetben lévők kiemelt foglalkoztatásával, így számukra fontos, hogy a börtönben tanult és ott szakképesítést szerzőket is foglalkoztassák. A végzettek közül 17-en kötöttek munkaszerződést a Kft.-vel, jelenleg öten dolgoznak Pásztón, közülük pedig 1 fő tervez hosszabb távon is a cégnél maradni. Feladataik közé tartozik a városi parkok, játszóterek, temetők rendben tartása. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a képzést elvégzettek nagy szakértelemmel látják el munkájukat, felkészültek és sokszor alaposabb munkát végeznek, mint szakképesítéssel nem rendelkező közmunkás társaik. Jellemző, hogy a foglalkoztatott korábbi elítéltek nem pásztóiak, ők a település 30 kilométeres körzetéből járnak be rendszeresen dolgozni.

Barabás Tünde kriminológus, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, hogy „konzorcium jött létre" a BKF és BVOP között. Ennek az együttműködésnek nem titkolt célja, hogy a börtönből kikerülve a korábbi elítéltek hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. A kézhez kapott végzettséggel sokkal könnyebben találnak munkát, így biztosított, hogy ne váljanak visszaesővé és ne kerüljenek újra börtönbe. Barabás többször is kiemelte, hogy a projekt sikeresnek mondható. Egy három éves úgynevezett utánkövetési szakaszban folyamatosan tartják a kapcsolatot a szabadultakkal, ám vannak, akik „kikerülnek a projekt látóköréből". Ők vagy nem dolgoznak a szakmájukban, vagy – ilyenre is volt példa – külföldre utaznak dolgozni.

"Engem csak a főbelövés javít meg" – üzennek a börtöntetoválások

(Forrás:http://hvg.hu/divat_design/20130415_bortontetovalas_jelentes?fb_action_ids=527121114000072&fb_action_types=og.recommends&fb_source=other_multiline&action_object_map={%22527121114000072%22%3A489684814414631}&action_type_map={%22527121114000072%22%3A%22og.recommends%22}&action_ref_map=[])

Egy cikk a börtöntetoválásokról: Bakos Dalma írása a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet pszichológusa, Szucsáki Melinda előadása alapján készült.  

Magyarországon az elmúlt évtizedekben az „ÜSS!” vagy a „SZERETLEK MARI” feliratokkal találkoztunk a leggyakrabban, mára ezeket felváltották a szimbólumok, a portrék és az angol kifejezések, de a négy fal közé zártság, a hely szelleme is megihleti a rabokat. Egy börtönpszichológustól megtudtuk, mit üzennek a börtöntetoválások.

Öt pont a kézfejen: a négy fal közé zárt embert jelképezi.

Már a XIX. század végén felfigyeltek a kutatók, hogy az egyes bűnözői csoportok gazdag tetoválásmotívumokkal rendelkeznek, melyek a bandatagok összetartozását jelképezik. Az okok között gyakran megjelenik a fogvatartott társak közé való beilleszkedés, valamint az idő strukturálásának szükséglete: az időtöltés, illetve az unaloműzés. Többek között erről tartott előadást Szucsáki Melinda, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet baracskai objektumának börtönpszichológusa a hétvégi XVII. Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napokon. 

A szeretteiktől való megfosztottság lehet továbbá a fő indoka annak, hogy varratnak a fogvatartottak, ezért gyakori, hogy magukra tetováltatják azt, hogy „anya” vagy a szerelmük nevét, akik így „mindig velük lehetnek”, könnyebb így a távolságukat elviselni. A börtöntetoválás készítése fájdalmas művelet, akik alávetik magukat ennek a procedúrának, azok szeretnék átélni a fájdalmat, akár megélni azt az érzést, amely a szerettükben kavargott, amikor ők börtönbe kerültek.

A tetoválás kifejezheti a heteroszexuális kapcsolat hiányát is, ami leginkább képek formájában testesül meg, például meztelen vagy éppen vetkőző nő kerül az elítéltre. A börtönpszichológus hozzátette, hogy a magyar fogvatartottak között egyébként egyáltalán nem jellemző, hogy a fejükre varratnának, mert így nagyobb a lebukás veszélye, ugyanis a tetoválás felelősségre vonást von maga után, mivel az összetákolt tetoválógép a tiltott eszközök közé tartozik. (Az elítéltnél található tárgyak listája a BVOP honlapján megtalálható, ami ezen a listán nincs rajta, az tiltott eszköznek minősül.)

Akad olyan is, aki így akar lázadni a rendszer ellen, az egyik elítélt hátán például ez olvasható: „munkát nem vállalok”. Vannak más üzenetek is, például a börtönőröknek, az olasz „omerta” szó azt fejezi ki, hogy „nem vagyok vamzer” (besúgó). Hasonlóan többlettartalma van még a „vato loco”-nak, vagyis „a vér kötelez”-nek – tehát, aki az illetőt bántja, annak egy egész bandával kell szembenéznie.

"Üss", pókháló, könnycsepp, csillag

A börtöntetoválásokban nem csupán a szöveggel, hanem a különböző szimbólumokkal is lehet üzenni. Szucsáki Melinda szerint ilyen lehet a csillag, amely a fogvatartottak közötti hierarchiára utal, vagyis akinek ilyen tetoválása van, törekedhet a zárkán belüli hatalom elérésére. A virágmotívumok viszont egészen másfajta érzelmeket fejeznek ki, ezek utalhatnak arra, hogy az illető vágyódik haza, hiányzik neki az édesanyja vagy a szerelme. 

A könnycsepp jellemzően a gyilkosok jelképe, és külföldön az arcra szokás tetováltatni, de Szucsáki Melinda találkozott ezzel az ábrával kézfejen is, jelentése: „sokan sírtak már ezen kéz alatt”. A börtönpszichológus szerint ezzel is igyekezhetnek elrémiszteni az esetleges támadókat, tehát célja a biztonságérzet növelése.

Utóbbi időben megszaporodtak az indián motívumok, valamint az egyén kínai horoszkópjának a jele, ezek ugyanis az elítéltek szerint szerencsét hoznak – mondta Szucsáki Melinda. A kábítószer-használóknak is vannak speciális motívumaik, ilyen a kenderlevél vagy a pókháló a könyökön – ez utóbbinál a háló sokszor a „bent” eltöltött éveket szimbolizálja.

A hosszú idős fegyházasoknál (a büntetés-végrehajtás legszigorúbb rezsime – a szerző) pedig a démonábrák, halálfejek, csontvázfigurák, valamint nonfiguratív minták megjelenítése a gyakori. Ezek az arcok sokszor ijesztőek brutálisak, céljuk lehet a megfélemlítés, a hatalom, az erő kifejezése. Szucsáki Melinda hozzátette, hogy akiknek ilyen tetoválásuk van, azoktól jellemzően „kint” sem áll távol a brutalitás. Ám Szucsáki Melinda kiemelte, hogy a szimbólumok értelmezésével óvatosan kell bánni, és messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le az illető személyiségét illetően.

A pár évtizede menő „ÜSS!” vagy „SZERETLEK MARI” már egyáltalán nem elterjedt. Nevek helyett manapság inkább elviszik a tetoválóhoz a szeretett nő fotóját, hogy az alapján készülhessen egy portré a testre. Itthon is gyakoriak az orosz és ukrán rabokon keresztül közvetített motívumok, de azért akadt valaha egy jellegzetesen magyar kép is. Ez egy V betűt formáló kézfejből, azaz a győzelem gesztusából, és szétszakított láncból állt.

10-15 kávé vagy riszpekt az ára

A börtönön belüli hierarchiában is sokat számít, kinek milyen a tetoválása. Előfordul, hogy akik a fogvatartotti hierarchiában magas pozícióval, tekintéllyel bírnak, azok ingyen megkapják az áhított mintát. Aki viszont kevésbé befolyásos, annak akár 10-15 kávét is kell fizetnie egy tetoválásért, és nincs rá garancia. A "riszpektet" az elkészítés módja is jelképezheti. Minél kidolgozottabb a tetoválás, annál nagyobb értékkel bír. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a börtönben hegtetoválást is készítenek, ami egyrészt jelentheti azt, hogy az elítélt a szeretteiért mindent kibír, a zárkatársak felé pedig azt üzeni, hogy bármire képes, bármekkora szenvedést el tud viselni.

Bármiből lehet tetoválógép

Az elítéltek kreativitását semmi sem állíthatja meg, ha a tiltott eszköz, vagyis a tetoválóműszer összerakásáról van szó. A  szalonokban megszokott profi szerkezet hiányában a körülöttük lévő mindennapi használati tárgyakat alakítják át. Kis villanymotorra, öngyújtóra és tűre mindenképp szükség van, a tintát pedig kettétört tollból szerzik többnyire.

Azon felül egyébként, hogy tiltják és büntetik a börtönön belüli tetoválást, más veszélyei is vannak a házilag készült rajzoknak. A sterilizálásra például nem fordítanak kellő figyelmet. Gyakran a börtönsampon a fertőtlenítő eszköz, a fertőzés veszélye hatványozottan fennáll.

Ezen kívül néha nem úgy sül el a dolog, ahogy kívánta a fogvatartott. A fiatalkorú elítélteknél fordul elő, hogy a zárkatársak megviccelik egymást, és egyáltalán nem az az ábra, és nem olyan formában kerül az elítélt testére, ahogy azt megbeszélték. Az angol kifejezésekkel, mondatokkal pedig visszatérő probléma, hogy egy-egy szót elírnak, amitől a szöveg vagy teljesen más jelentést nyer, mint aminek szánták, vagy az értelmét veszíti. De Szucsáki Melinda említett egy olyan esetet is, amikor egy férfi a barátnője nevét szerette volna magára varratni, de más keresztnév került az illetőre.

Szucsáki Melinda előadásában mindvégig hangsúlyozta, hogy fegyelemsértést követ el az, aki börtönben szeretné  felvarratni magára a kiválasztott mintát, valamint tiltott tárgyat készít, birtokol, következményként számolnia kell a  fegyelmi felelősségre vonással, továbbá kiemelte a fertőzésveszély kockázatát.

Igen, a börtönbeli tetoválás tiltott dolog. Fegyelmi cselekménynek minősül, mégis elterjedt, mégis egy jellemző tevékenység a rácsok mögötti világban. Annak ellenére, hogy valóban egyértelmű annak a veszélye, hogy valaki ennek következtében valamilyen fertőzést szed össze. A kockázatot mégis számos elítélt vállalja. Hogy milyen motiváció által vezérelve, hogy milyen mintákat varratva magukra, az egyénenként különböző lehet. A téma talán sokakat érdekel. Remélem, Melinda nem fog megharagudni, ha elárulok egy titkot: a közeljövőben le fogunk ülni, és összedugjuk a fejünket egy ötletelés erejéig, annak érdekében, hogy a témával kapcsolatban megszülessen egy könyv. Egy könyv, fényképekkel illusztrálva. Várja valaki?   

Baracska - Pályázati nyitórendezvény

A mai napon került sor Baracska - Annamajor területén "A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet elítéltjeinek visszavezetése a társadalomba" című TÁMOP 5.6.1.A-11/4-2011-0009 kódjelű projekt nyitórendezvényére. 

Megnyitójában Cséri Zoltán bv. ezredes bv. főtanácsos intézetparancsnok Úr köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy mennyire fontosnak tartja a fogvatartottak nevelésének, reszocializációjának elősegítését. Természetesen az előbbiekkel összefüggő tevékenységek végrehajtása során kiemelten szem előtt kell tartani a biztonsági szempontokat is, hiszen a börtönben olyan emberek vannak elhelyezve, akik a társadalmi normákat bűncselekmény elkövetésével sértették meg, ezzel együtt a fogvatartottak előbb-utóbb letöltik büntetésüket, és visszakerülnek a társadalomba, ezért mindenképpen foglalkozni kell velük. A parancsnok úr bemutatta az Intézet egyházi, resztoratív jellegű tevékenységeit, az oktatási, képzési és munkáltatási lehetőségeket, kiemelve ezek fontosságát. Ezt követően ismertette a jelenleg folyamatban lévő pályázati programokat, melyek megvalósítását több más bv. intézettel közösen kezdték meg, a cél azonban azonos: a rendelkezésre álló eszközök hatékony, célzott felhasználásával segítsék a fogvatartottak visszailleszkedését.

Roszik Gábor, a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapítója és elnöke bemutatta a szervezetet, illetve a Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány, kiemelve a bűnmegelőzési és a börtönmissziós célú tevékenységek jelentőségét. Véleménye szerint az MBBA által benyújtott pályázat kulcsszava nem is annyira a visszailleszkedés, hanem a család, annak támogatása, a kapcsolattartás erősítése, rendezése. Mint mondta, statisztikai adatok szerint azon elítéltek esetében, akik családba szabadulnak, 6x kisebb a visszaesés esélye, mint olyan társaik esetében, akik nem rendelkeznek családdal.

      

Fazekas Szilvia bv. alezredes, az Intézet büntetés-végrehajtási osztályvezetője bemutatta a baracskai oktatási, képzési lehetőségeket, az egyházi tevékenységet, a különféle szakköröket, speciális fogvatartotti csoportokat. Az előadása végén elmondta, hogy a munkatársaival mennyire várják már, hogy a pályázat tekintetében elkezdődjön az érdemi munka, melynek hasznosságában, eredményességében bíznak.

Katona Csilla. az MBBA elnöke ismertette a szervezet történetét, eddigi tevékenységét, külön kitérve az általuk megvalósított pályázatokra. Ezt követően bemutatta jelen pályázat legfőbb fejlesztési moduljait, melyeket a következők szerint lehet összefoglalni:

• megvalósítók felkészítése,
• fogvatartottak toborzása, felkészítése, egyéni fejlesztési terv készítése, csoportba vonás,
• szociális készségek fejlesztése,
• közösségi és szociális kompetenciák fejlesztése,
• álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, készségek fejlesztése.

A 18 hónapos futamidő alatt megvalósítandó pályázat befejezésének ideje 2014. január végén tervezett, addig 60 fogvatartott (40 férfi elítélt helyben, míg 20 nő a Kalocsai Fegyház és Börtönben kerül kiválasztásra) és családtagjaik bevonását kívánják végrehajtani, különös figyelmet fordítva a szabadulás előtti és az azt követő időszakra, szorosan együttműködve a pártfogó felügyelőkkel. Tíz volt fogvatartott beilleszkedését lakhatási támogatással kívánják segíteni.

Lévai Márta  projektmenedzser bemutatkozását követően a projekt céljai közül kiemelte a foglalkoztathatóság javításának lehetőségét, a befogadó társadalomba tartozó szakemberek és szervezetek, illetve a bv. intézet közötti együttműködés erősítését és a szemléletformálást, valamint a fogvatartottak személyes változásának elérését, támogatását.

A program utolsó előadójaként beszámoltam mindazon pályázati tapasztalatokról, melyeket a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben megvalósított projektek kapcsán szereztünk, és melyek megítélésem szerint segíthetik a baracskai program megvalósítását, esetleg hasznos gyakorlati segítséget nyújthatnak a végrehajtók és közreműködők számára.

Gratulálok a nyertes pályázathoz, és ezzel együtt sok sikert kívánok annak megvalósításához! Fontosnak tartom, hogy az utóbbi időben egyre több büntetés-végrehajtási intézet folytat aktív pályázati tevékenységet és lép kapcsolatba olyan civil szervezetekkel, amelyek nagyban hozzájárulhatnak szakmai tevékenységünk eredményesebbé tételéhez. Ez a program egy az ilyenek közül, és látva a végrehajtásában közreműködők aktivitását, lendületét, biztos vagyok benne, hogy lesz még folytatása.