(Forrás: http://bunmegelozes.info/?q=hu/node/62)
„Rajtunk, a
felnőtt társadalmon múlik, hogy gyermekeink megfelelően szocializálódjanak. Ők,
mint a társadalom legalapvetőbb egységének, a
családnak a legfényesebb építőkövei, különös figyelmet érdemelnek. A Nemzeti
Bűnmegelőzési Stratégia kialakításakor nem véletlenül jelöltük meg kiemelt
beavatkozási területként a gyermek-, és fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos
bűnmegelőzési teendőket” – kezdte nyitó
beszédét dr. Hatala József miniszteri biztos, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács
elnöke a „Tudomány és bűnmegelőzés” című nemzetközi konferencián.
A tudományos tanácskozás előadói a gyermekkori és
fiatalkori bűnözés témáját járták körbe saját szakterületükön belül. Dr. Tóth
József, pszichológus a különféle generációk gondolkodásmódjának különbözőségére
mutatott rá előadásában, amelyben az úgynevezett „Z” generáció digitális
mindennapjairól beszélt.
Dr. An Nuytiens, az Európai bűnmegelőzési hálózat
(EUCPN) szakembere előadásában a gyermek- és fiatalkorúakat célzó bűnmegelőzési
programok és a művészet, a tudomány és a sport kapcsolatának fontosságáról
értekezett. A hallgatóság a zene és a művészet emberi agyra gyakorolt hatásáról
hallhatott izgalmas részleteket Prof. Dr. Csépe Valéria előadásában. Dr.
Mikulán Rita a sport jelentőségét hangsúlyozta. A Szegedi Tudományegyetem
adjunktusa kiemelte: aki aktívan sportol gyermek- vagy fiatalkorban, az nagy
valószínűséggel elkerüli a kábítószert és a dohányzást is.
Günther Holztrattner, osztrák bűnmegelőzési
szakember a bűnmegelőzésben használható alternatív módszerekkel kapcsolatos
tapasztalatait ismertette. Az elrettentés kora régen lejárt. A
kábítószer-megelőzésben az ismeretközlő előadások hatékonysága rosszabb, mintha
nem tartanánk bűnmegelőzési órát. Ahhoz, hogy hatást érjünk el a fiataloknál,
olyan személyiségfejlesztő módszerekre van szükség, amelyek az érzelmi, a
tapasztalati tanulást helyezik a középpontba. Ilyen például az élménypedagógia,
amellyel sikeresen lehet fejleszteni a fiatalok szociális kompetenciáit.
A konferencia során a dán származású Rasmus
Højbjerg Jacobsen teljesen új szemszögből, a költség-haszon elemzések oldaláról
közelítette meg a bűnmegelőzés témáját.
Az izgalmas előadások között a Szertelen-kék
Alapítvány „A Dal a Tied” című
projektjének tehetséges fiataljai adták elő saját szerzeményű dalaikat, és
hallhattunk részletet a készülődő bűnmegelőzési musical betétdalai közül is.
A konferencián a „Legyen a sport a szenvedélyed” országos rajzpályázat eredményét is
kihirdették. Három oktatási intézmény, két általános iskola és egy óvoda
részesült 200 ezer forintnyi sportszer vásárlási támogatásban a Nemzeti
Bűnmegelőzési Tanács jóvoltából.
A konferencia tanulságát Gerald Hüther német
neurobiológus szavaival tudjuk a legtalálóbban összefoglalni:
„Akikre
most szükségünk van – és ezt bárki, aki a gazdasági vagy a tudományos életben
munkálkodik megerősítheti - , azok nem a rendes, kötelességteljesítő emberek,
akik mindent megcsinálnak, amit mondanak nekik, vagy akik mindent kívülről
megtanulnak, hanem azok a fiatal emberek, akik egyéni kreativitásukkal, egyéni
ötleteikkel odaadóan képesek elmerülni egy témában. Akiknek indíttatásuk van
arra, hogy valamit felfedezzenek vagy megalkossanak. Ezt pedig nem lehet elérni
azzal az „idomító” és jutalmazásra építő rendszerrel, ami jelenleg az iskolában
működik. Ez a dolog egyik része. A másik része pedig az, hogy az agykutatás időközben
képessé vált annak bizonyítására, hogy agyunkban csak akkor változik meg valami,
ha az adott dolog magával ragadja, lelkesíti az embert. Az agy nem izom, amit
sok gyakorlással edzésben tarthatnánk. Csak akkor történik benne maradandó
változás, ha az illető, aki tanul, fontosnak ítéli meg a maga számára azt, amit
tanulni akar. Ha valakinek valami személyes jelentőséggel bír, akkor az
megérinti őt és csak ekkor –amennyiben hagyta magát egy téma által megérinteni,
felkavarni - indulnak be az agy érzelmi központjai. Mindannyiszor, ha ezek az
emocionális centrumok aktiválódnak, a középagy bizonyos sejtcsoportjai hosszú
nyúlványaikon keresztül egyfajta tápanyagot bocsájtanak ki magukból
(úgynevezett neurotranszmitter-koktél). Ez a tápanyag „ trágyázza” meg a
lelkesedés állapotában már aktiválódott neuronális hálózatokat és ez a folyamat
vezet aztán ahhoz, hogy mindig az marad meg igazán az emberben, amit
lelkesedéssel, szenvedéllyel tanult.”
Ehhez nyújt segítséget a zene, a művészet és a
sport.
