Sereg András írása a Jogi Fórumban

(Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/29013#.URi8FTmaVqo.facebook)

 

 

Ítéletek és előítéletek - Empátia, szimpátia a tárgyalóteremben (2013.02.11. Jogi Fórum / Sereg András)

Régóta vitáznak a szakemberek, van-e diszkrimináció a magyar igazságszolgáltatásban, mennyire előítéletesek a rendőrök és a bírák. Kevesen tudnak arról, hogy a Magyar Igazságügyi Akadémián az elmúlt években már több száz bíró vett részt az „Empátia, szimpátia a tárgyalóteremben” című kétnapos tréningen.

Napjaink egyik súlyos ellentmondása, hogy miközben a modern igazságszolgáltatás alapvető követelménye a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség, az egész társadalomban aggasztó mértékben él és virágzik az előítéletesség. A hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció elsődlegesen társadalmi probléma, amelynek gyökerei mélyen a társadalomban rejtőznek. Friedrich Nietzsche német filozófus egyik találó aforizmája szerint a meggyőződések veszedelmesebb ellenségei az igazságnak, mint a hazugságok.

Az utóbbi években számos kezdeményezés született az igazságszolgáltatásban előforduló különféle sztereotípiák, előítéletek, diszkriminatív magatartások feltérképezésére. 2011-ben az ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszékének és az Európai-Magyar Jogszociológiai Oktatási és Kutatási Alapítványnak az Open Society Institute támogatásával végzett országos kutatás során például azt vizsgálták, hogy a jövő jogászai és rendőrei tanulmányaik megkezdésekor, illetve befejezésekor milyen mértékben előítéletesek. Hét felsőoktatási intézményben 719 jog- és 52 rendőrhallgatót kérdeztek meg. Az eredményeket 2011 novemberében Krémer Ferenc szociológus ismertette a „Diszkrimináció az igazságszolgáltatásban?” címmel megrendezett konferencián. A kutatásban vizsgált csoportok a németek, a szlovákok, a zsidó vallásúak, a Krisna tudatú hívők, a kínaiak, a romák, a homoszexuálisok és a nők voltak. Az első és a negyedéves hallgatók között viszonylag jelentéktelen volt a véleménykülönbség, amikor azt kérdezték tőlük, hogy szerintük melyik társadalmi csoport milyen mértékben jelent veszélyt a társadalomra. Mindkét évfolyamban magasan a romákat ítélték a legveszélyesebbnek – az első évfolyamosok 65,9, a negyedévesek 63,8 százaléka, azaz az egyetemi oktatás hatására nem történt ebben a kérdésben érdemi változás. A kínaiak esetében viszont már határozott eltérést mértek: míg az első évfolyamos tanulók 34,1 százaléka tartotta őket veszélyesnek, az egyetem végére ez az arány 21,2 százalékra csökkent. A tendenciákból az látszik – állapították meg a kutatók –, hogy az egyetemi évek alatt, ha csekély mértékben is, de csökken a diszkrimináció: míg az első évfolyam hallgatóinak 18,1 százaléka kirekesztő, ez az arány a negyedévesek között „csak” 15,7 százalék. A befogadók aránya az első évfolyamosok között 7,2 százalék, ami a negyedik évre csaknem megduplázódott (13,7 százalék).

Ez az eredmény semmiképpen sem váratlanul született, hiszen a rendőrtiszti főiskolások körében 2004-ben végzett vizsgálatok is azt bizonyították, hogy a cigányokat a többségtől és más kisebbségektől egészen különbözőképpen fogják fel: a hallgatók 69 százaléka szerint a romák veszélyt jelentenek, 71 százalékuk pedig engedelmességre is kényszerítené őket. Végh Zsuzsanna az „Előítéletes gondolkodás a rendőrségnél” című, 2008-ban publikált cikke szerint a rendőrök csaknem 80 százaléka úgy véli, hogy a cigányokban nincs jogtisztelet, 60 százalékuk szerint pedig a bűnözésre csak ürügy a megélhetési kényszer.

Molnár Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense „Az előítéletesség verbális kifejeződései és annak következményei a rendvédelemben” című tanulmányában arra a kérdésre kereste a választ: miképpen tehetünk valamit annak érdekében, hogy meglévő előítéletességünk legalább valamelyest enyhüljön, illetve hogyan tudjuk azt elérni, hogy ne akadályozzon bennünket hétköznapi élethelyzeteink megoldásában. Ehhez az első lépés az – állítja a kommunikációs tréner –, hogy előítéleteit ki-ki beismerje, minél jobban megismerje azok természetét, irányultságát. Amit lehet közülük, azokat meg kell szüntetni, vagy legalább enyhíteni rajtuk, a fennmaradó legmélyebb, legerősebb, már-már kiirthatatlan előítéleteket pedig meg kell tanulni kezelni, és – nem utolsósorban – a konfliktusoknál kordában tartani.

A Magyar Helsinki Bizottság 2004-ben műhely-konferencián mutatta be annak a kutatásának az eredményeit, amely azt vizsgálta, hogyan érvényesül a büntetőeljárásban a törvény előtti egyenlőség elve, felfedezhetők-e az eljárás során statisztikailag mérhető különbségek aszerint, hogy a terhelt roma vagy nem roma. A bírósági irattárakban megvizsgált 1147 ügyirat elemzése azt igazolta, hogy egy roma, ha bűncselekményt követ el, nagyobb valószínűséggel bukik le, mint egy nem roma. Vagyis nem arról van szó – magyarázta egy interjúban Kőszeg Ferenc –, hogy a romákat ártatlanul ítélik el, hanem arról, hogy egy nem romának nagyobb esélye van arra, hogy nem találják meg. „Egyesek – például egyes rendőrök – azt mondják: ha Magyarországon nem volnának cigányok, akkor bűnözés se lenne. A mi vizsgálataink viszont azt mutatják: ha nem volnának cigányok, a rendőrség bűnfelderítési statisztikái lennének sokkal rosszabbak.”

A Magyar Igazságügyi Akadémián évek óta foglalkoznak a bírák személyiségfejlesztésével. Homonnai Csilla és Straub Erika „Empátia, szimpátia a tárgyalóteremben” címmel tart kétnapos tréningeket. A foglalkozás célja a bírói munkát segítő empátia fejlesztése, valamint a természetes személyiségjegyekből adódó szimpátia tényezőinek felismerése és kiküszöbölése a bírói ítélkezés során. Az oktatók szerint az empátia segíti, a szimpátia nehezíti a semleges bírói döntéshozatalt. A szimpátia megléte megkérdőjelezhetetlen, felismerése kötelező.

Egy korábbi ilyen képzésen részt vett bíró elmesélte: egy esetmegbeszélés során elemezték például: mit tennének annak a bírónak a helyében, akinek egy tárgyaláson feltették a kérdést, hogy milyen vallású. „Ha a bírónő részt vett volna a képzésen, akkor nem válaszolt volna a kérdésre, hanem elszámol legalább ötig, és utána nem azt a választ adja, ami aztán bejárta az egész sajtót” – mondta a bíró.

A szakemberek az egyik legsúlyosabb bírói hibának a prejudikálást tartják. A bírónak nem lehet prekoncepciója, az érdemi döntése meghozataláig nyitottnak kell lennie valamennyi – az eljárás során felmerülő – információra. Tremmel Flórián pécsi jogászprofesszor szerint a bírónak fejlett kommunikációs készséggel kell rendelkeznie, hangneme nem lehet durva, sértő, minden helyzetben vigyáznia kell stílusára. Emellett nem nélkülözheti a határozottságot sem, de legfontosabb tulajdonsága a döntésképesség. Az a bíró, aki nem meri, nem tudja vállalni a döntést, éppen a bírói hivatás lényegére alkalmatlan.

A Magyar Igazságügyi Akadémián az elmúlt időben gyakran tartottak csoportfoglalkozásokat az Amnesty International munkatársai. Balassa Szilvia, Kende Judit és Selymes Orsolya „Sztereotípia, előítélet, diszkrimináció” című előadásukon amerikai kriminológiai statisztikák és bírósági dokumentumok vizsgálati eredményeiről számoltak be. Ezekből kiderült, hogy az Egyesült Államokban a feketékre általában hosszabb börtönbüntetést szabnak ki, gyakrabban ítélik halálra a fekete elkövetőket, mint a fehéreket. A fekete vádlott súlyosabb büntetést kap, ha az áldozat fehér. Ugyanakkor a fekete esküdtek is hajlamosak a saját csoportból származó vádlottakat enyhébb ítélettel sújtani, mint a fehér vádlottakat.

Pap András László egyetemi docens „Diszkrimináció úton, útfélen” című tanulmányában leírta: az amerikai autópályákon végzett igazoltatásokat célzó vizsgálatok kimutatták, hogy az össznépesség 13,1 százalékát jelentő feketék (2011) aránytalanul felülreprezentáltak a rendőri eljárásban igazoltatott és eljárás alá vont személyek között. New Jersey államban például az intézkedés alá vontak 53 százaléka volt fekete, 24,1 százaléka hispán, míg fehér csak 21 százalék. A feketék kétszer gyakrabban kaptak bírságot, mint a fehérek, azzal együtt, hogy a fekete háztartások egyötödében nincs is személygépkocsi.

Jerome Frank, múlt században élt amerikai jogszociológus szerint az egyes bírók jelleme, hajlamai, elfogultságai és szokásai gyakran meghatározzák, hogy mit fognak törvényesnek tartani. „A bíró, mint a többi halandó, ha gondolkodik, abba mindig bekapcsolódik a teljes személyisége, és ez színt visz annak minden részébe. Ahhoz – folytatta analízisét Jerome Frank –, hogy megismerjük a bírák megérzéseihez vezető okokat, amely létrehozza magát a jogot is, tanulmányozni kell, a bírák személyiségét. Az igazságosság személyenként nagyon eltérő lehet, függ a bírók lelki alkatától, személyiségétől, neveltetésétől, környezetétől, egyéb hatásoktól." 

Érdekes lenne megejteni a büntetés-végrehajtási intézetekben, a személyi állomány tagjai körében egy olyan vizsgálatot, amelynek célja, hogy vizsgálja, a személyzet tagjai vajon mennyire viseltetnek előítéletekkel az elítéltek irányában. Meggyőződésem, hogy előítéletek nálunk is vannak, akarva-akaratlanul. Azt hiszem, hogy a börtönben töltött évekkel egyenes arányban magam is könnyebben feltételezem a rosszat, a negatív töltetű dolgokat a fogvatartottak többsége esetében. Nem tudom biztosan, hogy mindez egyértelműen az előítéletesség kategóriájába tartozik, vagy egyszerűen csak óvatosabb lettem, kevésbé vágyom arra, hogy "megvezessenek". Azt azonban továbbra is biztosan állítom, hogy számomra majdnem teljesen mindegy, hogy egy fogvatartott roma vagy nem roma, magyar vagy nem magyar származású. Az egyén megítélését nálam az együttműködésre való hajlandóság, a hozzáállás határozza meg, nem pedig a bőrszín, a származás vagy bármi egyéb olyan dolog, ami alapján diszkriminációval lehetne engem vádolni. Ezzel együtt tényleg úgy gondolom, hogy a téma érdemes lenne arra, hogy valaki felhasználja egy vizsgálathoz..     

Testépítés veszélyekkel..

A most következő képek annak ellenére nem a közelgő Valentin-nappal kapcsolatos gondolatokkal vannak összefüggésben, hogy szív alakú apróságok láthatóak rajtuk. A kis kék szívek a börtönben esetenként és bizonyos fogvatartottak körében oly jellemző testépítéssel vannak kapcsolatban..

A legalsó képen bemutatásra kerülő Danabol egy Methandienone hatóanyag tartalmú testépítő szer, olyan, erős hatású szteroid, melynek szedése inkább tapasztaltabb sportolóknak ajánlott. Az eredeti Danabol 10 mg tabletta kék színű, szív alakú, anabolikus hatása szinte azonnali és igen erős, napi 4-5 tabletta elég, hogy szinte bárki drámai eredményeket érjen el. Kimutatták, hogy növeli az állóképességet, és az étvágyat is, a valaha gyártott egyik leghatékonyabb orális szteroidnak számít a piacon. Hatásának lényege a testtömeg növelése, mivel önerőből jellemzően nehezebb, lassabb folyamat a kívánt eredmény elérése. A Danabol-kúrát maximum 8 hétig ajánlott folytatni, közben az edzéstervet és a táplálkozásra vonatkozó előírásokat egyaránt be kell tartani. Jellemző, hogy egyfajta piramis-kúra formájában kell a szert fogyasztani, aminek a lényege, hogy az első héten napi 2, a második héten napi 3, míg a harmadik héten napi 4 tablettát kell bevenni, majd a feladatsor ismétlése következik. A helytelen alkalmazás azonban hatástalanságot eredményez. A hatása egyébként állítólag megbízható és gyors, ezzel együtt különféle mellékhatások is jelentkezhetnek a szedése során, mint például májprobléma, magas vérnyomás, hajhullás, agresszív megnyilvánulások, tartós vagy ideiglenes impotencia. A Danabol 10 mg thaiföldi gyártmány, közismert neve a Dianabol is, jelenlegi gyártója a Body Research, de többféle hamisítványa van, közülük kiemelkednek a kínai és olasz hamisítványok. A román változata Naposim néven ismert, régebben az is gyakran használt tiltott dolog volt a bv. intézetekben, illetve a „Napos” is hamisításra került. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt találkoztam egy olyan fogvatartottal, akinek a silány minőségű hamisítvány szinte teljesen tönkretette a szervezetét, először a mája ment gallyra, majd a többi szerve, végül a szabadulása után nem sokkal azt a hírt kapták benti társai, hogy az illető meghalt. Szóval, mindentől függetlenül, a börtönben tiltottnak minősülő testépítésnek azért vannak veszélyei... A felső két képen látható cuccok a napokban került előtalálásra, és szerintem egyértelműen jól látszik, hogy a gyárihoz viszonyítva a tabletták lényegesen sötétebbek, és bár az nem látszik a képeken teljesen jól, a széleik sem annyira jól kidolgozottak, mint az eredetié. Magam nem vagyok a téma nagy szakértője, de szerintem ebben az esetben hamisítvánnyal van dolgunk. Aminek ki tudja, hogy milyen nem kívánt mellékhatásai és egyéb veszélyei lehetnek a tablettákat illegálisan beszerző és beszedő elítéltekre. Remélem, nem meglepő, hogy miért gondolom azt, hogy a fogvatartottak esetében fontosabb az elméleti tudásuk és felkészültségük fejlesztése, mint az, hogy 60-as kart növesszenek, utóbbival erősítve a velük szemben élő előítéleteket és a sztereotípiákat. Előbbi viszont talán jó hatással lehet a beilleszkedésükre és az elfogadásukra nézve. A témával kapcsolatban talán azt lehetne üzenni a fogvatartottaknak, hogy ne karban, hanem inkább agyban legyenek nagyok..

A harangok nem ismernek határokat...

HUSK/1101/1.3.1/0247

 A harangok nem ismernek határokat / Zvony nepoznajú hranice

A múlt héten egy újabb olyan pályázattal kapcsolatos sajtótájékoztatóra került sor Terényben, melynek intézetünk az egyik konzorciumi partnere. A projekt vezető partnere az  ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, míg a további közreműködő partnerek Terény Község Önkormányzata, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön, illetve egy szlovákiai település, Opatovská Nová Ves/ Apátújfalu.

A projekt megvalósítása 2012.10.01. – 2014.04.30. közötti időszakra esik, a teljes költségvetése 538.673,43 EUR összeg.

Ahogy az a sajtótájékoztatón is elhangzott, a megvalósításban együttműködő partnerek képviselik a civil, a helyi önkormányzati és a közintézményi szférát, és a projekt közös részvétellel a vidék turisztikai termékeinek és vonzerőinek fejlesztését, és kapcsolódó kulturális infrastrukturális fejlesztéseket célozza.

A szlovák-magyar határ két oldalán fekvő, hasonló tulajdonságokkal rendelkező két kis település Opatovská Nová Ves/Apátújfalu és Terény közös múltjára, hagyományokra építő kezdeményezés kulturális és turisztikai célú fejlesztésekkel minőségi programokat, szolgáltatásokat kíván nyújtani mind a helyi lakosság, mind az idelátogató turisták részére. A projekt a kortárs és a népi művészet erejével hívja fel a figyelmet a határtérség értékeire.

A megépülő fejlesztések: Terényben harangláb felújítás, harangöntés, kultúrtér kialakítása, Szent-Györgyi Albert szobor környezetének rendezése, szabadtéri színpad átalakítása, Apátújfaluban harangláb készítés, új faluközpont és sétány kialakítása.

A fejlesztések és a rendezvények megvalósításában elsősorban helyi erőforrásokra támaszkodnak, a lakosság, fiatalság mellett a hátrányos helyzetű embereket is bevonják. Helyi alapanyag, a fa megmunkálására újjáélesztik a manufaktúra formát a balassagyarmati börtönben, mely munkát ad, lehetőséget a művészet, a hagyományok és közösségek találkozására, a megtévedt emberek visszavezetésére a helyi közösségekbe. A manufaktúrában készült termékek pedig beépítésre kerülnek a faluközpontok köztéri építményeibe.



Egy korabeli gondolat felidézése..

(Forrás: http://www.facebook.com/pages/N%C3%B3gr%C3%A1d-Megyei-Lev%C3%A9lt%C3%A1r/159552114169825)

Egy fotó és egy idézet a Nógrád Megyei Levéltár Facebook-oldaláról:

Kazinczy Ferenc 1831-ben így ír a fotón szereplő balassagyarmati börtön "amerikai" elvek alapján felépített klasszicista stílusú épületéről:
"...A nógrádi rab nappal szem alatt s a jobbak társaságában lévén, feleszmél, jobbá lenni megszokik, s nem megalacsonyító munkára fordíttatván, mint ahol vele utcákat sepretnek s így keblében becsület érzéseit elfolytják végre kedvet kap a munkás életre, holott gonosszá azáltal leve, mert kerülte ezt....Szelíd bánás mindig javít, durva bánás mindig ront; s mi szükség ott keménységre, hol célhoz vezet a szelídség."

Örök érvényű gondolatok?  

Fantázia...

A most következő rajz szintén egy fogvatartotti munka, amelynek az elkészítését egy hollywoodi film inspirálta. Azt hiszem, sokak számára ismerős lehet John McTiernan 1987-es alkotása, a "Predator", ami mára már egy klasszikusnak számító mozi, Arnold Schwarzenegger főszereplésével. Aki úgy gondolja, hogy még mindig érdemes, megnézni, az nosztalgiázhat egy kicsit..       

A Bohóc...

A most bemutatásra kerülő kép egy fogvatartotti rajz, egy grafitceruzával készült alkotás, ami egy bohóc arcát ábrázolja. Kíváncsi vagyok, ha belegondolunk a "szem a lélek tükre" című mondatba, akkor kinek milyen gondolatai támadnak? ...  

Pályázati tájékoztató

A mai napon egy pályázati tájékoztatóra került sor a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, minek keretén belül az érdeklődő fogvatartottak felvilágosítást kaptak arról, hogy a tervek szerint konkrétan milyen feltételekkel kapcsolódhatnak be a hamarosan beinduló projektbe, illetve azon belül pontosan milyen lehetőségeik lesznek a résztvevőknek. A TÁMOP 5.6.1.A-11/2 számú program "Az elítéltek reintegrációja a szabadulást követően / Munka - közösség - megbánás / Börtön Café" címre hallgat, és a blog régi hűséges olvasói talán emlékeznek rá, hogy korábban már beharangoztam a programot. A megvalósítás azonban a főpályázón kívül álló okok miatt eddig nem kezdődhetett meg, azonban a dolgok jelenlegi állása szerint az rövid időn belül elkezdődik.  

A projekt keretében a főpályázó, azaz a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola együttműködik a balassagyarmati és a baracskai büntetés-végrehajtási intézetekkel, és ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a tervek szerint ezt az együttműködést nem csupán ezzel a projekttel szeretnék erősíteni, de megítélésük szerint ez lesz a legjobb alkalom, hogy megismerjék a börtönben dolgozó alkalmazottak, a vezetőség és természetesen a célcsoport igényeit.

A projektben két szakképzést kínálnak fel a fogvatartottaknak, kerttervező és parkgondozó OKJ-s képzések formájában. A 400 órás képzések elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt tartalmaznak, közben a programba bevontak folyamatos mentori támogatásban részesülnek. A képzések alatt a leendő munkáltatók tréningen vesznek részt, amelyben felkészülnek a szabaduló elítéltekkel kapcsolatos, és emiatt speciálisnak tekinthető munkáltatásra, a munkavállalókkal kapcsolatos eljárásokra és módszerekre, továbbá tájékoztatást kapnak az igénybe vehető támogatásokról is.

A képzést lezáró sikeres vizsga után nyílik meg a munkavállalás lehetősége a szabadulást követően, várhatóan lépcsőzetesen, és ha nem is kivétel nélkül valamennyi bevont elítéltnek, de a tervek szerint 12 fő fog munkáltatási lehetőséget kapni, ami a szabadulás utáni beilleszkedésük szempontjából egy feltétlenül pozitívnak számító dolog lesz.  

A program megvalósítói közül Kovács Róbert, dr. Barabás Tünde és Babcsa József tájékoztatta az érdeklődő elítélteket, majd válaszolt a felmerülő kérdésekre.