Szakképzés befejezése a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben

TÁMOP 1.4.3.-08/1-F-2009-0057

“Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében.”

 A pályázati program finiséhez érkezve az elmúlt napokban a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben tizenkét fogvatartott izgatottan, vizsgadrukkban töltötte napjait. A központi fűtés- és csőhálózatszerelő  OKJ-képzésbe még 2011. nyarán bekapcsolódott elítéltek számára ugyanis elérkezett a záróvizsgák ideje. 

 

Az érintetteknek kedden írásbeli, pénteken gyakorlati, majd szombaton gyakorlati és szóbeli vizsgák keretén belül kellett számot adni a tudásukról, illetve arról, hogy a Szondi György Szakközépiskola., Szakiskola és Speciális Szakiskola lelkes pedagógusainak és felkészítő tanárainak mennyire sikerült hatni a szabadságvesztés büntetést töltő személyekre. 

 

Szombaton, a vizsgák befejezését követően, a vizsgabizottság elnöke valamennyi résztvevőnek átadta az OKJ-bizonyítványt, ami egyben azt is jelenti, hogy a záróvizsgára bocsátott elítéltek kivétel nélkül megfelelő felkészülést végeztek, így  szabadulás utáni beilleszkedési esélyeik javultak.

 

 A programban önként résztvevő fogvatartottak részére az OKJ-képzésen való részvétellel, a szakma megszerzésével mind a munkaerő piacra történő visszajutás, mind a sikeres társadalmi reintegráció esélye nőtt, ezáltal a projekt egyértelműen kapcsolódik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájához, konkrétan az 5.2. pont azon elvárásához, hogy a büntetés tartama alatt növelni kell a foglalkoztatás, a szakképzés, a nevelés, a közoktatás, az egészségmegőrzés lehetőségeit. Reményeink szerint a szabaduló fogvatartottak iskolai végzettségének növelésével, valamint a szintén a projekt részét képező személyes kompetencia-fejlesztéssel csökkenhet a volt elítéltek társadalmi kirekesztődése.

Rabok legyünk vagy szabadok...

http://fn.hir24.hu/itthon/2012/02/27/nem-kerdes-hogy-rabok-legyunk-vagy-szabadok/ - avagy egy program, az fn.hír24.hu szemszögéből...  

Balassagyarmaton arra készítik fel a rabokat, hogy segítsenek az utánuk szabadulóknak elkezdeni az új életet. A programmal csökkentenék a visszaesők számát. Videó.

Lelassul az idő a szabadulás előtt – állítják a börtönt megjárt rabok. A többségnek – függetlenül a bent töltött idő hosszától – katartikus élmény újra az utcán lenni. Arra csak később döbben rá a kikerülő, hogy a börtönből a semmibe érkezett.

Sándor már átélte a szabadulást, mégis keserűen mesél róla. Talán mert a balassagyarmati börtönben beszélgetünk, ahol épp a mentorasszisztensi vizsgáját tette le. Apró szépséghiba, hogy Sándor nem önszántából van újra jelen.

Mint mondja, az első, 25 hónapos büntetése után azt érezte, elegendő segítséget kapott a büntetés-végrehajtástól, készen állt egy új életre. De egy, csak a börtönt és nyolc általánost felmutató férfi elhelyezkedési esélyei minimálisak. „Máshogy figyelt rám a világ. A munkahelyeken pedig pont addig volt munkafelvétel, amíg oda nem értem, senkinek sem kellek börtönmúlttal” – mondja Sándor.

A frissen végzett mentorasszisztens úgy érzi, a családja is elkopott mellőle, közelebb mindenesetre nem hozta a famíliát, hogy az öccse rávallott egy orgazdasági ügyben. Így folytathatta tanulmányait a börtönben, hogy az utána szabadulóknak segíthessen majd.

Van mit tanulni

Balassagyarmaton ugyanis úgy gondolta a börtön vezetése, hogy az eddig bevált fazekas, targoncavezető, illetve hegesztő tanfolyam mellett két újabbat is elindít: hogy a központi fűtés- és csőhálózat szerelők mellett 2011-től közösségi mentorasszisztenseket is képezzenek.

A mentorasszisztensektől várják a frissen kikerülők támogatását, hogy legyen bizalmuk segítséget kérni a szabadulás után, amikor a társadalom a legelutasítóbb. Dr. Budai István parancsnok szerint hiába képeznek jó szakmunkásokat a rácsok mögött, ha ezek a szakmunkások magukra maradnak a falakon túl.

A hazai igazságszolgáltatás egyes szabadulók mellé rendel ugyan pártfogót, nekik viszont csak arra van energiájuk, hogy ellenőrizzék a börtönviseltekre vonatkozó szabályok betartását. Ezért is kellenek a közösségi mentorok, akik a szociális beilleszkedést segítik.

Megszólítani a szabadulókat

Székelyné Kováts Eszter, a mentorasszisztensi képzés vezetője szerint a legtöbb segítség ahhoz kell, hogy a kiszabadult rabnak legyen annyi önértékelése, hogy a sorozatos elutasítások után is jelentkezzen az állásajánlatokra. „A mentorok segítik a folyamatot, viszont ehhez a mentorasszisztensek szólítják meg a szabadulókat” – világít rá Székelyné, hogy milyen előnyei vannak a börtönviselt segítőknek.

Volt hallgató, aki visszaesőként kimondottan szkeptikusan vágott neki a tanulásnak, ám a képzés során nagyon élvezte, hogy a témában helyenként tapasztaltabb volt az oktatóknál. A TÁMOP-pályázatból indított program gyakorlatilag egy kísérletnek is felfogható, a balassagyarmati – és a párhuzamosan zajló, a munkanélküli szabadoknak indított bátonyterenyei – program az első ugyanis, ahol ilyen asszisztenseket képeztek.

A fogvatartottaknak bejött a kezdeményezés, túljelentkezés volt a 800 órás tanfolyamra, pedig az önkéntesség mellett két további feltétel is volt: a legalább általános iskolai végzettség és az, hogy az elítélt hátrányos helyzetű térségekből származzon, esetünkben a bátonyterenyei, hevesi és ózdi rabok reménykedhettek.

Tóth András és a remény

Tóth András is megfelelt a kritériumoknak, ráadásul a segítőkészsége is átlag feletti – állítja, mondván mindig ő írja meg a zárkatársak kérvényeit a nevelőkhöz. A tanfolyamot nem találta könnyűnek – különösen az idegen szavakat – ahogy a kétnapos záróvizsgát sem nevezte élete meghatározó élményének.

A 2007 óta börtönben lévő férfi aztán döntött a tanfolyam mellett, hogy hallotta a visszaesők történeteit a reménytelenségről, ami a szabadulás után vár rájuk. Tóth András idén júniusban szabadul, remélve, hogy vele máshogy lesz.

Dr. Budai István parancsnok a sikeres vizsgát tanúsító oklevelek átadásakor azt mondta, a börtönben sokan hozzászoknak ahhoz az évek alatt, hogy mindent a nevelő intéz helyettük, 5-10 év után pedig már nem megy a kinti élet segítség nélkül.  Balassagyarmaton most 17 mentorasszisztens várja a szabadulást.

A mostani projekt során a mentorasszisztensek mellett diplomás munkanélküliekből mentorokat és mediátorokat is képeznek, akik a bátonyterenyei kistérségben élőket segítik majd. A 72 elítéltnek és 28 munkanélkülinek képzést adó program összköltsége meghaladja a 141 millió forintot, amit az Európai Unió biztosított.

Mentorasszisztens-képzés, záróvizsga

Újabb mérföldkövéhez ért a TÁMOP 1.4.3-08/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok keretében a Balassagyarmati Fegyház és Börtön által elnyert „Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányba ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében” című pályázat.

2012. február 22-én sikeresen befejeződött a fogvatartottak számára szervezett, 260 órás közösségi mentorasszisztens képzés. A képzést néhány hónappal ezelőtt tizenheten kezdték el, és ugyanennyien vehették át szerda délután a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítványt.

Külön említést érdemel, hogy országos viszonylatban is egyedülállónak számító módon, ez volt az első, szabadságvesztés büntetést töltő fogvatartottak számára szervezett mentorasszisztens képzés.

Az Intézet parancsnoka személyesen adta át a résztvevőknek a tanúsítványokat, ezzel is hangsúlyozva, hogy a mentorasszisztens képzés mennyire fontos láncszeme a pályázatnak. A fogvatartottak felkészítésében hangsúlyos volt a saját önismeretük, személyiségük fejlesztése, egyfajta elköteleződés kialakítása, és a másokkal való együttműködés általános gyakorlattá válása, a segítő-támogató hozzáállás kialakítása, a kommunikáció fejlesztése, valamint a munkaerő-piaci és a szociális ismeretek bővítése.

A pályázatnak köszönhetően képzett mentorasszisztensek az új tudás birtokában a jövőben bevonhatóak lesznek a sorstársaik szabadulásra való felkészítésében. Az érintettek esetében a büntetés-végrehajtási intézetben megkezdett reintegrációs tevékenységet, a társadalmi beilleszkedést a szabadulás utáni időben, a szintén a projekt keretében képzett civil közösségi mentorok és mediátorok támogatják majd, akik közül hárman meghívottként vettek részt a záró rendezvényen, így személyesen találkozhattak leendő mentoráltjaikkal. Hosszabb távon az lenne a cél, hogy mintegy „kézből kézbe” adva a szabadulás előtt álló személyeket, egyfajta reintegrációs hálót építsünk a minél gördülékenyebb visszailleszkedés érdekében, törekedve ezzel a bűnismétlés csökkentésére, a visszaesés minimalizálására. A közösségeken belül megvalósuló támogató rendszerek ebbéli törekvéseinkben fontos szerepet játszhatnak.

A képzéssel egy teljesen újfajta, innovatív kísérletet teszünk, a pályázatban érintett hátrányos helyzetű kistérségek (Ózd, Heves, Bátonyterenye), és az érintett térségekhez legközelebb levő büntetés-végrehajtási intézet együttműködésével, melynek kapcsán a közösség, a térség szintjén igyekszünk megoldást találni az összetett szociális-társadalmi problémákra. Reméljük, hogy a nálunk tapasztaltak mások számára is hasznosítható tudást és jó gyakorlatot jelentenek majd.

Folyamatban lévő pályázatok bemutatása (1. rész)

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön országos szinten is kiemelkedőnek számító aktivitást tanúsít abban, hogy szakmai törekvéseinek minél teljesebb megvalósítása érdekében megtalálja és előteremtse mindazon pályázati forrásokat, melyek segítségével lehetősége nyílik arra, hogy a fogvatartottak szabadulás utáni beilleszkedése szempontjából sikerrel kecsegtető programokat tudjon végrehajtani. 

A következőkben igyekszem bemutatni a jelenleg folyamatban lévő pályázatokat.

Társadalmi Megújulás Operatív Program

„Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések – A komponens” c. pályázati felhívásához

Kódszám:

TÁMOP 1.4.3.-08/1-F-2009-0057

“Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében.”

Összköltségvetés:             141.000.000 HUF

A projekt célja, hogy a magas munkanélküliségű és magas bűnelkövetői arányú bátonyterenyei, ózdi és hevesi LHH kistérségi illetőségű 72-76 fő elítélt és 24-28 fő bátonyterenyei munkanélküli, hátrányos helyzetű személynek egyénenként átlagosan 500 órányi komplex fejlesztő képzés és szakképzés nyújtásával megteremtse a munkaerő piacra történő visszajutás és a sikeres társadalmi reintegráció lehetőségét.

Projektünk a Balassagyarmati Fegyház és Börtönhöz közeli három leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérséghez, a Bátonyterenyei, az Ózdi és a Hevesi kistérséghez kapcsolódik. Az intézetben a 3 LHH kistérség közül a legtöbben a Nógrád megyei LHH kistérségéből, a Bátonyterenyeiből (kb 50%), vannak.

Modell értékű projektünk elsődleges célcsoportja ezért a bátonyterenyei munkanélküliek és az innen származó elítéltek, a projektbe bevonni kívánt személyek mintegy 70%-a várhatóan ebből a kistérségből kerül ki. A kistérség a gazdasági mutatók alapján is a legrosszabb helyzetű kistérségek utolsó harmadába tartozik, a társadalmi mutatók alapján azonban nem tartozik a legrosszabb helyzetű kistérségek közé. A roma népesség meghaladja az országos átlag kétszeresét, a kistérség több településén pedig az országos átlag háromszorosát.

A kistérség fejlesztési céljai között szerepel az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, és a hátrányos helyzetű (jelentős arányban roma) népesség integrálódásának elősegítése képzési programokkal, ami kiegészülhet informatikai, illetve kézműves szakmai képzéssel is.

Az ózdi és a hevesi kistérségből arányaiban kevesebb személy kerül bevonásra jelen projektbe.

A komplex fejlesztő szolgáltatások rendszere szorosan kapcsolódik a bv. intézet szakmai programjához, ahol kiemelkedő területként kezelik a fogvatartottak részére szervezett oktatást, szakképzést. A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás elemének számító, a képzést záró családi konferencia modell beépítésével a szabadulás utáni sikeres beilleszkedés – ezzel együtt a munkavállalás és munkában megmaradás - elősegítése egyedülálló és modellként szolgálhat a későbbiekben. A családi konferencia célja, hogy a programban résztvevő, motivált fogvatartott szabadulás után aktívan járuljon hozzá a reintegrációjához, és ehhez a folyamathoz természetes támogatókat kapjon. Alkalmas továbbá a hozzátartói, társas kapcsolatokban rejlő erőforrás mozgósítására. Az intézetben átlag 3,5 éves büntetésüket töltik az elítéltek, ennyi idő után fellazulnak a családi kapcsolatok.

A programban önként résztvevő fogvatartottak részére szervezett szakképzés, képzés és tréning foglalkozás megtartásával a munkaerő piacra történő visszajutás és a sikeres társadalmi reintegráció esélye nő, ezáltal kapcsolódik a projekt a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájához, konkrétan az 5.2. pont azon elvárásához, hogy a büntetés tartama alatt növelni kell a foglalkoztatás, a szakképzés, a nevelés, a közoktatás, az egészségmegőrzés lehetőségeit. A szabaduló fogvatartottak iskolai végzettségének növelésével, valamint a személyes tulajdonságok fejlesztésével hosszú távon csökken a volt elítéltek társadalmi kirekesztődése.

A projekt része a kulcsképességek fejlesztése, a tanulási motiváció erősítése, ezt követően az iskolai képzettség növelése. A bátonyterenyei segítők (mediátorok, mediátor asszisztens) kiképzésével és bevonásával javulhat a bv. intézet reszocializációs tevékenysége, illetve társadalmi elismertsége, szorosabb és működő kapcsolat épülhet ki a társadalom egyéb segítő intézményeivel.

A célcsoport tagjai a LHH kistérségekben élő munkanélküli vagy inaktív személyek, illetve – a projekt innovatív elemeként - onnan származó, a büntetés-végrehajtási intézményben (továbbiakban bv) lévő egyének:

1. az LHH kistérségben élő, szakképesítés nélküli vagy nem versenyképes szaktudással rendelkező munkanélküli és inaktív személyek
2. a kistérség lakosságának jelenleg bv-ben fogva tartott tagjai

A bv. intézet belső felmérései alapján megállapítható, hogy a fogvatartottak jelentős része alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, akik a büntetésük kezdete előtt is kiszorultak a munkaerő-piacról. Az általános iskola ma már szinte semmilyen munkaerő-piaci értékkel nem rendelkezik, pedig a roma családok többségében ennél magasabb iskolai végzettségűek száma igen alacsony. Iskolai végzettség hiányában a roma népesség számára lehetetlenné válik a társadalmi mobilitás.

A célcsoportok ezen sajátos szükségleteire ad választ a tervezett program, amelynek innovativitása a kétszintű megvalósításban rejlik, azaz a bv-ből kikerülők felzárkóztatása már az intézményen belül megkezdődik, és a kistérségbe kikerülve már ezen program keretében kiképzett  mentorok, mentorasszisztensek fogadják őket, segítve a visszailleszkedést.

A célcsoport kb 70-75%-ának bevonását a bv-n belül a főpályázó biztosítja, ahol koncentráltan jelennek meg, így elérésük egyszerű. A célcsoport kb 25-30%-ának kiválasztása a bátonyterenyei kistérségben élő munkanélküli vagy inaktív személyek közül kerül ki, melyhez a hozzáférést a konzorciumi tagként bevont önkormányzat biztosítja a helyi illetékes intézmények segítségével (családsegítők, munkaügyi hivatalok, kisebbségi önkormányzatok, civil egyesületek,stb.), akiknek véleménye az egyéni képzési tervek kialakításánál fontos lesz.

A szakmai megvalósítás a célcsoport tagjaival együtt kidolgozott egyéni fejlesztési terv rögzítésével indul. Majd az egyénenként átlag 500 órás képzés egyszeres - duplavezetésű kiscsoportokban vagy nagycsoportokban - következik (az egyéni fejlesztési terv dönti el, hogy melyik csoportba ki kerül majd):

1. Szakmai- és továbbképzések:

1.1 Mediátor képzés

1.2 Közösségi mentor képzés

1.3 Mentor-asszisztens képzés

1.4 Szakképzés (OKJ-s)– a 3 LHH kistérség munkaerő-piaci lehetőségeihez és a programba bevont egyének képességeihez igazodva (a bátonyterenyei résztvevők esetében szerkezetlakatos, a büntetés-végrehajtási intézetben bevontak részére központifűtés- és csőhálózatszerelő)

2.Készségfejlesztés, motiváció és személyes életvezetési tényezők erősítése

2.1 Elhelyezkedési- és munkavállalási készségek

2.2 Közösségi és társas kompetenciák

2.3 Vállalkozói és munkaszervezési ismeretek

2.4 Kommunikáció és konfliktuskezelés (tréning)

2.5 Szupervíziós folyamatkísérés (csoportos)

A program olyan innovatív humán készségeket visz be képzettségi szinten a LHH kistérségbe, amelyek egyben az együttélési-, a konfliktuskezelési ill. problémamegoldási kultúrát is megerősítik - a családok és a lakóközösség szintjén. Kistérség és bv. intézet ilyen szoros együttműködése a reintegráció elősegítése érdekében még nem valósult meg.

A mediátor képzettséget megszerzők, illetve az OKJ-s szakképzettséget megszerzők közül 10 főnek a program 6 hónapig átvállalja a bértámogatását.

A program során a kistérségben kiképzett mentorok és mentor- asszisztensek jelentik majd a szükséges emberi erőforrást, amely biztosítja, hogy a program eredményei hosszú távon is fenntarthatóak maradjanak. Az elítéltek közül kiképzett mentor-asszisztensek (mint kortárssegítők), akik a program végéig nem szabadulnak, segítik a bv.személyi állományának munkáját a szabadulásra felkészítés tekintetében. Egyéb erőforrások tekintetében a későbbi folytatódó képzésekhez az infrastrukturális feltételeket jelen projekthez hasonlóan a konzorciumi tagok biztosítják.

A programban önként részt vett elítéltek sikeres reintegrációja érdekében a szabadulás előtt hat hónappal pártfogó felügyelő által szervezett foglalkozáson vesznek részt. A szabadulást követően a pártfogó felügyelői szolgálat nyomon tudja követni a résztvevő személyeket és visszajelzést tud adni az intézetnek a program sikerességéről, esetleges korrigálásra váró tényezőkről. Sikeres pályázat esetén együttműködési megállapodást kötünk az Igazságügyi Hivatallal a szabadulás utáni nyomon követés érdekében. A törvényi szabályozásban eddig főszabályként a szabadulás után magukra maradtak, és csak kisebbségben voltak azok, akik a pártfogói felügyelet alá kerültek. Ráadásul a párfogói felügyeletben kb 80-120 fő jut egy pártfogóra, akinek az adminisztratív feladatok ellátásán túl kevés ideje marad az érdemi pártfogói munkára.