Kié lesz a SozialMarie 15 díja?

A SozialMarie pályázatról...

2015-ben immár tizenegyedik alkalommal kerestük a legjobb társadalmi innovációs projekteket. A pályázati időszak 2015. január 27-ig tartott, és idén is nagy sikerrel, 300 jelentkezővel zárult. Mindenkinek köszönjük a részvételt!

Február 10-én a közönségszavazással folytatjuk, február 18-ig ismét szavazhat kedvenceire. 

Közönségszavazás 2015

A SozialMarie pályázaton induló projektek 2012 óta nemcsak a 15 díj valamelyikét, hanem a közönségdíjat is elnyerhetik. A három közönségdíjat a SozialMarie hatósugarába tartozó három országban hirdetjük meg, azaz Ausztriában, Magyarországon és Csehországban. 

Szavazni 2015. február 10-e és 28-a között lehet a SozialMarie közönségdíj oldalán.

Mesekör a börtönben

A Mesekör program keretében a börtönben fogvatartott apák saját életük élményeit dolgozzák fel dramatizált mesékké, melyeket saját maguk rendeznek, megzenésítenek, majd rendkívüli családi beszélő keretében évente kétszer, Karácsonykor és Húsvétkor előadják a gyermekeiknek. A program erősíti a családi kapcsolatokat és erősíti a szociális és javítja a szociális és integrációs kompetenciákat.

B-Terv 

 A börtönviseltek társadalmi integrációját támogató projekt személyre szabottan teremti meg azt az átmenetet, amely alapot adhat az újrakezdésre, és felülírhatja a visszaesés forgatókönyvét. A büntetés-végrehajtási rendszerből frissen szabadult, családjukhoz visszatérni nem tudók számára olyan közösséget hoz létre, amelyben a szégyentől, előítéletektől mentes, asszertív kommunikáció gyakorolható. 

Pályázati felhívás

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka pályázatot írt ki a Büntetés-végrehajtási Osztályvezető beosztás ellátására. 

A pályázati felhívás a megüresedett munkakör nevére klikkelve érhető el, a szükséges tudnivalókat az érdeklődők ott megismerhetik.

  

Börtön Café - a pályázat egy újabb állomása

A hét utolsó munkanapján "Az elítéltek reintegrációja a szabadulást követően / Munka - közösség - megbánás / Börtön Café" című projekt megvalósításának keretében a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben egy újabb rendezvényre került sor, aminek kettős célja volt: egyrészt a személyi állomány tagjainak érzékenyítése, illetve a projekt céljainak bemutatása, másrészt a célok teljesülése érdekében feladatokkal ellátott, korábban kiválasztott mentorok felkészítése az immár aktív munkára. A projekt tehát halad a megvalósítás útján, melynek állomásairól folyamatosan be fogok számolni.   

  

Civil oktatók a börtönben 4.

A folytatásban az Intézet pályázati tevékenysége kerül bemutatásra, ahogy azt legutóbb ígértem, röviden.  Manapság egyébként valamennyi bv. intézet számára egyfajta feladat-meghatározás az aktív pályázati tevékenység, de szerencsére Balassagyarmat e téren (is) kiemelkedőnek számít. Annak érdekében ugyanis, hogy a szakmai terveinket, álmainkat meg tudjuk valósítani, intézetünkben már évekkel ezelőtt egy hihetetlenül aktív, intenzív pályázati munka bontakozott ki. Kezdetben néhány elhivatott szakember a mostani parancsnok, dr. Budai István bv. ezredes úr irányítása mellett kezdte el a pályázatkereső és -író tevékenységet, zömében a szabadidő terhére, önszorgalomból, elhivatottságból, tenni akarásból, majd később az Intézet munkatársaira épülve megalakult a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, amely civil szervezetként egyebek mellett olyan pályázati programok megírását tűzhette ki céljául, melyekben az Intézet fő pályázóként nem indulhatott volna. Ez irányú tevékenységünk 3 fő nyomvonalon halad, melyek a következők: kábítószer-prevenció, re-integráció, kisebbségi kultúra. Amint a következő felsorolásból kitűnik, a gyakorlatban csak az első két kategóriában nyújtottunk be sikeres, ezzel együtt kedvező elbírálást nyert projekteket. Megjegyzendő továbbá, hogy néhány éve egyre inkább érdeklődünk az iránt, hogy a helyreállító igazságszolgáltatással összefüggő resztoratív módszereket hogyan tudnánk beilleszteni a napi büntetés-végrehajtási gyakorlatba. Ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalataink, ahogy arról már a blog előző bejegyzéseiben is több alkalommal rögzítettem, pozitívak.     

Eredményes, megvalósított projektek:

• 2005. „Esély a falakon kívül és belül – együtt a bűnmegelőzésért”
• 2005. „Sporttal a drog ellen”
• 2006. KAB-PP-06-B-0035 „Légy tiszta! – felvilágosítással a kábítószer-fogyasztás ellen”
• 2007. 413072/2007/OBMB „Adj esélyt, hogy jóvátegyem!”
• 2007. KAB-PR-07-B-0076 „Resztoratív módszerek alkalmazása a kábítószer-prevenció területén” (a szerződéskötés végül meghiúsult)
• 2007. NCTA-2008-K01542 „Műemlék börtön kápolna és könyvtár helyreállítása a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben”
• 2007. HEFOP-2.3.2.-05/1.-2005-10-0056/2.0. „Fogvatartásból szabadult fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációs esélyeinek növelése munkaerő-piaci tréninggel” (A Váltó-sáv Alapítvány által megvalósított pályázat)
• 2008. 1201/2008/OBMB „Együtt, közösen a Palóc liget természeti környezetének megóvásáért”
• 2008. HEFOP-2.2.1-06/1 „Vissza a társadalomba” – a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület és a Gondoskodás Közhasznú Egyesület önkénteseinek képzésével”
• 2008. 41-41-10/1/2008. BVOP Biztonsági és Fogvatartási Ügyek Főosztálya által kiírt pályázat, aés drog-prevenciós foglalkozások megvalósítása fogvatartottak társadalmi visszailleszkedését elősegítő programok, tréningek
• 2009. KAB-PR-08-B-0025 „Egészségfejlesztési modellprogram a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben”
• 2009. JLS/2008/JPEN015-30-CE-0267156/00-39 „Mediáció a büntetés-végrehajtásban”
• 2009. TÁMOP 5.3.1/08/2-2009-0095 projekt Fogvatartottak szabadulás utáni beilleszkedésének elősegítése, egyénre szabott fejlesztési terv és a kulcskompetenciák fejlesztésének segítségével.
• 2010. TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 „Társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása”
• 2011. TÁMOP 1.4.3-08/1-1F-2009-0057 projekt Hátrányos helyzetű és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányba ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében.
• 2012. TÁMOP 5.6.1.A-11/2 projekt Az elítéltek reintegrációja a szabadulást követően, Munka – közösség – megbánás, Börtön Café”
• 2012. TÁMOP 5.6.1.A-11/4-2011-0001 "Alkalmazkodóképesség fejlesztése a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, valamint a Heves Megyei Bv. Intézetben elhelyezett fogvatartottak körében”
• 2012. KAB-ME-11-C-3218 „Kábítószer-prevenciós modellprogram a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben”

 

Az oktatás és képzés fontossága

A témával foglalkozó mostani és néhány korábbi bejegyzés tapasztalatait, megállapításait összegezve azt gondolom, hogy a büntetési célok érvényesülése, a fogvatartottak szabadulásra történő felkészítése, majdani visszailleszkedése szempontjából kiemelt jelentősége van mindazon programoknak, képzéseknek, amelyek a szabadságvesztés büntetés töltése alatt lehetőségként felkínálásra kerülnek az érintettek számára. Annak ellenére, hogy megítélésem szerint nem minden fogvatartott esetében tudunk igazi, valós eredményeket elérni, úgy gondolom, hogy mégis mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy különböző mértékben ugyan, de valamennyi fogvatartottal foglalkozzunk. Tudomásul kell venni ezzel együtt, hogy minden, ami a börtönbe történő befogadást követően a fogvatartottakkal történik, a szabadulásra való felkészítést szolgálja. Ezért fontos az, hogy bizonyos mértékben minden fogvatartottal legyen foglalkozva. Mert ha igazi eredmények nem is mindenkinél érhetőek el, akkor is lényeges szempont kell, hogy legyen, hogy senki se rosszabb állapotban (mentális, fizikális téren egyaránt igaz) szabaduljon, mint amilyenben a befogadásakor volt. És ezért tenni kell. Nem keveset...    

Az oktatási, képzési és egyéb programoknak köszönhetően a fogvatartottak

• Befejezhetik megkezdett tanulmányaikat,
• Új készségekre tesznek szert,
• Hasznosan töltik szabadidejüket,
• Felkészülnek a szabadulásukra,
• Felkészülnek a re-integrációjukra,
• Új ismeretekre tesznek szert,
• Megtanulnak csoportban gondolkodni és dolgozni,
• Tanulnak önmagukról,
• Megtanulnak más emberekre figyelni,
• Megtanulnak kommunikálni stb....

 

Végezetül, a témához kötődően, szintén a teljesség igénye nélkül következzen néhány olyan fogalom, ami nagyon fontosnak értékelhető a büntetési célok érvényesülése, a büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység szempontjából:

• Fogvatartottakkal való megfelelő kommunikáció,
• Differenciálás, klasszifikáció,
• Fogvatartottak bevonása, érintetté tétele,
• Szemléletváltás, önkéntesség, tettre készség a személyi állomány részéről,
• Resztoratív módszerek alkalmazása,
• Stb. 

 Azt hiszem, hogy a témával kapcsolatos bejegyzések még kiegészíthetőek lennének, ezzel együtt úgy gondolom, hogy gondolatébresztőnek talán jó volt az, hogy megosztottam néhány gondolatot az érdeklődőkkel...

Folyamatban lévő pályázatok bemutatása (1. rész)

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön országos szinten is kiemelkedőnek számító aktivitást tanúsít abban, hogy szakmai törekvéseinek minél teljesebb megvalósítása érdekében megtalálja és előteremtse mindazon pályázati forrásokat, melyek segítségével lehetősége nyílik arra, hogy a fogvatartottak szabadulás utáni beilleszkedése szempontjából sikerrel kecsegtető programokat tudjon végrehajtani. 

A következőkben igyekszem bemutatni a jelenleg folyamatban lévő pályázatokat.

Társadalmi Megújulás Operatív Program

„Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések – A komponens” c. pályázati felhívásához

Kódszám:

TÁMOP 1.4.3.-08/1-F-2009-0057

“Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében.”

Összköltségvetés:             141.000.000 HUF

A projekt célja, hogy a magas munkanélküliségű és magas bűnelkövetői arányú bátonyterenyei, ózdi és hevesi LHH kistérségi illetőségű 72-76 fő elítélt és 24-28 fő bátonyterenyei munkanélküli, hátrányos helyzetű személynek egyénenként átlagosan 500 órányi komplex fejlesztő képzés és szakképzés nyújtásával megteremtse a munkaerő piacra történő visszajutás és a sikeres társadalmi reintegráció lehetőségét.

Projektünk a Balassagyarmati Fegyház és Börtönhöz közeli három leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérséghez, a Bátonyterenyei, az Ózdi és a Hevesi kistérséghez kapcsolódik. Az intézetben a 3 LHH kistérség közül a legtöbben a Nógrád megyei LHH kistérségéből, a Bátonyterenyeiből (kb 50%), vannak.

Modell értékű projektünk elsődleges célcsoportja ezért a bátonyterenyei munkanélküliek és az innen származó elítéltek, a projektbe bevonni kívánt személyek mintegy 70%-a várhatóan ebből a kistérségből kerül ki. A kistérség a gazdasági mutatók alapján is a legrosszabb helyzetű kistérségek utolsó harmadába tartozik, a társadalmi mutatók alapján azonban nem tartozik a legrosszabb helyzetű kistérségek közé. A roma népesség meghaladja az országos átlag kétszeresét, a kistérség több településén pedig az országos átlag háromszorosát.

A kistérség fejlesztési céljai között szerepel az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, és a hátrányos helyzetű (jelentős arányban roma) népesség integrálódásának elősegítése képzési programokkal, ami kiegészülhet informatikai, illetve kézműves szakmai képzéssel is.

Az ózdi és a hevesi kistérségből arányaiban kevesebb személy kerül bevonásra jelen projektbe.

A komplex fejlesztő szolgáltatások rendszere szorosan kapcsolódik a bv. intézet szakmai programjához, ahol kiemelkedő területként kezelik a fogvatartottak részére szervezett oktatást, szakképzést. A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás elemének számító, a képzést záró családi konferencia modell beépítésével a szabadulás utáni sikeres beilleszkedés – ezzel együtt a munkavállalás és munkában megmaradás - elősegítése egyedülálló és modellként szolgálhat a későbbiekben. A családi konferencia célja, hogy a programban résztvevő, motivált fogvatartott szabadulás után aktívan járuljon hozzá a reintegrációjához, és ehhez a folyamathoz természetes támogatókat kapjon. Alkalmas továbbá a hozzátartói, társas kapcsolatokban rejlő erőforrás mozgósítására. Az intézetben átlag 3,5 éves büntetésüket töltik az elítéltek, ennyi idő után fellazulnak a családi kapcsolatok.

A programban önként résztvevő fogvatartottak részére szervezett szakképzés, képzés és tréning foglalkozás megtartásával a munkaerő piacra történő visszajutás és a sikeres társadalmi reintegráció esélye nő, ezáltal kapcsolódik a projekt a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájához, konkrétan az 5.2. pont azon elvárásához, hogy a büntetés tartama alatt növelni kell a foglalkoztatás, a szakképzés, a nevelés, a közoktatás, az egészségmegőrzés lehetőségeit. A szabaduló fogvatartottak iskolai végzettségének növelésével, valamint a személyes tulajdonságok fejlesztésével hosszú távon csökken a volt elítéltek társadalmi kirekesztődése.

A projekt része a kulcsképességek fejlesztése, a tanulási motiváció erősítése, ezt követően az iskolai képzettség növelése. A bátonyterenyei segítők (mediátorok, mediátor asszisztens) kiképzésével és bevonásával javulhat a bv. intézet reszocializációs tevékenysége, illetve társadalmi elismertsége, szorosabb és működő kapcsolat épülhet ki a társadalom egyéb segítő intézményeivel.

A célcsoport tagjai a LHH kistérségekben élő munkanélküli vagy inaktív személyek, illetve – a projekt innovatív elemeként - onnan származó, a büntetés-végrehajtási intézményben (továbbiakban bv) lévő egyének:

1. az LHH kistérségben élő, szakképesítés nélküli vagy nem versenyképes szaktudással rendelkező munkanélküli és inaktív személyek
2. a kistérség lakosságának jelenleg bv-ben fogva tartott tagjai

A bv. intézet belső felmérései alapján megállapítható, hogy a fogvatartottak jelentős része alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, akik a büntetésük kezdete előtt is kiszorultak a munkaerő-piacról. Az általános iskola ma már szinte semmilyen munkaerő-piaci értékkel nem rendelkezik, pedig a roma családok többségében ennél magasabb iskolai végzettségűek száma igen alacsony. Iskolai végzettség hiányában a roma népesség számára lehetetlenné válik a társadalmi mobilitás.

A célcsoportok ezen sajátos szükségleteire ad választ a tervezett program, amelynek innovativitása a kétszintű megvalósításban rejlik, azaz a bv-ből kikerülők felzárkóztatása már az intézményen belül megkezdődik, és a kistérségbe kikerülve már ezen program keretében kiképzett  mentorok, mentorasszisztensek fogadják őket, segítve a visszailleszkedést.

A célcsoport kb 70-75%-ának bevonását a bv-n belül a főpályázó biztosítja, ahol koncentráltan jelennek meg, így elérésük egyszerű. A célcsoport kb 25-30%-ának kiválasztása a bátonyterenyei kistérségben élő munkanélküli vagy inaktív személyek közül kerül ki, melyhez a hozzáférést a konzorciumi tagként bevont önkormányzat biztosítja a helyi illetékes intézmények segítségével (családsegítők, munkaügyi hivatalok, kisebbségi önkormányzatok, civil egyesületek,stb.), akiknek véleménye az egyéni képzési tervek kialakításánál fontos lesz.

A szakmai megvalósítás a célcsoport tagjaival együtt kidolgozott egyéni fejlesztési terv rögzítésével indul. Majd az egyénenként átlag 500 órás képzés egyszeres - duplavezetésű kiscsoportokban vagy nagycsoportokban - következik (az egyéni fejlesztési terv dönti el, hogy melyik csoportba ki kerül majd):

1. Szakmai- és továbbképzések:

1.1 Mediátor képzés

1.2 Közösségi mentor képzés

1.3 Mentor-asszisztens képzés

1.4 Szakképzés (OKJ-s)– a 3 LHH kistérség munkaerő-piaci lehetőségeihez és a programba bevont egyének képességeihez igazodva (a bátonyterenyei résztvevők esetében szerkezetlakatos, a büntetés-végrehajtási intézetben bevontak részére központifűtés- és csőhálózatszerelő)

2.Készségfejlesztés, motiváció és személyes életvezetési tényezők erősítése

2.1 Elhelyezkedési- és munkavállalási készségek

2.2 Közösségi és társas kompetenciák

2.3 Vállalkozói és munkaszervezési ismeretek

2.4 Kommunikáció és konfliktuskezelés (tréning)

2.5 Szupervíziós folyamatkísérés (csoportos)

A program olyan innovatív humán készségeket visz be képzettségi szinten a LHH kistérségbe, amelyek egyben az együttélési-, a konfliktuskezelési ill. problémamegoldási kultúrát is megerősítik - a családok és a lakóközösség szintjén. Kistérség és bv. intézet ilyen szoros együttműködése a reintegráció elősegítése érdekében még nem valósult meg.

A mediátor képzettséget megszerzők, illetve az OKJ-s szakképzettséget megszerzők közül 10 főnek a program 6 hónapig átvállalja a bértámogatását.

A program során a kistérségben kiképzett mentorok és mentor- asszisztensek jelentik majd a szükséges emberi erőforrást, amely biztosítja, hogy a program eredményei hosszú távon is fenntarthatóak maradjanak. Az elítéltek közül kiképzett mentor-asszisztensek (mint kortárssegítők), akik a program végéig nem szabadulnak, segítik a bv.személyi állományának munkáját a szabadulásra felkészítés tekintetében. Egyéb erőforrások tekintetében a későbbi folytatódó képzésekhez az infrastrukturális feltételeket jelen projekthez hasonlóan a konzorciumi tagok biztosítják.

A programban önként részt vett elítéltek sikeres reintegrációja érdekében a szabadulás előtt hat hónappal pártfogó felügyelő által szervezett foglalkozáson vesznek részt. A szabadulást követően a pártfogó felügyelői szolgálat nyomon tudja követni a résztvevő személyeket és visszajelzést tud adni az intézetnek a program sikerességéről, esetleges korrigálásra váró tényezőkről. Sikeres pályázat esetén együttműködési megállapodást kötünk az Igazságügyi Hivatallal a szabadulás utáni nyomon követés érdekében. A törvényi szabályozásban eddig főszabályként a szabadulás után magukra maradtak, és csak kisebbségben voltak azok, akik a pártfogói felügyelet alá kerültek. Ráadásul a párfogói felügyeletben kb 80-120 fő jut egy pártfogóra, akinek az adminisztratív feladatok ellátásán túl kevés ideje marad az érdemi pártfogói munkára.