Ugyan a Fiatalkorúak Bv. Intézete ebben az évben nem kifejezetten csak pozitív előjellel került be a hírekbe, most jöjjön egy újabb fotó, amivel semmi gond nem lehet. Így télvíz idején jó látni, hogy nemcsak a fogvatartottakkal, de a madarakkal is igyekeznek törődni Tökölön - a képen látható madáretető egy egyedi alkotás, de hasznossága nem kérdőjelezhető meg. Jót tesz az elítélteknek és jót tesz a télen itt ragadt madaraknak is...
"Rendszerint másoktól idézek, de neked most eredeti John Smith sorokat küldök. Nem valami költőiek, de igazak. Igen, a börtön érzéketlenné tesz, de rákényszerít, hogy észrevegyük, mi a legfontosabb. A család és a hűség. Mi elítéltek, tudjuk, hogy a börtönben egyik sem létezik. Tehát ne menekülj az elől, akivé váltál – elítélt. Fogadd el, fejlődj tőle és többé nem veszted szem elől az igazi értékeket." Részlet "Az elítélt" c. filmből...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: börtönblog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: börtönblog. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. december 6., vasárnap
2015. december 5., szombat
A Lepoglavai Büntetés-végrehajtási Intézet bemutatása
A
horvátországi szakmai látogatás következő állomása a Lepoglavai
Büntetés-végrehajtási Intézet volt, ahol a biztonsági szempontok érvényesítése
mellett kiemelt figyelmet szentelnek az ott elhelyezett fogvatartottak foglalkoztatására,
képzésére. A 12 éves átlagos ítéleti idővel rendelkező elítéltek részére egy
integrált, zárt rendszerű képzési rendszer került kimunkálásra, melynek
természetesen velejárója a munkáltatás is, minek köszönhetően viszonylag
magasnak értékelhető a munkáltatásban érintettek száma.
A
bv. intézet alapításának időpontja 1854-re nyúlik vissza, amikor is a
településen található pálos kolostor adott otthont a börtönnek. A munkáltatásra
már abban az időben is gondoltak, a fogvatartottak foglalkoztatása céljából
egyebek mellett egy vágóhidat működtettek.
Az
1908-1914 közötti időszakban az ír progresszív rendszer mintájára alakították a
bv. intézet tevékenységét, majd 1945 után újabb jelentős korszak érkezett el, a
munkáltatás területén megvalósított jelentős beruházásoknak köszönhetően.
A
pálos kolostor 2001-ig működött a bv. intézet részeként, jelenleg lezárt
állapotban áll, a börtönnek otthont adó objektum szomszédságában.
A
bv. intézet központi, csillag rendszerű épülete zárt rezsimű, de három félig
nyitott és egy nyitott részleg is működik, részben intézeten kívül, a település
egyéb területén kialakítva. A zárt rezsim kapacitása 420 fő, a félig nyitott
részleg 77 főnek nyújt elhelyezési lehetőséget, a nyitott rezsimben 41 fő van
elhelyezve. Látogatásunk napján előbbiek alapján a fogvatartotti létszám 538 fő
volt. Ehhez 452 fős személyi állomány párosul.
A
túlzsúfoltság a bv. intézet működésében is éreztette hatását, a 140-150%-os
telítettségi mutatók eredményeképpen jogászok ráhatására számos fogvatartott
kezdeményezett férőhellyel kapcsolatos pereket. A bv. intézet vezetése azonban
többnyire bizonyítani tudta, hogy a zsúfoltság ellenére emberséges, emberhez méltó
körülményeket biztosítanak, így eddig közel 30 per úgy zárult le, hogy az
eljáró bíróság nem adott helyt a keresetnek. Lényeges, hogy a
túlzsúfoltsággal kapcsolatos perek esetében a fogvatartottaknak bizonyítaniuk
kell, hogy az egészségügyi állapotuk a zsúfoltság miatt romlott meg.
A
központi fűtéssel ellátott zárkákon belül ajtóval leválasztott, külön légterű
wc és mosdó került kialakításra. Minden olyan fogvatartott, aki nincs fogdán
vagy a biztonságra nem jelent kiemelt veszélyt, csak a zárás és a nyitás
közötti időszakban köteles a zárkájában tartózkodni, bár kivétel még ekkor is
van: az elítélteknek ugyanis lehetőségük van arra, hogy zárás után megkérjék a
felügyeletet, hogy egy szabad közösségi helyiségbe engedjék ki őket például
televíziót nézni. Az ébresztő és a 23,00 órakor kezdődő takarodó között az
elítéltek a különféle szabadidős lehetőségek köréből érdeklődésüknek
megfelelően választhatnak. Egyebek mellett számos sportolási, zenélési
lehetőség áll rendelkezésre, 45 munkaállomással felszerelt két informatikai
helyiség és több ezer kötetes könyvtár található az intézetben, de folyamatos a
képzési lehetőségek felkínálása is, elsősorban olyan – a magyar gyakorlatban
OKJ-jellegű – szakképzések formájában, melyek gyakorlati oktatása helyben
megoldható, illetve a hátralévő ítéleti idő függvényében a bekapcsolódó
elítéltek kellő szakmai gyakorlatot is szerezhetnek. Az intézet belső televízió
csatornát üzemeltet, ahol képújság jelleggel megismertetik a fogvatartottakkal
a jogaikat és kötelezettségeiket, illetve egyéb, a büntetés végrehajtásával
kapcsolatban lényeges információkat, valamint levetítik az intézeti
rendezvények, jelentős események felvételét. A majdani szabadulás utáni
visszailleszkedés elősegítésére az informatikai kabinetben szimulált internet-hozzáférés
áll rendelkezésre.
Ahogy
az intézet igazgatója, Drazen Posavec Úr fogalmazott, a nevelés mellett a
foglalkoztatás a legfontosabb, ez lehet ugyanis a sikeres reintegráció alapja.
Az elmúlt időszakban olyan szakképzések (szakács, méhész, borász,
számítógép-kezelő, állattenyésztő) zárultak, melyek a civil életben is hasznosítható
végzettséget adnak, ott jártunkkor az új toborzási időszakban jártak, mert
hamarosan újabb képzési időszak veszi kezdetét, egyebek mellett vállalkozói
ismeretek formájában.
A
munkáltatásban a foglalkoztatási arány 65%-os, ami jó bevételt jelent.
Amennyiben a munkaképtelen, dolgozni nem akaró és biztonsági okok miatt
munkáltatásból kizárt elítélteket nem vesszük figyelembe, akkor a munkaképes
elítéltek több mint 90%-a ténylegesen is foglalkoztatva van. A rendelkezésre
álló munkahelyek palettája igen széles, nemcsak bv. intézeten belül, de azon
kívül is több munkalehetőség található. A település központjában található
étterem forgalma a bevétel mintegy 50%-át képezi, de jelentős az ipari
tevékenységből származó bevétel is. Pozitív gazdasági mutatók mellett külső
piacra is termelnek, nincs viszont ún. menedzseri jutalék, a bevételt egyrészt
a fogvatartási körülmények javítására, másrészt új eszközök beszerzésére
fordítják.
A
félig nyitott részleghez egy halastó is tartozik, amit a következő évben
felújítanak és halakat is tenyészteni fognak. A tó körül mintegy 70 kaptár
található, ugyanis mézet is termelnek, amit aztán csomagolást követően
kiosztanak a fogvatartottak részére. Az állattenyésztés területén 200 birka,
200 borjú található, lovakat tartanak, és csak az év eddig eltelt időszakában
közel 60 tonna sertéshúst dolgoztak fel, ezzel teljes mértékben fedezve a helyi
és a varazsdini bv. intézet szükségleteit.
Az
intézet egy 420 hektáros erdőt művel, melyből tűzifát termelnek ki, illetve
biztosítják az asztalosműhely szükségleteit. A szőlészet 5,5 hektár területen
fekszik, külső forgalmazásra 30000 liter bort állítottak elő. Ezen felül
további közel 80 hektárt használnak zöldségtermesztésre, külső piacra és belső
ellátásra idén 70 tonnát termeltek. Folyamatosan friss zöldséget tudnak
biztosítani, ennek érdekében például három üvegház is kialakításra került.
A
tervek között további fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, bővíteni
kívánják a gépparkot is, az utóbbi időben csökkent fogvatartotti létszám
pótlására.
A
félig nyitott részlegen elhelyezett elítéltek javarészt a zárt részlegből
kerültek ki, egy célirányos fejlődési folyamat eredményeképpen. Kockázatok
természetesen vannak, mégis kifejezetten alacsonynak értékelhető azon eseteknek
a száma, amikor az elítéltek visszaéltek a kapott bizalommal és kedvezményekkel.
Szerkezeti
felépítését tekintve az intézet élén az igazgató áll, aki két helyettese és hat
szakterületi vezető (igazgatási, gazdasági, egészségügyi, biztonsági,
foglalkoztatási, büntetés-végrehajtási osztályvezető) útján hajtja végre a
szakmai tevékenység irányítását.
A
Biztonsági Osztály a külső és belső őrzési feladatok mellett Horvátország egész
területére kiterjedően végrehajtja az előállítási feladatokat – az országban
nem ismert a magyar viszonylatban alkalmazott körszállítási rendszer. Az
előállítások érdekében szervezett célszállítások kapcsán együttműködnek a
rendőrséggel, helyszín biztosítása, adott esetben teljes felvezetés formájában.
A fogvatartotti létszámcsökkenés jól hatott a biztonsági feladatokat végrehajtó
állomány tevékenységére, leterheltségére, hiszen állománytábla szerint 260
fővel gazdálkodhatnak. A létszám ugyan nem feltöltött, ezzel együtt a háruló
feladatokat el tudják látni. Az öt külső őrhelyen folyamatos, 24 órás
szolgálatot látnak el, maroklőfegyver, gépfegyver és szolgálati állat
alkalmazásával. A belső felügyelet fegyver nélkül látja el szolgálati
feladatait. A körletek oly módon vannak megszervezve, hogy a dolgozó és nem dolgozó
fogvatartottak körletei elkülönülnek, fogdakörlet és szigorított biztonsági
körlet is kialakításra került, a biztonsági szempontból indokolt
elkülönítéseket tehát igyekeznek a gyakorlatban is megvalósítani.
A
Büntetés-végrehajtási Osztály létszáma 35 fő, közülük 20 fő rendelkezik
felsőfokú végzettséggel és 14 fő vezet nevelési csoportot. A szakterületen
továbbá szociális munkás, jogász, pszichológus és szabadidős program-szervező
munkatárs is dolgozik. Két alosztály működik az osztályon belül, az egyik
feladata az egyéniesített végrehajtási tervek megvalósítása, a másik pedig a
befogadással, szabadítással kapcsolatos nyilvántartási feladatokat végzi.
Bizonyos programok esetében külső szakértőket is igénybe vesznek. Jellemző,
hogy az osztályon belül team munkában dolgoznak, de kiemelten fontosnak tartják
a társ szakterületekkel való szoros együttműködést.
Az
Egészségügyi Osztály állományába az orvos és fogorvos mellett 8 nővér tartozik,
továbbá együttműködési megállapodás alapján további 2 orvos jár be rendszeresen
az intézetbe. pszichiáterrel nem rendelkeznek.
A
Munkáltatási Osztály alá tartoznak a fogvatartottak munkáltatására létrehozott
munkahelyek, melyek közül kiemelkednek a következők: mezőgazdasági műhely,
fémipari műhely, asztalos műhely, festő és kézműves foglalkozások műhelye,
vendéglátó egység, karbantartó műhely. Az előbbiek mellett intézeten kívül,
Lepoglava területén is több munkát végeznek a fogvatartottak bevonásával,
illetve ezen túlmenően közbeszerzési pályázatok útján környező településeken is
nyertek felújítási munkákat, melyek tovább növelik az intézeti bevételeket.
Élelmezés
tekintetében említésre méltó, hogy 6-7 különféle menüt kínálnak a
fogvatartottak számára, vallási és diétás igényeket is figyelembe véve. A
magyar bv. intézetekben is használatban lévő ún. multi funkciós vásárlói kártya
a horvát gyakorlatban is megtalálható, azonban itt nemcsak telefonálásra és
kiétkezésre lehet felhasználni, hanem az étkezdében is ezzel szolgálják ki a
fogvatartottakat: egy szkenner leolvassa a kártyát, majd egy monitoron
megjelenik a fogvatartott neve, képe, illetve a neki kiosztandó étel.
A
fogvatartotti összetételt tekintve megállapítható, hogy az intézetben
túlnyomórészt élet- és vagyonellenes bűncselekményt elkövetők nyernek
elhelyezést, de jelentős a kábítószerrel és nemi erkölccsel kapcsolatos
bűncselekmény miatt elítéltek aránya is. A visszaesési arány 54,28%-os, az
elítéltek 16,6%-a hosszú – 20-40 év tartamú – ítélettel rendelkezik, közel 30%-uk
alkohol- és/vagy drogfüggő. Az életkori megoszlást tekintve az elítéltek
legnagyobb hányada a 25-50 év közötti korcsoportba tartozik.
A
fogvatartottak kockázatfelmérése és –értékelése, illetve a különféle
reintegrációs programok összeállítása és felkínálása a büntetés-végrehajtási
szakterület feladata, hasonlóan a rezsimváltás előkészítéséhez. A különféle
biztonsági intézkedéseket hathavonta felülvizsgálják. tekintettel az alkohol-
és drogfüggő elítéltek rendkívül magas arányára, korábban szinte valamennyi
program erre a területre volt kiélezve. Az érintettek 2/3-a esetében bírósági
döntés, 1/3-uk esetében intézeti kezdeményezés eredményeképpen került
elrendelésre a prevenciós programokban való részvétel. A bíróság három év
tartamú programban való részvételt rendel el, a teljesítést követően a bv.
intézet javaslattal él a bv. bíró felé. A félig nyitott rezsimben a prevenciós
programba a Büntetés-végrehajtási Osztály javaslata alapján kerülnek a
fogvatartottak, ezt követően kapcsolatot kell felvenniük vagy civil
szervezettel, vagy e célból létrehozott állami szervvel. Amennyiben
együttműködnek, akkor kapcsolattartási szempontból 12 órás kedvezmény illeti
meg őket. A program során – melyet egy neves professzor elvei alapján
állítottak össze – az elítélteknek egyéni és csoportos foglalkozásokon kell
részt venniük. Aktualitás szerint folyamatban van egy saját tematika
kialakítása, melynek érdekében központi képzés lett szervezve.
Az
intézetben a kriminogén faktorok irányába ható programok mellett képesség- és
készségfejlesztő programok is jelen vannak, a fogvatartottak egyebek mellett a
következő lehetőségek közül választhatnak: poszttraumás stressz szindrómában
szenvedők programja, erőszakos szexuális bűnelkövetők programja, közlekedési
bűncselekményt elkövetők programja, szociális készségfejlesztés, „A fogvatartott,
mint szülő” című program.
Bizonyos
programokba igyekeznek áldozatokat, sértetteket is bevonni: a közlekedési
bűncselekményt elkövetők esetében például az intézet kapcsolatba lépett egy
közlekedési balesetben elhunytak hozzátartozóiból alakult csoporttal, melynek
tagjai alkalomszerűen bekapcsolódnak a foglalkozásokba. E mellett a fogvatartottak
a saját tapasztalataikról való beszámoló megtartása érdekében középiskolákba
látogatnak el.
A
szexuális bűnelkövetők programja 2005 óta működik, annak tökéletesítése
érdekében 2008-ban Hollandiában vettek részt egy tanulmányúton a bv. intézet
munkatársai, majd ott megszerzett elméleti ismereteiket igyekeztek ötvözni a
horvát gyakorlattal. Az ebbe a bűnelkövetői kategóriába tartozó elítéltek
esetében magas a tagadás aránya, nem ismerik el bűnösségüket, ami a feltárást
is nehezíti. Habár a konkrét pedofil bűncselekmény aránya viszonylag alacsony,
mégis magas a gyermek sérelmére bűncselekményt elkövetők száma. A 8-12 fős
létszámmal működő csoportok számára egy 40 hetes program került kialakításra.
Heti egy alkalommal, 60-90 perces foglalkozásokat tartanak, páros – férfi és
női programvezető általi – csoportvezetéssel. A résztvevő fogvatartottakra
jellemző a sajátos önigazolás, a személyiségzavar és a nőkkel kapcsolatos téves
észlelés. Esetükben szocio-anamnézis kerül felvételre, az empatikus közegben
zajló foglakozásokon igyekeznek feltárni az elkövetés folyamatának láncolatát,
fontos szerepet adnak a megelőzésnek. Képzési terv készül, igyekeznek
felismerni a rizikófaktorokat, illetve megismertetni a csoporttagokkal a
különféle elkerülési technikákat. További cél a következmények felismertetése
és az érintettek empátiájának fejlesztése. A program a szexuális késztetésekkel
szemben egy életre szóló harcra készít fel, az utolsó foglalkozásra javul a
belátási képesség. A résztvevők kezdetben elkülönített elhelyezésben
részesülnek elítélt társaiktól, de fokozatosan alkalmazkodnak a többiekhez, sőt
néhányan foglalkoztatásban, munkáltatásban is érintettek – kis létszámú
munkaterületen. A személyi állomány tagjai diszkrécióval kezelik az érintett
fogvatartottakat, két-három hónap kell hozzá, hogy kiderüljön a bűncselekmény. Amennyiben
a szexuális jellegű bűncselekmény elkövetésében érintett elítélt félig nyitott
részlegre kerül, akkor értesíteni kell a tanúkat és az áldozatokat. A csoporton
belül kialakuló konfliktusok kezelésére kiemelt figyelmet fordítanak, megfelelő
vezetéssel azok jól alakíthatóak, kezelhetőek. Adott esetben az is a
gyakorlathoz tartozik, hogy egyetemistákat is bevonnak a foglalkozásokba. A
kezdeti időszakban alig van olyan a csoporttagok között, aki elismeri az
elkövetést, de a foglalkozások végére ez az arány azért javul. A belépési
kritériumok között szerepel a megfelelő íráskészség, a viszonylag hosszú
ítélet, a belső elhatározás, a változásra irányuló akarat, egyfajta
intelligencia, illetve fontos, hogy a jelentkezőnél ne kerüljön megállapításra
pszichés zavar. Amennyiben a program befejezését követően az elítélt ítéletéből
még van hátralévő rész, akkor egy ún. fenntartási időszak következik, ahol
nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni foglakozásokra, a lelkiismeretre való
ráhatásra, egyéniesített módon, azt erősítve, hogy az érintett fogvatartottnak
mit kell tennie. Fontos a megfelelő személyzet kiválasztása, ennek érdekében
egy előzetes kiválasztási eljárást hajtanak végre, ahol vizsgálják a szakirányú
képzettséget, az előképzettséget.
Az
elítéltek viszonylag nyitottak, szívesen jelentkeznek a felkínált programokra.
A bv. intézet munkatársai azonban nemcsak a fogvatartottakra, hanem a családi
kapcsolataik erősítésére is kiemelt figyelmet fordítanak. Igyekeznek például a
gyerekeket is bevonni, megérinteni, a gyermekkel rendelkező elítéltek részére a
látogató fogadás egy külön helyiségben kerül lebonyolításra, ahol
televízió-készülék és különféle játékok is megtalálhatóak, a beszélők alatt
meséket is vetítenek.
2015. december 4., péntek
Tavasz a télben...
A kép tegnap készült, a Fiatalkorúak Bv. Intézetének udvarán. Azt gondolom, hogy igen szokatlan, ha így december elején, amikor az emberek többsége a Mikulás érkezését várja, egy piros rózsa virágzik a szabadban. Ráadásul épp egy börtön udvarán, ami nem feltétlenül az a hely, ahol ilyesféle látványra számít az ember...
A horvát büntetés-végrehajtási rendszer kockázatértékelési tevékenysége
A horvát büntetés-végrehajtási szervezet az Igazságügyi Minisztérium alá
tartozik, az Országos Parancsnoksághoz több szakfőosztály tartozik, úgymint jogi,
igazgatási, büntetés-végrehajtási, biztonsági és gazdasági.
Az
országban 8 letöltőház (köztük a Központi
Kórház) és 12 megyei büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban bv. intézet)
található, utóbbiak jellemzően megyeszékhelyeken helyezkednek el. Említésre méltó, hogy
az országban 2 javítóintézet működik, melyek a fiatalkorúak bv. intézete előszobájának számítanak.
A
Zágrábi Büntetés-végrehajtási Intézet a legnagyobb előzetes ház, ahol emellett
rövidebb tartamú (legfeljebb hat hónapig tartó) szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek is
elhelyezésre kerülnek. Ennek a bv. intézetnek a területén került kialakításra a
Diagnosztikai Központ, illetve a szomszédságában található a Képző Központ, melynek
feladata a személyi állomány oktatása, továbbképzése.
A
szabadságvesztés büntetés végrehajtását szabályozó törvény rendelkezései
szerint a legfontosabb cél a fogvatartottak reintegrációja, a törvénytisztelő életmódra és önálló
életvitelre való felkészítés mellett, illetve kiemelt hangsúlyt fektetnek az
emberséges bánásmódra. A horvát gyakorlat szerint a bíróságok nem állapítanak
meg végrehajtási fokozatot, csak az ítélet tartamát állapítják meg. A bv.
intézetek biztonsági fokozatukat tekintve három kategóriába sorolhatók: zárt,
félig nyitott és nyitott. Azt, hogy egy adott fogvatartott milyen típusú és
konkrétan melyik bv. intézetbe kerülnek, a Diagnosztikai Központ által
kialakított állásfoglalás alapján az Országos Parancsnokság határozza meg.
A
Diagnosztikai Központ gyökerei 1987-re nyúlnak vissza, bár önálló szervként
csak 2012. óta működik. Alapvető célja a fogvatartás
egyéniesítése, az egészségügyi és pszichológiai folyamatok vizsgálata, a
kriminológiai adatok feldolgozása, és ezek figyelembe vételével egy
egyéniesített végrehajtási tervezet, valamint a konkrét végrehajtási helyre
irányuló javaslat megfogalmazása. A konkrét munkafolyamatok részét képezi az
aktuális állapot teljes körű feltérképezése, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok feltárása, a
kezelési módszerekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, továbbá a végrehajtó
intézet kijelölésére irányuló állásfoglalás megtétele. A Diagnosztikai Központ
élén az Igazgató áll, két legfontosabb szervezeti egysége a Befogadó és
Nyilvántartó Részleg (1 vezető, 2 nevelő szaktanácsadó, 3 jogász, 4 középfokú végzettséggel
rendelkező adminisztrátor) és a
Diagnosztikai Részleg (1 vezető pszichológus, 5 pszichológus, 4 szociális munkás).
A gyakorlatban a jogerős ítélet kiszabását követően a bíróság határozattal utalja az elítélteket a Diagnosztikai Központba. A befogadás elővezetéssel, önkéntes bevonulással egyaránt megvalósulhat, de arra is van példa, hogy előzetes letartóztatást követően kerül a központba valaki. Abban azt esetben, ha a bírósági határozat ellenére egy elítélt nem vonul be, a Diagnosztikai Központ egy értesítést kap. Nemtől függetlenül mindenki ide kerül, aki 6 hónap feletti ítélettel rendelkezik vagy a hátralévő ítéleti ideje 6 hónapon túli. A bíróság által mellékbüntetésként kötelező pszichiátriai kezelésre ítélt fogvatartottak ítéleti tartamtól függetlenül ide kerülnek, mint ahogy itt történik meg a nemzetközi egyezmény alapján más országból átvett fogvatartottak első befogadása is.
Az
elítéltek kivétel nélkül zárt rezsimbe kerülnek, ahol 30 napot kötelesek
eltölteni. A befogadást követő első fázisban történik meg
az adminisztratív jellegű adatok feldolgozása. A
szabadlábon lévő elítéltek bevonulásra
történő felhívása esetén a
bíróság még a bevonulás előtt megküld a Diagnosztikai Központ részére minden lényeges
információt. A befogadást követő elhelyezés után egészségügyi vizsgálaton és fényképezésen vesznek
részt az elítéltek, daktiloszkópiai adatgyűjtés kerül végrehajtásra, majd megtörténik a
személyes adatok egyeztetése, a rendszeresített adatlap kitöltése, majd a
kapott adatok számítógépes rendszerbe rögzítése. A számítógépes nyilvántartás
nem országos szintű, mindössze a nagyobb
letöltő házakkal került
kialakításra közvetlen informatikai kapcsolat. Az elsődleges adatok rögzítése
részben fogvatartotti bemondás alapján történik meg, ezzel együtt igyekeznek meggyőződni azok
valóságtartalmáról, adott esetben oly módon, hogy a rendőrségtől szereznek be információkat.
A személyi adatlapok kitöltése mellett az elítéltek egyéni és csoportos
foglalkozásokon vesznek részt, ismertetik velük jogaikat és kötelezettségüket,
felmérik és rögzítik kapcsolattartási igényeiket. A befogadott elítéltek
csoportokat képeznek (adott hó 05-15 napja között befogadottak képezik az első csoportot, 16-25 között
befogadottak a második csoportot, míg 26-04 között befogadottak a harmadik
csoportot). A 30 napos programidőszak – melynek végrehajtása során legalább 25
óra egyéni foglalkozást kell megtartani – elméletileg hosszabbítható, de
gyakorlatban erre nem igazán merül fel indok (a túlzsúfoltságot leszámítva).
Az
iratok, adatok, melyekből dolgoznak, a következők:
ítéletkiadmány,
bv.
bíró határozata,
halasztási
kérelem,
egészségügyi
adatok,
szabálysértési
nyilvántartásból rendelkezésre álló adatok,
korábbi
szabadságvesztés büntetés kapcsán rendelkezésre álló információk,
pártfogó
felügyelői szolgálat
adatbázisában rögzített adatok,
BM
lakcímnyilvántartó adatai,
egészségbiztosítási
információk,
pszichiátriai
vélemények,
előzetes letartóztatásból
átfogadottak esetében bv. intézetben készült vélemények,
folyamatban
lévő üggyel rendelkezők esetében a
rendelkezési jogkör gyakorlójától szerzett információk.
Az
elítéltekkel szociális munkás, jogász, pszichológus, orvos egyaránt
foglalkozik, valamennyien értékelést készítenek, melyeket egy bizottság elé
terjesztenek.
A
jogász összegzi az ítélettel kapcsolatos adatokat, összegyűjti az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos
információkat, rövid leírást készít a bűncselekményről, bemutatja az enyhítő és súlyosbító
körülményeket, leírja a büntetési előzményeket, a befogadás módját és körülményeit,
feltárja a bűntársi csoport tagjai
közötti viszonyokat, összesíti az információkat.
A
pszichológus diagnosztikai adatokat gyűjt, egyéni beszélgetéseket folytat, teszteket
vesz fel, beszerzi a korábbi kezelések eredményeit, személyiségprofilt készít,
feltárja a fogvatartott önmagához és másokhoz való viszonyulását, az esetleges
szenvedélybetegséget, az erőszakosságra – különös tekintettel a szexuális erőszakra – való hajlamot.
Meghatározza a rizikófaktorokat, elvégzi a függőséggel kapcsolatos felméréseket,
kiértékeli a horvát sztenderdeknek megfelelő – nemzetközileg is elismert – teszteket,
feltérképezi az erőszakos viselkedést, az
áldozattá válás lehetőségét. A horvát
gyakorlatban a szexuális erőszak tekintetében az első jelzés nem más, mint maga az elkövetés ténye. A
visszaesési kockázatot eszköz hiányában klinikai módszerekkel igyekeznek
felmérni.
A
bizottság áttekinti a szakterületi véleményeket, majd összegzi azokat és az egyéniesített
végrehajtási tervre és a fogva tartás helyére vonatkozó javaslatot egyaránt
tartalmazó összefoglaló jelentésbe ágyazott javaslatot készít elő, melyet az igazgató
terjeszt fel az Országos Parancsnokság felé.
A
jelentés tartalmi elemei:
általános
adatok,
bűncselekményre, ítéletre
vonatkozó adatok,
előélet (család,
képességek, készségek, munka, büntetett előélet, deviancia, korábbi büntetés során
tanúsított magatartás stb.),
diagnosztikai
adatok,
fogvatartott
viszonyulása az elkövetett bűncselekményhez, ítélethez,
jóvátételre
való hajlandóság,
munkavégző képességre,
munkatapasztalatra vonatkozó adatok,
jövőre vonatkozó tervek,
egyéniesített
végrehajtási, kezelési, oktatási tervre vonatkozó javaslat,
függőségben szenvedők részére program
javaslat,
szabadidős tevékenységre
vonatkozó útmutató, érdeklődési körnek, esetleges képzettségnek megfelelően,
pszichológiai,
jogi segítségnyújtás szükségességének megfogalmazása,
speciális
foglalkozáson (felelős szülői bánásmód, poszttraumás
stressz szindrómában szenvedők programja, szociális készségfejlesztés, közlekedési bűncselekményt elkövetők részére kialakított
program, szerencsejáték-függők részére felkínált program, külvilággal és családtagokkal
való kapcsolatok fejlesztését szolgáló program) való részvételre irányuló
javaslat,
útmutatás
a szabadulás utáni beilleszkedést szolgáló felkészítésre,
visszaesési
kockázatok, illetve a büntetés töltése alatti biztonsági kockázati tényezők felmérése, értékelése,
javaslat
a fogva tartás helyére, biztonsági kockázati szintnek megfelelően.
Lényeges
információ, hogy a bíróság bizonyos biztonsági intézkedéseket is meghatározhat,
mint például elterelés, pszichiátriai vagy pszichoszociális kezelés családon
belüli erőszakot elkövetők részére, innentől kezdve ezen
intézkedések végrehajtása nem lehetőség, hanem kötelezettség a bv. szervezetre
nézve, és a végrehajtásról tájékoztatni kell a bíróságot.
A
gyakorlatban a javasolt bv. intézet aktuális telítettségi helyzetének állapota
a javaslattól való eltérést eredményezhet, ezzel együtt a cél, hogy éves
szinten ne legyen 2%-nál nagyobb eltérés a Diagnosztikai Központ javaslata és
az Országos Parancsnokság döntése között.
Egy
évig terjedő szabadságvesztés
büntetést töltő elítéltek kérhetik,
hogy korábbi munkahelyükön vagy éppen a saját vállalkozásukban dolgozhassanak.
Ezt a kérelmet a Diagnosztikai Központban való tartózkodás során kell előterjeszteni, munkáltatói
igazolást, 3 havi keresetigazolást csatolva mellé, melyek figyelembe vételével
történik meg az állásfoglalás, de az engedélyezés az Országos Parancsnokság
hatásköre. Engedélyezés esetén továbbá szerződést kell kötni a munkáltatóval.
A
javasolt bv. intézet kijelölése tekintetében az Országos Parancsnokság
kritériumokat határozott meg a Diagnosztikai Központ felé, úgymint: ítélet
tartama, életkor, jogerős/nem jogerős ítélet, előélet, folyamatban lévő büntetőügy, családi állapot,
lakhely stb.
Az
új – alternatív büntetéseket és jóvátételi programokat is tartalmazó –
végrehajtási törvénynek köszönhetően a százfős kapacitással rendelkező Diagnosztikai Központba
kerülő elítéltek száma 2011-től folyamatosan csökken.
Aktualitás szerint az ott elhelyezett fogvatartottak nemek szerinti arányát tekintve
a férfiak 93,8, a nők 6,2 %-ot tesznek ki,
az ítéletek 70-80%-a 1-3 év közötti terjedelmű. A vagyon elleni és a kábítószerrel
kapcsolatos bűncselekmények aránya a
legmagasabb, de jellemzőek az életellenes
cselekmények is.
A
Diagnosztikai Központból bv. intézetbe kerülő elítéltek intézeti típus szerinti megoszlását
tekintve a legtöbben 67,2% a zárt típusú intézetekbe kerülnek.
A
Diagnosztikai Központ működésének előnyei:
a
kevés országban jelenlévő központi diagnosztika
ténye,
egységes,
azonos szabályok szerinti egyéniesítés
professzionális
tudású személyi állomány,
tisztázott
feladatkörrel rendelkező tagokból álló szakmai
team, megosztott felelősséggel,
jó
színvonalú értékelő, elemző tevékenység, ami a későbbiekben is
felhasználható.
Kihívások:
a
rendszer további fejlesztése, alakítása, tökéletesítése,
pszichológiai
trendek nyomon követése, új eszközök bevezetése a még hatékonyabb feladatellátás
érdekében,
nyomtatványok,
kérdőívek fejlesztése,
elektronikus megőrzése,
elektronikus
rendszer kidolgozása,
visszacsatolást
adó információkhoz való közvetlenebb hozzáférés,
szabadulás
előtt egy, a bv. intézet
által kiállítandó összefoglaló zárójelentés kiállításának bevezetése, ami egy
következő befogadás esetén
hasznos lehet.
Az
előzetesen letartóztatottak
tekintetében nem gondolkodtak azon, hogy a Diagnosztikai Központ tevékenységét
kiterjesszék rájuk.
Tapasztalat,
hogy az elítéltek ugyan együttműködőek, de fontos, hogy főképp a kezdeti időszakban sok és intenzív
legyen a kapcsolat. Az elítéltek egyébként jellemzően optimisták,
igyekeznek jó képet mutatni magukról, annak érdekében, hogy a számukra
legkedvezőbb feltételek közé
kerüljenek, illetve elérjék, hogy ilyen javaslat szülessen. A Zágrábi
Büntetés-végrehajtási Intézet állományába tartozó tagokból a központba
szolgálatra vezényelt állomány nem válogatott, azonban abban az esetben, ha
valakit alkalmatlannak tartanak az itteni szolgálatra, akkor a Diagnosztikai
Központ jelzéssel él a bv. intézet felé.
A hazai viszonylatban az új Bv. Kódex végrehajtása kapcsán megálmodott Kockázatértékelési és -Elemzési Rendszer, azaz KEK-rendszer gyakorlati megvalósításához a horvát rendszer mindenképpen jó ötleteket adhat, illetve azt hiszem, megerősíthet bennünket abban, hogy jó úton haladunk.
×××
A hazai viszonylatban az új Bv. Kódex végrehajtása kapcsán megálmodott Kockázatértékelési és -Elemzési Rendszer, azaz KEK-rendszer gyakorlati megvalósításához a horvát rendszer mindenképpen jó ötleteket adhat, illetve azt hiszem, megerősíthet bennünket abban, hogy jó úton haladunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)