Csokit vagy csalok... - gondolatok november 01. előtt

Holnap érkezik el hozzánk a mindenszentek napja (latinul Festum Omnium Sanctorum), amely azon üdvözültek ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk.

A 2000-től hazánkban munkaszüneti napnak minősülő ünnep a kelta kultúra november 01-jére eső Samhain ünnepéből ered. A kelták úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják a még élők életét, mivel a lelkek a hiedelmük szerint ezen az éjjelen vándoroltak át a holtak birodalmába. Az angolszász országokban a mai nap, azaz a mindenszentek napját megelőző este a halloween ünnep (angolul All Hallows' Evening, vagyis "minden szent estéje"), melynek hazánkban is egyre nagyobb hagyománya van. 

Sok európai országban - így Magyarországon is - szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve az azt követő napon, a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket, illetve egyes vidékeken régebben harangoztattak is a család halottaiért. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése hazánkban a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. 

A büntetés-végrehajtási intézetekben az ünnep kiemelt jelentőségű, hiszen a fogvatartottaknak is számos halottjuk van, akikről a lehetőségekhez mérten ők is megemlékeznek. A gyertyagyújtás a zárkákban jellemzően elmarad, biztonsági és tűzvédelmi okok miatt, ezzel együtt úgy a mindenszentek napja, mint a halottak napja alkalmából több olyan program (közös megemlékezés és gyertyagyújtás, lelki gondozások, ünnepi kvízkérdések stb.) lesz biztosítva a fogvatartottak számára, melyek segítségével, ha csak szimbolikusan is, de ők is törődhetnek egy kicsit elhunyt szeretteikkel. Ez az időszak egyébként fokozott figyelmet igényel a személyi állomány szolgálatban lévő tagjai részéről is, ugyanis ilyenkor  jellemzően előfordulnak a különféle önkárosító megnyilvánulások és szuicid kísérletek a fogvatartottak körében, melyek megelőzését hangsúlyosan kell kezelni.

  

És ha már az ünnep kelta gyökerei kapcsán szóba került a holt lelkek vándorlása is, következzen egy gyöngyszem a fogvatartotti kérelmek sorából, melyen az érintett elítélt kéri az illetékes nevelőt, hogy "reinkarnációs foglalkozásra beíratni szíveskedjen..."

 

De komolyra fordítva a szót, a következő versel emlékezzünk az ünnep kapcsán:

Sima István  Mindenszentek napján

Mindenszentek hajnalán beszökött a tél,
Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér
Dermesztő, vad hidegre ébredt minden ami él,
S a kerteken már megmaradt a dér.

A fa ágán még kapaszkodik egy megsárgult levél,
Megfeszítve erejét a végsőkig remél,
Bár tudja, már csak néhány percig él,
S mint a többi, Ő is földet ér.

A temetőkert fagyos útján fázós emberek,
A fejfákhoz igyekeznek, hol halottaik felett
Emlékező, könnyes szemmel kulcsolnak kezet,
S ma minden síron gyúlnak mécsesek.

Ítélet a "metrós tolvaj" ügyében...

(Forrás:      http://www.hir24.hu/baleset-bunugy/2012/10/29/letoltendo-borton-a-metros-tolvajnak/, 

                    http://index.hu/belfold/2012/10/29/letoltendo_borton_a_metros_telefontolvajnak/, 

                    http://www.origo.hu/techbazis/20121027-igy-lopnak-mobiltelefont-a-metron.html,  

                    http://www.youtube.com/watch?v=f-nUxexMejg&feature=related)

A múlt héten került feltöltésre a Youtube videomegosztó oldalára az a felvétel, amely bemutatja, amint Budapesten, a 3-as metró Klinikák állomásánál egy férfi, az ajtózáródás pillanatában kikapta a mellette ülő lány kezéből a telefon-készüléket, majd még az ajtó bezáródása előtt az ily módon eltulajdonított mobiltelefonnal a kezében leugrik a szerelvényről. Az esetet egy utas vette fel, a hírekből megismerhető információk alapján azért, mert gyanús lett neki a szerinte lopásra készülő férfi. (Ebben azért nem teljes mértékben vagyok biztos, figyelembe véve a 45 mp-es felvétel mintegy negyede után jól kivehető vihogást, ami nem annyira a bűncselekmény elkövetésének lehetősége miatti izgalomra utal, hanem inkább arra, hogy a készítő jól szórakozott a furcsa arckifejezésű, talán valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt is álló férfin...)

  

A felvételt tízezernél is többször megosztották a Facebook nevű közösségi oldalon is, ami arra utal, hogy a téma sokakat érdekel, talán sokakat már áldozatként is érintett korábban hasonló eset, de az sem kizárt, hogy ilyesmi a jövőben is bármikor bárkivel megtörténhet. A közzétett felvétel tanúsága szerint egyértelműen megállapítható és vélelmezhető, hogy a tömegközlekedési eszközök ajtó mellett lévő szélső ülésein ülők értéktárgyai (nemcsak mobiltelefonra, de táskára, ékszerre, kamerára, fényképezőgépre, vagy bármi más kézzel fogható dologra lehet gondolni) vannak a legnagyobb veszélyben, ami azért bűnelkövetői szempontból áttekintve a dolgot, logikusnak is tűnik: egy gyors mozdulat, jó időzítés, és máris bottal üthetik a nyomát...

A felvétel tanúsága szerint jelen esetben a tolvaj egészen addig várt a készülék elragadásával, míg az ajtó zárását jelző hang meg nem szólal (ez volt a tökéletes időzítés...), majd ezzel együtt még időben megszökik a szerelvényből, az eltulajdonított telefon tulajdonosa pedig a már bezárt ajtón keresztül nézheti tehetetlenül, ahogy a tolvaj elsétál a készülékkel.

A felvétel alapján a rendőrök felismerték és elfogták a tolvajt, aki addigra a mintegy 90 ezer forint értékű telefont már eladta, a hírek szerint 25 ezer forint összegért. 

A férfit a VIII. kerületi ügyészség gyorsított eljárással állította bíróság elé, ahol a gyanúsított azzal védekezett, hogy "beteg édesanyja gyógykezelésére kellett a pénz". A tárgyalás során a bíróság súlyosbító körülményként figyelembe vette, hogy a férfi már 15(!) alkalommal volt büntetve, és augusztusban került feltételes szabadságra bocsátásra valamelyik bv. intézetből, ezért mint különös visszaesőt egy év négy hónap börtönbüntetésre, és két év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélethirdetés után a bíróság elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását. A mobiltelefon ellopása miatt most elítélt férfinek az első fokon kiszabott egy év négy hónap börtön mellett le kell töltenie a korábbi büntetéséből elengedett négy hónapot is, így mindösszesen húsz hónapot kell majd börtönben töltenie.

Tanulságok, kérdések, gondolatok, csak úgy összevissza...:

A hírek alatt hozzáfűzött kommentekből kiderül, hogy sokan a kis értékű lopások büntetési tételének szigorítását szeretnék elérni, ami ilyenkor talán még érthető is. Arra azért megkérek mindenkit, hogy  ne feledkezzen meg arról, hogy ez egy különleges, speciális eset, abból a szempontból legalábbis mindenképpen, hogy ekkora közfigyelmet és nyilvánosságot kapott. De hány olyan betörésről, lopásról lehet hallani a környezetünkben, melyek kapcsán nem készült felvétel, nem volt szemtanú, és az elkövető személye sem vált ilyen gyorsan beazonosíthatóvá, sőt erre talán sosem kerül sor. Nem biztos továbbá, hogy minden egyes bűnelkövetővel szemben azonnal a legszigorúbb fellépés lenne egyedül indokolt. És itt természetesen nem feltétlenül kell azt hinni, hogy a sokadik alkalommal bűncselekményt elkövetőkre gondolok. Mert munkám során azért találkoztam már olyanokkal is, akik valóban első bűntényesnek számítanak, korábban semmiféle összeütközésbe nem kerültek a törvénnyel.  Esetükben ezért talán tényleg megfontolható lenne a szigorú büntetési szankció helyett a  mediáció vagy valamilyen jóvátételi program alkalmazása, amivel talán az áldozat számára is jót tehetünk. 

Érdekes dolog ez... Sokan, mindenféle különösebb személyes tapasztalat vagy szakmailag legalább egy kicsit alátámasztottnak tekinthető vélemény nélkül foglalkoznak a témával, osztják az észt. Hogy a fogvatartottaknak milyen jó dolguk van a börtönben, meg hogy minél hosszabb időre varrjanak be valakit, hogy ne jelentsen több veszélyt a társadalomra. Közben meg megy a téma arról is, hogy az adófizetők pénzéből naponta mekkora összeget költünk egy-egy fogvatartott tartására. Akkor hogy is van ez?! Nem tudom, mi lenne a megoldás, ötletelni persze lehet a dolgon, sőt kell is foglalkozni a kérdéssel. De néhány emberrel ellentétben nem gondolom azt, hogy adott esetben egy 90 ezer forint értékű tárgy eltulajdonítása miatt mondjuk tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést kellene kiszabni. Mert az nem lenne arányos. Szerencsére a megoldást nem nekem kell megtalálnom, hisz magam csak a büntetés-végrehajtás egy láncszeme vagyok...

A dologgal összefüggésben viszont fontosnak érzem azt, hogy az emberek egészséges félelemérzete legyen egy kicsit erősebb. Hát nem nézünk Híradót? Mostanában ugyanis számomra kicsit olyan leülni egy-egy híradó elé, mint amikor annak idején, gyerekkoromban a Kék Fény adását néztem. És ezért nem értem, hogy miért nem óvatosabbak az emberek, illetve miért nem vigyáznak jobban az értékeikre. A tömegközlekedési eszközök világa egy kifejezetten jó terep a bűnözőknek: hömpölygő tömeg, nyüzsgés, hangzavar, arctalan sokaság, rengeteg óvatlan, figyelmetlen vagy éppen hivalkodó ember. Egy gyors mozdulat, és máris bele lehet olvadni ebbe az emberi masszába, sok esetben tanúk nélkül. Egyrészt mert az emberek egy része jellemzően nem figyel másokra, konkrétan leszarja, hogy mi történik másokkal. Aztán vannak olyanok, akik inkább távol maradnak az eseményektől, nem akarnak semmibe sem belekeveredni, még tanúként sem. Mások jó magyar szokás szerint akár még képesek is örülni más bajának. és még sorolhatnám... Előbbiek miatt tehát kifejezetten fontosnak érzem azt, hogy legyünk óvatosak, vigyázzunk értékeinkre, járjunk nyitott szemmel - a baj még így is megtörténhet, de legalább többet tettünk a megelőzése érdekében. És ne feledjük, hogy az agymenést esetemben beindító képfelvételen látható magányos elkövetővel ellentétben a gyakorlatban sokszor fordul elő, hogy hasonló cselekmény elkövetésére egy egész csapat (megfigyelő, végrehajtó, elterelő, rásegítő stb.) szerveződött, akik adott esetben az erőszaktól sem riadnak vissza (fülből kegyetlen módon kitépett, ezzel vérző sérülést okozó fülbevaló, vállról letépett táska miatt bekövetkező ficam vagy rándulás, áldozat vagy a segítségére siető más személy megütése, megverése stb.). Hős senki ne akarjon lenni, de próbáljunk meg jobban figyelni saját magunkra és másokra, embertársainkra is...

 

.

Zakeus-program - ezúttal egy résztvevő elítélt szemével

Egy olyan fogvatartott írását teszem most közre, aki részt vett az intézetünkben felkínált Zakeus-programban, és úgy gondolta, hogy tapasztalatait, érzéseit megosztaná a társaival, illetve a blog hűséges vagy csak éppen erre tévedő olvasóival is. Tapasztalataim és a fogvatartotti visszajelzések szerint a program valóban eredményes és hasznos, egyfajta szemléletmódosító, gondolkodást formáló hatással lehet a résztvevőkre, amennyiben az önkéntesség mellett valóban sikerül olyan elítélteket bevonnunk a megvalósításba, akik valóban változtatni szeretnének életükön. Az írásban hivatkozott pártfogó-mediátor hölgy egyébként Katona Csilla volt, aki az MBBA képviseletében megvalósította a programot.      

„Élt valaha, a bibliai időkben egy Zakeus nevű fővámszedő. Lukács Evangéliumának 19. fejezete írja le az ő történetét. Ebből megtudjuk, hogy Jerikóban élt, feltehetően jómódban, és termetre igencsak picike ember volt. Amikor Jézus körútja során erre járt, a város apraja-nagyja kíváncsi volt rá, egytől egyig látni és hallani akarta őt. Zakeust is magával ragadta a hév, és feltett szándéka volt, hogy ő is megnézi Jézust. Csakhogy a tömegtől semmit nem látott, ezért hirtelen ötlettől vezérelve felmászott egy eper-füge fára, és itt figyelt fel rá Jézus. Szólította őt és jelezte neki, hogy nála óhajt megszállni. Ez a kijelentés mélységesen felháborította Jerikó lakosságát, hiszen Zakeus eddigi életvitelével nem szolgált rá erre a kitüntetésre. Zakeus azonban a kegytől felbuzdulva kijelentette, hogy felhagy a további kizsákmányolással, és vagyonának felét szétosztja a rászorulók között, illetve akiktől „patvarkodással” vette el a pénzét, értékeit, annak négyszer annyit fizet vissza. Jézus erre úgy reagált, hogy ezen a szent napon üdvössége lett ennek a háznak, mert azért jött el, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Szép történet a bűnbocsánatról és a jóvátételről.

Zakeusról kapta a nevét az a program, ami a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben már többször lezajlott. A legutóbbi lehetőséggel élve nekem is volt szerencsém részt venni ezen a pár napos „együtt gondolkodás”-on, melynek során megfigyelhettem magamat, társaimat, hogyan éljük meg a szembesülést tetteinkkel, és hogyan látjuk az elmúltat a jelenben. Külön élmény volt annak a pártfogó/mediátor hölgynek az embersége a program - és azzal együtt a mi vezetésünk alatt, aki a programot irányította.

A megtorló igazságszolgáltatással – vagyis azzal, hogy börtönbe zárták az elkövetőt – együtt kell működnie a helyreállító igazságszolgáltatásnak is. De nem elég az, hogy az ember csinált valami rosszat, lecsukták, leüli és kész. Fel kell nézni – vagy inkább: fel kellene nézni –, hogy igazából mit is követett el, és azzal kiket bántott meg. Meglepő lesz az eredmény, mert konkrét bűntett nem kizárólag két érdekelt fél között történik: olyanok is részesei, akiknek senki nem akart ártani! Persze leginkább a sértett, aki károsul, de mi van az elkövető hozzátartozóival, családjával, akiknek – optimális esetben – a szégyen mellett a büntetését letöltő delikvens hiányát kell pótolniuk, mert például a börtön miatt nem tud pénzt keresni, gyereket nevelni? Tudom, hülyén hangzik elsőre, de mi van a társadalommal, a közösség tagjaival? Ha valaki mondjuk egy bűncselekmény helyszínéhez közel lakik és félni kezdett? Milyen jogon avatkozik így valaki más életébe? Azt gondolom, ha az elítélt ezen felismerések nélkül vág neki a szabadulása utáni civil életnek, akkor rövidesen ismét börtönben fog kikötni. Fogvatartott szemmel úgy látom, hogy sok emberben, elítélt társamban már nincs meg a büntetéstől való félelem, hiszen úgy vannak vele, hogy egyszer (2x, 3x …) már kibírtam, most is ki fogom.

Most, a programra visszagondolva, úgy gondolom, hogy meg lehet előzni a visszaesést! Minél több fogvatartott jusson el ilyen Zakeus-program féle kezdeményezésre, hogy élje meg a tettét a sértettek szemszögéből. Merjen bocsánatot kérni, ha kell, akkor szemtől szemben, és önmagában is megnyugvást fog találni.”

Október 23.

A mai nap még a börtönben is ünnep, a fogvatartottak számára több olyan programlehetőség került megszervezésre, melyeken a résztvevők megemlékezhetnek az 1956-os forradalom kitörésének napjára, és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napjára. A blog olvasói számára két vers és néhány rajz jelenti az ünnepet, utóbbiakat az egyik körletszint faliújságjára helyezték ki az elítéltek.     

Kardos Győző

1956. Négy éves voltam...

Oly korban születtem,
Amiről nem tehettem,
Mások döntöttek helyettem.
Mikor kettéváltak a vizek,
Lángra gyúltak a tüzek,
Ember - embert ölt,
Csak égtek a tüzek, és sírt a föld.

Oly korban születtem,
Amiről nem tehettem.
Mások döntöttek helyettem.
Mikor kettészakadt az ország,
Mások akarták irányítani a sorsát.
Engem senki sem kérdezett!
A halál csak jött, ment, érkezett.

Oly korban születtem,
Amiről nem tehettem,
Mások döntöttek helyettem.
Ha apám vagy anyám
Kérdezett volna.
De nem! Vagy valaki!
Magzat: Akarsz-e világra születni?

Ha majd a vizek
Eloltják a tüzet,
Ember - embernek
Szeretettel fizet.
A válaszom ez volna: Akarok!
De addig anyám méhében maradok.

Mivel nem kérdezett senki,
Ezért - e világra kellett jönni,
De ez sem lehetett véletlen.
Kardom: A szó, és nem életlen!
Részese vagyok a múltnak, a mának.
A dolgom: Utat vágni a jövőnek, és az igazságnak.

2005. november 30.

 

 

 

Marie Marel

Kergesd el a tankokat

De jó, hogy hazaértél, Apu!
Nézd, Anyu sír,
pedig csak apró kavicsok
fütyültek el az orrom előtt,
csapódtak a falba.
Igaz, a konyhaablak betört.
Anyu elkapta a karom és magához rántott
- nézd, kékül a helye - átölelt és sírt.
Apu, vigasztald meg!
Te erős vagy,
kergesd el a tankokat!
Lestem őket, a kapu résein,
zúgva, morogva mentek,
sokan, nagyon sokan.
Kati, a babám, fél egyedül...
otthon felejtettük,
mikor átjöttünk ide.
A pince mélyén unatkozom nélküle.
Nem látom az eget,
rossz a levegő és Anyu sír.
Apu, vigasztald meg!
Kergesd el a tankokat!

2011. október 13.

Börtön a roma zenében...

Gabi "A miskolci börtön" (hallgató)

Csóré Béla "A börtön rácsos ablakán"

Csóré Béla "Itthon vagyok"

Csiki Tibi "Magasak a falak"

A fenti összeállításból kitűnik, hogy a roma muzsikában is szerepet kapnak úgy a börtönnel, és a börtönélettel, mint a szabadulással kapcsolatos gondolatok, ráadásul a Youtube-on megosztott, saját készítésű klipekkel a hozzátartozók akár üzenhetnek is a büntetését töltő fogvatartottnak, ahogy az a válogatás harmadik klipjéből kitűnik. A kérdés, hogy a fogvatartott vajon olvashatja -e a neki szóló üzenetet? ...

A hét klipje

Syre "Börtön Rap" - a videomontázs alatt több olyan felvétel látható, amely valamelyik hazai bv. intézetben készült.

A tánc és a zene pillanatai a rácsok mögött

A mai napon ismét ellátogattak a Balassagyarmati Fegyház és Börtönbe az Egyesek Ifjúsági Egyesület (Egyesek Youth Association) szervezésében "Casting for Life - How to Do The Dance Training" címen a Joy of Lifelong Learning Project keretében Hollókőn megrendezésre kerülő nemzetközi ifjúsági tánctábor tagjai, akik zenés-táncos előadást adtak elő a rendezvényen nézőként megjelent közel nyolcvan fogvatartott részére. 

A harminchét fiatal lendületes zenére bemutatott táncos produkciói hatalmas sikert arattak az elítéltek körében, akik végül vastapssal köszönték meg az egyebek mellett román, spanyol, görög és magyar táncosok fellépését. Ezt követően a fogvatartottak tagjaiból alakult zenekar adott rögtönzött koncertet a fiatalok és társaik részére, mellyel igyekeztek megköszönni azokat a pillanatokat, melyek néhány percre kiszakították őket a rácsok mögötti, többnyire monoton pillanatokból.

A táncbemutató és a koncert alatt kiderült, hogy a művészet nem ismer határokat, a tánc és a zene egy olyan közös, nemzetközi nyelvet képes alkotni, amely összeköti az embereket, bőrszíntől, származási helytől, életkortól, nemtől, társadalmi helyzettől függetlenül. Így történt meg a délelőtt folyamán, hogy a fogvatartottak és a fiatalok, a művészi produkcióknak köszönhetően megértették egymást.      
   

Köszönjük az Egyesek Ifjúsági Egyesület munkatársainak (külön Győry Krisztina elnöknek és Földi Barbara program koordinátornak), hogy ezúttal sem feledkeztek meg rólunk, és egy valóban remek, színvonalas programot hoztak be intézetünkbe, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy színesíteni tudjuk a fogvatartottak szabadidős programjainak palettáját.    

 

"A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be."

(Cesare Negri)

Megszépült bejárat

A helyére került a Büntetés-végrehajtási Szervezet címere, a fogvatartottak által készített alkotás ugyanis kihelyezésre került az Intézet Madách utcai személybejárati kapuja felé.

Elismerés

Gratulálok a Feldmár Intézet munkatársainak, akik a mai napon, a nemzeti ünnep alkalmából, a fogvatartottak re-integrációjával összefüggő feladatok kimagasló teljesítéséért átvehették a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett Bronz fokozatát! A Mesekör pedig robog tovább! 

Elismerések átadása

A Szent Mihály Kápolna falai között került sor a mai napon arra az ünnepségre, melynek keretén belül dr. Tibay Ákos bv. alezredes bv. tanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnok-helyettese és Nemszilaj Sándor bv. ezredes bv. főtanácsos, az Ipoly Cipőgyár Kft ügyvezető igazgatója elismeréseket adtak át az Intézet és Kft személyi állományának tagjai részére, nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Az ünnepség elején dr. Szél Imre bv. alezredes bv. tanácsos, a Személyügyi és Szociális Osztály vezetője olvasta fel ünnepi megemlékezését, ezt követően került sor az elismerések átadására.  

Tűz a rácsok mögött

A mai napon a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltség részéről Tóth Gábor tűzoltó százados és munkatársai elméleti és gyakorlati oktatást tartottak a Balassagyarmati Fegyház és Börtön személyi állományának erre kijelölt tagjai, mint nem szervezetszerű tűzoltók számára. A foglalkozás során, mivel a büntetés-végrehajtási intézetben rendszeresített létesítményi tűzoltóság nem áll rendelkezésre, a személyi állomány résztvevő tagjai felkészítést kaptak azzal kapcsolatosan, hogy az esetlegesen bekövetkező tűzesetek esetén mik a kezdeti tűzoltás során végrehajtandó elsődleges feladatok.

Szerelem a rácsok mögött

A képen egy cérnavarrással, hímzéssel díszített fogvatartotti formaruházati nadrág látható, kellő illusztrációul szolgálva azzal kapcsolatban, hogy az ember be lehet zárva a börtönbe, de az érzelmek és érzések itt is szabadon szárnyalhatnak. Az elítélt, aki az egyszerű, ámde számára nagy jelentőséggel bíró átalakítást végezte, ezzel szerette volna kifejezni a szintén büntetés-végrehajtási intézetben lévő szíve választottjának, hogy mennyire szereti őt. Mindezt a közeljövőben várható, ún. házi beszélő keretén belül szerette volna megmutatni a fogvatartott nőnek...   

Novák Noémi  "Mert tudom"

Megint, megint árnyékosabb oldal.
Nyikorog a rozsdavert zsanér.
Firka, tükör, neonpislogás van;
liftaknában fáradt drótkötél.

Nincs szuszogás, az ágyam vetetlen.
Holmim, léptem hagyom szerteszét.
Káromkodom, mert tudom, mi lenne -
nyakadhoz ha odabújhatnék.

2012. július 23.

Záró konferencia

A tegnapi napon került megrendezésre a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben egy pályázatzáró konferenciára, mely pályázati projektet a büntetés-végrehajtási intézet partnerségben Bátonyterenye önkormányzatával és a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskolával Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében című fejlesztési projektjét a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok – A komponens című, TÁMOP 1.4.3-08/1-2F-2010-0016 számú pályázata keretében valósította meg.

A pályázati kiírás célja olyan projektek támogatása volt, melyek keretében innovatív foglalkoztatási módszerek kerülnek kidolgozásra, kipróbálásra, adaptálásra. Az intézkedés előzménye az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programja volt, amelynek keretében a munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek csökkentését célzó innovatív kísérleti projektek valósultak meg.

A kiírás hangsúlyt fektetett arra, hogy az újszerű, a munkaerő-piaci helyzet folyamatos változására reagáló, a helyi szükségleteket rugalmas módon kielégítő innovatív eszközök, szolgáltatások és módszerek bevezetésre kerüljenek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, képzést és foglalkoztatást kínáló komplex programokat nyújtva az ott élő gyenge munkaerő-piaci pozíciókkal bíró, tartósan munkanélküli, alacsony képzettségű emberek számára. Ennek megfelelően a kiírásban a projekt megvalósítása területileg az ún. 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségre korlátozódott (a pályázók illetőségét tekintve: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő szervezetek saját kezdeményezésében, vagy megfelelő szakmai tapasztalatot szerzett, az érintett kistérségeken kívül működő, megfelelő kapacitásokkal rendelkező szervezetek és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő szervezetek összefogásával, konzorciumban).

A pályázat keretében 3 témában lehetett projektet benyújtani, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön projektje az első témához - munkanélküli és inaktív személyek munkaerő-piaci integrációját segítő innovatív elemeket, módszereket tartalmazó projektek megvalósítása – kapcsolódott.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön és partnerei által megvalósított projekt a pályázati kiírásnak megfelelő keretek között újszerű, komplex és integrált megközelítéssel próbált választ adni a szűkebben a bv. intézetben, tágabban a környező térségben tapasztalható összetett társadalmi problémákra.

A projekt keretében három, a balassagyarmati bv. intézethez legközelebb fekvő LHH kistérség, a bátonyterenyei, az ózdi és a hevesi került bevonásra, a projekt megvalósulásának helyszíne Balassagyarmat és Bátonyterenye volt. A három kistérség egyrészt a balassagyarmati bv. intézet fogvatartottainak térségi illetősége révén volt célterülete a projektnek, illetve a bátonyterenyei kistérség a bátonyterenyei megvalósulási helyszín, valamint az ott szervezett képzések térségi illetőségű résztvevői révén is.

A projekt átfogó célja az volt, hogy a magas munkanélküliségű és magas bűnelkövetői arányú bátonyterenyei, ózdi és hevesi kistérségi illetőségű elítéltek és a bátonyterenyei kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli személyek komplex, több irányból ható, integrált képzésével elősegítse foglalkoztathatóságuk javítását, a munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció lehetőségét.

A munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció szükségessége, a foglalkoztathatóság javítása a térségben élő munkanélküliek esetében is elengedhetetlen, az elítéltek esetében a visszaesés elkerülése érdekében alapvető, és a célcsoport sajátossága okán összetett feladatot jelent.

A projekt úgy kívánta e két célcsoport reintegrációját támogatni, hogy részben össze is kapcsolta őket, ezzel is erősítvén az elítéltek szabadulás utáni visszailleszkedését, létrehozva ezzel egy innovatív elemet a térségbe szabaduló fogvatartottak reintegrációjában. 

A projekt indokoltsága kapcsán a fogvatartottak reintegrációjának szükséglete mellett egy integratív szemlélet keretében általánosságban megfogalmazódik – az elítélteket is kibocsátó, illetve szabadulás után  fogadó - hátrányos helyzetű kistérségekben élő munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációjának szükséglete, valamint e kistérségek szükségletei, melyek halmozottan hátrányos helyzetükből fakadnak (pl. földrajzi és társadalmi-gazdasági periféria, alacsony iskolázottságú, hiányos és gyengülő alapkompetenciákkal bíró, rossz szociális helyzetű, akár több generáció óta munkanélküliségben élő lakosság magas aránya, kisebbségi előítéletek és az ezekkel összefüggő önértékelési zavarok, hiányos konfliktus megelőzési és kezelési technikák, stb.).

A megfogalmazott szükségletekhez kapcsolódóan a projekt közvetlen céljai:

• a projektben résztvevő személyek munkaerő-piaci esélyeinek javítása képzéssel, készség- és kompetenciafejlesztéssel, mentálhigiénés szolgáltatások nyújtásával, foglalkoztatással,
• újszerű (a reintegrációt) segítő háló kialakítása (koncepció kidolgozása, segítők képzése, foglalkoztatása) a helyi közösségben,
• partnerség kialakítása a szabadult személyek reintegrációjában érintett szervezetek között,

A projekt megvalósítása jelentős részben a közvetlen (a projekt kedvezményezetti körébe bevont balassagyarmati fogvatartottak valamint a bátonyterenyei térségben élő munkanélküliek) és közvetett célcsoport (a kedvezményezettek családtagjai, a közösségi mentorok, mediátorok ügyfelei, a bevont fogvatartottak zárka- vagy munkatársai, stb.) számára biztosított fejlesztő-támogató szolgáltatásokból, valamint kistérségi partnerség építését, közösségfejlesztést szolgáló, és projektmenedzsment tevékenységekből állt.

A kedvezményezettek fejlesztését, munkaerő-piaci és társadalmi re-integrációját szolgáló tevékenységek típusai a következők voltak:

• az érintettek bevonását célzó tájékoztatás és a célcsoport toborzása;
• a személyes igényeknek és élethelyzeteknek megfelelő szolgáltatások meghatározását, elköteleződést és fejlődést szolgáló egyéni támogatások, esetgondozás (állapotfelmérés, előzetes tudásszint felmérés, önismeret fejlesztés, egyéni célok meghatározása, egyéni fejlesztési és szolgáltatási terv készítése, szakmai orientáció, igény esetén egyéni beszélgetések, személyiségteszt és egyéni visszacsatolások, stb.);
• a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációt megalapozó készség- és kompetenciafejlesztő képzések (közösségi és társas kompetenciákat fejlesztő tréningek; megküzdési, kommunikációs és konfliktuskezelési kompetenciák fejlesztése; munkaerő-piaci ismeretek és álláskeresési készségek fejlesztése; környezettudatosság és egészséges életmód tréning, digitális kompetenciák fejlesztése: ECDL Start képzés);
• a munkaerő-piaci helyzet erősítését és adaptációt szolgáló végzettségek megszerzése érdekében szakmai és továbbképzések (közösségi mediátor, közösségi mentor, közösségi mentorasszisztens képzés, szerkezetlakatos OKJ képzés, központi-fűtés és csőhálózat-szerelő OKJ képzés);
• a szakmai tapasztalat megszerzését szolgáló támogatott foglalkoztatás (bekapcsolódásra a szakmai és továbbképzések résztvevőinek a képzések sikeres teljesítését követően kiválasztás alapján volt lehetősége a térségben foglalkoztatást biztosító szervezeteknél);
• konfliktuskezelést és jóvátételt támogató családi döntéshozó csoportba való bevonás;
• a börtönből szabadultak esetében a társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedést szolgáló utókövetés, utógondozás (a bátonyterenyei és hevesi kistérségben dolgozó pártfogók bevonásával, kapcsolatrendszerük mozgósításával).

A kistérség(ek), valamint a helyi közösségek fejlesztését, a partnerség építést szolgáló tevékenységek a következők voltak:

• a partnerség fejlesztése érdekében a projektet megvalósító szervezetek (Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Bátonyterenye Város Önkormányzata, Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola) együttműködése és kapcsolatépítés a térségi szereplőkkel (települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltség, pártfogó felügyelők, civil szervezetek, más projektmegvalósítók, stb.);
• az új szemléletű segítő háló kiépítése érdekében a végzett közösségi mentorok, közösségi mediátorok közül az érdeklődők elhelyezése az önkormányzatoknál, közszolgáltatóknál és civil szolgáltatóknál;
• a térségi szükségletek és erőforrások összehangolása, valamint a személyes kapcsolatok kialakítása érdekében a bátonyterenyei szakmai és továbbképzések zárásakor kerekasztal beszélgetések szervezése, melyben a képzésben végzettek találkozhattak a helyi szervezetek képviselőivel;
• az új segítő háló rendszerszerű működését megalapozandó a bátonyterenyei közösségi mentorok, mediátorok és a Balassagyarmaton büntetésüket töltő mentorasszisztensek kapcsolatfelvételének biztosítása.  

A fentiekről és a pályázatról, valamint annak eredményeiről bővebben a Lévai Márta és Tóth Gyöngyvér által a pályázat kapcsán összeállított záró tanulmányban olvashatnak az érdeklődők.

A záró konferencia első részében dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, illetve megnyitotta a konferenciát. beszédében kihangsúlyozta, hogy a fogvatartottak iskolai végzettségének növelése egyértelműen javítja a beilleszkedési esélyeiket. Mint mondta, a büntetés-végrehajtási szervezet munkatársai csak a bv. intézeten belül tudják alakítani a fogvatartottak lehetőségeit, a szabadulás utáni időszakban nincs beleszólási jogunk a re-integrációs folyamatba, ezért volt a program egyik fő célkitűzése az, hogy annak során egy olyan összehangolt tevékenység valósuljon meg a társ szervezetekkel, ami segíti a beilleszkedést.

Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere kiemelte, hogy a projekt kettős célt valósított meg. A büntetés-végrehajtási intézeten belül lévő fogvatartottak részére felkínált képzések a re-integrációs célokat szolgálták, míg a bátonyterenyei projektelemek a preventív jelleget erősítették. A településen és vonzáskörzetében élő civil munkanélküliek számára biztosított képzések, és az azok során biztosított napidíj a bekapcsolódó személyek munkaügyi helyzetét javították, arra mindenképpen pozitív motivációs tényezőt jelentettek. A bevont személyek visszajelzései, aktivitása mindvégig pozitív volt, ami visszatekintve a pályázatra egyértelműen megfontolandóvá és indokolttá teszi a további folytatás lehetőségét és szükségességét. A program fogadtatása Bátonyterenye területén egyértelműen pozitív volt.

A büntetés-végrehajtási intézet részéről Kovács Mihály bv. alezredes, bv. tanácsos mutatta be röviden a projekt tapasztalatait, kiemelve, hogy az egyértelműen jól kapcsolódott a „Felelősen, felkészülten” kormányzati programhoz, amely kiemelten kezeli a fogvatartotti foglalkoztatás oktatási, képzési elemeinek bővítését, illetve egyik alappillére a fogvatartottak re-szocializációra való felkészítése, az ezzel kapcsolatos tevékenységek harmonizálása a társszervekkel és a civil szférával, továbbá a külső partneri kapcsolatok erősítése. A projekt megvalósításába bevont civil szakemberekkel, trénerekkel és pedagógusokkal való együttműködés mindenképpen összhangban állt a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során a bv. intézetre háruló feladatokkal, illetve jól kiegészítette a bv. intézet által eddig végzett szakmai tevékenységet, jelentős mértékben hozzájárulva a fogvatartottak eredményesebb re-integrációjához.

A bevont fogvatartottak részére a mentorasszisztens képzést és a különféle készség- és kompetenciafejlesztő tréningeket megtartó Tranzit F&S Fókuszolási és Szupervíziós Felnőttképzési Központ részéről Vizsolyi Ákos szupervizor mutatta be a társas készségek fejlődését, valamint a képzési folyamatok során az önismeretben és a résztvevők személyiségében kialakult változásokat, majd Székelyné Kovács Eszter mutatta be a részvételen alapuló visszailleszkedési lépéseket a közösségi mentor, a mentorasszisztens és a mediátor mikro-háló tagjaként. Ahogy elmondta, megítélésük szerint a „K3M-háló” nem más, mint egy híd a közösség felé.

A konferencia következő részében Kopcsányi Ottó igazgató és Móher István szakoktató a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola részéről mutatták be a szakképzéseket, illetve ismertették a gyakorlati képzésekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Mindketten kiemelték, hogy a bv. intézet munkatársaival jó kapcsolatokat alakítottak ki – amit természetesen elősegítettek a korábbi közös tevékenységek is –, és azt is elmondták, hogy mennyire motiváltnak érezték a bekapcsolódott fogvatartottak többségét, akik között voltak olyanok is, akik a civil munkanélküli személyeknél is jobb eredményeket értek el a záróvizsgákon.

Következő előadóként Bajnokné Képes Gyöngyi, Sámsonháza polgármestere számolt be azokról a pozitív tapasztalatokról, melyeket az egyik civil közösségi mentor 6 hónapon keresztül támogatott foglalkoztatás keretében történő alkalmazása során szerzett, hangsúlyozva, hogy márciusban ugyan mindez véget ért, de önkéntes alapon azóta is igénybe veszik a projekt során felkészített mentor tudását.

Végh Béla, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szakmai kapcsolattartója előadása során azt hangsúlyozta, hogy az utánkövetés, segítés és segítség nélkül szabadulók esetében a visszaesés mekkora kockázatokkal jár együtt, ezért kiemelten fontosnak értékeli a szabadulókkal való foglalkozást, ami mindenképpen hatással lehet a visszaesés megelőzésére.

A Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány elnöke, Katona Csilla bemutatta a pályázat során megtartott családi döntéshozó csoportkonferenciák elméleti hátterét és gyakorlati megvalósítását, ezt követően levetítésre került az a módszertani film, ami elsősorban a büntetés-végrehajtási szakemberek számára készült. „A fogvatartottak reintegrációjának támogatása a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeivel – a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia Módszer (Family Group Decision Making) büntetés-végrehajtási intézeten belül történő alkalmazási lehetőségeinek bemutatása” c. módszertani film 1500 HUF, azaz ezerötszáz forint ellenében megrendelhető a Balassagyarmati Fegyház és Börtöntől, vagy adott esetben az általam megadott elérhetőségen (prison.united@gmail.com) keresztül.

Lévai Márta, a záró tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta a projekt, mint foglalkoztatási innovációs modell leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára tapasztalt fontosságát és pozitív hatásait.