Záró konferencia

A tegnapi napon került megrendezésre a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben egy pályázatzáró konferenciára, mely pályázati projektet a büntetés-végrehajtási intézet partnerségben Bátonyterenye önkormányzatával és a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskolával Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében című fejlesztési projektjét a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok – A komponens című, TÁMOP 1.4.3-08/1-2F-2010-0016 számú pályázata keretében valósította meg.

A pályázati kiírás célja olyan projektek támogatása volt, melyek keretében innovatív foglalkoztatási módszerek kerülnek kidolgozásra, kipróbálásra, adaptálásra. Az intézkedés előzménye az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programja volt, amelynek keretében a munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek csökkentését célzó innovatív kísérleti projektek valósultak meg.

A kiírás hangsúlyt fektetett arra, hogy az újszerű, a munkaerő-piaci helyzet folyamatos változására reagáló, a helyi szükségleteket rugalmas módon kielégítő innovatív eszközök, szolgáltatások és módszerek bevezetésre kerüljenek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, képzést és foglalkoztatást kínáló komplex programokat nyújtva az ott élő gyenge munkaerő-piaci pozíciókkal bíró, tartósan munkanélküli, alacsony képzettségű emberek számára. Ennek megfelelően a kiírásban a projekt megvalósítása területileg az ún. 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségre korlátozódott (a pályázók illetőségét tekintve: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő szervezetek saját kezdeményezésében, vagy megfelelő szakmai tapasztalatot szerzett, az érintett kistérségeken kívül működő, megfelelő kapacitásokkal rendelkező szervezetek és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő szervezetek összefogásával, konzorciumban).

A pályázat keretében 3 témában lehetett projektet benyújtani, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön projektje az első témához - munkanélküli és inaktív személyek munkaerő-piaci integrációját segítő innovatív elemeket, módszereket tartalmazó projektek megvalósítása – kapcsolódott.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön és partnerei által megvalósított projekt a pályázati kiírásnak megfelelő keretek között újszerű, komplex és integrált megközelítéssel próbált választ adni a szűkebben a bv. intézetben, tágabban a környező térségben tapasztalható összetett társadalmi problémákra.

A projekt keretében három, a balassagyarmati bv. intézethez legközelebb fekvő LHH kistérség, a bátonyterenyei, az ózdi és a hevesi került bevonásra, a projekt megvalósulásának helyszíne Balassagyarmat és Bátonyterenye volt. A három kistérség egyrészt a balassagyarmati bv. intézet fogvatartottainak térségi illetősége révén volt célterülete a projektnek, illetve a bátonyterenyei kistérség a bátonyterenyei megvalósulási helyszín, valamint az ott szervezett képzések térségi illetőségű résztvevői révén is.

A projekt átfogó célja az volt, hogy a magas munkanélküliségű és magas bűnelkövetői arányú bátonyterenyei, ózdi és hevesi kistérségi illetőségű elítéltek és a bátonyterenyei kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli személyek komplex, több irányból ható, integrált képzésével elősegítse foglalkoztathatóságuk javítását, a munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció lehetőségét.

A munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció szükségessége, a foglalkoztathatóság javítása a térségben élő munkanélküliek esetében is elengedhetetlen, az elítéltek esetében a visszaesés elkerülése érdekében alapvető, és a célcsoport sajátossága okán összetett feladatot jelent.

A projekt úgy kívánta e két célcsoport reintegrációját támogatni, hogy részben össze is kapcsolta őket, ezzel is erősítvén az elítéltek szabadulás utáni visszailleszkedését, létrehozva ezzel egy innovatív elemet a térségbe szabaduló fogvatartottak reintegrációjában. 

A projekt indokoltsága kapcsán a fogvatartottak reintegrációjának szükséglete mellett egy integratív szemlélet keretében általánosságban megfogalmazódik – az elítélteket is kibocsátó, illetve szabadulás után  fogadó - hátrányos helyzetű kistérségekben élő munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációjának szükséglete, valamint e kistérségek szükségletei, melyek halmozottan hátrányos helyzetükből fakadnak (pl. földrajzi és társadalmi-gazdasági periféria, alacsony iskolázottságú, hiányos és gyengülő alapkompetenciákkal bíró, rossz szociális helyzetű, akár több generáció óta munkanélküliségben élő lakosság magas aránya, kisebbségi előítéletek és az ezekkel összefüggő önértékelési zavarok, hiányos konfliktus megelőzési és kezelési technikák, stb.).

A megfogalmazott szükségletekhez kapcsolódóan a projekt közvetlen céljai:

• a projektben résztvevő személyek munkaerő-piaci esélyeinek javítása képzéssel, készség- és kompetenciafejlesztéssel, mentálhigiénés szolgáltatások nyújtásával, foglalkoztatással,
• újszerű (a reintegrációt) segítő háló kialakítása (koncepció kidolgozása, segítők képzése, foglalkoztatása) a helyi közösségben,
• partnerség kialakítása a szabadult személyek reintegrációjában érintett szervezetek között,

A projekt megvalósítása jelentős részben a közvetlen (a projekt kedvezményezetti körébe bevont balassagyarmati fogvatartottak valamint a bátonyterenyei térségben élő munkanélküliek) és közvetett célcsoport (a kedvezményezettek családtagjai, a közösségi mentorok, mediátorok ügyfelei, a bevont fogvatartottak zárka- vagy munkatársai, stb.) számára biztosított fejlesztő-támogató szolgáltatásokból, valamint kistérségi partnerség építését, közösségfejlesztést szolgáló, és projektmenedzsment tevékenységekből állt.

A kedvezményezettek fejlesztését, munkaerő-piaci és társadalmi re-integrációját szolgáló tevékenységek típusai a következők voltak:

• az érintettek bevonását célzó tájékoztatás és a célcsoport toborzása;
• a személyes igényeknek és élethelyzeteknek megfelelő szolgáltatások meghatározását, elköteleződést és fejlődést szolgáló egyéni támogatások, esetgondozás (állapotfelmérés, előzetes tudásszint felmérés, önismeret fejlesztés, egyéni célok meghatározása, egyéni fejlesztési és szolgáltatási terv készítése, szakmai orientáció, igény esetén egyéni beszélgetések, személyiségteszt és egyéni visszacsatolások, stb.);
• a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációt megalapozó készség- és kompetenciafejlesztő képzések (közösségi és társas kompetenciákat fejlesztő tréningek; megküzdési, kommunikációs és konfliktuskezelési kompetenciák fejlesztése; munkaerő-piaci ismeretek és álláskeresési készségek fejlesztése; környezettudatosság és egészséges életmód tréning, digitális kompetenciák fejlesztése: ECDL Start képzés);
• a munkaerő-piaci helyzet erősítését és adaptációt szolgáló végzettségek megszerzése érdekében szakmai és továbbképzések (közösségi mediátor, közösségi mentor, közösségi mentorasszisztens képzés, szerkezetlakatos OKJ képzés, központi-fűtés és csőhálózat-szerelő OKJ képzés);
• a szakmai tapasztalat megszerzését szolgáló támogatott foglalkoztatás (bekapcsolódásra a szakmai és továbbképzések résztvevőinek a képzések sikeres teljesítését követően kiválasztás alapján volt lehetősége a térségben foglalkoztatást biztosító szervezeteknél);
• konfliktuskezelést és jóvátételt támogató családi döntéshozó csoportba való bevonás;
• a börtönből szabadultak esetében a társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedést szolgáló utókövetés, utógondozás (a bátonyterenyei és hevesi kistérségben dolgozó pártfogók bevonásával, kapcsolatrendszerük mozgósításával).

A kistérség(ek), valamint a helyi közösségek fejlesztését, a partnerség építést szolgáló tevékenységek a következők voltak:

• a partnerség fejlesztése érdekében a projektet megvalósító szervezetek (Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Bátonyterenye Város Önkormányzata, Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola) együttműködése és kapcsolatépítés a térségi szereplőkkel (települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltség, pártfogó felügyelők, civil szervezetek, más projektmegvalósítók, stb.);
• az új szemléletű segítő háló kiépítése érdekében a végzett közösségi mentorok, közösségi mediátorok közül az érdeklődők elhelyezése az önkormányzatoknál, közszolgáltatóknál és civil szolgáltatóknál;
• a térségi szükségletek és erőforrások összehangolása, valamint a személyes kapcsolatok kialakítása érdekében a bátonyterenyei szakmai és továbbképzések zárásakor kerekasztal beszélgetések szervezése, melyben a képzésben végzettek találkozhattak a helyi szervezetek képviselőivel;
• az új segítő háló rendszerszerű működését megalapozandó a bátonyterenyei közösségi mentorok, mediátorok és a Balassagyarmaton büntetésüket töltő mentorasszisztensek kapcsolatfelvételének biztosítása.  

A fentiekről és a pályázatról, valamint annak eredményeiről bővebben a Lévai Márta és Tóth Gyöngyvér által a pályázat kapcsán összeállított záró tanulmányban olvashatnak az érdeklődők.

A záró konferencia első részében dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, illetve megnyitotta a konferenciát. beszédében kihangsúlyozta, hogy a fogvatartottak iskolai végzettségének növelése egyértelműen javítja a beilleszkedési esélyeiket. Mint mondta, a büntetés-végrehajtási szervezet munkatársai csak a bv. intézeten belül tudják alakítani a fogvatartottak lehetőségeit, a szabadulás utáni időszakban nincs beleszólási jogunk a re-integrációs folyamatba, ezért volt a program egyik fő célkitűzése az, hogy annak során egy olyan összehangolt tevékenység valósuljon meg a társ szervezetekkel, ami segíti a beilleszkedést.

Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere kiemelte, hogy a projekt kettős célt valósított meg. A büntetés-végrehajtási intézeten belül lévő fogvatartottak részére felkínált képzések a re-integrációs célokat szolgálták, míg a bátonyterenyei projektelemek a preventív jelleget erősítették. A településen és vonzáskörzetében élő civil munkanélküliek számára biztosított képzések, és az azok során biztosított napidíj a bekapcsolódó személyek munkaügyi helyzetét javították, arra mindenképpen pozitív motivációs tényezőt jelentettek. A bevont személyek visszajelzései, aktivitása mindvégig pozitív volt, ami visszatekintve a pályázatra egyértelműen megfontolandóvá és indokolttá teszi a további folytatás lehetőségét és szükségességét. A program fogadtatása Bátonyterenye területén egyértelműen pozitív volt.

A büntetés-végrehajtási intézet részéről Kovács Mihály bv. alezredes, bv. tanácsos mutatta be röviden a projekt tapasztalatait, kiemelve, hogy az egyértelműen jól kapcsolódott a „Felelősen, felkészülten” kormányzati programhoz, amely kiemelten kezeli a fogvatartotti foglalkoztatás oktatási, képzési elemeinek bővítését, illetve egyik alappillére a fogvatartottak re-szocializációra való felkészítése, az ezzel kapcsolatos tevékenységek harmonizálása a társszervekkel és a civil szférával, továbbá a külső partneri kapcsolatok erősítése. A projekt megvalósításába bevont civil szakemberekkel, trénerekkel és pedagógusokkal való együttműködés mindenképpen összhangban állt a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során a bv. intézetre háruló feladatokkal, illetve jól kiegészítette a bv. intézet által eddig végzett szakmai tevékenységet, jelentős mértékben hozzájárulva a fogvatartottak eredményesebb re-integrációjához.

A bevont fogvatartottak részére a mentorasszisztens képzést és a különféle készség- és kompetenciafejlesztő tréningeket megtartó Tranzit F&S Fókuszolási és Szupervíziós Felnőttképzési Központ részéről Vizsolyi Ákos szupervizor mutatta be a társas készségek fejlődését, valamint a képzési folyamatok során az önismeretben és a résztvevők személyiségében kialakult változásokat, majd Székelyné Kovács Eszter mutatta be a részvételen alapuló visszailleszkedési lépéseket a közösségi mentor, a mentorasszisztens és a mediátor mikro-háló tagjaként. Ahogy elmondta, megítélésük szerint a „K3M-háló” nem más, mint egy híd a közösség felé.

A konferencia következő részében Kopcsányi Ottó igazgató és Móher István szakoktató a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola részéről mutatták be a szakképzéseket, illetve ismertették a gyakorlati képzésekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Mindketten kiemelték, hogy a bv. intézet munkatársaival jó kapcsolatokat alakítottak ki – amit természetesen elősegítettek a korábbi közös tevékenységek is –, és azt is elmondták, hogy mennyire motiváltnak érezték a bekapcsolódott fogvatartottak többségét, akik között voltak olyanok is, akik a civil munkanélküli személyeknél is jobb eredményeket értek el a záróvizsgákon.

Következő előadóként Bajnokné Képes Gyöngyi, Sámsonháza polgármestere számolt be azokról a pozitív tapasztalatokról, melyeket az egyik civil közösségi mentor 6 hónapon keresztül támogatott foglalkoztatás keretében történő alkalmazása során szerzett, hangsúlyozva, hogy márciusban ugyan mindez véget ért, de önkéntes alapon azóta is igénybe veszik a projekt során felkészített mentor tudását.

Végh Béla, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szakmai kapcsolattartója előadása során azt hangsúlyozta, hogy az utánkövetés, segítés és segítség nélkül szabadulók esetében a visszaesés mekkora kockázatokkal jár együtt, ezért kiemelten fontosnak értékeli a szabadulókkal való foglalkozást, ami mindenképpen hatással lehet a visszaesés megelőzésére.

A Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány elnöke, Katona Csilla bemutatta a pályázat során megtartott családi döntéshozó csoportkonferenciák elméleti hátterét és gyakorlati megvalósítását, ezt követően levetítésre került az a módszertani film, ami elsősorban a büntetés-végrehajtási szakemberek számára készült. „A fogvatartottak reintegrációjának támogatása a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeivel – a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia Módszer (Family Group Decision Making) büntetés-végrehajtási intézeten belül történő alkalmazási lehetőségeinek bemutatása” c. módszertani film 1500 HUF, azaz ezerötszáz forint ellenében megrendelhető a Balassagyarmati Fegyház és Börtöntől, vagy adott esetben az általam megadott elérhetőségen (prison.united@gmail.com) keresztül.

Lévai Márta, a záró tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta a projekt, mint foglalkoztatási innovációs modell leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára tapasztalt fontosságát és pozitív hatásait.