A testi és lelki egészség jelentősége

Dr. Török Iván pszichológus előadása

A múlt héten intézetünkben járt Dr. Török Iván, aki két előadást is tartott az érdeklődő fogvatartottak számára, a „Testi és lelki egészség” témájában, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint a kettő összetartozik. De egyáltalán mi az egészség? - tette fel a kérdést a hallgatóságnak, majd megkérdezte a jelenlévőket, hogy közülük ki érzi magát egészségesnek. A többségük, mintegy 70%-a a kápolnában megjelent fogvatartottaknak, „majdnem” egészségesnek érezte magát.

Az EGÉSZség a teljességet jelenti, mondta az előadó, majd bemutatta, hogy a véleménye szerint hogyan függ össze a testi és lelki egészség, hiszen mindentől függetlenül biztos, hogy az egyik függ a másiktól.„Egyik a másik nélkül nem egész” – mondta az egyik fogvatartott, ami megerősítést nyert, mert pszichoszomatikus jelleggel azért betegszenek meg az emberek, mert nincs minden rendben a lelkükben. 

"De hogyan függ össze a test és a lélek?" - kérdezte az előadó, majd a következő választ adta magának: ahogy a hardver (agy) és a szoftver (adatok, érzések benne). És kifejezetten lényeges dolog, hogy az embert teljes egészében kell nézni, holisztikusan – a környezetével együtt.

Ezt követően Dr. Török Iván interaktív párbeszédet kezdeményezett a hallgatóság tagjaival, olyan kérdések kapcsán, miszerint "Mi is a boldogság?", "Mi a boldogság érzés, miben nyilvánul meg?", illetve "Van-e sikerélmény a segítő szakmában?".

A következő részben szóba került a személyközpontú pszichoterápia, melynek jeles képviselője, Karl Rogers szerint az ember teljes lelki működésének három fontos feltétele van, melyek megléte esetén tudunk megfelelően működni. Ezek a feltételek a következők: elfogadottság ( feltételek nélkül), empátia (együttérzés) és hitelesség. 

De beszélhetünk -e egyáltalán feltétel nélküli pozitív elfogadásról, van -e ilyesmi? Gyerekként igen, felnőttként nem - volt a válasz. Az elfogadottság, a szeretet – az ember egyik legfontosabb szükséglete, viszont egyfajta utópia, hogy mindenki szeressen minket. Minimum szükséglet azonban, hogy legalább egy olyan ember legyen az életünkben, aki feltétel nélkül elfogad. A segítőnek mindenképpen tudnia kell feltétel nélkül elfogadni, az embert, a személyt, nem a tettét, a cselekedeteit.

Ezt követően Dr. Török Iván a következő fogalmakat magyarázta meg a fogvatartottaknak: 

ÉN - Mindig én vagyok (akármilyen ruha van rajtam)

CSELEKEDETEK - Hozzám tartoznak, de nem én vagyok

GONDOLATOK / KÉPESSÉGEK - Hozzám tartoznak, de nem én vagyok

ÉRZÉSEK - Hozzám tartoznak, de nem én vagyok

Az előadás következő részében játékos páros gyakorlatokat végezhettek a jelenlévők, melyek tanulsága az volt, hogy az ember testrészeinek is van szimbolikus jelentése, attól függően hogyan gondol rá az egyén vagy a környezete.

Az előadó szerint a feltétel nélküli elfogadásnak azok számára is van előnye, akik hívők, mert ISTEN biztosan elfogadó. Ez azoknak segít, akiknek gyerekkorukban sem volt olyan, aki úgy fogadta el őket, ahogy voltak. De miért is fontos ez a lelki szegények szempontjából? Azért, mert ha van valaki, aki elfogadja őket, akkor ők is el tudják fogadni magukat. A legtöbb baj ugyanis abból származik, ha valaki nem szereti magát, nem fogadja el magát, pedig önmagunk szeretete nem önzés (bár az önimádat épp olyan rossz, mint ha valaki nem fogadja el magát!)

Fontos dolog, hogy abban az esetben, ha valaki másokat gyűlöl, akkor először magába kell néznie, miért gyűlöli önmagát, vagy miért nem szeretem magát, majd ha ez rendbe van téve, akkor tud másokat is elfogadni, szeretni, nem ártani másnak sem, nem kívánni rosszat másnak sem.

Az előadás ezután egy újabb játékkal folytatódott, a "vakvezetés" című gyakorlat formájában, amely egy bizalomra építő játék. "A bizalom fokmérője a kockázat"- mondta az előadó, majd újabb kérdést tett fel: "Van -e olyan ember, akire rábíznám magam egy tízemeletes ház tetején?"

Ahogy Rogers tartja, folytatta Dr. Török Iván, a szabadság is fontos része a lelki egészségnek, a teljesség érzésének. De vajon tényleg fontos a fizikai szabadság? És kik lehetnek a túlélők? Azok a személyek, akik valami értelmet találnak abban , hogy ott vannak, ahol aktualitás szerint tartózkodnak. Adott esetben ez igaz a börtönre nézve is. Mivel értelemkereső lények vagyunk, ha megtaláljuk a helyzet értelmét, könnyebb elviselni azt. Ezért fontosak a pozitív emlékek, mert azok felidézésével értelmet lehet keresni az életnek, így a túlélés lehetősége is erősödik.

A szabadság kétféle lehet, mondta az előadó: fizikai (nem vagyok bezárva) és pozitív (szabad vagyok valamire, mert képes vagyok rá). A börtönben lévő személyek esetében is fontos lehet tehát, hogy tudjanak gondolni, érezni és képzelni - szabadon. Ez ugyanis mindenkinek rendelkezésére áll, ezért azt a szabadság lehetőséget ki kell használni, az egészségünk megóvása érdekében...