Forrás: http://hvg.hu/hvgfriss/2013.38/201338_vitatott_bortonkodextervezet_vad_es_engedek
Vad és engedékeny törvény készül a börtönök népének
Házi őrizetben töltheti ki büntetése utolsó hat hónapját a rabok egy része 2014 végétől Magyarországon – ha az Országgyűlés megszavazza az új börtönkódex tervezetét. A reintegrációs őrizetnek elkeresztelt kedvezményt a fegyintézetek mellett már ma is működő büntetés-végrehajtási (bv) bírók csak az első alkalommal, s legfeljebb 5 évi szabadságvesztésre ítélt személyek számára adhatnák meg, a „kezdő” gyilkosok tehát többnyire ki lesznek zárva belőle. A bv-s házi őrizet rugalmas fogva tartást jelentene: a bíró által kijelölt lakást a „bevarrt” személy munkavégzés vagy gyógykezelés esetén ugyanis meghatározott időre elhagyhatná.
Az utóbbi 130 esztendőben az államfogháztól a dologházig a fegyintézeteknek számos típusa létezett idehaza. Az 1970-es évek végétől kezdve már csak háromfajta bv. intézetben, fegyházban, börtönben és fogházban őrzik a rabokat. A 429 paragrafusból álló új törvénytervezet fenntartaná, de meg is haladná e rendszert. Az eddigi fokozatokon belül további három-három alfokozatot – enyhébb, szigorúbb és általános rezsimeket – készülnek kialakítani. A jelenlegi struktúra így 9 lépcsőssé válna, nagyobb lehetőséget adva a büntetések egyéniesítésére, ami a kódex egyik legfőbb törekvése.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint már nagyon időszerű volt az egységes börtönkódex kidolgozása, hogy a foglyok alapvető jogait például ne miniszteri rendeletek szabályozzák. A most társadalmi vitára bocsátott előterjesztés kétségkívül korszerűbb a hatályos jogforrásoknál – állítják a jogvédők. A bizottság szakértői viszont nem értik, miként hiányozhat a 206 oldalas javaslatból a zárkák méretére vonatkozó előírás. „Nincs szó arról sem, más tekintetben milyen fizikai körülményeket kell garantálni a fogva tartás során” – mondta a HVG-nek a helsinkis Tóth Balázs.
"A jelenleg érvényes jogszabály nem olyan szemérmes, mint a készülő kódex. A 6/1996-os igazságügyi miniszteri rendelet szerint ma minden egyes fogvatartottra „lehetőleg” három négyzetméternek kell jutnia a cellákban. Ez azonban csak jámbor óhaj, a 31 bv. intézetben valójában két négyzetméter körül lehet jelenleg az egy rabra jutó „élettér”, köszönhetően a 140 százalékos telítettségnek. A XIX. században épített, egyszemélyes zárkákban például gyakran 2-3 személy él, ezért a lakók egyszerre alig tudnak felállni a helyiségben." – magyarázza Tóth, aki monitoring testületek tagjaként az utóbbi tíz évben legalább 50 napot töltött már el a különféle fegyintézetekben.
A szakértő úgy véli, a törvény talán taktikai okokból maradt adós az elítélteknek járó alapterület meghatározásával. Az Európai Emberi Jogi Bíróság a fogva tartást ugyanis embertelennek minősíti, ha négy négyzetméternél kisebb élettér jut egy elítéltre. A kormány feltehetően úgy kalkulált, hogy ha e norma bekerül a kódexbe, a foglyok tömegesen fognak eljárásokat kezdeményezni Strasbourgban, ahol már kétszer elmarasztalták Magyarországot a börtönviszonyok miatt. A törvényjavaslat végül is csak annyit rögzít, hogy a zárkákban a jövőben legfeljebb egyemeletes ágyakat lehet elhelyezni, többszinteseket már nem.
A személyre szabott reintegrációs programok eredményességét az igazságügyi tárca egy új bv. intézmény felállításával akarja elősegíteni. A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet lesz az az egység, ahol minden olyan elítélt megkezdi majd a szabadságvesztését, aki legalább másfél évet kapott. A foglyokat csak az ott elvégzett 30–60 napos szakértői vizsgálat után szállítanák a kijelölt bv. intézetbe. Ezekben a befogadáskor meghatározott egészségügyi, pszichológiai és biztonsági szempontok alapján, valamint a rab személyiségére, előéletére, családi körülményeire, s a bűncselekmény természetére tekintettel kezdenék meg a szabadságvesztés végrehajtását. A személyre szabott reintegrációs programot az intézetek időről időre felülvizsgálnák, s szükség esetén módosítanák is.
Az intézményes változásokat előrevetítő törvénytervezet pár prózai kérdést viszont a cellák méretén kívül is megválaszolatlanul hagy. Nem világos például, mondják a jogvédők, milyen gyakran tisztálkodhatnak meleg fürdőben ezentúl a rabok. Az MHB szerint sürgősen véget kell vetni továbbá annak a nyíltan diszkriminatív gyakorlatnak is, hogy a foglyok a bent ledolgozott évek után nem szereznek nyugdíjjogosultságot. A törvényjavaslat – amely lehetővé tenné az állam számára, hogy ezentúl térítési díjat számítson fel az ellátásért a kinti bérminimum töredékéért dolgozó személyeknek – egyelőre csak azt írja elő, hogy a munkáltatók akár teljes körű társadalombiztosítási jogosultságot garantáló megállapodást is köthetnek a fogvatartottakkal – ha akarnak. Csakhogy melyik cég óhajt nyugdíjjárulékot fizetni a dolgozói után, ha az nem okvetlenül kötelező?
BABUS ENDRE
A téma jelenleg rendkívül aktuális, a magam részéről kíváncsian várom, hogy mikorra fogadják el az új Bv. Kódex tervezetét, illetve mikor jön el az idő, amikor hozzáláthatunk az intézetparancsnoki intézkedések átdolgozásához, hogy az új szabályozás szerinti érdemi munka elkezdődhessen... És az mindenképpen pozitív, hogy a végrehajtási fokozatokon belüli három rezsimet tartalmazó rendszer számomra valahonnan annyira ismerős... :)
A téma jelenleg rendkívül aktuális, a magam részéről kíváncsian várom, hogy mikorra fogadják el az új Bv. Kódex tervezetét, illetve mikor jön el az idő, amikor hozzáláthatunk az intézetparancsnoki intézkedések átdolgozásához, hogy az új szabályozás szerinti érdemi munka elkezdődhessen... És az mindenképpen pozitív, hogy a végrehajtási fokozatokon belüli három rezsimet tartalmazó rendszer számomra valahonnan annyira ismerős... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése