2013.03.03.
A mai napon, ismét hosszabb hallgatás után, egy verssel kedveskedem a kitartó olvasóimnak. A mai vers szintén annak a fogvatartottnak az alkotása, kinek egy másik művét a múlt héten tettem közzé. Üzenete sok más elítélt számára hasznos lehet, de bárki elfogadhatja azt, hogy az embernek vállalnia kell a tetteit követő felelősséget, a cselekedetek következményeit. És a vers azon része, miszerint a fogvatartott a büntetése töltése alatt a Bibliához, Istenhez fordul, egy vitathatatlanul jellemző dolog. Nem tudom, kiben milyen gondolatok ébrednek a vers elolvasását követően, nekem tetszett...
„Bezárva, de mégis szabadon.”
Hé, ember, ne feledd el, hogy a világ mindenkié, és
hogy felelni kell tetteidért.
Tetteid következménye az, hogy jelenleg zárva vagy.
De ne félj, ne keseregj, hanem tedd azt, amit én -
felelek tetteimért.
És légy hálás Istennek, hogy még csak Bírád mondta ki
ítéleted, mert meghagyta létedet.
Hisz létedet, életté válthatod, ha rájössz, hogy
hogyan kérj bocsánatot.
És ha ezt tiszta szívvel, ép elmével teszed,
Megnyered az örök életet.
És azért, hogy ne élj hiába, arra kérlek, olvass bele
a Bibliába.
És ne csak olvass, hanem láss is, és lásd meg azt,
Hogy számodra mit ad. Azt adja, mit nekem is adott
Isten, jelenléti szabadságot.
Mikor már nem zavar, hogy zárva vagy, mert az életed
lett szabad.
Legyek inkább vak és ostoba, csak ezt ne felejtsem el
soha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése