Ahogy az érdeklődők korábbi beharangozómban, illetve azóta a Balassagyarmati Fegyház és Börtön honlapján arról olvashattak, 2013. szeptember 19-én 14.30 órakor Balogh Béla író, hídépítő
mérnök tartott előadást a büntetés-végrehajtási intézetben, „Még egy elrontottnak tűnő élet is
helyrehozható” címmel.
A vetítéssel egybekötött előadás kezdetén elmondta, hogy az emberek
minden korban képesek voltak rombolni saját és embertársaik életét,
továbbá saját környezetüket. Következmények nélkül ezt azonban nem
lehet, mert a föld próbálja saját egyensúlyát visszaállítani, ez
pedig gyakran súlyos katasztrófákban nyilvánul meg. Amit tanulunk az
iskolában, az szerinte nem teljesen a valóságot tartalmazza, hiszen
ami nem illeszkedik egy-egy alapvetésbe, azt nem ismertetik velünk,
nem hangsúlyozzák, pedig alapjaiban rengetik meg az egyes
álláspontokat. Megdöbbentő példáin keresztül érzékeltette, hogy sok
mindenben messze fejlett technikákat alkalmazhattak őseink, számos
területen fejlettebb életkörülményeket teremthettek meg, mint amit a
tankönyvekben találunk leírva.
Nézetei szerint
életünk minden változása szoros összefüggésben van azzal, ahogyan
gondolkodunk, érzünk és cselekszünk. Így például a durva beszéd, az
átkozódás és panaszkodás megrövidítik életünket. Ezzel kapcsolatban
érdekes statisztika hangzott el, mely szerint a magyarországi
magyarok 8 évvel alacsonyabb átlagéletkorral rendelkeznek, mint az
átlag európai, és a magyarországi roma közösség pedig ehhez képest
is 10-12 évvel alacsonyabb átlagéletkorral rendelkezik.
Kísérletek
bizonyítják, hogy az emberi gondolatok energiája lényegesen
magasabb, mint az napjainkban elterjedt. A kozmikus sugárzáshoz
hasonlítható, ami gyors rezgések segítségével képes áthatolni a
mesterséges akadályokon, így a kísérletben szereplő ólomszobán, majd
eljut a több száz kilométerre lévő célszemélyhez.
A mérnöki
szemmel is gondolkodó előadó elmondta, hogy magasabb rezgésszintű
világok léteznek, melyek között leginkább álmunkban vagyunk képesek
„utazni”.
Rámutatott arra
az összefüggésre, hogy az élet legnagyobb akadálya az, ha nem tudunk
megbocsájtani, mert ebben az esetben konfliktus alakul ki bennünk,
ami előbb-utóbb kívül is megmutatkozik, ez pedig betegséget okoz.
Hogy miért kell
megbocsájtani?
Jézus tanításának példáján ok-okozati összefüggésben látja a
választ:
„Azt cselekedjétek másokkal, amit szeretnétek, hogy mások
cselekedjenek veletek, mert ez a törvény.”
Meg kell
bocsájtani, mert a konfliktus általam is keletkezett, esetlegesen én
akartam!
Valójában az
ember egy magasabb rezgésű lény, aki a mennyből érkezett a földre.
Hangsúlyozta, hogy az ember energiaközpontjainak, csakráinak teljes
működésével alkot kerek egészet, ehhez azonban szükség van a
szeretetre is a fizikai szükségleteinken felül.
Ha durvaságot adunk embertársainknak, azt kapjuk vissza, ha
kedvességet sugárzunk, akkor mi is azzal szembesülünk. Ez utóbbi
esetben létezik egy kiegyensúlyozott érzelmi és idegállapot,
ellenkező esetben pedig létezik egy feldúlt érzelmi állapot. Ennek
oka lehet stressz, félelem, harag és hasonló negatív érzelmek.
Ilyenkor felháborodunk, józan gondolkodásunk veszélybe kerül, az.
ún. „asztrális korom felkeveredik.
Újabb kérdés elé állított minket: mi az oka, hogy az ember
szeretetben és bőségben szeretne élni, de nem sikerül.
A válasz egyszerű. A tudat alatti gondolkodás sokszor erősebb, mert
amit az ember sokszor lát, hall vagy ismétel, abból tudat alatt futó
„program„ lesz. Ez gyakran a többek között szüleinktől hallott
megállapításokat, jelzőket tükrözi, és évek múltán válhatnak a fent
említett programmá. Ilyen programozott tevékenység például a
dohányzás.
„Igyekszem úgy tenni, hogy másoknak is jó legyen”.
Következtetésképpen a szeretetteljes gondolkodás, a tudatos
gondolatok és tudatalatti programok jó életet és sikeres ötleteket
biztosítanak számunkra.
Végkövetkeztetésként elmondta a fogvatartottakra vonatkoztatva, hogy
a pozitív értékek közvetítésével a szeretet impulzusaival jót hozhat
az élet, van lehetőség szépen élni. Mindannyian végigjárjuk a
gyakran nehéz utat, de a megfontolás következtében egyszer könnyebb
lesz, reményt adva a fogvatartottak számára is a szabadulás utáni
életéhez.
A TÁMOP 3.2.4. A-11/1-2012-0075 azonosító számú pályázat keretében
megtartott író-olvasó találkozón 10 fő vendég és dolgozó, valamint
közel 30 fő fogvatartott vett részt. Intézeti előadását követően az
előadó városunk nagyközönsége előtt is megosztotta gondolatait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése