"Rendszerint másoktól idézek, de neked most eredeti John Smith sorokat küldök. Nem valami költőiek, de igazak. Igen, a börtön érzéketlenné tesz, de rákényszerít, hogy észrevegyük, mi a legfontosabb. A család és a hűség. Mi elítéltek, tudjuk, hogy a börtönben egyik sem létezik. Tehát ne menekülj az elől, akivé váltál – elítélt. Fogadd el, fejlődj tőle és többé nem veszted szem elől az igazi értékeket."
Részlet "Az elítélt" c. filmből...
Amint
arról a BvOP honlapja is beszámolt, tizenhat fogvatartott szerzett tanúsítványt
annak a szakács alapozó képzésnek köszönhetően, melynek vizsgája a közelmúltban
zajlott a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben.
A
sikeres reintegráció részeként tizenhat elítélt kezdte meg azt a 120 órás
közétkeztetési szakács szakmai alapozó képzést, melyből írásbeli és gyakorlati
vizsgán kellett számot adniuk a napokban. A számonkérést egy 12 alkalmas
elméleti és gyakorlati felkészítés előzte meg, melynek során olyan neves
szakembertől sajátíthatták el a szakma alapjait, mint Buday Péter egyetemi
oktató, mesterszakács, aki társadalmi szerepvállalásnak tekintette ismereteinek
átadását.
Buday
Péter az értékelés során elmondta, hogy tapasztalata szerint a részt vevő
fogvatartottak komolyan vették a tanfolyamot, és a lehetőségekhez képest
elsajátították az ismereteket, továbbá a vizsgán azt mutatták meg, hogy ha
összeszedettek és odafigyelnek, könnyen veszik az akadályt. Amennyiben ezt így
folytatják, sikeres lehet a program célja, idővel olyan szakács szakmai
alapokat tudnak elsajátítani, ami visszavezetheti őket a társadalomba. A
jelenlévő elítéltek motiváltak voltak, és büszkék a munkájukra. Köszönetét
fejezte ki, hogy némi előítélet ellenére örömmel jöhetett több hónapon keresztül,
és azt a bizonyos falat a fenti tapasztalatok lebontották. Külön megköszönte a
Balassagyarmati Fegyház és Börtön dolgozóinak a körülmények biztosítását, a
kezdeményező és segítő hozzáállást.
Babcsa
József, a képző cég képviselője szintén köszönetét fejezte ki az intézet parancsnokának,
amiért kezdeményezésével, nyitottságával létrejöhetett ez a különleges
felkészítés, továbbá elismerően szólt a résztvevők kitartásáról valamint
hozzáállásáról.
Dr.
Budai István bv. ezredes intézetparancsnok méltatta a speciális körülmények között
is nagyon alapos felkészítő munkát, külön kiemelve azt, hogy mindezt társadalmi
szereplőként vállalták. Hangsúlyozta, hogy a tanfolyam jó alapot teremt a
szabadulás utáni visszailleszkedésre, a szabadulók munkaerő piaci helyzetének
javítására, valamint a családi háttér biztosabbá tételére. A tanúsítványok kiosztása
előtt reményét fejezte ki a folytatással kapcsolatban.
A képzés befejeztével tehát minden résztvevő eredményesen vette a
megmérettetést, így alapot teremtettek arra, hogy egy később induló képzésben
részt vehessenek.
Köszönetnyilvánítás az árvízi védekezési és helyreállítási munkálatokban közreműködő fogvatartottak részére
A mai napon a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka, dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos Úr egy csoportos foglalkozás keretében köszönte meg annak a 38 fogvatartottnak a munkáját, akik 2013. június 04. és július 19. között, a tőlük elvárt hozzáállással, fegyelemmel, és kitartással részt vettek az árvízi helyreállítási munkálatokban.
A személyi állomány tagjainak felügyelete mellett gyakran szélsőséges körülmények és időjárási viszonyok között tevékenykedő fogvatartottak a közvélemény, a feladatok ellátása során velük kapcsolatba kerülő civil lakosság előtt bizonyították, hogy ők is a társadalom részét képezik, rájuk is számítani lehet a természeti katasztrófák elleni védekezésben, illetve az azt követő további feladatok elvégzésében.
A munkálatokban nem csak a balassagyarmati fogvatartottak vettek részt, hanem szinte valamennyi bv. intézet képviseltette magát a gátakon. A büntetés-végrehajtási intézetek személyi állományának és az elítélteknek a munkáját a katasztrófavédelmi, vízügyi és vasúti szakemberek, illetve az érintett települések polgármesterei egyaránt pozitívan értékelték, még ha mindez talán nem is kapott jelentős média visszhangot.
Azt hiszem, hogy a háruló feladatokban közreműködő büntetés-végrehajtási dolgozókat és elítélteket egyaránt elismerés illeti meg példaértékű helytállásukért, munkavégzésükért!
A mi Dunánk - Európa kék szalagja, Gerjedt nemrégiben féktelen haragra. Tegnap még csendes, elbűvölő szépség, Mára pedig már háromezer kilométernyi kétség. Határokat nem ismerő hömpölygő, sebes folyam, Melyet nem vehetünk sosem elég komolyan. Medréből kilépve, gátakon át törve, Vágyik otthonunkra, s még annál is többre. Igényt tart arra, mit egyszer elvettünk tőle, Így hát ellene megy most Európa ölre.
Mivel közös a cél: csak bírja a gát! Ki eddig ellenség mára mind barát! Mikor hazánk bajban és hősökért kiált, Fiatal és idős a töltésre egyként kiáll. Fejet nem szegve, térdre nem hullva, Míg csak kell csizmába lépve újra és újra… Mikor úgy hozza a sors, mind felébredünk, S egyazon zsákot pakolja két kezünk. Hatalmas tisztelet azoknak, kik a gátakon állnak, Ők a mi hőseink, kik minden nap köztünk járnak.
Az átlagember először halálra ítélné azt, aki bűncselekményt
követ el, majd sajnálni kezdi, amikor bekerül a börtönbe, de ha tévé is
van esetleg a cellában, akkor megint felháborodik. A Balassagyarmati
Fegyház és Börtönben viszont úgy gondolják, esélyt adnak az
elítélteknek, hogy a társadalomba ne bűnözőként menjenek vissza. Feldmár
intézetes Mesekör, előadás a gyerekeknek, zenélés a falunapon,
csoportterápia a szabadulás előtt. Interjú Budai István
börtönparancsnokkal.
Az interjú a következő szövegre klikkelve olvasható:
A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is megrendezésre került Balassagyarmaton a Civitas Fortissima ünnepségsorozat, melynek kiemelkedő eseményeként a mai napon került sor arra az ünnepségre, melynek keretén belül a város vezetése "Díszpolgári Címet" és a "Balassagyarmatért emlékérmet" adományozott az arra méltónak talált helyi polgároknak.
Az elismerésben részesültek bemutatása előtt nézzük, hogy mit is jelent a „Legbátrabb város”, a Civitas Fortissima kifejezés, a Szent Korona Rádió egy korábbi bejegyzését használva: "1919 januárjának utolsó napjaiban, akkor, amikor a magyar kézből kihullott a kard, amikor szerte e hazában „nem akartak
katonát látni”, amikor a négyéves világháború borzalmai hazánkat is
gyászruhába öltöztették, s mindenki a békére vágyott, egyetlen hely volt
széles e hazában, ahol a polgárság maga vette fel a levetett
katonaruhát, a még fegyverben álló katonaság akcióba lépett, az aláásott
fegyelem újra csodákat művelt, a hazaszeretet pedig új hazát teremtett:
Balassagyarmat.
1919 januárjában a szociáldemokrata köpönyegbe
bújt, egyre közeledő proletárdiktatúra egyenesen megakadályozta a
Felvidék védelmét. Az ipolymenti demarkációs vonalat a cseh csapatok
átlépték, mivel a magyar katonaság csak „tiltakozással” reagált a
megszállásra. Így idegen kézre került többek között Balassagyarmat,
Szécsény, Ipolytarnóc, Dejtár, Litke. Ezen időkben olyan cseh térkép is
magyar kézbe került, melyen a helységnevek az Aszód-Hatvan vasútvonalig
tótul voltak feltüntetve, és még Gyöngyösnek is tót neve volt. Miután a
csehek bevonultak Balassagyarmatra (január 15. hajnalán), az ott
állomásozó 38-as és 16-os honvédek is kivonultak a városból, egészen
Magyarnándorig illetve Aszódig vonulva vissza.
A város lakói közül
legelőször a vasutasok elégelték meg a megszállók jelenlétét, és
munkájuk elhanyagolása mellett - amivel akadályozták a csehek
kommunikációját Losonccal - kapcsolatba léptek a kivonult honvédekkel,
hogy összehangolják tevékenységüket a város felszabadításának érdekében.
Mindeközben a vármegyeházán összegyűltek a köztisztviselők, akik
lelkes, mámoros hangulatban elhatározták, hogy sem esküt, sem fogadalmat
nem tesznek a cseheknek. Ez a gyűlés adta meg aztán az utolsó lökést a
polgárság számára is a „magyaros tiltakozáshoz”.
A fegyveres harcok
január 29-én hajnalban kezdődtek, az első magyar roham pedig három
fronton kezdődött, melynek eredménye az lett, hogy a városban a csehek
már csak a laktanyában tudták tartani állásaikat! A hajnali, délelőtti
harcokat követően a honvédség visszavonult Magyarnándorig, hogy rendezni
tudja sorait, mivel a cseheket nem érte meglepetésként a támadás. Így a
rajtaütés, bármennyire is hősies és átmenetileg sikeres volt, nem
hozhatott végleges diadalt. Másnap napközben mégis a város diákjaitól
kezdve a polgárságon, pénzügyőrökön keresztül mindenki kivette részét az
ellenállásból. A délutáni támadásig folyamatosan tűz alatt tartották a
cseheket annak érdekében, hogy megőrizzék annak látszatát, mintha a
katonai jelenlét állandó lenne. A délutáni támadásba már bekapcsolódtak
az iglói géppuskások is, közel 200 honvéd, valamint a polgárság harcolt
Balassagyarmatért. Sötétedésre ismét magyar kézbe került a város, és
csapataink 78 cseh foglyot ejtettek. Velük az iglóiak Hatvanig vonultak
vissza. A harcoknak 4 honvéd, 4 polgári és 2 vasutas áldozata, valamint 8
cseh halottja volt.
Balassagyarmatról riadóztatták az egész Ipoly
völgyét, így ezekben a harcokban visszafoglalták Szécsényt, Litkét,
Rappot, Dejtárt, Patakot. Ennek következtében a cseheknek mintegy teljes
ezredük morzsolódott szét, s a csehek a magyar kormányhoz azonnali
fegyverszünetért folyamodtak! Az eredmény pedig érthetetlenül csak
fogolycsere volt. A helyzet a „szokásokhoz híven” megint nem lett
kiaknázva, hiszen Losoncon és Ipolyságon a cseh katonaság fűtött vonatok
mellett várta a további visszavonulását, mivel az Ipoly bal partja a
magyar katonaság dalától volt hangos. Január 31-én már Balassagyarmat is
tömve volt katonákkal: a 38-as, 16-os, 44-es csapatok mellett már ott
voltak Vén Zoltán székely bakái is, akiket ha ráeresztettek volna a
csehekre, ma szabad lenne a Felvidék!
Ezen hőstettre emlékezve 1998
óta január 29. a város hivatalos ünnepe. Az országgyűlés a 2005. évi
XXXIX. törvényben hajtott fejet a hősök előtt, és a legbátrabb város, a
Civitas Fortissima címet adományozta a városnak."
Az ünnepségsorozat keretén belül Balassagyarmat
önkormányzatának képviselő-testülete a mai napon dr. Budai István bv. ezredes, bv. főtanácsos, a
Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka részére, aki több évtizede
végzett lelkiismeretes munkája, hivatástudata, társadalmi aktivitása révén
hozzájárult a közintézményeink, közterületeink megújításához, valamint, aki az
országosan is példaértékű programok sikeres megvalósításával a közösség
érdekében végzett munkák révén felelős vezetőként folyamatosan felhívja a
figyelmet a bűnelkövetők társadalomba való hasznos visszavezetésének szükségességére
a Balassagyarmat Díszpolgára kitüntető címet adományozta.
Pályafutásának csak az utolsó állomásaira visszatekintve elmondható, hogy Dr. Budai István 2000.
július 1-jén lett az intézet parancsnokhelyettese, 2007. január 1. óta pedig
első számú vezetője, intézetparancsnoka. 2009.
szeptember 8-ai hatállyal főtanácsosi címjutalomban részesült, majd szintén ebben az
évben Nógrád Megye Önkormányzata Szondi-díjat adományozott a vezetése alatt
álló büntetés-végrehajtási intézetnek. 2010-ben
az általa vezényelt példaértékűnek számító börtön kápolna felújítás okán a Város és
Faluvédő Szövetség felterjesztésére Podmaniczky-díjat kapott. A parancsnok Úr aktív
közösségi ember, közismert jótékonysági rendezvényeken való részvétele,
sporttevékenysége és a Polgárok Balassagyarmatért Alapítványban való
munkálkodása.
Az ünnepi beszéd során is elhangzott, hogy Dr.
Budai István a szakmai pályája során folyamatos ismeretszerzéssel, viszonylag fiatalon vált
érdemessé a parancsnoki feladatokra. Az
általa vezetett intézmény az elmúlt időszak során több országosan is
egyedülálló bűnmegelőzési célú pályázati projektet valósított meg, amelyekkel a
szimbolikus jóvátétel keretében a közösség érdekében végzett munkát kívánták
megvalósítani. Kialakították a város új autóbusz állomásának környékét,
felújították a védett műemlék börtönépület kápolnáját, helyreállították a
katonai temető környékét, illetve a város jelképének számító Palóc ligetet.Fáradságot
nem kímélve vettek részt a 2010. évi természeti katasztrófák, ár- és belvizek
okozta védekezési munkálatokban.Jelentős
részük van a Temető kerítésének, városi közintézmények ablakdíszeinek, a Nyírjesnek, a
Honti úti játszótérnek, a Nádor úti sportpályának a szépítésében. A
projektek során – együttműködve a helyi önkormányzattal és más szervezetekkel –
az Intézet igyekezett kinyílni a település felé, megismertetni és elfogadtatni
a szigorú szabályok szerint működő büntetés-végrehajtási intézet belső rendjét
és az itt elhelyezett fogvatartottakat, továbbá elősegíteni a bűn
elkövetésének, ismétlésének megakadályozását. Szintén
egyedülállóak a Nógrád Megyei Levéltárral folytatott múzeumi éjszakán
szervezett rendezvényeik, amelyek különleges élményben részesítik a rajta
résztvevőket, megismertetve nemcsak a börtönélet több száz éves történetét,
hanem az egész Európában híres műemléképületet is. Munkáját kiemelkedő
felkészültséggel, megalapozott magabiztossággal, hivatása iránti alázattal,
kollégáinak megbecsülése mellett végzi. Társadalmi
aktivitása, a város közintézményeinek és közterületeinek megújítása érdekében
kifejtett vezetői, irányítói tevékenységével méltán vonta magára a
balassagyarmatiak figyelmét.
Országosan
egyedülálló tevékenysége – melyben a bűncselekményt elkövetők társadalomba való
visszavezetésének példaértékű szükségességét bizonyítja, továbbá a művészetek,
és a város közösségei felé való nyitottsága miatt – ahogy az az ünnepségen is elhangzott, joggal érdemelte ki a város
képviselő-testületének bizalmát Balassagyarmat Díszpolgára címére.
A parancsnok úr mellett a város kiválóságai közül elismerésben részesült még Dr. Ádám Andrásné dr. Szalkay Julianna házi gyermekorvos, Kalocsay Frigyes nyugalmazott középiskolai tanár és Molnár Zsigmond református lelkipásztor (a közelmúltban elhunyt lelkipásztor Úr a díjat még múlt év novemberében, betegágyán vette át Medvácz Lajos polgármester úrtól). A város előbb említett három köztiszteletben álló kiválósága részére a Balassagyarmatért emlékérem került adományozásra.