A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is megrendezésre került Balassagyarmaton a Civitas Fortissima ünnepségsorozat, melynek kiemelkedő eseményeként a mai napon került sor arra az ünnepségre, melynek keretén belül a város vezetése "Díszpolgári Címet" és a "Balassagyarmatért emlékérmet" adományozott az arra méltónak talált helyi polgároknak.
Az elismerésben részesültek bemutatása előtt nézzük, hogy mit is jelent a „Legbátrabb város”, a Civitas Fortissima kifejezés, a Szent Korona Rádió egy korábbi bejegyzését használva:
"1919 januárjának utolsó napjaiban, akkor, amikor a magyar kézből kihullott a kard, amikor szerte e hazában „nem akartak katonát látni”, amikor a négyéves világháború borzalmai hazánkat is gyászruhába öltöztették, s mindenki a békére vágyott, egyetlen hely volt széles e hazában, ahol a polgárság maga vette fel a levetett katonaruhát, a még fegyverben álló katonaság akcióba lépett, az aláásott fegyelem újra csodákat művelt, a hazaszeretet pedig új hazát teremtett: Balassagyarmat.
1919 januárjában a szociáldemokrata köpönyegbe bújt, egyre közeledő proletárdiktatúra egyenesen megakadályozta a Felvidék védelmét. Az ipolymenti demarkációs vonalat a cseh csapatok átlépték, mivel a magyar katonaság csak „tiltakozással” reagált a megszállásra. Így idegen kézre került többek között Balassagyarmat, Szécsény, Ipolytarnóc, Dejtár, Litke. Ezen időkben olyan cseh térkép is magyar kézbe került, melyen a helységnevek az Aszód-Hatvan vasútvonalig tótul voltak feltüntetve, és még Gyöngyösnek is tót neve volt. Miután a csehek bevonultak Balassagyarmatra (január 15. hajnalán), az ott állomásozó 38-as és 16-os honvédek is kivonultak a városból, egészen Magyarnándorig illetve Aszódig vonulva vissza.
"1919 januárjának utolsó napjaiban, akkor, amikor a magyar kézből kihullott a kard, amikor szerte e hazában „nem akartak katonát látni”, amikor a négyéves világháború borzalmai hazánkat is gyászruhába öltöztették, s mindenki a békére vágyott, egyetlen hely volt széles e hazában, ahol a polgárság maga vette fel a levetett katonaruhát, a még fegyverben álló katonaság akcióba lépett, az aláásott fegyelem újra csodákat művelt, a hazaszeretet pedig új hazát teremtett: Balassagyarmat.
1919 januárjában a szociáldemokrata köpönyegbe bújt, egyre közeledő proletárdiktatúra egyenesen megakadályozta a Felvidék védelmét. Az ipolymenti demarkációs vonalat a cseh csapatok átlépték, mivel a magyar katonaság csak „tiltakozással” reagált a megszállásra. Így idegen kézre került többek között Balassagyarmat, Szécsény, Ipolytarnóc, Dejtár, Litke. Ezen időkben olyan cseh térkép is magyar kézbe került, melyen a helységnevek az Aszód-Hatvan vasútvonalig tótul voltak feltüntetve, és még Gyöngyösnek is tót neve volt. Miután a csehek bevonultak Balassagyarmatra (január 15. hajnalán), az ott állomásozó 38-as és 16-os honvédek is kivonultak a városból, egészen Magyarnándorig illetve Aszódig vonulva vissza.
A város lakói közül legelőször a vasutasok elégelték meg a megszállók jelenlétét, és munkájuk elhanyagolása mellett - amivel akadályozták a csehek kommunikációját Losonccal - kapcsolatba léptek a kivonult honvédekkel, hogy összehangolják tevékenységüket a város felszabadításának érdekében. Mindeközben a vármegyeházán összegyűltek a köztisztviselők, akik lelkes, mámoros hangulatban elhatározták, hogy sem esküt, sem fogadalmat nem tesznek a cseheknek. Ez a gyűlés adta meg aztán az utolsó lökést a polgárság számára is a „magyaros tiltakozáshoz”.
A fegyveres harcok
január 29-én hajnalban kezdődtek, az első magyar roham pedig három
fronton kezdődött, melynek eredménye az lett, hogy a városban a csehek
már csak a laktanyában tudták tartani állásaikat! A hajnali, délelőtti
harcokat követően a honvédség visszavonult Magyarnándorig, hogy rendezni
tudja sorait, mivel a cseheket nem érte meglepetésként a támadás. Így a
rajtaütés, bármennyire is hősies és átmenetileg sikeres volt, nem
hozhatott végleges diadalt. Másnap napközben mégis a város diákjaitól
kezdve a polgárságon, pénzügyőrökön keresztül mindenki kivette részét az
ellenállásból. A délutáni támadásig folyamatosan tűz alatt tartották a
cseheket annak érdekében, hogy megőrizzék annak látszatát, mintha a
katonai jelenlét állandó lenne. A délutáni támadásba már bekapcsolódtak
az iglói géppuskások is, közel 200 honvéd, valamint a polgárság harcolt
Balassagyarmatért. Sötétedésre ismét magyar kézbe került a város, és
csapataink 78 cseh foglyot ejtettek. Velük az iglóiak Hatvanig vonultak
vissza. A harcoknak 4 honvéd, 4 polgári és 2 vasutas áldozata, valamint 8
cseh halottja volt.
Balassagyarmatról riadóztatták az egész Ipoly
völgyét, így ezekben a harcokban visszafoglalták Szécsényt, Litkét,
Rappot, Dejtárt, Patakot. Ennek következtében a cseheknek mintegy teljes
ezredük morzsolódott szét, s a csehek a magyar kormányhoz azonnali
fegyverszünetért folyamodtak! Az eredmény pedig érthetetlenül csak
fogolycsere volt. A helyzet a „szokásokhoz híven” megint nem lett
kiaknázva, hiszen Losoncon és Ipolyságon a cseh katonaság fűtött vonatok
mellett várta a további visszavonulását, mivel az Ipoly bal partja a
magyar katonaság dalától volt hangos. Január 31-én már Balassagyarmat is
tömve volt katonákkal: a 38-as, 16-os, 44-es csapatok mellett már ott
voltak Vén Zoltán székely bakái is, akiket ha ráeresztettek volna a
csehekre, ma szabad lenne a Felvidék!
Ezen hőstettre emlékezve 1998 óta január 29. a város hivatalos ünnepe. Az országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet a hősök előtt, és a legbátrabb város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak."
Az ünnepségsorozat keretén belül Balassagyarmat
önkormányzatának képviselő-testülete a mai napon dr. Budai István bv. ezredes, bv. főtanácsos, a
Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka részére, aki több évtizede
végzett lelkiismeretes munkája, hivatástudata, társadalmi aktivitása révén
hozzájárult a közintézményeink, közterületeink megújításához, valamint, aki az
országosan is példaértékű programok sikeres megvalósításával a közösség
érdekében végzett munkák révén felelős vezetőként folyamatosan felhívja a
figyelmet a bűnelkövetők társadalomba való hasznos visszavezetésének szükségességére
a Balassagyarmat Díszpolgára kitüntető címet adományozta.
Pályafutásának csak az utolsó állomásaira visszatekintve elmondható, hogy Dr. Budai István 2000.
július 1-jén lett az intézet parancsnokhelyettese, 2007. január 1. óta pedig
első számú vezetője, intézetparancsnoka. 2009.
szeptember 8-ai hatállyal főtanácsosi címjutalomban részesült, majd szintén ebben az
évben Nógrád Megye Önkormányzata Szondi-díjat adományozott a vezetése alatt
álló büntetés-végrehajtási intézetnek. 2010-ben
az általa vezényelt példaértékűnek számító börtön kápolna felújítás okán a Város és
Faluvédő Szövetség felterjesztésére Podmaniczky-díjat kapott. A parancsnok Úr aktív
közösségi ember, közismert jótékonysági rendezvényeken való részvétele,
sporttevékenysége és a Polgárok Balassagyarmatért Alapítványban való
munkálkodása.
Az ünnepi beszéd során is elhangzott, hogy Dr.
Budai István a szakmai pályája során folyamatos ismeretszerzéssel, viszonylag fiatalon vált
érdemessé a parancsnoki feladatokra. Az
általa vezetett intézmény az elmúlt időszak során több országosan is
egyedülálló bűnmegelőzési célú pályázati projektet valósított meg, amelyekkel a
szimbolikus jóvátétel keretében a közösség érdekében végzett munkát kívánták
megvalósítani. Kialakították a város új autóbusz állomásának környékét,
felújították a védett műemlék börtönépület kápolnáját, helyreállították a
katonai temető környékét, illetve a város jelképének számító Palóc ligetet. Fáradságot
nem kímélve vettek részt a 2010. évi természeti katasztrófák, ár- és belvizek
okozta védekezési munkálatokban. Jelentős
részük van a Temető kerítésének, városi közintézmények ablakdíszeinek, a Nyírjesnek, a
Honti úti játszótérnek, a Nádor úti sportpályának a szépítésében. A
projektek során – együttműködve a helyi önkormányzattal és más szervezetekkel –
az Intézet igyekezett kinyílni a település felé, megismertetni és elfogadtatni
a szigorú szabályok szerint működő büntetés-végrehajtási intézet belső rendjét
és az itt elhelyezett fogvatartottakat, továbbá elősegíteni a bűn
elkövetésének, ismétlésének megakadályozását. Szintén
egyedülállóak a Nógrád Megyei Levéltárral folytatott múzeumi éjszakán
szervezett rendezvényeik, amelyek különleges élményben részesítik a rajta
résztvevőket, megismertetve nemcsak a börtönélet több száz éves történetét,
hanem az egész Európában híres műemléképületet is. Munkáját kiemelkedő
felkészültséggel, megalapozott magabiztossággal, hivatása iránti alázattal,
kollégáinak megbecsülése mellett végzi. Társadalmi
aktivitása, a város közintézményeinek és közterületeinek megújítása érdekében
kifejtett vezetői, irányítói tevékenységével méltán vonta magára a
balassagyarmatiak figyelmét.
Országosan
egyedülálló tevékenysége – melyben a bűncselekményt elkövetők társadalomba való
visszavezetésének példaértékű szükségességét bizonyítja, továbbá a művészetek,
és a város közösségei felé való nyitottsága miatt – ahogy az az ünnepségen is elhangzott, joggal érdemelte ki a város
képviselő-testületének bizalmát Balassagyarmat Díszpolgára címére.
A parancsnok úr mellett a város kiválóságai közül elismerésben részesült még Dr. Ádám Andrásné dr. Szalkay Julianna házi gyermekorvos, Kalocsay Frigyes nyugalmazott középiskolai tanár és Molnár Zsigmond református lelkipásztor (a közelmúltban elhunyt lelkipásztor Úr a díjat még múlt év novemberében, betegágyán vette át Medvácz Lajos polgármester úrtól). A város előbb említett három köztiszteletben álló kiválósága részére a Balassagyarmatért emlékérem került adományozásra.
Gratulálok valamennyi kitüntetettnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése