(Forrás: http://www.bvop.hu/?mid=2&cikkid=1903)
A rendezvényt Roszík Gábor, a börtönmissziós és bűnmegelőzési szervezet elnöke nyitotta meg, majd Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgáltatott nyitó áhítatot, melynek felvezetésében elmondta, hogy mennyire remek ötletnek tartja a helyszínválasztást, hiszen a Parlamentbe sem könnyebb bejutni, mint bármelyik fogházba. A püspök úr elmondta, hogy a különbözü bv. intézetekben olyan emberekkel találkozhatunk, akiknek rossz terveik voltak, valami rosszat tettek, ezért börtönbe kerültek. Isten a rosszat jóra tudja fordítani, és az emberek életét meg tudja változtatni, akár a rácsok mögött is. Az ember életén pedig a családja, a környezet élete is jóra fordulhat, ami akár az országra is hatással lehet.
Ezt követően Firtl Mátyás országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket, majd a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszik Gábor tekintett vissza a szervezet mögött álló 20 évre, és a szervezet két aktív, börtönviselt tagja számolt be megtérése történetéről. Az ünnepi konferencia következő részében Magyari Márton, a szervezet ügyvezetője vezette be a Váci Fegyház és Börtönben működő APAC-körlet életéről készült film megtekintését.
Ronald W. Nikkel, a Prison Fellowship International elnöke a maga és közvetlen munkastársai nevében köszöntötte a konferencián megjelenteket.
A büntetés-végrehajtási szervezet részéről Csóti András bv. vezérőrnagy, mb. országos parancsnok méltatta a Magyar Testvéri Börtöntársaság, illetve a börtönlelkészi szolgálat munkáját, majd felszólalása végén a Büntetés-végrehatási Szolgálatért Emlékplakett ezüst fokozatát adományozta a Magyar Testvéri Börtöntársaságnak, amit Roszík Gábor, a Társaság elnöke vett át.
20 éves a Magyar Testvéri Börtöntársaság
(Gondolatok az ünnepi konferencia margójára)
A rendezvényt Roszík Gábor, a börtönmissziós és bűnmegelőzési szervezet elnöke nyitotta meg, majd Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgáltatott nyitó áhítatot, melynek felvezetésében elmondta, hogy mennyire remek ötletnek tartja a helyszínválasztást, hiszen a Parlamentbe sem könnyebb bejutni, mint bármelyik fogházba. A püspök úr elmondta, hogy a különbözü bv. intézetekben olyan emberekkel találkozhatunk, akiknek rossz terveik voltak, valami rosszat tettek, ezért börtönbe kerültek. Isten a rosszat jóra tudja fordítani, és az emberek életét meg tudja változtatni, akár a rácsok mögött is. Az ember életén pedig a családja, a környezet élete is jóra fordulhat, ami akár az országra is hatással lehet.
Ezt követően Firtl Mátyás országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket, majd a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Roszik Gábor tekintett vissza a szervezet mögött álló 20 évre, és a szervezet két aktív, börtönviselt tagja számolt be megtérése történetéről. Az ünnepi konferencia következő részében Magyari Márton, a szervezet ügyvezetője vezette be a Váci Fegyház és Börtönben működő APAC-körlet életéről készült film megtekintését.
Ronald W. Nikkel, a Prison Fellowship International elnöke a maga és közvetlen munkastársai nevében köszöntötte a konferencián megjelenteket.
A büntetés-végrehajtási szervezet részéről Csóti András bv. vezérőrnagy, mb. országos parancsnok méltatta a Magyar Testvéri Börtöntársaság, illetve a börtönlelkészi szolgálat munkáját, majd felszólalása végén a Büntetés-végrehatási Szolgálatért Emlékplakett ezüst fokozatát adományozta a Magyar Testvéri Börtöntársaságnak, amit Roszík Gábor, a Társaság elnöke vett át.
A kávészünet után Dinnyés József daltulajdonos, a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapító tagja műsora következett, majd Bob Payne börtönlelkész, nyugalmazott angol főkáplán és Nikolai atya, a Bolgár Testvéri Börtöntársaság vezetője osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A magyarországi börtönlelkészek részéről Lippai Csaba görög katolikus, L. Molnár István református és Jánosa Attila evangélikus börtönlelkész mondta el köszöntő szavait. A továbbiakban Katona Csilla, a Magyar Bűnmegelőzési és Börtönmissziós Alapítvány kuratóriumi elnöke számolt be az alapítvány munkájáról, Szabó József pedig a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió köszöntőjét tolmácsolta. Az ünnepi konferencia és közgyűlés programja Roszík Gábor zárszavával fejeződött be.
A rendezvény folyamán átadták a Prison Fellowship International alapító elnökéről, az idén elhunyt Charles Colsonról elnevezett díjat, amelyet első ízben Miksó Sándor katolikus és Bozsóki Sándor református lelkész kapott meg.
Összegezve az ünnepi konferencia során elhangzott előadások legfontosabb gondolatait, ki lehet emelni, hogy a 20 éven van mit ünnepelni, és feltétlenül fejet kell hajtani azok előtt, akik ebben közreműködtek. Hasznos, eredményes és emberséges munkáról beszélhetünk, és szerencsére vannak olyan emberek, akik vállalják ezt a szolgálatot, ha kell, akkor szabadságuk, szabadidejük terhére. A 20 év valahol feljogosít arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe. Ez a terület ugyanis nem anyagi kérdés, hanem szándék, akarat, tisztesség és emberi elhivatottság szükséges hozzá. Fogvatartottakkal dolgozni ráadásul különösen nehéz feladat, hiszen a börtön küzdelmek, frusztráció, fájdalom és erőszak helye. Egy olyan hely, ahol nagyon könnyű lemondani az emberekről, olyan emberekről, akik már túl vannak mindenen. A bv. intézetekben dolgozó szakemberek és a lelkészek számára az egyik legkomorabb pilanat az, amikor egy volt elítélt tér vissza a börtönbe, ahol könnyű pesszimistának lenni. De remény mindig van. És a változás néha olyan embereknél következik be, akiknél nem is számítottunk rá...
Előbbiekkel, azt hiszem, egyet lehet érteni. És valóban bízni, hinni kell abban, hogy van remény. Remény arra, hogy egy-egy fogvatartott élete megváltozik, megváltozhat. Vagy egy-egy család működésében jön létre olyan változás, ami megelőzi a visszaesést, a bűnelkövetést. Mindez persze nem kiszámítható, nem is nagyon tervezhető. De ezt eddig is tudtuk: fogvatartottakkal dolgozni, velük foglalkozni sosem számított egy sikerorientált, pozitív eredményekkel kecsegtető hivatásnak. Mi, börtönökben dolgozó szakemberek, börtönőrök, lelkészek mégis tesszük a dolgunkat, mert ki milyen okból, de mégis ezt a hivatást választotta egykor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése