A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzeti dal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzeti dal. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 15., vasárnap

Március 15.

Március 15-i ünnepi megemlékezésül következzen egy kép, a Tiszalöki Országos Bv. Intézetből, valamint egy vers, amely illik az alkalomhoz, és ráadásul talán sokak számára kevéssé ismert...





Szuhanics Albert „Azon a hajnalon...”

Azon a hajnalon valami feltámadt,
kósza szél suttogott tavaszi imákat.
Szabadság kapuja kitárult előttünk,
hittük, hogy szolganép nem lesz már belőlünk!

Azon a reggelen márciusi ifjak,
szabadság mámoros poharából ittak.
Hol nemzet, s a haza érdeke az első,
örömkönnyet sírt a márciusi felhő.

Azon a szép napon szorgos nyomdászkezek
tizenkét pontot és Nemzeti dalt szedtek.
Kiszabadult Táncsics, forrong a pesti nép,
múzeum lépcsőjén zeng új, tüzes beszéd!

Petőfi szavalja a Nemzeti dalát,
küldöttség is indul, nem adjuk mi alább!
Bécsnek büszke vára megremeg előttünk,
halhatatlan hősök válnak ma belőlünk!

Azon a szép napon megtörtént, mit vártunk,
szabadság virága nyílott ki minálunk.
illatát tavaszi szelek vitték messze,
térben és időben távol... végtelenbe!

Lobogjon a zászlónk, virítson kokárda,
hadd legyen sorsunknak jobbra fordulása!
Magyarok Istene, fohászunk hozzád száll,
panaszos terhével, mint egy fáradt madár..



2014. március 15., szombat

Március 15.

A március 15-ei Nemzeti ünnep alkalmából tőlem talán már nem szokatlan módon egy zenével és egy verssel emlékezem meg az 1848-49-es szabadságharcról. A Red Bull Pilvaker "Talpra, magyar!" című nótájában ráismerhetünk a Nemzeti dal soraira, így talán nem meglepő, ha a videót egy Petőfi-vers követi. 

Mindenkinek békés megemlékezést kívánok, a szolgálatban lévő munkatársaimnak eseményektől mentes napot!    




Petőfi Sándor: Magyar vagyok
 
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
- Ha vert az óra - odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

2013. március 15., péntek

Március 15.

A rácsok mögött, a fogvatartottak is megemlékeztek az 1848-49-es szabadságharc és forradalom hőseiről, a hosszú hétvégére ütemezett számos kulturális és szabadidős program mellett a mai napon ünnepi műsorra is sor került az Intézet falai között. Az egyik körletszint faliújságán az egykor a Landerer és Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövegének kézzel írott változatát készítették el az elítéltek.     


2013. március 14., csütörtök

Ünnepi elismerések március 15-e alkalmából



Az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos intézeti rendezvények keretében, március 15-e alkalmából a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a mai napon ünnepi megemlékezésre került sor, mely rendezvényen műsort adott elő a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola 6 fős tanulócsoportja (Rózsás Viktória, Herédi Dániel, Orgoványi János, Orgoványi Dorottya, György Sára, Marek Bence) Orosz Gábor tanár úr vezetésével. Zenés, verses megemlékezésük során felelevenítették a korabeli eseményeket.

Az ünnepi műsort követően az Intézet, valamint az Ipoly Cipőgyár Kft. 17 dolgozója vehetett át elismerést, melyeket Szabó Ferencné bv. alezredes, a gazdasági társaság gazdasági igazgatója, valamint dr. Budai István bv ezredes bv. főtanácsos intézetparancsnok adott át. 


Az általam irányított szakterület, a Büntetés-végrehajtási osztály, dolgozói közül ezúttal három fő, István Károlyné, Kelemen Vivien és Majer Péter munkatársaim részesültek elismerésben, amihez külön gratulálok nekik, illetve további sok sikert, kitartást kívánok számukra a jövőre nézve!