Megbékélés börtönön belül és kívül – Beszélgetés Katona Csillával

Szöveg: Galambos Ádám, fotó: Magyari Márton FORRÁS: http://www.evangelikus.hu/katona-csilla-2015

Budapest – Elkövető és elítélt egy asztalnál? Milyen lehetőség van a bűn feldolgozására? Börtönmisszió, mint a segítés formája? – Katona Csilla, a Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány elnöke, a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnökségi tagja válaszol.

Megbékélés börtönön belül és kívül – így is jellemezhetnénk azt a munkát, melyet a Magyar Testvéri Börtöntársaság vezérletével több bűnmegelőzési intézetben is mintaprojektekként elindítottatok. Mi volt a kiindulási pont? Miért érzitek, hogy fontos az áldozat és az elkövető közötti párbeszéd kialakítása?

A kiindulási pont az elkövetőkkel végzett pasztorációs munkánk volt, amiben az elkövetők meglehetősen egyoldalú és a felelősséget gyakran és nagy mértékben elhárító szempontjait jól megismertük. Ezen kívül jól ismertük még a társadalom kirekesztő és előítéletes hozzáállását, továbbá a média előítéletet gerjesztő tevékenységét. A felsorolt két-három torz nézőpont tette fontossá, hogy a megszokott eljáráson túl a felek számára lehetőség nyíljon egymás szempontjainak megismerésére.

Tevékenységetek egy része a resztoratív szemléletre épít. A kifejezés a „restore”, az újjáépítés szóból ered. Arra utal, hogy amikor konfliktushelyzet alakul ki, az az egyensúlyi állapot megbillenését mutatja. A resztoratív szemlélet és módszer az egyensúly visszaállítását, újjáépítését szolgálja. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

A restore szó helyreállítást jelent. A bűncselekmény során megsérült emberi kapcsolatok helyreállítása a cél. A program alkalmával a résztvevők megismerik a bűncselekmény továbbgyűrűző hatását. Ennek kapcsán beszélünk arról, hogy az elkövetés nemcsak a közvetlen sértetteket érinti, hanem szélesebb körben fejti ki a hatását: család, barátok, szomszédság, sőt, az egész társadalom is sérül. Megismerkedünk a helyreállító igazságszolgáltatás gondolkodásmódjával, amely a felelősségvállalásra, a sértettek szükségleteire és azok kielégítésére helyezi a hangsúlyt. Ebből a két alapvetésből is láthatóvá válik, hogy a helyreállításnak valamennyi érintett számára meg kell történnie a sérült kapcsolatok gyógyulása érdekében.

Hogyan épül fel egy-egy foglalkozás?

A találkozások során vannak egészen rövid ismereteket átadó gondolatébresztő tanítások, és nagyon sok közös megbeszélés. Kis csoportban és nagy csoportban dolgozunk együtt. Zakeus történetének feldolgozását végezzük, segítő kérdéseket válaszolunk meg, saját történeteket osztunk meg egymással. A feldolgozást a Prison Fellowship International (PFI) szervezetektől kapott kisfilmek is segítik, amelyek különböző eseteket mutatnak be, és amelyekben a restorativ – helyreállító gondolkodás és eljárás megvalósul.

Mit értesz eljárás alatt?

Az eljárás szót itt nem jogi értelemben használom. Ami a foglalkozásokon történik, nem érinti a hivatalos eljárást. Elítéltekkel dolgozunk, akiknek az ítéletét már nem befolyásolja a helyreállítás érdekében végzett munkájuk. A lehetséges enyhítés szóba jöhet a feltételes kedvezmény tárgyalásakor. A büntetés-végrehajtási bíró dönt a törvények által lehetőséget biztosító enyhítésről, de a döntésénél sok mindent mérlegel. Ebben a mérlegelésben lehet egy szempont az, hogy az elítélt részt vett egy ilyen programban, és tevékeny a jóvátételben.

Mennyire jelenik meg a keresztény alapokon nyugvó szemlélet a foglalkozásokon?

A keresztény résztvevők számára nagy segítség lehet a programban a lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, az Istennel való kapcsolat rendezése. Alapvetően csak olyan résztvevők kapcsolódhatnak be a programba, akik vállalják, hogy tisztelettel beszélnek a többi résztvevővel, és készek a felelősségvállalásra. Ennyi az elvárás. Egyébként a program a természetes értelemre és erkölcsi megítélésre alapoz. Mindenki tudhatja, ha ráléptem a másik lábára, akkor bocsánatot kell kérnem tőle. Ennyire kereszténynek kell lenni ahhoz, hogy a programban részt vehessen egy elkövető. A megbocsátásról való gondolkodáskor azonban keresztény szempontok is előkerülnek. Beszélünk a szemet-szemért, fogat-fogért bibliai elvről, mely az arányos büntetés elvét kívánja szolgálni. A sértettek sokáig küzdenek az indulataikkal, a gyűlölettel, ami esetleg nem csak az arányos büntetést kívánná. Ahol a beszélgetések folynak, az  a börtön, amely a megtorlás helyszíne. Sokféle indulat felszínre kerül.

A keresztény résztvevők számára nagy segítség lehet a programban a lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, az Istennel való kapcsolat rendezése. A résztvevőkkel arról beszélünk, hogy mit kell megvallaniuk. Hogyan segíti a sértetteket, ha az elkövető megvallja, amit tett. A program végén ünnep van, ami lehet egy közös istentisztelet, hálaadás. A keresztény programelemeket felajánljuk, de ezekre nem kötelezzük a résztvevőket.

A büntetéseket töltőkkel, rajtatok kívül, missziós csoportok, valamint börtönlelkész is rendszeres kapcsolatot ápol. Az áldozatokkal és az elkövetők családjaival mennyire valósul meg az egyházi kapcsolattartás, segítés?

Sok esetben családon belüli erőszak, testi sértés történt. Ha nem a család a közvetlen sértettje a bűncselekménynek, a család akkor is súlyos sérelmeket szenved el. A program előkészítése során a sértettekkel, a sértett családtagokkal való csoportos találkozáskor nagyon nagy erőt tapasztaltunk a csoportban, ahogyan ők egymásnak tudtak segíteni a helyi szociális segítők támogatásával. Ezt a csoportot szeretnék tovább folytatni, és egy ilyen áldozati sorstárs segítő csoportot kívánunk működtetni a helyi szociális segítő szakemberek közreműködésével.

A sértettek csoportját igyekszünk megtartani. A baracskai börtönben olyan elítéltekkel dolgoztunk együtt, akik eredetileg Oroszlányban laknak, ott követték el a bűncselekményt. A résztvevők és a segítők kiválasztása éppen az esetek szociális beágyazottsága miatt történt ezen a módon. A márianosztrai és a balassagyarmati börtönökben is a helyi szociális szolgálat munkatársait vontuk be segítőnek. A sértettekkel további rendszeres találkozókat tervezünk.

A békítő köröknél mindkét oldal áldozat. Hogyan élik ezt meg a résztvevők? Ők is így látják?

Minden fél számára nehéz ez a találkozás, de felszabadító erejű is!Minden fél számára nehéz ez a találkozás, de felszabadító erejű is! Mindenki személyesen lehet jelen, nem tárgyként. Érzésekről, gondolatokról lehet beszélni. Mindenki meghallgatja a másikat, reagál a hallottakra. A baracskai békítő kör után az egyik sértett a búcsúzáskor átölelte az elkövetőt. Nem tűntek áldozatnak, inkább győztesek lettek….

A csoportokon belüli feldolgozás mennyire válik feloldozássá?

A csoportban hatalmas szeretet van. Ezt leginkább a balassagyarmati csoportban tapasztaltuk meg. Egytől egyig olyan emberek találkoztak, akik a megbékélésért akartak tenni, őszintén és nyíltan felvállalva önmagukat, az érzéseiket a gyengeségeikkel együtt. Nem voltak vádak, szemrehányások, de a sérelmeket sem kicsinyelte le senki. A bocsánatkérő levelek felolvasása után meg kellett kérnem a csoportot, hogy az reagáljon, aki tud beszélni. Megrendítő levelek voltak, ennyit is alig tudtam elmondani...

Mit jelent számodra ez a munka?

A nagy pillanatokban ajándék, amiért érdemes élni. Az odavezető úton alkotás, amiben ki kell tartani, és következetesen végig kell menni, minden lehetséges dolgot meg kell tenni. Sokszor harc, nagy veszteségekkel, ami után fel kell állni.

Hogyan kerültél a börtönmisszióhoz? Mi az, ami miatt ezt a munkát hivatásként éled meg?

Kaposváron kezdtem börtönbe járni. Felnőtt megtérésem után és azt követően, hogy a szüleim nevelő szülőként két fiút felneveltek. Egy keresztény gitáros csoporttal mentem be először a börtönbe és azt láttam, hogy a fogvatartottak szomjaznak. A börtönből kifele menet többször hangosan mondtam, hogy én nem akarok innen kimenni – ami engem is meglepett. A kapunál a minket kikísérő nevelő mondta, hogy tulajdonképpen van arra mód, hogy bejárjak. Így kezdtem húsz évvel ezelőtt egy börtönmissziót szervezni. A misszió kezdetekor Jean Vanier-vel is beszélhettem a kétségeimről, és ő is – nem könnyen –, de megerősített. A rendszeres missziós munka elején olyan eredményeket tapasztaltam, ami tovább erősítette bennem a meggyőződést, hogy ezt kell tenni. Az évek alatt sokszor értem el olyan pontra, ahol nem volt tovább lehetőség a folytatásra, de Isten, aki meghívott, mindig kinyitott egy újabb és újabb ajtót a misszió előtt.

A mintaprojektek most zárultak le. Milyen folytatásra számíthatunk?

Két projektben dolgozunk most megvalósítóként: az ECOR- (APAC) program és a Building Bridges, azaz Zakeus-program.

Törekvésünk, hogy Magyarországon minden börtönében jöjjenek létre APAC-körletekAz APAC egy komplex program, ami az elítéltek és családjuk megújulását és társadalmi beilleszkedését segíti önkéntes mentori támogatással. A Zakeus-program a megsérült emberi kapcsolatok helyreállítását, vagyis a társadalmi befogadást készíti elő. Törekvésünk, hogy Magyarországon minden börtönében jöjjenek létre APAC-körletek, ahol a változás iránt elkötelezett elítéltek aktívan dolgozhatnak az életük rendezésén, és minden elítélt számára legyen lehetőség arra, hogy jóvátegye az általa okozott bűnöket. Vezérelvünk, hogy „Jézus Krisztus azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett” (Luk.19).

Számítunk a kormányzat támogatására és várjuk, hogy a társadalmi operatív programok kiírásai megjelenjenek, amiben reméljük, hogy lehetőségünk lesz a komplex projekt részelemeinek és területének, számának a kiterjesztésére, további résztvevők bevonására.

Etetés...

Ugyan a Fiatalkorúak Bv. Intézete ebben az évben nem kifejezetten csak pozitív előjellel került be a hírekbe, most jöjjön egy újabb fotó, amivel semmi gond nem lehet. Így télvíz idején jó látni, hogy nemcsak a fogvatartottakkal, de a madarakkal is igyekeznek törődni Tökölön - a képen látható madáretető egy egyedi alkotás, de hasznossága nem kérdőjelezhető meg. Jót tesz az elítélteknek és jót tesz a télen itt ragadt madaraknak is... 

A Lepoglavai Büntetés-végrehajtási Intézet bemutatása

A horvátországi szakmai látogatás következő állomása a Lepoglavai Büntetés-végrehajtási Intézet volt, ahol a biztonsági szempontok érvényesítése mellett kiemelt figyelmet szentelnek az ott elhelyezett fogvatartottak foglalkoztatására, képzésére. A 12 éves átlagos ítéleti idővel rendelkező elítéltek részére egy integrált, zárt rendszerű képzési rendszer került kimunkálásra, melynek természetesen velejárója a munkáltatás is, minek köszönhetően viszonylag magasnak értékelhető a munkáltatásban érintettek száma.

A bv. intézet alapításának időpontja 1854-re nyúlik vissza, amikor is a településen található pálos kolostor adott otthont a börtönnek. A munkáltatásra már abban az időben is gondoltak, a fogvatartottak foglalkoztatása céljából egyebek mellett egy vágóhidat működtettek.

Az 1908-1914 közötti időszakban az ír progresszív rendszer mintájára alakították a bv. intézet tevékenységét, majd 1945 után újabb jelentős korszak érkezett el, a munkáltatás területén megvalósított jelentős beruházásoknak köszönhetően.

A pálos kolostor 2001-ig működött a bv. intézet részeként, jelenleg lezárt állapotban áll, a börtönnek otthont adó objektum szomszédságában.

A bv. intézet központi, csillag rendszerű épülete zárt rezsimű, de három félig nyitott és egy nyitott részleg is működik, részben intézeten kívül, a település egyéb területén kialakítva. A zárt rezsim kapacitása 420 fő, a félig nyitott részleg 77 főnek nyújt elhelyezési lehetőséget, a nyitott rezsimben 41 fő van elhelyezve. Látogatásunk napján előbbiek alapján a fogvatartotti létszám 538 fő volt. Ehhez 452 fős személyi állomány párosul.

A túlzsúfoltság a bv. intézet működésében is éreztette hatását, a 140-150%-os telítettségi mutatók eredményeképpen jogászok ráhatására számos fogvatartott kezdeményezett férőhellyel kapcsolatos pereket. A bv. intézet vezetése azonban többnyire bizonyítani tudta, hogy a zsúfoltság ellenére emberséges, emberhez méltó körülményeket biztosítanak, így eddig közel 30 per úgy zárult le, hogy az eljáró bíróság nem adott helyt a keresetnek. Lényeges, hogy a túlzsúfoltsággal kapcsolatos perek esetében a fogvatartottaknak bizonyítaniuk kell, hogy az egészségügyi állapotuk a zsúfoltság miatt romlott meg.

A központi fűtéssel ellátott zárkákon belül ajtóval leválasztott, külön légterű wc és mosdó került kialakításra. Minden olyan fogvatartott, aki nincs fogdán vagy a biztonságra nem jelent kiemelt veszélyt, csak a zárás és a nyitás közötti időszakban köteles a zárkájában tartózkodni, bár kivétel még ekkor is van: az elítélteknek ugyanis lehetőségük van arra, hogy zárás után megkérjék a felügyeletet, hogy egy szabad közösségi helyiségbe engedjék ki őket például televíziót nézni. Az ébresztő és a 23,00 órakor kezdődő takarodó között az elítéltek a különféle szabadidős lehetőségek köréből érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. Egyebek mellett számos sportolási, zenélési lehetőség áll rendelkezésre, 45 munkaállomással felszerelt két informatikai helyiség és több ezer kötetes könyvtár található az intézetben, de folyamatos a képzési lehetőségek felkínálása is, elsősorban olyan – a magyar gyakorlatban OKJ-jellegű – szakképzések formájában, melyek gyakorlati oktatása helyben megoldható, illetve a hátralévő ítéleti idő függvényében a bekapcsolódó elítéltek kellő szakmai gyakorlatot is szerezhetnek. Az intézet belső televízió csatornát üzemeltet, ahol képújság jelleggel megismertetik a fogvatartottakkal a jogaikat és kötelezettségeiket, illetve egyéb, a büntetés végrehajtásával kapcsolatban lényeges információkat, valamint levetítik az intézeti rendezvények, jelentős események felvételét. A majdani szabadulás utáni visszailleszkedés elősegítésére az informatikai kabinetben szimulált internet-hozzáférés áll rendelkezésre.      

Ahogy az intézet igazgatója, Drazen Posavec Úr fogalmazott, a nevelés mellett a foglalkoztatás a legfontosabb, ez lehet ugyanis a sikeres reintegráció alapja. Az elmúlt időszakban olyan szakképzések (szakács, méhész, borász, számítógép-kezelő, állattenyésztő) zárultak, melyek a civil életben is hasznosítható végzettséget adnak, ott jártunkkor az új toborzási időszakban jártak, mert hamarosan újabb képzési időszak veszi kezdetét, egyebek mellett vállalkozói ismeretek formájában.

A munkáltatásban a foglalkoztatási arány 65%-os, ami jó bevételt jelent. Amennyiben a munkaképtelen, dolgozni nem akaró és biztonsági okok miatt munkáltatásból kizárt elítélteket nem vesszük figyelembe, akkor a munkaképes elítéltek több mint 90%-a ténylegesen is foglalkoztatva van. A rendelkezésre álló munkahelyek palettája igen széles, nemcsak bv. intézeten belül, de azon kívül is több munkalehetőség található. A település központjában található étterem forgalma a bevétel mintegy 50%-át képezi, de jelentős az ipari tevékenységből származó bevétel is. Pozitív gazdasági mutatók mellett külső piacra is termelnek, nincs viszont ún. menedzseri jutalék, a bevételt egyrészt a fogvatartási körülmények javítására, másrészt új eszközök beszerzésére fordítják.

A félig nyitott részleghez egy halastó is tartozik, amit a következő évben felújítanak és halakat is tenyészteni fognak. A tó körül mintegy 70 kaptár található, ugyanis mézet is termelnek, amit aztán csomagolást követően kiosztanak a fogvatartottak részére. Az állattenyésztés területén 200 birka, 200 borjú található, lovakat tartanak, és csak az év eddig eltelt időszakában közel 60 tonna sertéshúst dolgoztak fel, ezzel teljes mértékben fedezve a helyi és a varazsdini bv. intézet szükségleteit.

Az intézet egy 420 hektáros erdőt művel, melyből tűzifát termelnek ki, illetve biztosítják az asztalosműhely szükségleteit. A szőlészet 5,5 hektár területen fekszik, külső forgalmazásra 30000 liter bort állítottak elő. Ezen felül további közel 80 hektárt használnak zöldségtermesztésre, külső piacra és belső ellátásra idén 70 tonnát termeltek. Folyamatosan friss zöldséget tudnak biztosítani, ennek érdekében például három üvegház is kialakításra került.

A tervek között további fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, bővíteni kívánják a gépparkot is, az utóbbi időben csökkent fogvatartotti létszám pótlására.

A félig nyitott részlegen elhelyezett elítéltek javarészt a zárt részlegből kerültek ki, egy célirányos fejlődési folyamat eredményeképpen. Kockázatok természetesen vannak, mégis kifejezetten alacsonynak értékelhető azon eseteknek a száma, amikor az elítéltek visszaéltek a kapott bizalommal és kedvezményekkel.  

Szerkezeti felépítését tekintve az intézet élén az igazgató áll, aki két helyettese és hat szakterületi vezető (igazgatási, gazdasági, egészségügyi, biztonsági, foglalkoztatási, büntetés-végrehajtási osztályvezető) útján hajtja végre a szakmai tevékenység irányítását.

A Biztonsági Osztály a külső és belső őrzési feladatok mellett Horvátország egész területére kiterjedően végrehajtja az előállítási feladatokat – az országban nem ismert a magyar viszonylatban alkalmazott körszállítási rendszer. Az előállítások érdekében szervezett célszállítások kapcsán együttműködnek a rendőrséggel, helyszín biztosítása, adott esetben teljes felvezetés formájában. A fogvatartotti létszámcsökkenés jól hatott a biztonsági feladatokat végrehajtó állomány tevékenységére, leterheltségére, hiszen állománytábla szerint 260 fővel gazdálkodhatnak. A létszám ugyan nem feltöltött, ezzel együtt a háruló feladatokat el tudják látni. Az öt külső őrhelyen folyamatos, 24 órás szolgálatot látnak el, maroklőfegyver, gépfegyver és szolgálati állat alkalmazásával. A belső felügyelet fegyver nélkül látja el szolgálati feladatait. A körletek oly módon vannak megszervezve, hogy a dolgozó és nem dolgozó fogvatartottak körletei elkülönülnek, fogdakörlet és szigorított biztonsági körlet is kialakításra került, a biztonsági szempontból indokolt elkülönítéseket tehát igyekeznek a gyakorlatban is megvalósítani.

A Büntetés-végrehajtási Osztály létszáma 35 fő, közülük 20 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 14 fő vezet nevelési csoportot. A szakterületen továbbá szociális munkás, jogász, pszichológus és szabadidős program-szervező munkatárs is dolgozik. Két alosztály működik az osztályon belül, az egyik feladata az egyéniesített végrehajtási tervek megvalósítása, a másik pedig a befogadással, szabadítással kapcsolatos nyilvántartási feladatokat végzi. Bizonyos programok esetében külső szakértőket is igénybe vesznek. Jellemző, hogy az osztályon belül team munkában dolgoznak, de kiemelten fontosnak tartják a társ szakterületekkel való szoros együttműködést.

Az Egészségügyi Osztály állományába az orvos és fogorvos mellett 8 nővér tartozik, továbbá együttműködési megállapodás alapján további 2 orvos jár be rendszeresen az intézetbe. pszichiáterrel nem rendelkeznek.

A Munkáltatási Osztály alá tartoznak a fogvatartottak munkáltatására létrehozott munkahelyek, melyek közül kiemelkednek a következők: mezőgazdasági műhely, fémipari műhely, asztalos műhely, festő és kézműves foglalkozások műhelye, vendéglátó egység, karbantartó műhely. Az előbbiek mellett intézeten kívül, Lepoglava területén is több munkát végeznek a fogvatartottak bevonásával, illetve ezen túlmenően közbeszerzési pályázatok útján környező településeken is nyertek felújítási munkákat, melyek tovább növelik az intézeti bevételeket.

Élelmezés tekintetében említésre méltó, hogy 6-7 különféle menüt kínálnak a fogvatartottak számára, vallási és diétás igényeket is figyelembe véve. A magyar bv. intézetekben is használatban lévő ún. multi funkciós vásárlói kártya a horvát gyakorlatban is megtalálható, azonban itt nemcsak telefonálásra és kiétkezésre lehet felhasználni, hanem az étkezdében is ezzel szolgálják ki a fogvatartottakat: egy szkenner leolvassa a kártyát, majd egy monitoron megjelenik a fogvatartott neve, képe, illetve a neki kiosztandó étel.

A fogvatartotti összetételt tekintve megállapítható, hogy az intézetben túlnyomórészt élet- és vagyonellenes bűncselekményt elkövetők nyernek elhelyezést, de jelentős a kábítószerrel és nemi erkölccsel kapcsolatos bűncselekmény miatt elítéltek aránya is. A visszaesési arány 54,28%-os, az elítéltek 16,6%-a hosszú – 20-40 év tartamú – ítélettel rendelkezik, közel 30%-uk alkohol- és/vagy drogfüggő. Az életkori megoszlást tekintve az elítéltek legnagyobb hányada a 25-50 év közötti korcsoportba tartozik.

A fogvatartottak kockázatfelmérése és –értékelése, illetve a különféle reintegrációs programok összeállítása és felkínálása a büntetés-végrehajtási szakterület feladata, hasonlóan a rezsimváltás előkészítéséhez. A különféle biztonsági intézkedéseket hathavonta felülvizsgálják. tekintettel az alkohol- és drogfüggő elítéltek rendkívül magas arányára, korábban szinte valamennyi program erre a területre volt kiélezve. Az érintettek 2/3-a esetében bírósági döntés, 1/3-uk esetében intézeti kezdeményezés eredményeképpen került elrendelésre a prevenciós programokban való részvétel. A bíróság három év tartamú programban való részvételt rendel el, a teljesítést követően a bv. intézet javaslattal él a bv. bíró felé. A félig nyitott rezsimben a prevenciós programba a Büntetés-végrehajtási Osztály javaslata alapján kerülnek a fogvatartottak, ezt követően kapcsolatot kell felvenniük vagy civil szervezettel, vagy e célból létrehozott állami szervvel. Amennyiben együttműködnek, akkor kapcsolattartási szempontból 12 órás kedvezmény illeti meg őket. A program során – melyet egy neves professzor elvei alapján állítottak össze – az elítélteknek egyéni és csoportos foglalkozásokon kell részt venniük. Aktualitás szerint folyamatban van egy saját tematika kialakítása, melynek érdekében központi képzés lett szervezve.

Az intézetben a kriminogén faktorok irányába ható programok mellett képesség- és készségfejlesztő programok is jelen vannak, a fogvatartottak egyebek mellett a következő lehetőségek közül választhatnak: poszttraumás stressz szindrómában szenvedők programja, erőszakos szexuális bűnelkövetők programja, közlekedési bűncselekményt elkövetők programja, szociális készségfejlesztés, „A fogvatartott, mint szülő” című program. 

Bizonyos programokba igyekeznek áldozatokat, sértetteket is bevonni: a közlekedési bűncselekményt elkövetők esetében például az intézet kapcsolatba lépett egy közlekedési balesetben elhunytak hozzátartozóiból alakult csoporttal, melynek tagjai alkalomszerűen bekapcsolódnak a foglalkozásokba. E mellett a fogvatartottak a saját tapasztalataikról való beszámoló megtartása érdekében középiskolákba látogatnak el.    

A szexuális bűnelkövetők programja 2005 óta működik, annak tökéletesítése érdekében 2008-ban Hollandiában vettek részt egy tanulmányúton a bv. intézet munkatársai, majd ott megszerzett elméleti ismereteiket igyekeztek ötvözni a horvát gyakorlattal. Az ebbe a bűnelkövetői kategóriába tartozó elítéltek esetében magas a tagadás aránya, nem ismerik el bűnösségüket, ami a feltárást is nehezíti. Habár a konkrét pedofil bűncselekmény aránya viszonylag alacsony, mégis magas a gyermek sérelmére bűncselekményt elkövetők száma. A 8-12 fős létszámmal működő csoportok számára egy 40 hetes program került kialakításra. Heti egy alkalommal, 60-90 perces foglalkozásokat tartanak, páros – férfi és női programvezető általi – csoportvezetéssel. A résztvevő fogvatartottakra jellemző a sajátos önigazolás, a személyiségzavar és a nőkkel kapcsolatos téves észlelés. Esetükben szocio-anamnézis kerül felvételre, az empatikus közegben zajló foglakozásokon igyekeznek feltárni az elkövetés folyamatának láncolatát, fontos szerepet adnak a megelőzésnek. Képzési terv készül, igyekeznek felismerni a rizikófaktorokat, illetve megismertetni a csoporttagokkal a különféle elkerülési technikákat. További cél a következmények felismertetése és az érintettek empátiájának fejlesztése. A program a szexuális késztetésekkel szemben egy életre szóló harcra készít fel, az utolsó foglalkozásra javul a belátási képesség. A résztvevők kezdetben elkülönített elhelyezésben részesülnek elítélt társaiktól, de fokozatosan alkalmazkodnak a többiekhez, sőt néhányan foglalkoztatásban, munkáltatásban is érintettek – kis létszámú munkaterületen. A személyi állomány tagjai diszkrécióval kezelik az érintett fogvatartottakat, két-három hónap kell hozzá, hogy kiderüljön a bűncselekmény. Amennyiben a szexuális jellegű bűncselekmény elkövetésében érintett elítélt félig nyitott részlegre kerül, akkor értesíteni kell a tanúkat és az áldozatokat. A csoporton belül kialakuló konfliktusok kezelésére kiemelt figyelmet fordítanak, megfelelő vezetéssel azok jól alakíthatóak, kezelhetőek. Adott esetben az is a gyakorlathoz tartozik, hogy egyetemistákat is bevonnak a foglalkozásokba. A kezdeti időszakban alig van olyan a csoporttagok között, aki elismeri az elkövetést, de a foglalkozások végére ez az arány azért javul. A belépési kritériumok között szerepel a megfelelő íráskészség, a viszonylag hosszú ítélet, a belső elhatározás, a változásra irányuló akarat, egyfajta intelligencia, illetve fontos, hogy a jelentkezőnél ne kerüljön megállapításra pszichés zavar. Amennyiben a program befejezését követően az elítélt ítéletéből még van hátralévő rész, akkor egy ún. fenntartási időszak következik, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni foglakozásokra, a lelkiismeretre való ráhatásra, egyéniesített módon, azt erősítve, hogy az érintett fogvatartottnak mit kell tennie. Fontos a megfelelő személyzet kiválasztása, ennek érdekében egy előzetes kiválasztási eljárást hajtanak végre, ahol vizsgálják a szakirányú képzettséget, az előképzettséget.              

Az elítéltek viszonylag nyitottak, szívesen jelentkeznek a felkínált programokra. A bv. intézet munkatársai azonban nemcsak a fogvatartottakra, hanem a családi kapcsolataik erősítésére is kiemelt figyelmet fordítanak. Igyekeznek például a gyerekeket is bevonni, megérinteni, a gyermekkel rendelkező elítéltek részére a látogató fogadás egy külön helyiségben kerül lebonyolításra, ahol televízió-készülék és különféle játékok is megtalálhatóak, a beszélők alatt meséket is vetítenek.

Tavasz a télben...

A kép tegnap készült, a Fiatalkorúak Bv. Intézetének udvarán. Azt gondolom, hogy igen szokatlan, ha így december elején, amikor az emberek többsége a Mikulás érkezését várja, egy piros rózsa virágzik a szabadban. Ráadásul épp egy börtön udvarán, ami nem feltétlenül az a hely, ahol ilyesféle látványra számít az ember... 

A horvát büntetés-végrehajtási rendszer kockázatértékelési tevékenysége

A horvát büntetés-végrehajtási szervezet az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik, az Országos Parancsnoksághoz több szakfőosztály tartozik, úgymint jogi, igazgatási, büntetés-végrehajtási, biztonsági és gazdasági.

Az országban 8 letöltőház (köztük a Központi Kórház) és 12 megyei büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban bv. intézet) található, utóbbiak jellemzően megyeszékhelyeken helyezkednek el. Említésre méltó, hogy az országban 2 javítóintézet működik, melyek a fiatalkorúak bv. intézete előszobájának számítanak. 

A Zágrábi Büntetés-végrehajtási Intézet a legnagyobb előzetes ház, ahol emellett rövidebb tartamú (legfeljebb hat hónapig tartó) szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek is elhelyezésre kerülnek. Ennek a bv. intézetnek a területén került kialakításra a Diagnosztikai Központ, illetve a szomszédságában található a Képző Központ, melynek feladata a személyi állomány oktatása, továbbképzése.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtását szabályozó törvény rendelkezései szerint a legfontosabb cél a fogvatartottak reintegrációja, a törvénytisztelő életmódra és önálló életvitelre való felkészítés mellett, illetve kiemelt hangsúlyt fektetnek az emberséges bánásmódra. A horvát gyakorlat szerint a bíróságok nem állapítanak meg végrehajtási fokozatot, csak az ítélet tartamát állapítják meg. A bv. intézetek biztonsági fokozatukat tekintve három kategóriába sorolhatók: zárt, félig nyitott és nyitott. Azt, hogy egy adott fogvatartott milyen típusú és konkrétan melyik bv. intézetbe kerülnek, a Diagnosztikai Központ által kialakított állásfoglalás alapján az Országos Parancsnokság határozza meg.

A Diagnosztikai Központ gyökerei 1987-re nyúlnak vissza, bár önálló szervként csak 2012. óta működik. Alapvető célja a fogvatartás egyéniesítése, az egészségügyi és pszichológiai folyamatok vizsgálata, a kriminológiai adatok feldolgozása, és ezek figyelembe vételével egy egyéniesített végrehajtási tervezet, valamint a konkrét végrehajtási helyre irányuló javaslat megfogalmazása. A konkrét munkafolyamatok részét képezi az aktuális állapot teljes körű feltérképezése, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok feltárása, a kezelési módszerekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, továbbá a végrehajtó intézet kijelölésére irányuló állásfoglalás megtétele. A Diagnosztikai Központ élén az Igazgató áll, két legfontosabb szervezeti egysége a Befogadó és Nyilvántartó Részleg (1 vezető, 2 nevelő szaktanácsadó, 3 jogász, 4 középfokú végzettséggel rendelkező adminisztrátor) és a Diagnosztikai Részleg (1 vezető pszichológus, 5 pszichológus, 4 szociális munkás).

A gyakorlatban a jogerős ítélet kiszabását követően a bíróság határozattal utalja az elítélteket a Diagnosztikai Központba. A befogadás elővezetéssel, önkéntes bevonulással egyaránt megvalósulhat, de arra is van példa, hogy előzetes letartóztatást követően kerül a központba valaki. Abban azt esetben, ha a bírósági határozat ellenére egy elítélt nem vonul be, a Diagnosztikai Központ egy értesítést kap. Nemtől függetlenül mindenki ide kerül, aki 6 hónap feletti ítélettel rendelkezik vagy a hátralévő ítéleti ideje 6 hónapon túli. A bíróság által mellékbüntetésként kötelező pszichiátriai kezelésre ítélt fogvatartottak ítéleti tartamtól függetlenül ide kerülnek, mint ahogy itt történik meg a nemzetközi egyezmény alapján más országból átvett fogvatartottak első befogadása is.

  

Az elítéltek kivétel nélkül zárt rezsimbe kerülnek, ahol 30 napot kötelesek eltölteni. A befogadást követő első fázisban történik meg az adminisztratív jellegű adatok feldolgozása. A szabadlábon lévő elítéltek bevonulásra történő felhívása esetén a bíróság még a bevonulás előtt megküld a Diagnosztikai Központ részére minden lényeges információt. A befogadást követő elhelyezés után egészségügyi vizsgálaton és fényképezésen vesznek részt az elítéltek, daktiloszkópiai adatgyűjtés kerül végrehajtásra, majd megtörténik a személyes adatok egyeztetése, a rendszeresített adatlap kitöltése, majd a kapott adatok számítógépes rendszerbe rögzítése. A számítógépes nyilvántartás nem országos szintű, mindössze a nagyobb letöltő házakkal került kialakításra közvetlen informatikai kapcsolat. Az elsődleges adatok rögzítése részben fogvatartotti bemondás alapján történik meg, ezzel együtt igyekeznek meggyőződni azok valóságtartalmáról, adott esetben oly módon, hogy a rendőrségtől szereznek be információkat. A személyi adatlapok kitöltése mellett az elítéltek egyéni és csoportos foglalkozásokon vesznek részt, ismertetik velük jogaikat és kötelezettségüket, felmérik és rögzítik kapcsolattartási igényeiket. A befogadott elítéltek csoportokat képeznek (adott hó 05-15 napja között befogadottak képezik az első csoportot, 16-25 között befogadottak a második csoportot, míg 26-04 között befogadottak a harmadik csoportot). A 30 napos programidőszak – melynek végrehajtása során legalább 25 óra egyéni foglalkozást kell megtartani – elméletileg hosszabbítható, de gyakorlatban erre nem igazán merül fel indok (a túlzsúfoltságot leszámítva).

Az iratok, adatok, melyekből dolgoznak, a következők:

ítéletkiadmány,

bv. bíró határozata,

halasztási kérelem,

egészségügyi adatok,

szabálysértési nyilvántartásból rendelkezésre álló adatok,

korábbi szabadságvesztés büntetés kapcsán rendelkezésre álló információk,

pártfogó felügyelői szolgálat adatbázisában rögzített adatok,

BM lakcímnyilvántartó adatai,

egészségbiztosítási információk,

pszichiátriai vélemények,

előzetes letartóztatásból átfogadottak esetében bv. intézetben készült vélemények,

folyamatban lévő üggyel rendelkezők esetében a rendelkezési jogkör gyakorlójától szerzett információk.

Az elítéltekkel szociális munkás, jogász, pszichológus, orvos egyaránt foglalkozik, valamennyien értékelést készítenek, melyeket egy bizottság elé terjesztenek.

A jogász összegzi az ítélettel kapcsolatos adatokat, összegyűjti az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos információkat, rövid leírást készít a bűncselekményről, bemutatja az enyhítő és súlyosbító körülményeket, leírja a büntetési előzményeket, a befogadás módját és körülményeit, feltárja a bűntársi csoport tagjai közötti viszonyokat, összesíti az információkat.

A pszichológus diagnosztikai adatokat gyűjt, egyéni beszélgetéseket folytat, teszteket vesz fel, beszerzi a korábbi kezelések eredményeit, személyiségprofilt készít, feltárja a fogvatartott önmagához és másokhoz való viszonyulását, az esetleges szenvedélybetegséget, az erőszakosságra – különös tekintettel a szexuális erőszakra – való hajlamot. Meghatározza a rizikófaktorokat, elvégzi a függőséggel kapcsolatos felméréseket, kiértékeli a horvát sztenderdeknek megfelelő – nemzetközileg is elismert – teszteket, feltérképezi az erőszakos viselkedést, az áldozattá válás lehetőségét. A horvát gyakorlatban a szexuális erőszak tekintetében az első jelzés nem más, mint maga az elkövetés ténye. A visszaesési kockázatot eszköz hiányában klinikai módszerekkel igyekeznek felmérni.

       

A bizottság áttekinti a szakterületi véleményeket, majd összegzi azokat és az egyéniesített végrehajtási tervre és a fogva tartás helyére vonatkozó javaslatot egyaránt tartalmazó összefoglaló jelentésbe ágyazott javaslatot készít elő, melyet az igazgató terjeszt fel az Országos Parancsnokság felé.

A jelentés tartalmi elemei:

általános adatok,

bűncselekményre, ítéletre vonatkozó adatok,

előélet (család, képességek, készségek, munka, büntetett előélet, deviancia, korábbi büntetés során tanúsított magatartás stb.),

diagnosztikai adatok,

fogvatartott viszonyulása az elkövetett bűncselekményhez, ítélethez,

jóvátételre való hajlandóság,

munkavégző képességre, munkatapasztalatra vonatkozó adatok,

jövőre vonatkozó tervek,

egyéniesített végrehajtási, kezelési, oktatási tervre vonatkozó javaslat,

függőségben szenvedők részére program javaslat,

szabadidős tevékenységre vonatkozó útmutató, érdeklődési körnek, esetleges képzettségnek megfelelően,

pszichológiai, jogi segítségnyújtás szükségességének megfogalmazása,

speciális foglalkozáson (felelős szülői bánásmód, poszttraumás stressz szindrómában szenvedők programja, szociális készségfejlesztés, közlekedési bűncselekményt elkövetők részére kialakított program, szerencsejáték-függők részére felkínált program, külvilággal és családtagokkal való kapcsolatok fejlesztését szolgáló program) való részvételre irányuló javaslat,

útmutatás a szabadulás utáni beilleszkedést szolgáló felkészítésre,

visszaesési kockázatok, illetve a büntetés töltése alatti biztonsági kockázati tényezők felmérése, értékelése,

javaslat a fogva tartás helyére, biztonsági kockázati szintnek megfelelően.

Lényeges információ, hogy a bíróság bizonyos biztonsági intézkedéseket is meghatározhat, mint például elterelés, pszichiátriai vagy pszichoszociális kezelés családon belüli erőszakot elkövetők részére, innentől kezdve ezen intézkedések végrehajtása nem lehetőség, hanem kötelezettség a bv. szervezetre nézve, és a végrehajtásról tájékoztatni kell a bíróságot.

A gyakorlatban a javasolt bv. intézet aktuális telítettségi helyzetének állapota a javaslattól való eltérést eredményezhet, ezzel együtt a cél, hogy éves szinten ne legyen 2%-nál nagyobb eltérés a Diagnosztikai Központ javaslata és az Országos Parancsnokság döntése között.

Egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek kérhetik, hogy korábbi munkahelyükön vagy éppen a saját vállalkozásukban dolgozhassanak. Ezt a kérelmet a Diagnosztikai Központban való tartózkodás során kell előterjeszteni, munkáltatói igazolást, 3 havi keresetigazolást csatolva mellé, melyek figyelembe vételével történik meg az állásfoglalás, de az engedélyezés az Országos Parancsnokság hatásköre. Engedélyezés esetén továbbá szerződést kell kötni a munkáltatóval.

A javasolt bv. intézet kijelölése tekintetében az Országos Parancsnokság kritériumokat határozott meg a Diagnosztikai Központ felé, úgymint: ítélet tartama, életkor, jogerős/nem jogerős ítélet, előélet, folyamatban lévő büntetőügy, családi állapot, lakhely stb.

Az új – alternatív büntetéseket és jóvátételi programokat is tartalmazó – végrehajtási törvénynek köszönhetően a százfős kapacitással rendelkező Diagnosztikai Központba kerülő elítéltek száma 2011-től folyamatosan csökken. Aktualitás szerint az ott elhelyezett fogvatartottak nemek szerinti arányát tekintve a férfiak 93,8, a nők 6,2 %-ot tesznek ki, az ítéletek 70-80%-a 1-3 év közötti terjedelmű. A vagyon elleni és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények aránya a legmagasabb, de jellemzőek az életellenes cselekmények is.

A Diagnosztikai Központból bv. intézetbe kerülő elítéltek intézeti típus szerinti megoszlását tekintve a legtöbben 67,2% a zárt típusú intézetekbe kerülnek.  

A Diagnosztikai Központ működésének előnyei:

a kevés országban jelenlévő központi diagnosztika ténye,

egységes, azonos szabályok szerinti egyéniesítés

professzionális tudású személyi állomány,

tisztázott feladatkörrel rendelkező tagokból álló szakmai team, megosztott felelősséggel,

jó színvonalú értékelő, elemző tevékenység, ami a későbbiekben is felhasználható.

Kihívások:

a rendszer további fejlesztése, alakítása, tökéletesítése,

pszichológiai trendek nyomon követése, új eszközök bevezetése a még hatékonyabb feladatellátás érdekében,

nyomtatványok, kérdőívek fejlesztése, elektronikus megőrzése,

elektronikus rendszer kidolgozása,

visszacsatolást adó információkhoz való közvetlenebb hozzáférés,

szabadulás előtt egy, a bv. intézet által kiállítandó összefoglaló zárójelentés kiállításának bevezetése, ami egy következő befogadás esetén hasznos lehet.

Az előzetesen letartóztatottak tekintetében nem gondolkodtak azon, hogy a Diagnosztikai Központ tevékenységét kiterjesszék rájuk.

Tapasztalat, hogy az elítéltek ugyan együttműködőek, de fontos, hogy főképp a kezdeti időszakban sok és intenzív legyen a kapcsolat. Az elítéltek egyébként jellemzően optimisták, igyekeznek jó képet mutatni magukról, annak érdekében, hogy a számukra legkedvezőbb feltételek közé kerüljenek, illetve elérjék, hogy ilyen javaslat szülessen. A Zágrábi Büntetés-végrehajtási Intézet állományába tartozó tagokból a központba szolgálatra vezényelt állomány nem válogatott, azonban abban az esetben, ha valakit alkalmatlannak tartanak az itteni szolgálatra, akkor a Diagnosztikai Központ jelzéssel él a bv. intézet felé.  

×××

A hazai viszonylatban az új Bv. Kódex végrehajtása kapcsán megálmodott Kockázatértékelési és -Elemzési Rendszer, azaz KEK-rendszer gyakorlati megvalósításához a horvát rendszer mindenképpen jó ötleteket adhat, illetve azt hiszem, megerősíthet bennünket abban, hogy jó úton haladunk.