Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása --- egy pályázat bemutatása

 

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása

(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)

NCTA-2013-3699-G

 

 

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület a Norvég Civil Támogatási Alap által kiírt pályázati felhíváson elnyert 9 077,26 EUR (2 639 575 HUF) összeg felhasználásával a Közösségi Szolgáltatások Alapítványával partnerségben 2013. augusztus 01-jén kezdte meg a fenti projekt megvalósítását, a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, együttműködve a Feldmár Intézettel. Az első részbeszámoló elkészítése jelenleg aktuális, ezért tekintsük át, hogy mi adta a projekt ötletét, illetve annak során milyen projektelemek kerülnek megvalósításra.   

 

A program alapját az adta, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben elhelyezett fogvatartottak esetében a majdani szabadulás utáni társadalmi visszailleszkedés előkészítése, illetve annak eredményessége szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen családi közegbe szabadul az érintett fogvatartott. A bűnismétlés megelőzése szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szabaduló fogvatartottat mennyire támogató, menyire befogadó családi háttér várja. A zömében elszigeteltségben élő, többnyire hátrányos helyzetűnek számító civil környezetből származó fogvatartottak jelentik a projekt elsődleges célcsoportját. Közülük elsősorban olyan személyek, akiknek felesége vagy élettársa, valamint legalább egy gyermeke van, azonban a börtönbe kerülés előtti időszakban számukra nem a család volt a legfontosabb. Megítélésünk szerint, amíg egy fogvatartott a szabadságvesztés büntetését tölti, addig a büntetés-végrehajtási szervezet egy erős kontrollt gyakorol felette, aminek köszönhetően az érintett személy képes lehet az együttműködő, normakövető magatartás tanúsítására. A szabadulás utáni időszak, a re-integráció sikeressége szempontjából fontos, hogy a szabaduló elítéltet olyan család várja, amely képes lehet arra, hogy a korábban a büntetés-végrehajtási intézet által gyakorolt kontrollt mintegy átvéve visszatartsa a volt fogvatartottat egy újabb bűncselekmény elkövetésétől. Ennek elérése érdekében kiemelten fontos az elítéltek és közvetlen hozzátartozóik között a családi kapcsolatok, az érzelmi kötelékek erősítése. A szabadságvesztés végrehajtásának az elítéltek gyermekeire gyakorolt hatásáról nincsenek kutatások, programok. A börtönbe került szülő gyereke sokféle szempontból veszélyeztetett. Attól hogy a szülőt szabadságelvonással büntetik, a gyereknek szüksége és joga van a kapcsolattartásra, méghozzá gyermekbarát módon, hogy ne okozzon további sérüléseket számára.

A bv. intézetben, az ott kialakított és hatékonyan működő, erősen kontrollált környezetben végrehajtott, a fogvatartottak személyiségére, a hozzátartozóikkal való együttműködésére, kommunikációjára pozitív hatást kifejtő programok nemcsak rövidtávú hatásaik, hanem jövőre irányultságuk miatt is rendkívül fontosak. A fogvatartottakkal való foglalkozás kapcsán mindenképpen aktuálisnak kell tekinteni azokat a zárt intézeti keretek között felkínált és biztosított programokat, amelyek összhangban állnak a különféle hatályos jogszabályi rendelkezésekben megfogalmazott re-integrációs követelményekkel. Magyarországon eddig nagyon kevés olyan program valósult meg büntetés-végrehajtási intézetekben, amely a minőségi kapcsolattartást segíti elő a szülő és a gyerekeik között. A börtönben lévő szülők gyermekeinek helyzete eddig nem kapott figyelmet.

A projekt által el kívánjuk érni, hogy fejlődjön a résztvevő fogvatartottak személyisége, felismerjék a korlátaikat, a hibáikat és a hiányosságaikat, meg tanulják kezelni azokat, mindezt oly módon, hogy a családtagjaikkal való kapcsolatrendszerük, a velük való kommunikációjuk is fejlődik, erősödik, továbbá javul a problémamegoldó képességük. A börtönártalmak káros hatásainak csökkentését szolgáló tevékenység javítja a beilleszkedési esélyeket, az eddiginél sokkal hatékonyabban járulva hozzá a célcsoport tagjainak társadalmi visszailleszkedését előkészítő szakmai tevékenységhez. A Mesekör, illetve a helyreállító igazságszolgáltatás eszközrendszerébe tartozó családi döntéshozó csoportkonferencia módszer börtön keretei között történő alkalmazása az eddigi tapasztalataink alapján egyértelműen hatékony, előremutató eszközei lehetnek a modernkori büntetés-végrehajtásnak. A projekt közvetlen rövidtávú célja a mesekör alkalmazásával a minőségi kapcsolattartás a szülő és gyermek között, hiszen az elítéltek által összeállított mesét családi beszélő keretében előadják gyerekeik részére. A projekt eredményeként a büntetés-végrehajtás tagjai új módszereket ismerhetnek meg, tágul a szakmai tapasztalatuk. Az elítéltek és gyermekeik, családtagjaik kapcsolattartásában, kommunikációjában várunk változást. A helyreállító igazságszolgáltatási körmodell (csdcs) alkalmazásával a családtagok megismerhetik az elítélt börtönbeli életét és elképzeléseit a jövőről, ez a fajta kommunikáció sokat segít a megértésben, elfogadásban, megegyezésben.

Hosszú távon a projekt egyértelműen hozzájárulhat a bűnismétlés csökkentéséhez, a bevont fogvatartottak esetében fejlődhet a törvénytisztelő életmódra való hajlandóság, javulhatnak a beilleszkedési esélyek. Erősödik a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti érzelmi kötelék, az apa-gyermek kapcsolat, illetve fejlődik a családokon belüli kommunikáció, hatékonyabbá válik a családok működési mechanizmusa, megküzdési képessége. Azzal, hogy a projekt kapcsán szerzett tapasztalatainkat, mint jó gyakorlatot megismertetjük a szakma képviselőivel, illetve a tevékenységünkben közreműködő társ szervekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyértelműen hozzájárulhat a szakmai feladatainkban közreműködők közötti együttműködés javításában, a szemléletformálásban, de ennek köszönhetően tovább erősítheti a fogvatartottakkal való foglalkozások hatékonyságát. A kapcsolattartás minőségének javítása abból a szempontból is kívánatos, hogy a fogvatartott szabadulását követő visszailleszkedését segítse.

Az észak-magyarországi régió hazánk egyik legszegényebb része, az emberek számára fokozott veszélyt jelent a gazdasági-kulturális leszakadásból, és a börtönélet elszigeteltségéből, az egyénre káros börtönártalmakból adódó hátrány. Az elítéltekre jellemző az alacsony iskolai végzettség, a halmozottan hátrányos helyzetű élethelyzet, a kulturális-szociális hiányosságok. Az elítéltek többnyire nincsenek tisztában saját erősségeikkel, kompetenciáikkal, vagy azokat jellemzően csak a törvényeket sértve tudják kinyilvánítani. Többek csak a börtönben ébrednek rá, hogy képesek lehetnek ebből az életformából kilépni, tehetségüket a társadalmi normák szerint megélni, jóra használni, és a benti zárt közegben ébrednek rá a család fontosságára. A célcsoport a gyerekkel rendelkező elítéltek közül önként jelentkezők köréből kerül ki. Egy kutatás szerint a börtönben lévő romák több mint felének van gyereke, közöttük nagyobb arányban fordulnak elő a nagycsaládosak. A projekt során 60-70 fő részvételével számolunk.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben férfi elítéltek vannak elhelyezve, akik férfiúi és apai minőségükben mintát, példát szolgáltatnak a fiatal generációknak. Ha egy elítélt személyiségében, magatartásában, gondolkodásában sikerül elindítani egy pozitív változást, akkor a hatása akár egy vízbe dobott kő, gyűrűzni fog, hatással lesz az elítéltre, a zárkatársaira, és a szabadulása után a családtagjaira, a társadalom őt körülvevő szereplőire egyaránt. A projekt hatásai nem kizárólag a bevont elítéltek és családtagjaik esetében hoznak változásokat, de hatással lesznek az elítélt társakra, a rokoni/baráti kapcsolatokra, és a lakókörnyezetre is. A projektbe bevont elítéltek családtagjai adják az elsődleges közvetve érintett célcsoportot, 150-180 fő érintettségét becsüljük.

A projektben megvalósításra szánt programok előkészítését, a végrehajtás koordinálását, a megvalósítókkal való kapcsolattartást a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület munkatársai végzik.

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön a projekt végrehajtása érdekében szerződést kötött egymással, ennek alapján a fogvatartottak tájékoztatása a programról, illetve a kiválasztás az Egyesület munkatársai és a büntetés-végrehajtás szakemberei részéről közösen került végrehajtásra.

A projekt során megvalósítandó szakmai tevékenységek közül az egyik a Mesekör, melynek végrehajtását a Feldmár Intézet munkatársai, Büky Dorottya és Kóródi Mária, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön oktatásszervezője, István Károlyné közösen végzik, mint együttműködő partnerek. A Mesekör a mese segítségével terápiás foglalkozásként olyan folyamatokat indít el az emberben, aminek segítségével képes felmérni nemcsak a hiányosságait, de meglévő képességeit is, hogy ezeket felhasználva építse újra a személyiségét. Mindez nem direkt módon, hanem a meséken, álmokon, játékokon keresztül történik. A projekt ezen elemébe bevont fogvatartottak egy része egyéni fejlesztésben részesül, illetve a csoportos foglalkozások során valós művészi, alkotó tevékenység valósul meg, hiszen a fogvatartottak, miközben a gyakorlatok során megismerhetik eddig kevésbé ismert másik önmagukat, létrehoznak egy közös mesét. Egy olyan mesét, aminek a színrevitele, a rendezése, a díszlet elkészítése, a szereposztás, a zenei aláfestés megírása mind-mind a fogvatartottak feladata. A kész művet aztán egy családi beszélő keretében mutatják be meghívott szeretteiknek, akiket a bevont fogvatartottak egyben megajándékoznak az általuk megalkotott mese dvd-felvételével. A Feldmár Intézet által megvalósított meseprogram egyedülálló, nincs tudomásunk hasonló programról Európában.

A családi döntéshozó csoportkonferencia foglalkozások előkészítését, lebonyolítását a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország vezetője, Negrea Vídia és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön egyik pszichológusa hajtja végre, mint együttműködő partnerek. A családi döntéshozó csoportkonferencia szempontjából fontos az a tény, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtön vezetői kiemelten kezelik mindazon folyamatok támogatását, amelyek segítik az elítélteket abban, hogy visszanyerjék kontrolljukat a sorsuk irányítása felett. Lényeges szempont, hogy ezekkel a pozitív folyamatokkal az elítéltek hosszú távon is elkerülhetik a jogsértő magatartást, és a magatartásukban, gondolkodás- és szemléletmódjukban bekövetkezett változások az általuk elkövetett bűncselekmény miatt hátrányt szenvedett család, vagy sértett közösség számára is megfelelőek és értékesek legyenek.

A Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország hazai viszonylatban kiemelkedő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a fogvatartottakat célzó komplex, segítő beavatkozások megvalósítása terén. A családi döntéshozó csoportkonferencia módszer a helyreállító igazságszolgáltatás eszközrendszerének egy olyan eleme, amely alkalmas arra, hogy megerősítse az elítéltek esetében zárt intézeti keretek között tapasztalt pozitív viselkedésváltozással együtt járó folyamatokat, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy még az egyén szabadulása előtt felszínre kerüljenek mindazok a körülmények és kriminogén tényezők, amelyek kritikusak lehetnek a re-integrációjának az eredményessége szempontjából. Az elítélt és a mellette kitartó család számára segítséget jelenthet, ha a módszer segítségével, szakemberek facilitálása mellett közösen tervezhetik jövőjüket, és szabadulásukat megelőzően lehetőségük nyílik átbeszélni, mérlegelni vagy akár megtapasztalni az újbóli közös együttlétet, ezzel is növelve esélyüket az újrakezdésre és visszailleszkedésre.

A családi döntéshozó csoportkonferencia módszer a büntetés-végrehajtási keretek között korábban alkalmazott intervencióknál több időt és szervezést igényel, és több személy bevonásával jár együtt, ugyanakkor a szükségletek és erőforrások feltárása mellett a társadalom felé irányuló jóvátételt és a kapcsolatok szélesebb körben történő helyreállítását is magában foglalhatja.

A resztoratív technikák és a szabadulás utáni beilleszkedést elősegítő hagyományos tevékenységek ötvözése összhangba hozhatja a börtönben végzett pártfogói tevékenységeket, az utógondozást a családsegítéssel, áldozatsegítéssel vagy a közösségi szociális munkával, ezáltal egyértelműen előremutató hatásról beszélhetünk a projektelem kapcsán.

A projekt végén a jó gyakorlatokat bemutató szakmai konferencia megszervezését a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület hajtja végre. A szakmai konferencia egyértelműen hozzájárul a büntetés-végrehajtási szakemberek és a szakmai tevékenységükben közreműködő egyéb intézmények, szervezetek szemléletformálásához, ismeretanyagának fejlesztéséhez.

A büntetés-végrehajtási intézet munkatársainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a börtönévek múlásával a fogvatartottak társas, családi kapcsolatai beszűkülnek, elhalványulnak, az elítéltek többsége valamilyen szinten magára marad, így a majdani beilleszkedése támogatása szempontjából kevés segítségre számíthat a hozzátartozóitól. A projektben megvalósítani kívánt módszerek segítségével a fogvatartottak családi kapcsolatainak erősítését, helyreállítását kívánjuk elérni, ami mindenképpen pozitív hatással lehet az érintettek beilleszkedési, újrakezdési esélyeire nézve. Tekintettel arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben felülreprezentáltak a magukat roma származásúnak valló fogvatartottak, a program alkalmas arra, hogy a bevonásukkal erősítse a roma integrációt, javítsa az egyének életvezetési készségeit, érdekérvényesítő képességeit, illetve fejlessze, erősítse a velük foglalkozó szakemberek közötti együttműködést. A mesekör előadásai családi beszélő keretében kerülnek megtartásra, amely minőségi kapcsolattartás változást jelent, a hagyományos büntetés-végrehajtási beszélőhöz képest. A kapcsolattartás mellett annak minősége is nagyon fontos. A börtönlátogatások körülményei, a biztonsági előírások megnehezítik a találkozások bensőségének biztosítását. A családi döntéshozó csoport közelebb hozza a családtagokat. Ez a fajta kommunikáció sokat segít a megértésben, elfogadásban, megegyezésben. A gyerekek számára kiváló mintát ad, segíti a kapcsolattartást, a szorongás oldását.