A
közelmúltban, immár ötödik alkalommal került megrendezésre a "Zárt ajtók –
nyitott lelkek" című konferencia, melynek a korábbi évekhez hasonlóan
legfőbb célkitűzése volt, hogy megismertesse a büntetés-végrehajtási
intézetekben folyó pedagógiai és pszichológiai munkát, a terápiás lehetőségeket
a szélesebb értelemben vett szakmai közönséggel, a téma iránt érdeklődőkkel. A
rendezvény célja volt, hogy a zárt közösségként működő büntetés-végrehajtási
intézetek külső kapcsolatai erősödjenek a gyermek- és ifjúságvédelemmel
foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel, kialakuljon egy közös párbeszéd a
rendvédelmi, a pedagógusi, valamint a szociális szféra között. A korábbi
években a konferencia a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében, Tökölön
került megrendezésre, azonban idén egy új helyszín, a Balassagyarmati Fegyház
és Börtön adott otthont a programnak.
A KONFERENCIA TÉMÁI A KÖVETKEZŐK VOLTAK:
Profilalkotás a rendvédelemben
A hazai gyermekvédelem dilemmái
Reintegráció zárt intézetekben
Bűnmegelőzés és prevenció
A plenáris ülés előadásai a volt Vármegyeháza épületében, annak dísztermében
kerültek megtartásra. Dr. Hegedűs Judit, a konferencia ötletgazdája és
főszervezője megnyitójában beszélt balassagyarmati kötődéséről, köszöntötte a
szép számban megjelent résztvevőket, és kihangsúlyozta, hogy a rendezvény
valóban egyfajta nyitás a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a civil
társadalom, a civil szakemberek felé. Az, hogy a város és a polgármester úr egy
ilyen történelmi helyszínt biztosított a konferencia megrendezésére, befogadva
a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a büntetés-végrehajtási szakma
képviselőit, mindenképpen nagy megtiszteltetés.
Medvácz Lajos polgármester úr elmondta, hogy Balassagyarmat a Civitas
Fortissima, azaz a Legbátrabb Város cím büszke tulajdonosa. „Büszkék vagyunk őseinkre! – mondta. – De a térség büszke lehet a kultúrájára is,
hisz itt alkotott többek között Mikszáth Kálmán és Madách Imre is. Örömmel
támogattuk a konferencia megrendezését, hiszen a Balassagyarmati Fegyház és
Börtön a város emblematikus, műemlék jellegű épülete. A város szoros, jó kapcsolatot
ápol a büntetés-végrehajtási intézettel.”
Dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos intézetparancsnok megköszönte,
hogy egy olyan történelmi helyszínen láthatja vendégül a konferencia résztvevőit,
mint a Vármegyeháza épülete, melynek lépcsőit Madách és Mikszáth is koptatta
annak idején, sőt itt ismerték meg későbbi feleségüket is. A plenáris üléseket
követő szekcióülések viszont már a börtön épületében kerülnek megtartásra, így
a résztvevők testközelből érezhetik a ma is működő ódon börtön szűkösségét, a
mozgástér hiányát.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, Dr. Farkas Johanna „Gyermekek az igazságügyi szakértésben”
című előadásának bevezetőjében elmondta, hogy nemcsak a felszínt, hanem a mélyebben
rejlő dolgokat is be kívánja mutatni. A szakértői eljárás céljáról beszélve
megfogalmazta, hogy az nem más, mint szakértelem alkalmazása, konkrét problémák
megfogalmazása és válaszok, megoldások keresése. A szakértők feladata az
egészségestől eltérő személyiségjegyek, a magatartási problémák, a nevelési
hatások, a traumatikus élmények feltárása. Munkájuk során a szakértők számos
helyről szerzik be a számukra hasznos információkat, egyebek mellett tárgyalási
jegyzőkönyvekből, környezettanulmányokból, rendőrségi nyomozati anyagokból.
Polgári- és büntetőügyekben, illetve gyámhivatali eljárásokban egyaránt igénybe
vesznek szakértőket, akik 3 évnél idősebb gyermekekkel, négyszemközti beszélgetéseket
folytatnak, természetesen szigorú módszertani elemek és szakmai protokoll
mentén.
A szakértésben azonban több anomália is megfigyelhető, mint például a „klinikai vs. igazságügyi szakértő”
kérdése, mivel ezeket eltérő attitűdök, eltérő célok jellemzik, és a szakértői
tevékenység mellett végzett klinikusi tevékenység is kérdéseket vethet fel. A
következő problematikát a tesztek alkalmazhatósága jelenti. Egyes kérdőívek
manipulálhatóak, és a fejlesztéseknek köszönhetően léteznek ugyan új tesztek,
melyek viszont nincsenek ajánlva, így alkalmazásukra sem kerül sor. A szakértői
vélemények is sok esetben hibásak, elírást, téves adatot tartalmaznak,
ellentmondások, ködösítések vannak bennük, ráadásul esetenként előfordul, hogy
a szakértő nem tud megfelelő kapcsolatot kialakítani a gyerekkel, nem jó
kérdéseket tesz fel. További probléma a pszichológiai és jogi terminológiák nem
megfelelő, nem egységes alkalmazása, amiben a továbbképzések talán előrelépést
eredményezhetnének. Vannak továbbá olyan etikai, morális kérdések, amiket
főképpen konkrét szakértők miatt kell felvetni, ugyanis előfordul, hogy
bizonyos konkrét személyek miatt általánosítanak az emberek, és egy negatív kép
alakul ki a szakértőkről.
Dr. Tibay Ákos bv. alezredes bv. tanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és
Börtön parancsnok-helyettese egy olyan felmérés tapasztalatairól számolt be,
ami fogvatartottak gyermekeivel volt kapcsolatos. Az öt büntetés-végrehajtási
intézetre (Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Váci Fegyház és Börtön,
Márianosztrai Fegyház és Börtön, Állampusztai Országos Bv. Intézet, Heves
Megyei Bv. Intézet) kiterjedő felmérés keretében mindösszesen 338 fő elítélt került
megszólításra és bevonásra. Pszichoszociális, irányító-ellenőrző, valamint szocializációs
funkciója miatt a család nemcsak a társadalom egyik hangsúlyos alapegysége, de a
fogvatartottak esetében is kiemelt jelentőséggel bíró egység, hiszen a
börtönbüntetés letöltését követően – jó esetben – a fogvatartottak ide térnek,
ide illeszkedne k vissza. A családról, a felmérés eredményeiről az előadó
számos érdekes információt osztott meg, ezek közül kiemelnék néhányat:
a megkérdezettek 26 %-ának két gyermeke, 26%-ának egy gyermeke, míg 22 %-ának
három gyermeke van,
23 %-uknak 10-15 éves, 21 %-uknak 1-6 éves, míg 20 %-uknak 19-25 éves a
gyermeke,
a megkérdezettek 47 %-a 19-23 éves volt, amikor az első gyermeke született,
a felmérésben részt vevő fogvatartottak 27 %-ának unokája van, ezek 48
%-ának 19-23 éves volt a gyermeke, amikor az unokájuk megszületett.
Pesti Ferenc bv. alezredes bv. tanácsos, a Fiatalkorúak Bv. Intézetének
igazgatója a gyermek- és ifjúságvédelembe vetett hitét és meggyőződését hangsúlyozva
kezdte meg előadását, melyben kiemelte, hogy a zárt intézeti viszonyok között
véleménye szerint mekkora hatalma van a tudásnak, és milyen fontos a tudás
megszerzésének lehetőségét biztosítani a fogvatartottak számára. A
fogvatartottak esetében kiemelt jelentősége van a tudásnak, amit átadunk a számukra,
más kérdés, hogy azt az érintettek a későbbiekben mennyire tudják majd
használni. Különösen nehéz dolgunk van egy fogvatartottal, aki olyan környezetből,
olyan családból érkezik, ahol nem érték a tudás, a tanulás. Ezzel együtt
feltétlenül ki kell emelni az iskolai oktatás jelentőségét, annak ismeretszint-bővítő,
személyiségfejlesztő, erkölcsi hatásait. És szintén nagy jelentősége van a
különféle tapasztalati úton történő tudásanyag átadásoknak, a
kortárs-segítésnek, a személyes példamutatásnak. Az igazgató úr számos
hétköznapi életből merített, tököli példán keresztül mutatta be a tudás
fontosságát, ami minden fogvatartotti korcsoportban elengedhetetlen része a
foglalkozásoknak.
Jómagam a Balassagyarmati Fegyház és Börtön reintegrációs tevékenységének
olyan újszerű elemeit igyekeztem bemutatni, mint például a családi döntéshozó
csoportkonferencia, a skype-kapcsolat útján megvalósuló beszélő, a mediáció
vagy éppen a különféle jóvátételi programok. Ezzel együtt az előző előadások
kapcsán annyi gondolatom, érzésem és közölni valóm támadt, hogy az eredeti
forgatókönyvtől némileg eltérve a család, a tudás és a tapasztalás
reintegrációt erősítő hatásairól megfogalmazott rögtönzött gondolatokkal vezettem
fel az előadást, így az eredeti témát csak röviden foglaltam össze…
A délelőtt utolsó előadójaként Dr. Harik Ferenc az áldozatsegítés Nógrád
megyei helyzetét mutatta be, nemcsak a jogszabályi hátteret ismertetve, hanem a
konkrét gyakorlati elemekbe (áldozatsegítés, támogatás, egyéb feladatkörök) is
bepillantást nyújtva.
Az ebéd előtti időszakban a sokak által talán legjobban várt pillanat
következett, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön elítéltjeiből alakult Mesekör
előadása. A legújabb darab az „Álomlátó”
címet kapta. Ahogy a fogvatartottak és felkészítőik megfogalmazták: „Honnan jönnek az álmok? A Talmud azt mondja, hogy egy
álom, amit nem értünk meg, az olyan, mint egy levél, amit nem bontottunk fel. Levél
a tudatalattiból. Nekünk, a börtönben nagyon fontosak a levelek. Eddig csak
azok voltak fontosak, amit kintről, a szeretteinktől, családunktól kaptunk,
most az elmúlt hónapokban, a Mesekörben nekiláttunk, és ezeket a másféle álomleveleket
is elkezdtük bontogatni. Hogy mit jelentenek az álmaink? Hogy mi a megfejtés?
Egyáltalán, mi az álom és mi a valóság, hogy mi az, ami abból, amit Önök itt
látni fognak, már rajtunk megtörtént? Mi most idehozzuk
Önöknek az álmainkat. Ha a tudatalatti egy racionalitáson túli birodalom, akkor
vannak megyéi, régiói; ez Északról jött, amaz meg Keletről...vagy éppen Délről...hatalmas
birodalom, nem lehet kimeríteni. Az álom mindig egy üzenet, ami az okosságon
túlról jön. Fejtsük meg együtt!”
Azt hiszem, elfogulatlanul
mondhatom, hogy az előadás több jelenete olyan jól összerakott, annyira hatásos
volt, mint még egyik korábbi darab sem. A kártyás rész, illetve a szülőszobai
események bemutatása színészileg, dramaturgiailag olyan erősre sikerültek, hogy
talán bárhol, bármely másik színpadon megállták volna a helyüket. Ahogy a
helyszínen jelen lévő Feldmár András fogalmazott: „Örökké lehet játszani, ha két vagy több ember meglepi egymást.” Az
előadással a fogvatartottak nemcsak magukat, de a konferencia résztvevőit is
meglepték, méltán kaptak ezúttal is hatalmas vastapsot a bemutató végén.
Az ebédszünetet követően négy
szekcióülésre került sor, melyek már nem a Vármegyeháza, hanem a
Balassagyarmati Fegyház és Börtön falai között kaptak helyet. Az
intézetlátogatást követően az érdeklődők így bűnmegelőzési, gyermekvédelmi,
áldozatsegítő és profilalkotási szekcióba ülhettek be, ki-ki érdeklődésének
megfelelően. Habár én különösebb visszajelzést nem kaptam, de talán az mindent
elmond az aktivitásról és érdeklődésről, hogy a profilalkotó szekció lényegesen
később fejezte be működését, mint ahogy az előzetesen tervezve volt. De azt
hiszem, hogy ez így volt rendjén, és mindez azt mutatja, hogy a konferenciának
nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Hogy hol, azt az idő és a
szervezők együtt eldöntik…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése