A konferencia következő előadója dr. Hegedűs Judit volt, aki "Gyermeksorsok, életutak kint és bent" című előadásában egy kutatás tapasztalatai alapján azt próbálta bemutatni, hogy a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek munkájuk során milyen fiatalokkal kerülnek kapcsolatba. "Tudjuk, hogy hol, hogyan, de vajon kikkel?" - tette fel a kérdést, melyre válaszokat is adott, egyebek mellett megtudhattuk, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben magas az olyan fiatalkorúak aránya, akik már valamilyen gyermekvédelmi előzménnyel rendelkeznek.
Az előadás során egy kutatás tapasztalatait tudhattuk meg, melynek keretén belül egyebek mellett mélyinterjúk felvételére került sor Aszódon, majd az egy-egy gyerekről készült és rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése történt meg. A kutatás során az alábbi kérdések kerültek feltételre:
- mikor, miért került be a szakellátás rendszerébe, illetve bv. intézetbe?
- mit tett/tehet a kriminalizálódott fiatallal a rendszer?
- hogyan látják a gyermekotthoni nevelés rendszerét, helyzetét azok a fiatalok, akik jelenleg jogerős ítéletet töltenek?
- mit tud tenni a bv. intézet a gyermekotthoni fiatalkorúakkal elbocsátás előtt?
Az 50 fővel készített mélyinterjúk feldolgozása még folyamatban van, azonban az már most látszik, hogy a fiatalkorúak átmeneti nevelésbe kerülésének okai között jellemzőnek minősül a bűnelkövetés, illetve más deviáns magatartásforma. A tapasztalatok szerint esetenként a fiatalok jobban kötődnek az őket gondozó szakemberekhez, mint a saját szüleikhez, esetenként számukra a javítóintézet és/vagy a börtön néha nem büntetés, hanem egyfajta életmentés, ami hosszú távon akár hatásos is lehet. A kinti és benti létet összehasonlítva dr. Hegedűs Judit kiemelte, hogy a fiatalok eddigi, civil életében nem voltak jelen a szabályok, hiányzott a valakihez való kötődés, illetve jellemző volt az életükben a függőség. Ezzel szemben a benti létet szabályok irányítják, a fiataloknak törődésben van részük, és egyfajta egészséges életmódra való nevelésük is megtörténik. A kimenet, a végeredmény persze függ az egyéntől, valamint számos más tényezőtől. Személyes tapasztalataim alapján sok fiatalkorúnak Aszód, Tököl nem más, mint valamelyik felnőtt korú fogvatartottak elhelyezésére szolgáló bv. intézet előszobája, ezzel szemben Judit megosztott velünk egy személyes élményt, egy olyan tanítványáról, akiről csak később tudta meg, hogy nem az egyetemen találkoztak először, hanem jóval korábban, egy gyermekvédelmi intézményben.
Gratzer-Sövényházy Edit rendőr őrnagy Úrnő, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács titkárságvezetője, az elődásában a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia bemutatását célozta meg, ami a következő linken érhető el az érdeklődők számára:
http://bunmegelozes.info/sites/default/files/1744-2013%20Korm.%20hat%C3%A1rozat%20A%20Nemzeti%20B%C5%B1nmegel%C5%91z%C3%A9si%20Strat%C3%A9gi%C3%A1r%C3%B3l%20%282013-2023%29_0.pdf
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013-2023) céljainak megvalósítása érdekében meghatározásra került az államháztartásért felelős miniszter számára, hogy a központi költségvetésre vonatkozó előterjesztéseket akként készítse elő, hogy célok megvalósításához biztosított forrás évenkénti összege megegyezzen a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésbe befizetett szabálysértési bírságok és az üzembentartó objektív felelősségén alapuló közigazgatási bírságolási eljárásban megfizetett bírságok összegének négy százalékával akként, hogy az nem lehet kevesebb 700 millió forintnál.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia négy fő területre fókuszál, melyek a következők:
- a gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok,
- a településbiztonság érdekében megvalósítandó célok,
- az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok,
- a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok.
A bűnismétlés megelőzését szolgáló, büntetés-végrehajtási intézeteken belül, fogvatartottakkal való foglalkozás során alkalmazható célok közül a magam részéről kiemelném a jóvátételi, resztoratív jellegű programokat, illetve a helyreállító igazságszolgáltatás eszmerendszerének megismertetését, elfogadtatását a személyi állomány tagjainak körében. A művészetterápiás, kreatív programok, a jobb agyféltekés rajzolás tapasztalataim alapján szintén olyan programok, melyek kiegészíthetik az eddigi, klasszikus módszerekkel támogatott reintegrációt segítő programkínálatot. És akkor még nem beszéltem a fogvatartottak szabadulás utáni munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos szabályozás megváltoztatását célzó tervekről... Szeretnék optimista lenni, bízom benne, hogy nem alaptalanul...
A plenáris ülést követően a fiatalkorúak négyfős zenekara adott elő rövid műsort a konferencia résztvevőinek, majd ebéd és intézetlátogatás vette kezdetét, kisebb csoportokban. Ezt követően, az ebéd utáni szieszta helyett workshopok vették kezdetüket, az alábbi témákban:
- meseterápia,
- helyreállító igazságszolgáltatás gyakorlata bv. intézetekben,
- pszichológiai terápiás lehetőségek zárt intézetekben,
- a bűnmegelőzés gyakorlata,
- kommunikációs tréning.
Azt gondolom, hogy aki jelentkezett a konferenciára, az ezúttal sem bánta meg, mert színvonalas és tartalmas előadásokat hallhatott, és a délutáni workshopok is kielégítették az igényeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése