"Csillag születik" --- a Mesekör legújabb előadása...

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása 

(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)

NCTA-2013-3699-G

2014. április 25-én 15 órai kezdettel,

a Balassagyarmati Fegyház és Börtön Szent Mihály Kápolnájában, a fenti pályázati program keretén belül a fogvatartotti Mesekör rendkívüli családi beszélő keretében bemutatta a

„Csillag születik”

című mesejátékot,amelyet a fogvatartottak maguk írtak, rendeztek, azért, hogy gyerekeiknek és a közönségnek örömet szerezzenek

Az előadás kezdetére a résztvevő fogvatartottak hozzátartozói és gyermekei, illetve a meghívott vendégek elfoglalták helyüket a Kápolna széksoraiban. A zenekar szokásához hűen talán kissé túlságosan is nagy hangerővel melegítette be a nézőket, a mesekör korábbi előadásaiból megismert dalokat, slágereket felelevenítve. A tervezett kezdési időpontban aztán felgördült az a bizonyos képzeletbeli függöny, és a jelenlévők részesei lehettek annak, hogy a rácsok mögött egy csillag született...    

Szereposztás:

Sanyika, rapénekes kiscsávó – B. Sándor,

Bogár boszorkány – B. Zoltán,

Busman boszorkány – B. János („Busman”),

Mama boszorkány – Oláh Attila, tapasztalati munkatárs, Feldmár Intézet,

Mesélő – Sz. Krisztián,

Öreg Káló, Sanyika apja – F. Márton („Káló”),

Papu, Sanyika nagyapja – O. Árpád,

Kőműves tesó – M. Attila,

Asztalos tesó – L. Győző,

Ács tesó – H. József („Kocka”),

Óriás – Nevenincs Szabolcs,

Boszorkány cica – H. Elemér („Tatus”),

Zsűritagok – Sz. László, D. Lajos, K. Ferenc.

Zenekar:

Dobos: R. Béla,

Szóló gitáros: G. Gyula,

Csörgős: B. Zsolt.

Közreműködők:

István Gyöngyi, nevelő,

Büky Dorottya, mesekör tréner,

Györffy Anna, fotó.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy család. Káló és az ő sok gyereke. Az öreg Káló hajdanán zenésznek indult, de egy sikertelen táncdalfesztiváli szereplés örökre elvette a kedvét az énekléstől. Ennek a Kálónak legfőbb vágya az volt, hogy a fiaiból embert faragjon, mégpedig dolgos, szorgalmas, becsületes munkásembereket. Az egyik gyerek kőművesnek tanult, a másik autószerelőnek, a harmadik szakácsnak, és így tovább… Mindegyik gyerek, a fiúk és a lányok szépen elhelyezkedtek a munka világában. Csak a legkisebb fiúval, a Sanyikával volt a gond, mert az semmi mást nem akart, csak rapelni. Neki a rap volt az élete. Ráadásul a nagyapja biztatta, fűtötte a fejét, magyarázta neki, hogy kivételes tehetség. Hozott neki szarvashúst és arra bátorította, hogy hagyjon ott csapot-papot és induljon el a „Csillag születik” versenyen, a saját rap számával.

Na, így is lett. Egy szép napon a Sanyika, az apai intelmek és szigor ellenére világgá ment, hogy megnyerje a „Csillag születik” versenyt. Ahogy ment, mendegélt, találkozott egy óriással, akinek rettenetesen fájt a foga. Sanyink a maga egyszerű módján orvosolta az óriás baj át, aki erre hálából mellé szegődött, hű kísérője lett.

Miközben Sanyika mendegélt a barátjával, az óriással, a bűvös, sötét boszorkányerdőben az ott élő három banya közül a legöregebb és leggonoszabb belenézett a kristálygömbjébe és majdnem szívrohamot kapott attól, amit ott látott. Mert, akár hiszitek, akár nem, abban a gömbben az volt, hogy a Sanyikát születésekor egy angyal megáldotta, hogy, ha fellép a versenyben és ország-világ a TV-n keresztül meghallja az ő csodálatos rapelését, akkor a boszorkányok és minden gonosz hatalma megtörik és nekik annyi. Tudták a banyák, hogy meg kell akadályozni Sanyit, hogy előadhassa magát a „Csillag születik” adásában. Haditervet dolgoztak ki, minden eshetőségre felkészültek.

Elindult az első banya, a Bogár nevezetű, egy bűvös sál volt nála. A boszorkány erdőben találkozott is Sanyikával, aki ott vacogott a hidegtől. A nyakára tekerte a sálat és aztán, mint, aki dolgát jól végezte, távozott. Sanyika megnémult a sáltól, csak köhécselni tudott, de szerencsére tesója, az óriás rájött, mi van és megszabadította a sáltól. A boszorkányok fekete macskája persze kifigyelte, hogy mi történik és jelentette gazdáinak, hogy nem sikerült a sötét terv. Elindult a második boszorkány, akit Busmannak hívtak. Ennél egy nagy szál kolbász volt, rá is beszélte az éhes Sanyikát, hogy harapjon bele. Noná, hogy a torkán akadt, a hangja odalett. Megint az óriás mentette meg, jó nagyot vágott a hátára és, ahogy a kolbászt kiköhögte, úgy a hangja is visszajött. A macska újfent elárulta a gazdáinak mi a helyzet, így már csak a harmadik, legöregebb, leggonoszabb boszorkány, a Mama volt hátra, neki kellett megoldania a helyzetet. Átváltoztak mindhárman afrikai táncos lányokká és beneveztek ők is a „Csillag születik” küzdelmeibe. A Mama terve az volt, hogy a helyszínen varázsolja el Sanyikát mindörökre.

Elkezdődött a „Csillag születik”, Krisztián, a konferanszié, bemutatta a neves szakemberekből álló zsűrit, a csodás zenekart és a tánckart is, a három afrikai táncos lányt. Az első fellépő mindjárt Sanyi volt, aki, nagy lelkesen bele is kezdett a rapjébe. Azonban néhány taktus után előpattant a Mama, sötét, béna álmot bocsájtott mindenkire és varázslatával elnémította Sanyit. Ezt az átkot aztán semmi fel nem oldhatta. Egyedül az segíthetett volna Sanyikán, ha az apja szeretete elég erős ahhoz, hogy kimondja, hogy szeretlek, fiam, elfogadlak, úgy, ahogy vagy, támogatlak abban, amit te szeretnél csinálni. De, hát erre nemigen lehetett Sanyinak sansza, lássuk be.  Amikor a zsűri, a zenekar és a közönség magához tért, Sanyi már egy hangot sem tudott kinyögni. A zsűri megsajnálta a kétségbeesett gyereket és azt mondták neki, hogy kap még egy esélyt, később újra próbálkozhat. Szegény Sanyi sírva leült.

Jött a többi fellépő egymás után, énekesek, táncosok, felnőttek, gyerekek, volt köztük ügyetlenebb és nagyon ügyes is, a zsűri keményen dolgozott, a közönség tombolt, a hangulat a tetőfokára hágott.  És ekkor, uramfia, mi történt! Megjelent a teremben az öreg Káló a gyerekeivel, kiderült, hogy ő is benevezett a versenyre. El is énekelt egy hallgatót, nem is akárhogyan.

És a dala végén, mit gondoltok, mit mondott? Hát azt, ami feloldotta a Mama átkát. „Azért jöttem el, mert tudom, hogy a fiamnak szüksége van rám. Szeretlek kisfiam, elfogadlak úgy, ahogy vagy, támogatlak, segítelek mindenben, amit csak akarsz.” És hiszitek, nem hiszitek, a Sanyinak ebben a szempillantásban megjött a hangja. Elénekelte a rapet, amivel készült és persze meg is nyerte a „Csillag születik” küzdelmeit.

És azoknak, akik lemaradtak róla, itt a győztes dal:

Minden gyermek áldott legyen, és a szívük tiszta,

A csonka családokban is a reményt adják vissza,

Mert rájuk épül minden, ők hozzák a jövőt,

Hát fogjátok a kezüket, és segítsetek szülők!

Ennek a mesének már legyen jó a vége,

Büszke legyél rá, mikor a gyerekeidnek meséled,

Az élet lehet mese is, lehet szép a vége,

És ha Te is úgy gondolod, akkor az egész már megérte.

A végére még annyi, és ezt nem tudom kizárni,

Minden gyerek szemében a szentléleket látni!

Refr.: A bizalom, és a szeretet nagyon nagy úr,

A kitaposott ösvényen keskeny az út,

Nagyon nehéz annak, aki a jó utat járja,

Mert bármit is cselekszel, azt a Jóisten látja.

Remélem, hogy a gyerekek már nem követik a példám!

És nem másszák meg utánam is ugyanazt a létrát.

Én hiszek minden gyerekben, hogy a jóra született

És nem abból a fából épít létrát, amit ültetett.

Hidd el nekem egyszerű a fokait megmászni,

De ha megcsúszik a lábad róla nehezebb felállni,

Felállni nem könnyű, ezért ne légy tehetetlen,

Mert a közmondás is azt mondja, hogy nincsen lehetetlen!

Refr.: A bizalom, és a szeretet …

És nagyon nagy buli lett a végén és a gyerekek is feljöttek a színpadra táncolni. A fogvatartottak a Mirkó Alapnak köszönhetően átadták gyermekeiknek az ajándékcsomagokat, akik boldogan kezdték el kicsomagolni a meglepetéseket. Ezt követően kezdetét vette a rendkívüli beszélő, melynek során az elítéltek és hozzátartozóik leülhettek egymással, és nem a megszokott formában, hanem lényegesen kötetlenebb formában beszélgethettek egymással...

 

Csillag született, itt a vége, fuss el véle….

                                                          
(Fotó: Györffy Anna)