2014. november 23., vasárnap

Visszaemlékezés egy konferenciára...



A közelmúltban, immár ötödik alkalommal került megrendezésre a "Zárt ajtók – nyitott lelkek" című konferencia, melynek a korábbi évekhez hasonlóan legfőbb célkitűzése volt, hogy megismertesse a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó pedagógiai és pszichológiai munkát, a terápiás lehetőségeket a szélesebb értelemben vett szakmai közönséggel, a téma iránt érdeklődőkkel. A rendezvény célja volt, hogy a zárt közösségként működő büntetés-végrehajtási intézetek külső kapcsolatai erősödjenek a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel, kialakuljon egy közös párbeszéd a rendvédelmi, a pedagógusi, valamint a szociális szféra között. A korábbi években a konferencia a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében, Tökölön került megrendezésre, azonban idén egy új helyszín, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön adott otthont a programnak.

A KONFERENCIA TÉMÁI A KÖVETKEZŐK VOLTAK:

Profilalkotás a rendvédelemben
A hazai gyermekvédelem dilemmái
Reintegráció zárt intézetekben
Bűnmegelőzés és prevenció

A plenáris ülés előadásai a volt Vármegyeháza épületében, annak dísztermében kerültek megtartásra. Dr. Hegedűs Judit, a konferencia ötletgazdája és főszervezője megnyitójában beszélt balassagyarmati kötődéséről, köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, és kihangsúlyozta, hogy a rendezvény valóban egyfajta nyitás a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a civil társadalom, a civil szakemberek felé. Az, hogy a város és a polgármester úr egy ilyen történelmi helyszínt biztosított a konferencia megrendezésére, befogadva a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a büntetés-végrehajtási szakma képviselőit, mindenképpen nagy megtiszteltetés.      

Medvácz Lajos polgármester úr elmondta, hogy Balassagyarmat a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város cím büszke tulajdonosa. „Büszkék vagyunk őseinkre! – mondta. – De a térség büszke lehet a kultúrájára is, hisz itt alkotott többek között Mikszáth Kálmán és Madách Imre is. Örömmel támogattuk a konferencia megrendezését, hiszen a Balassagyarmati Fegyház és Börtön a város emblematikus, műemlék jellegű épülete. A város szoros, jó kapcsolatot ápol a büntetés-végrehajtási intézettel.

Dr. Budai István bv. ezredes bv. főtanácsos intézetparancsnok megköszönte, hogy egy olyan történelmi helyszínen láthatja vendégül a konferencia résztvevőit, mint a Vármegyeháza épülete, melynek lépcsőit Madách és Mikszáth is koptatta annak idején, sőt itt ismerték meg későbbi feleségüket is. A plenáris üléseket követő szekcióülések viszont már a börtön épületében kerülnek megtartásra, így a résztvevők testközelből érezhetik a ma is működő ódon börtön szűkösségét, a mozgástér hiányát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, Dr. Farkas Johanna „Gyermekek az igazságügyi szakértésben” című előadásának bevezetőjében elmondta, hogy nemcsak a felszínt, hanem a mélyebben rejlő dolgokat is be kívánja mutatni. A szakértői eljárás céljáról beszélve megfogalmazta, hogy az nem más, mint szakértelem alkalmazása, konkrét problémák megfogalmazása és válaszok, megoldások keresése. A szakértők feladata az egészségestől eltérő személyiségjegyek, a magatartási problémák, a nevelési hatások, a traumatikus élmények feltárása. Munkájuk során a szakértők számos helyről szerzik be a számukra hasznos információkat, egyebek mellett tárgyalási jegyzőkönyvekből, környezettanulmányokból, rendőrségi nyomozati anyagokból. Polgári- és büntetőügyekben, illetve gyámhivatali eljárásokban egyaránt igénybe vesznek szakértőket, akik 3 évnél idősebb gyermekekkel, négyszemközti beszélgetéseket folytatnak, természetesen szigorú módszertani elemek és szakmai protokoll mentén.

A szakértésben azonban több anomália is megfigyelhető, mint például a „klinikai vs. igazságügyi szakértő” kérdése, mivel ezeket eltérő attitűdök, eltérő célok jellemzik, és a szakértői tevékenység mellett végzett klinikusi tevékenység is kérdéseket vethet fel. A következő problematikát a tesztek alkalmazhatósága jelenti. Egyes kérdőívek manipulálhatóak, és a fejlesztéseknek köszönhetően léteznek ugyan új tesztek, melyek viszont nincsenek ajánlva, így alkalmazásukra sem kerül sor. A szakértői vélemények is sok esetben hibásak, elírást, téves adatot tartalmaznak, ellentmondások, ködösítések vannak bennük, ráadásul esetenként előfordul, hogy a szakértő nem tud megfelelő kapcsolatot kialakítani a gyerekkel, nem jó kérdéseket tesz fel. További probléma a pszichológiai és jogi terminológiák nem megfelelő, nem egységes alkalmazása, amiben a továbbképzések talán előrelépést eredményezhetnének. Vannak továbbá olyan etikai, morális kérdések, amiket főképpen konkrét szakértők miatt kell felvetni, ugyanis előfordul, hogy bizonyos konkrét személyek miatt általánosítanak az emberek, és egy negatív kép alakul ki a szakértőkről.   

Dr. Tibay Ákos bv. alezredes bv. tanácsos, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnok-helyettese egy olyan felmérés tapasztalatairól számolt be, ami fogvatartottak gyermekeivel volt kapcsolatos. Az öt büntetés-végrehajtási intézetre (Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Váci Fegyház és Börtön, Márianosztrai Fegyház és Börtön, Állampusztai Országos Bv. Intézet, Heves Megyei Bv. Intézet) kiterjedő felmérés keretében mindösszesen 338 fő elítélt került megszólításra és bevonásra. Pszichoszociális, irányító-ellenőrző, valamint szocializációs funkciója miatt a család nemcsak a társadalom egyik hangsúlyos alapegysége, de a fogvatartottak esetében is kiemelt jelentőséggel bíró egység, hiszen a börtönbüntetés letöltését követően – jó esetben – a fogvatartottak ide térnek, ide illeszkedne k vissza. A családról, a felmérés eredményeiről az előadó számos érdekes információt osztott meg, ezek közül kiemelnék néhányat:
a megkérdezettek 26 %-ának két gyermeke, 26%-ának egy gyermeke, míg 22 %-ának három gyermeke van,
23 %-uknak 10-15 éves, 21 %-uknak 1-6 éves, míg 20 %-uknak 19-25 éves a gyermeke,
a megkérdezettek 47 %-a 19-23 éves volt, amikor az első gyermeke született,
a felmérésben részt vevő fogvatartottak 27 %-ának unokája van, ezek 48 %-ának 19-23 éves volt a gyermeke, amikor az unokájuk megszületett.

Pesti Ferenc bv. alezredes bv. tanácsos, a Fiatalkorúak Bv. Intézetének igazgatója a gyermek- és ifjúságvédelembe vetett hitét és meggyőződését hangsúlyozva kezdte meg előadását, melyben kiemelte, hogy a zárt intézeti viszonyok között véleménye szerint mekkora hatalma van a tudásnak, és milyen fontos a tudás megszerzésének lehetőségét biztosítani a fogvatartottak számára. A fogvatartottak esetében kiemelt jelentősége van a tudásnak, amit átadunk a számukra, más kérdés, hogy azt az érintettek a későbbiekben mennyire tudják majd használni. Különösen nehéz dolgunk van egy fogvatartottal, aki olyan környezetből, olyan családból érkezik, ahol nem érték a tudás, a tanulás. Ezzel együtt feltétlenül ki kell emelni az iskolai oktatás jelentőségét, annak ismeretszint-bővítő, személyiségfejlesztő, erkölcsi hatásait. És szintén nagy jelentősége van a különféle tapasztalati úton történő tudásanyag átadásoknak, a kortárs-segítésnek, a személyes példamutatásnak. Az igazgató úr számos hétköznapi életből merített, tököli példán keresztül mutatta be a tudás fontosságát, ami minden fogvatartotti korcsoportban elengedhetetlen része a foglalkozásoknak.

Jómagam a Balassagyarmati Fegyház és Börtön reintegrációs tevékenységének olyan újszerű elemeit igyekeztem bemutatni, mint például a családi döntéshozó csoportkonferencia, a skype-kapcsolat útján megvalósuló beszélő, a mediáció vagy éppen a különféle jóvátételi programok. Ezzel együtt az előző előadások kapcsán annyi gondolatom, érzésem és közölni valóm támadt, hogy az eredeti forgatókönyvtől némileg eltérve a család, a tudás és a tapasztalás reintegrációt erősítő hatásairól megfogalmazott rögtönzött gondolatokkal vezettem fel az előadást, így az eredeti témát csak röviden foglaltam össze…

A délelőtt utolsó előadójaként Dr. Harik Ferenc az áldozatsegítés Nógrád megyei helyzetét mutatta be, nemcsak a jogszabályi hátteret ismertetve, hanem a konkrét gyakorlati elemekbe (áldozatsegítés, támogatás, egyéb feladatkörök) is bepillantást nyújtva.

Az ebéd előtti időszakban a sokak által talán legjobban várt pillanat következett, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön elítéltjeiből alakult Mesekör előadása. A legújabb darab az „Álomlátó” címet kapta. Ahogy a fogvatartottak és felkészítőik megfogalmazták: „Honnan jönnek az álmok? A Talmud azt mondja, hogy egy álom, amit nem értünk meg, az olyan, mint egy levél, amit nem bontottunk fel. Levél a tudatalattiból. Nekünk, a börtönben nagyon fontosak a levelek. Eddig csak azok voltak fontosak, amit kintről, a szeretteinktől, családunktól kaptunk, most az elmúlt hónapokban, a Mesekörben nekiláttunk, és ezeket a másféle álomleveleket is elkezdtük bontogatni. Hogy mit jelentenek az álmaink? Hogy mi a megfejtés? Egyáltalán, mi az álom és mi a valóság, hogy mi az, ami abból, amit Önök itt látni fognak, már rajtunk megtörtént? Mi most idehozzuk Önöknek az álmainkat. Ha a tudatalatti egy racionalitáson túli birodalom, akkor vannak megyéi, régiói; ez Északról jött, amaz meg Keletről...vagy éppen Délről...hatalmas birodalom, nem lehet kimeríteni. Az álom mindig egy üzenet, ami az okosságon túlról jön. Fejtsük meg együtt!

Azt hiszem, elfogulatlanul mondhatom, hogy az előadás több jelenete olyan jól összerakott, annyira hatásos volt, mint még egyik korábbi darab sem. A kártyás rész, illetve a szülőszobai események bemutatása színészileg, dramaturgiailag olyan erősre sikerültek, hogy talán bárhol, bármely másik színpadon megállták volna a helyüket. Ahogy a helyszínen jelen lévő Feldmár András fogalmazott: „Örökké lehet játszani, ha két vagy több ember meglepi egymást.” Az előadással a fogvatartottak nemcsak magukat, de a konferencia résztvevőit is meglepték, méltán kaptak ezúttal is hatalmas vastapsot a bemutató végén.

Az ebédszünetet követően négy szekcióülésre került sor, melyek már nem a Vármegyeháza, hanem a Balassagyarmati Fegyház és Börtön falai között kaptak helyet. Az intézetlátogatást követően az érdeklődők így bűnmegelőzési, gyermekvédelmi, áldozatsegítő és profilalkotási szekcióba ülhettek be, ki-ki érdeklődésének megfelelően. Habár én különösebb visszajelzést nem kaptam, de talán az mindent elmond az aktivitásról és érdeklődésről, hogy a profilalkotó szekció lényegesen később fejezte be működését, mint ahogy az előzetesen tervezve volt. De azt hiszem, hogy ez így volt rendjén, és mindez azt mutatja, hogy a konferenciának nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Hogy hol, azt az idő és a szervezők együtt eldöntik…     
    
     

        

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése