Az álomtól a megvalósulásig --- az IIRP nemzetközi konferenciája

 

Az álomtól a megvalósulásig

egy új társadalomtudomány születése

 

 

Budapest, 2015. Június 10 -12.
A konferencia helyszíne: Danubius Hotel Flamenco, 1113 Budapest, Tas vezér utca 3-7.

 

Az IIRP (International Institute for Restorative Practices) nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten, ahová a világ minden tájáról meghívta a resztoratív módszereket kifejlesztő és alkalmazó szakembereket. A konferencián résztvevő neves előadók a háromnapos rendezvényen megosztják tapasztalataikat a resztoratív gyakorlatok alakulásáról az igazságügyben, iskolákban, munkahelyeken és közösségekben, és arról is, hogy mindezen területek ereményei hogyan alapozzák meg az újonnan kibontakozó multidiszciplináris társadalomtudományt.

Ahogy a szervezet honlapján korábban közzétett beharangozóban is olvasható, az aktív részvételre ösztönző konferencia során a résztvevőknek naponta több alkalommal is lehetőségük nyílik arra, hogy maguk is bekapcsolódjanak, bevonódjanak az előadások menetébe, hiszen a gyakorlati vagy elméleti tudással rendelkező előadók szorgalmazni fogják a vélemények megosztását és a párbeszédet.

A konferencia ma kezdődött, a délelőtti előadások az igazságszolgáltatás területét vették gorcső alá, különösen a bíróságokon, a fiatalkorúakkal és a büntetés-végrehajtásban létrejött innovatív programok ismertetésével. A plenáris ülés első részében Ted Wachtel, az IIRP alapítója köszöntötte a résztvevőket, illetve megosztota egy resztoratív gyakorlatokra alapozott új multidiszciplináris tudománnyal kapcsolatos álmait. Ezt követően levetítésre került egy film (The Woolf Within), melyben egy bűncselekmény elkövetője és áldozata közötti börtönön belüli találkozás és az annakmindkettejük életére gyakorolt további hatásai kerültek bemutatásra. A délelőtti program következő előadójaként jómagam léptem a mikrofonállvány mögé, rendkívól izgatottan. Annak idején, jó pár évvel ezelőtt ugyanitt kerültem kapcsolatba a helyreállító igazságszolgáltatással, a resztoratív módszerekkel, az IIRP akkori konferenciáján. Az előadásomra készülve feltörtek az akkori emlékek, eszembe jutott, mekkora hatással voltak rám Ted Wachtel, Negrea Vídia és a többi akkori előadó gondolatai. És most, 2015-ben, ezekkel a nagyszerű szakemberekkel együtt adhatok elő, ugyanazon a helyen, ahol a resztoratív módszerek börtönön belüli alkalmazása felötlött bennem… És a hallgatóság soraiban is számos elismert szakember foglalt helyet, ami nem könnyítette meg a helyzetemet, „konyha angolom” legjavát kellett elővarázsolnom, hogy a jelenlévők megértésék, amint bemutatom a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott resztoratív technikákkal (mediáció, családi konferencia, közösség felé irányuló jóvátétel) kapcsolatos gyakorlati tapasztalataimat. Megtisztelő volt itt lenni!

A kávészünetet követően maga Negrea Vídia mutatta be a magyarországi helyzetet, a balassagyarmati példák mellett előadásában kitérve például a Baranya Megyei Bv. Intézetben megvalósított programokra vagy a Börtön Rádióra. Ezt követően a One in Four nevű írországi szervezet igazgatója, Maeve Lewis mutatta be azt, ahogy a szexuális abúzust elszenvedőkkel foglalkoznak, majd Mary Henihan ismertette a La Cheile Restorative Justice Project tevékenységeit. A Limerickben működő szervezet fiatalokkal foglalkozik, resztoratív módszerek alkalmazásával.

Az ebédszünet után a világ számos részéről érkező meghívott előadók szekcióiból válogathattak kedvükre a jelenlévők, melyeken számos jó gyakorlat került bemutatásra, érzékeltetve azt is, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás milyen széles körben alaklmazható.

A második nap délelőtti programja két fontos elemet tartalmaz. Előszőr a fókusz a resztoratív gyakorlatok iskolai alkamazására kerül: az alsó és felső tagozatokban, a speciális iskolákban, a megelőzésben és a felsőfokú oktatásban szerzett tapasztalatokkal, valamint egy angol filmmel, mely a walesi tapasztalatokat mutatja be Swansea-ben, mely a “resztoratív város” címre pályáz. A második részben egy különleges előadás következik a Kolozsváron megvalósuló és rendkívül összetett, példaértékű roma integrációs projektről.

A záró nap délelőtti programjának fő témája a Berlini fal leomlása után bekövetkezett resztoratív szempontú társadalmi és intézményi rendszerek változásai az európai közép- és keleti országokban. Aznap délután egy holland település szomszédsági problémáinak resztoratív megközelítését láthatják a résztvevők, a “Polgármester levele” című filmben.

A konferencia nyelve angol, azonban a magyar résztvevők számára a szervezők a rendezvény egész időtartama alatt a konferenciaterem plenáris- és szekcióprogramjaihoz szinkrontolmácsolást biztosítanak.

Ombudsmani vizsgálat a mediáció hazai alkalmazásáról

(Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/28685)

Szabó Máté alapjogi biztos felmérte a mediáció magyarországi alkalmazásának helyzetét. 

Az ombudsman megállapította: ez az eszköz a gyermekvédelem területén, főként a kapcsolattartási ügyekben jól alkalmazható lenne, azonban nemigen élnek vele, más alternatív vitarendezési módot pedig nem ismernek a gyermekvédelmi szervek.

A vizsgálati jelentésben az alapjogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék 350 tagjából mindössze 29-nek van mediátori képesítése, pedig véleménye szerint a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartó eljárások megkívánnák, hogy az ügyintézők ismerjék a gyermekközpontú igazságszolgáltatáshoz tartozó alternatív konfliktuskezelési módszereket, és azokat használják is.

Szabó Máté megállapította azt is, hogy habár törvény rendelkezik a közvetítői eljárásról, nincs olyan végrehajtási rendelet, amely az alkalmazását szabályozná a gyermekvédelemben.

Az alapvető jogok biztosa javasolta, hogy a mediátorképzés egyes elemei a gyermekekkel foglalkozó valamennyi szakma egyetemi alap- és posztgraduális képzésében is szerepeljenek. Emellett felkérte az Országos Bírói Hivatal elnökét, hogy dolgozza ki a bíró- és ügyvédképzésben szükséges módszertani iránymutatást - olvasható a közleményben.

Kitért arra is: bár Európában számos előremutató példa bizonyítja a büntetés-végrehajtás területén alkalmazott alternatív technikák hatékonyságát, a magyar jogszabályi háttér hiánya miatt a mediáció eszközével jelenleg nincs lehetőség a fogvatartottak, valamint a tettes-áldozat közötti konfliktushelyzet feloldására.

A jelentés teljes szövege elérhető a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201202986.rtf internetes oldalon, a következő részben onnan beemelem a büntetés-végrehajtással kapcsolatos tényeket...

 

A megállapított tényállás a büntetés-végrehajtás vonatkozásában

"A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a resztoratív igazságszolgáltatás hazai modelljének alkalmazásával kapcsolatos kérdésemre arról tájékoztatott, hogy a büntetés-végrehajtás szakaszában olyan bűncselekményekkel összefüggésben jöhet szóba a módszer alkalmazása, amelyek esetében a társadalom nem tud eltekinteni az elkövető elzárásától. A módszer hiányossága, hogy jogszabályi háttérrel nem rendelkezik, így az áldozat és elkövető közötti találkozásra, mediációra a büntetés-végrehajtás keretein belül nincs lehetőség. A fogvatartottakkal, beleértve a fiatalkorúakat is, gyakorlatilag a resztoratív módszerek alkalmazhatóak, amelyet a büntetés-végrehajtás igyekszik lehetőségeihez mérten beépíteni a fogvatartottak mindennapi életébe. 

Több bv. intézet (Heves Megyei Bv. Intézet, Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Fiatalkorúak Bv. Intézete /Tököl/) biztosított alkalmat az elkövetők részére jóvátételre. Ezek közösségben végrehajtott, helyreállító munkákat jelentenek, s a fogvatartottak a közösségnek nyújtottak valamilyen típusú helyreállítást. Ezt a formát ismeri a legtöbb magyar bv. intézet és az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázatai révén, ezen a területen értek el már eredményeket. (,‚Börtön a városért” program, temetők, közterületek karbantartása, játszóterek felújítása, árvízi védekezés, kár helyreállításában részvétel, rászorulók részére élelmiszergyűjtés, stb.)

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön, valamint a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete részt vett a “Mediáció és Helyreállító Igazságszolgáltatás a Büntetés-végrehajtásban” (MEREPS – Mediation and Restorative Justice in Prison Settings)¹¹ elnevezésű nemzetközi pályázat alapján folytatott kutatásban. A két bv.intézet mellett a program magyarországi szakmai partnerei voltak az Országos Kriminológiai Intézet, Igazságügyi Hivatal, a Magyar Bíróképző Akadémia, a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország, a Bűnmegelőzési és Börtönmissziós Alapítvány. A program nemzetközi partnerei a European Forum for Restorative Justice, Independent Academic Research Studies (Anglia), a Brémai Egyetem (Németország), a Brémai Mediációs Szolgálat (Németország).A három éven keresztül zajló kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a helyreállító szemlélet és a konstruktív konfliktuskezelés eszköztárának alkalmazása a fogvatartottak esetében is hatékony eszköz lehet. Az elítéltek és a személyi állomány körében végzett empirikus kutatási eredmények azt mutatták, hogy a sértett és elkövető találkozása börtönkörülmények között amellett, hogy különösen kényes kérdés, azonban jelentős eredményeket hozhat mind az elkövető reintegrációja, mind pedig a sértett megnyugvása szempontjából. Elsősorban a felnőtt elítéltek körében javasolható azokban az esetekben, amikor a találkozás szándéka mögött őszinte megbánás húzódik meg – ennek felismerése a szakemberek feladata. 

A MEREPS kísérleti börtönmediációs projektjének számos esete bizonyította, hogy a mediáció, vagy egyéb resztoratív technikák (Pl. konferencia-módszer), amelyek során egy pártatlan fél (általában egy külső szakember egy facilitátorrá kiképzett börtönszemélyzeti taggal párban) segíti a feleket a megbeszélésben, hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek feltárják szükségleteiket, érdekeiket, felelősséget vállaljanak tetteikért, és közösen keressék a mindenki számára megnyugtató megoldást. 

Több bv. intézetben tartanak családi döntéshozó csoport konferenciát, amely a fogvatartottak társadalmi reintegrációját segítő program, ennek során az elkövető által meghívott és a büntetés-végrehajtási intézet vezetése által jóváhagyott családtagok, barátok, közösen fogalmazzák meg a szabadulás utáni sikeres reintegráció szempontjából legfontosabb kérdéseket.

Alkalmazási lehetőségei például a büntetés-végrehajtási intézet elhagyásával együtt járó ideiglenes eltávozás vagy adott fogvatartott szabadulásának előkészítésekor. A szabadlábra helyezéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárás részeként meg lehet vizsgálni, hogyan viszonyul a fogvatartott az áldozathoz. A családi döntéshozó csoporton született döntés a pártfogó felügyelők részéről nyomon követhető és számon kérhető, amennyiben a bv. bíró magatartási szabályként ennek betartását írja elő. 

Összességében megállapítható, hogy a fogvatartottak közötti konfliktushelyzet feloldására, valamint a tettes-áldozat mediációra jelenleg jogszabályi háttér hiánya miatt nincs lehetőség, ehhez szükséges a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 42.§ és 121. § -nak, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet módosítása, melyre a későbbiek folyamán a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága javaslatot készít.   

Az Ajbt. 37. § alapján felkérem a belügyminisztert, hogy – mivel a fogvatartottak közötti konfliktushelyzet feloldására, valamint a tettes-áldozat mediációra a büntetés-végrehajtáson belül jelenleg jogszabályi háttér hiánya miatt nincs lehetőség – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága bevonásával kezdeményezze a szükséges jogszabály módosítások kidolgozását."

Örömmel állapítom meg egyrészt azt, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtön ezúttal is pozitív módon érintett a megállapításokban, másrészt azt, hogy az alapjogi biztos által meghatározottak szerint kezdődhetnek a jogszabály módosítások, és ezzel megszülethet a mediációs technikák bv intézeteken belüli alkalmazásának törvényi háttere.