2012. december 10., hétfő

Ombudsmani vizsgálat a mediáció hazai alkalmazásáról

(Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/28685)



Szabó Máté alapjogi biztos felmérte a mediáció magyarországi alkalmazásának helyzetét. 
Az ombudsman megállapította: ez az eszköz a gyermekvédelem területén, főként a kapcsolattartási ügyekben jól alkalmazható lenne, azonban nemigen élnek vele, más alternatív vitarendezési módot pedig nem ismernek a gyermekvédelmi szervek.
A vizsgálati jelentésben az alapjogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék 350 tagjából mindössze 29-nek van mediátori képesítése, pedig véleménye szerint a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartó eljárások megkívánnák, hogy az ügyintézők ismerjék a gyermekközpontú igazságszolgáltatáshoz tartozó alternatív konfliktuskezelési módszereket, és azokat használják is.
Szabó Máté megállapította azt is, hogy habár törvény rendelkezik a közvetítői eljárásról, nincs olyan végrehajtási rendelet, amely az alkalmazását szabályozná a gyermekvédelemben.
Az alapvető jogok biztosa javasolta, hogy a mediátorképzés egyes elemei a gyermekekkel foglalkozó valamennyi szakma egyetemi alap- és posztgraduális képzésében is szerepeljenek. Emellett felkérte az Országos Bírói Hivatal elnökét, hogy dolgozza ki a bíró- és ügyvédképzésben szükséges módszertani iránymutatást - olvasható a közleményben.
Kitért arra is: bár Európában számos előremutató példa bizonyítja a büntetés-végrehajtás területén alkalmazott alternatív technikák hatékonyságát, a magyar jogszabályi háttér hiánya miatt a mediáció eszközével jelenleg nincs lehetőség a fogvatartottak, valamint a tettes-áldozat közötti konfliktushelyzet feloldására.
A jelentés teljes szövege elérhető a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201202986.rtf internetes oldalon, a következő részben onnan beemelem a büntetés-végrehajtással kapcsolatos tényeket...
 

A megállapított tényállás a büntetés-végrehajtás vonatkozásában

"A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a resztoratív igazságszolgáltatás hazai modelljének alkalmazásával kapcsolatos kérdésemre arról tájékoztatott, hogy a büntetés-végrehajtás szakaszában olyan bűncselekményekkel összefüggésben jöhet szóba a módszer alkalmazása, amelyek esetében a társadalom nem tud eltekinteni az elkövető elzárásától. A módszer hiányossága, hogy jogszabályi háttérrel nem rendelkezik, így az áldozat és elkövető közötti találkozásra, mediációra a büntetés-végrehajtás keretein belül nincs lehetőség. A fogvatartottakkal, beleértve a fiatalkorúakat is, gyakorlatilag a resztoratív módszerek alkalmazhatóak, amelyet a büntetés-végrehajtás igyekszik lehetőségeihez mérten beépíteni a fogvatartottak mindennapi életébe. 
Több bv. intézet (Heves Megyei Bv. Intézet, Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Fiatalkorúak Bv. Intézete /Tököl/) biztosított alkalmat az elkövetők részére jóvátételre. Ezek közösségben végrehajtott, helyreállító munkákat jelentenek, s a fogvatartottak a közösségnek nyújtottak valamilyen típusú helyreállítást. Ezt a formát ismeri a legtöbb magyar bv. intézet és az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázatai révén, ezen a területen értek el már eredményeket. (,‚Börtön a városért” program, temetők, közterületek karbantartása, játszóterek felújítása, árvízi védekezés, kár helyreállításában részvétel, rászorulók részére élelmiszergyűjtés, stb.)
A Balassagyarmati Fegyház és Börtön, valamint a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete részt vett a “Mediáció és Helyreállító Igazságszolgáltatás a Büntetés-végrehajtásban” (MEREPS – Mediation and Restorative Justice in Prison Settings)11 elnevezésű nemzetközi pályázat alapján folytatott kutatásban. A két bv.intézet mellett a program magyarországi szakmai partnerei voltak az Országos Kriminológiai Intézet, Igazságügyi Hivatal, a Magyar Bíróképző Akadémia, a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország, a Bűnmegelőzési és Börtönmissziós Alapítvány. A program nemzetközi partnerei a European Forum for Restorative Justice, Independent Academic Research Studies (Anglia), a Brémai Egyetem (Németország), a Brémai Mediációs Szolgálat (Németország).A három éven keresztül zajló kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a helyreállító szemlélet és a konstruktív konfliktuskezelés eszköztárának alkalmazása a fogvatartottak esetében is hatékony eszköz lehet. Az elítéltek és a személyi állomány körében végzett empirikus kutatási eredmények azt mutatták, hogy a sértett és elkövető találkozása börtönkörülmények között amellett, hogy különösen kényes kérdés, azonban jelentős eredményeket hozhat mind az elkövető reintegrációja, mind pedig a sértett megnyugvása szempontjából. Elsősorban a felnőtt elítéltek körében javasolható azokban az esetekben, amikor a találkozás szándéka mögött őszinte megbánás húzódik meg – ennek felismerése a szakemberek feladata. 
A MEREPS kísérleti börtönmediációs projektjének számos esete bizonyította, hogy a mediáció, vagy egyéb resztoratív technikák (Pl. konferencia-módszer), amelyek során egy pártatlan fél (általában egy külső szakember egy facilitátorrá kiképzett börtönszemélyzeti taggal párban) segíti a feleket a megbeszélésben, hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek feltárják szükségleteiket, érdekeiket, felelősséget vállaljanak tetteikért, és közösen keressék a mindenki számára megnyugtató megoldást. 
Több bv. intézetben tartanak családi döntéshozó csoport konferenciát, amely a fogvatartottak társadalmi reintegrációját segítő program, ennek során az elkövető által meghívott és a büntetés-végrehajtási intézet vezetése által jóváhagyott családtagok, barátok, közösen fogalmazzák meg a szabadulás utáni sikeres reintegráció szempontjából legfontosabb kérdéseket.
Alkalmazási lehetőségei például a büntetés-végrehajtási intézet elhagyásával együtt járó ideiglenes eltávozás vagy adott fogvatartott szabadulásának előkészítésekor. A szabadlábra helyezéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárás részeként meg lehet vizsgálni, hogyan viszonyul a fogvatartott az áldozathoz. A családi döntéshozó csoporton született döntés a pártfogó felügyelők részéről nyomon követhető és számon kérhető, amennyiben a bv. bíró magatartási szabályként ennek betartását írja elő. 
Összességében megállapítható, hogy a fogvatartottak közötti konfliktushelyzet feloldására, valamint a tettes-áldozat mediációra jelenleg jogszabályi háttér hiánya miatt nincs lehetőség, ehhez szükséges a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 42.§ és 121. § -nak, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet módosítása, melyre a későbbiek folyamán a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága javaslatot készít.   

Az Ajbt. 37. § alapján felkérem a belügyminisztert, hogy – mivel a fogvatartottak közötti konfliktushelyzet feloldására, valamint a tettes-áldozat mediációra a büntetés-végrehajtáson belül jelenleg jogszabályi háttér hiánya miatt nincs lehetőség – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága bevonásával kezdeményezze a szükséges jogszabály módosítások kidolgozását."


Örömmel állapítom meg egyrészt azt, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtön ezúttal is pozitív módon érintett a megállapításokban, másrészt azt, hogy az alapjogi biztos által meghatározottak szerint kezdődhetnek a jogszabály módosítások, és ezzel megszülethet a mediációs technikák bv intézeteken belüli alkalmazásának törvényi háttere. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése