(Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/28685)
Szabó Máté alapjogi biztos felmérte a mediáció
magyarországi alkalmazásának helyzetét.
Az ombudsman megállapította: ez az eszköz a
gyermekvédelem területén, főként a kapcsolattartási ügyekben jól
alkalmazható lenne, azonban nemigen élnek vele, más alternatív
vitarendezési módot pedig nem ismernek a gyermekvédelmi szervek.
A vizsgálati jelentésben az alapjogi biztos felhívta a figyelmet
arra, hogy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék 350 tagjából
mindössze 29-nek van mediátori képesítése, pedig véleménye szerint a
gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartó eljárások megkívánnák, hogy az
ügyintézők ismerjék a gyermekközpontú igazságszolgáltatáshoz tartozó
alternatív konfliktuskezelési módszereket, és azokat használják is.
Szabó Máté megállapította azt is, hogy habár törvény rendelkezik a
közvetítői eljárásról, nincs olyan végrehajtási rendelet, amely az
alkalmazását szabályozná a gyermekvédelemben.
Az alapvető jogok biztosa javasolta, hogy a mediátorképzés egyes
elemei a gyermekekkel foglalkozó valamennyi szakma egyetemi alap- és
posztgraduális képzésében is szerepeljenek. Emellett felkérte az
Országos Bírói Hivatal elnökét, hogy dolgozza ki a bíró- és
ügyvédképzésben szükséges módszertani iránymutatást - olvasható a
közleményben.
Kitért arra is: bár Európában számos előremutató példa bizonyítja a
büntetés-végrehajtás területén alkalmazott alternatív technikák
hatékonyságát, a magyar jogszabályi háttér hiánya miatt a mediáció
eszközével jelenleg nincs lehetőség a fogvatartottak, valamint a
tettes-áldozat közötti konfliktushelyzet feloldására.
A jelentés teljes szövege elérhető a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201202986.rtf internetes oldalon, a következő részben onnan beemelem a büntetés-végrehajtással kapcsolatos tényeket...
A megállapított
tényállás a büntetés-végrehajtás vonatkozásában
"A
büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a resztoratív igazságszolgáltatás
hazai modelljének alkalmazásával kapcsolatos kérdésemre arról tájékoztatott,
hogy a büntetés-végrehajtás szakaszában olyan bűncselekményekkel összefüggésben
jöhet szóba a módszer alkalmazása, amelyek esetében a társadalom nem tud
eltekinteni az elkövető elzárásától. A módszer hiányossága, hogy jogszabályi
háttérrel nem rendelkezik, így az áldozat és elkövető közötti találkozásra,
mediációra a büntetés-végrehajtás keretein belül nincs lehetőség. A
fogvatartottakkal, beleértve a fiatalkorúakat is, gyakorlatilag a resztoratív
módszerek alkalmazhatóak, amelyet a büntetés-végrehajtás igyekszik
lehetőségeihez mérten beépíteni a fogvatartottak mindennapi életébe.
Több bv. intézet
(Heves Megyei Bv. Intézet, Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Fiatalkorúak Bv.
Intézete /Tököl/) biztosított alkalmat az elkövetők részére jóvátételre. Ezek
közösségben végrehajtott, helyreállító munkákat jelentenek, s a fogvatartottak
a közösségnek nyújtottak valamilyen típusú helyreállítást. Ezt a formát ismeri
a legtöbb magyar bv. intézet és az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázatai
révén, ezen a területen értek el már eredményeket. (,‚Börtön a városért”
program, temetők,
közterületek karbantartása, játszóterek felújítása, árvízi
védekezés, kár helyreállításában részvétel, rászorulók részére élelmiszergyűjtés,
stb.)
A
Balassagyarmati Fegyház és Börtön, valamint a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási
Intézete részt vett a “Mediáció és Helyreállító Igazságszolgáltatás a
Büntetés-végrehajtásban” (MEREPS – Mediation and Restorative Justice in
Prison Settings)11 elnevezésű nemzetközi pályázat alapján
folytatott kutatásban. A két bv.intézet mellett a program magyarországi szakmai
partnerei voltak az Országos Kriminológiai Intézet, Igazságügyi Hivatal, a
Magyar Bíróképző Akadémia, a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország,
a Bűnmegelőzési és Börtönmissziós Alapítvány. A program nemzetközi partnerei a
European Forum for Restorative Justice, Independent Academic Research Studies
(Anglia), a Brémai Egyetem (Németország), a Brémai Mediációs Szolgálat
(Németország).A három éven
keresztül zajló kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a helyreállító szemlélet
és a konstruktív konfliktuskezelés eszköztárának alkalmazása a fogvatartottak
esetében is hatékony eszköz lehet. Az elítéltek és a személyi állomány
körében végzett empirikus kutatási eredmények azt mutatták, hogy a sértett és
elkövető találkozása börtönkörülmények között amellett, hogy különösen kényes
kérdés, azonban jelentős eredményeket hozhat mind az elkövető reintegrációja,
mind pedig a sértett megnyugvása szempontjából. Elsősorban a felnőtt elítéltek
körében javasolható azokban az esetekben, amikor a találkozás szándéka mögött
őszinte megbánás húzódik meg – ennek felismerése a szakemberek feladata.
A MEREPS
kísérleti börtönmediációs projektjének számos esete bizonyította, hogy a
mediáció, vagy egyéb resztoratív technikák (Pl. konferencia-módszer), amelyek
során egy pártatlan fél (általában egy külső szakember egy facilitátorrá
kiképzett börtönszemélyzeti taggal párban) segíti a feleket a megbeszélésben,
hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek feltárják szükségleteiket,
érdekeiket, felelősséget vállaljanak tetteikért, és közösen keressék a mindenki
számára megnyugtató megoldást.
Több bv.
intézetben tartanak családi döntéshozó csoport konferenciát, amely a
fogvatartottak társadalmi reintegrációját segítő program, ennek során az
elkövető által meghívott és a büntetés-végrehajtási intézet vezetése által
jóváhagyott családtagok, barátok, közösen fogalmazzák meg a szabadulás utáni
sikeres reintegráció szempontjából legfontosabb kérdéseket.
Alkalmazási
lehetőségei például a büntetés-végrehajtási intézet elhagyásával együtt járó
ideiglenes eltávozás vagy adott fogvatartott szabadulásának előkészítésekor. A
szabadlábra helyezéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárás részeként meg lehet
vizsgálni, hogyan viszonyul a fogvatartott az áldozathoz. A családi döntéshozó
csoporton született döntés a pártfogó felügyelők részéről nyomon követhető és
számon kérhető, amennyiben a bv. bíró magatartási szabályként ennek betartását
írja elő.
Összességében
megállapítható, hogy a fogvatartottak közötti konfliktushelyzet feloldására,
valamint a tettes-áldozat mediációra jelenleg jogszabályi háttér hiánya miatt
nincs lehetőség, ehhez szükséges a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 42.§ és 121. § -nak, valamint a
büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló
11/1996. (X. 15.) IM rendelet módosítása, melyre a későbbiek folyamán a
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága javaslatot készít.
Az Ajbt. 37. §
alapján felkérem a belügyminisztert, hogy – mivel a fogvatartottak
közötti konfliktushelyzet feloldására, valamint a tettes-áldozat mediációra a
büntetés-végrehajtáson belül jelenleg jogszabályi háttér hiánya miatt nincs
lehetőség – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága bevonásával
kezdeményezze a szükséges jogszabály módosítások kidolgozását."
Örömmel állapítom meg egyrészt azt, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtön ezúttal is pozitív módon érintett a megállapításokban, másrészt azt, hogy az alapjogi biztos által meghatározottak szerint kezdődhetnek a jogszabály módosítások, és ezzel megszülethet a mediációs technikák bv intézeteken belüli alkalmazásának törvényi háttere.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése