Karácsony előtt...

A fogvatartottak is várják az ünnepet, a faliújságok ünnepi hangulatba öltöztek, a zárkák mélyén még a szokásosnál is többen gondolnak haza, létező vagy egyszer volt szeretteikre. Ilyenkor a legtöbb fogvatartott lelkébe, szívébe nagyobb adag szeretet, figyelem költözik, mint máskor. De ez, azt hiszem, nem csak a börtönben van így, hanem a civil, szabadnak hitt életben is hasonlóan működnek az emberek. Háromszázhatvanvalahány napon keresztül csak arra várunk, hogy elérkezzen a várva várt Szenteste és a Karácsony, a szeretet ünnepe. És ezen a néhány napon annyira tudunk szeretni, figyelni, törődni, mint soha máskor. Ilyenkor nem számítanak a hétköznapi gondok, az egyébként más napokon minket foglalkoztató nehézségek, ilyenkor olyan könnyű szívvel hajlamosak vagyunk a rosszról megfeledkezni. Nem tudom... Nem lehetne fordítva?   

Engler Attila Igaz ajándék

Minden évben van egy este
amikor kint hagyjuk a hideget
mert emberibb az ember szíve.
Azon az estén az utcák üresek
hazatalál az összes szeretet
s minden gond, harag eltéved.
Azon az estén, amit elhallgatunk
elmondja, hogy jók is vagyunk
könny emlékein száraz szemünk
elárulja, hogy szeretni is tudunk.
A munkánkból bármit is veszünk
nem a fa alatt lesz, amit hozunk
mert a dobozba bármit is rejtünk
amit odaadunk: igaz önmagunk.