Rács FM – „Jogodban áll hallgatni!”

(Forrás: http://www.nlcafe.hu/ezvan/20140919/borton-radio-adj-hangot-egyesulet/)

(Fotók: Rozgonyi Zoltán)

Jó reggelt, Vááááác! – Indul a börtönrádió

Októberben elindul a börtönrádió a váci börtönben. A kezdeményezés itthon egyedülálló.

Miért pont Vácott? – teszem fel a kérdést a BVOP (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága) sajtófőnökének, Szalai Tímea őrnagynak. Többek között azért, mert itt már eddig is működött egy médiaszakkör – hangzik a válasz. „Ebben és a rádió-projektben is kizárólag olyan elítéltek vehetnek részt, akik dolgoznak, »szabálykövető magatartásúak«, és akikből a többi rab számára példakép lehet – magyarázza az őrnagy. – Azok, akik gyerekek ellen elkövetett vagy szemérem elleni bűncselekmény miatt kerültek ide, nem jelentkezhettek. Három hónapja folyik a lázas készülődés, hetente két foglalkozással. Mindebben a börtön dolgozói is rengeteget segítenek (valamikor a szabadidejük terhére), de magát a szakmai irányítást átengedtük a civileknek. A tartalmat tekintve egyetlen fontos kikötést tettünk: a műsorban nem hangozhat el áldozatokat sértő tartalom, és nem lehet senkit megkülönböztetni nemre, korra való tekintettel vagy vallási alapon. A rádiót mindenki hallgathatja majd. A műsorok időtartama eleinte napi két óra lesz, jellemzően a hajnali órákban, mivel utána a többség dolgozni megy.”

Szalai Tímea szerint általános tapasztalat, hogy a közös tevékenységeknek csupa pozitív hatásuk van. „Mindegy, hogy ez zenélést, képzőművészetet vagy drámaszakkört jelent, az önkifejezés csak a javát szolgálja minden elítéltnek. Ez a célja a börtönrádió-projektnek is: megtanítani a küzdést pozitív célokért, közben közösséget formálni. Mindez persze észrevétlenül növeli a felelősségtudatot is.”

Rovatok, műsorok, riportok

„Tartalmi kérdésekbe mi sem igen szólunk bele – veszi át a szót a kezdeményezést elindító Adj Hangot Egyesület munkatársa, Hajdú Judit klinikai szakpszichológus. – A szerkesztőségi játszmákat az elítélteknek maguknak kell átvészelniük, nekik kell eljutniuk odáig, hogy vitás kérdésekben konszenzus szülessen. Eleinte mindent tőlünk, pszichológusoktól, orvosoktól, nevelőktől akartak megtudni. Lassan aztán rájöttek, hogy ők is sok mindenhez értenek, vagy ha ők nem, akkor valamelyik társuk biztosan. Elsőként a Kapcsolattartás rovatról született döntés; mi más lenne egy börtönben a legfőbb probléma? Ez biztosan elindul októberben, váltásban az Emberek és Sorsokkal. Mindkét rovat műsoraiban sok lesz a beszélgetés és a zene. Természetesen a történeteket és a szereplőket is maguk az elítéltek adják. »Ha már én rab lettem, legalább a feleségem ne legyen az!« – fogalmazta meg az egyik rádiós fogvatartott. – Ehhez hasonló üzenetek is elhangzanak majd a műsorokban.”

Hajdú Judit szerint szintén magától értetődő volt, hogy lesz Életmód rovat, azon belül adott a téma: a tetoválás, mert ebben a szubkultúrában ez nagyon gyakori. „Meglepő érzékenységgel nyúlnak ehhez is, szóba kerül az ókori testfestés csakúgy, mint az egészségügyi vonatkozások, a divat és a mai szimbólumok egyes jelentései. Ugyanebben a rovatban esik majd szó az influenzáról, a higiéniáról is, mert egymásnak sokkal könnyebben elhisznek mindent, mint bárki másnak. Azért is jó, hogy mindent az elítéltek csinálnak, mert ők a kényes kérdéseket könnyebben felteszik egymásnak, akár provokatívan is.”

A gyúrósok, mint fő célcsoport

A cellákban a testi és a lelki egészség megőrzésének legelérhetőbb formája a „gyúrás”, amihez a rádióban zenei mixek hangzanak majd el. A fő koncepció két zeneszám között az információátadás: Mit jelent a túl kemény edzés? Mit lehet tenni hátfájás ellen? Sok-sok hasznos információ, köztük rengeteg olyan is, ami nem csak a „gyúrósokat” érinti. „Melyik körlet mehet ki először a boltba? Mi lesz az ebéd? Később nyit-e a bolt aznap? Ezeket megtudni komoly feszültségcsökkentést jelent” – magyarázza tovább Hajdú Judit.

Képes vagyok rá

Azzal kapcsolatban, hogy mi a jelentősége a projektnek, a pszichológus egyértelműen fogalmaz. „A börtönökben sok olyan ember van, aki még sosem lehetett büszke magára. Annak az érzése, hogy »tudok olyat mondani, ami a rádióba mehet«, és hogy »képes vagyok összerakni egy műsort, megtanulni a szerkesztést, a vágást«, önbizalmat ad, ami az újrakezdéshez elengedhetetlen.” Ha sikeres lesz a projekt (és miért is ne lenne az, elnézve a komoly előkészületeket), az alapítvány munkatársai azt szeretnék, ha a következő munkaállomás Eger lenne, mert „nagyon fontos a női hang”. Ezt követhetné a tököli fiatalkorúak börtöne. Így összesen három intézetben születnének műsorok, amiket aztán mindenhol hallgathatnának, immár megnövekedett műsoridővel.

„Minek nekik rádió?”

Ahogy a szakembereket hallgatom, muszáj szóba hoznom az előítéleteket. Mit válaszolnak azoknak, akik szerint a raboknak mindez felesleges felhajtás? „Lehet ehhez indulatosan hozzáállni, azt gondolni, hogy az elítéltek maguknak keresték a bajt, és nem érdemelnek meg ilyen lehetőségeket – mondja erre Hajdú Judit. – De ilyenkor jusson eszünkbe, hogy ezek az emberek egyszer kijönnek a börtönből, és nem mindegy, hogy akkor milyen mentális állapotban lesznek. Jelenleg sokszor rosszabb helyzetben vannak, mint amikor bementek, hiszen nincs lakásuk, pénzük, munkahelyük, legtöbbször a családjuk is elhagyja őket. Ha ezen a reménytelen helyzeten mindössze annyit tudtunk javítani a projekttel, hogy »valakinek« érzik magukat, mert hasznosak voltak a közösségük számára, máris egy nagyot léptünk a visszailleszkedés felé.”

Angliában húsz éve működnek börtönrádiók. 

Akkoriban egy börtönparancsnok segítséget kért: sok volt a börtönben az öngyilkosság, az első éjszakai adásokkal ezeknek a számát akarták csökkenteni. Ma már éjjel-nappal folyik sugárzás az ország 122 intézetében. A magyar projekt kezdeményezője is angol származású: Nick Thorpe, aki a BBC tudósítója, jelenleg Magyarországon él.

Fogvatartottak sport- és kulturális versengése

A mai nap folyamán a Váci Fegyház és Börtönben egy pályázati program keretében három bv. intézet csapata között regionális sport- és kulturális versenyre került sor. 

A házigazdákon kívül a Balassagyarmati Fegyház és Börtön, valamint a Márianosztrai Fegyház és Börtön fogvatartottai mérték össze sakk- és focitudásukat, valamint az érintett intézetek színjátszó csoportjai is előadtak egy-egy 10-15 perces darabot.

Az amatőr színjátszók közül az ABC-sorrendben való fellépésnek köszönhetően legelőször a balassagyarmati elítéltek léptek színre "Kísértés" című jelenetükkel, amit Madách Imre "Az ember tragédiája" című drámája inspirált. A márianosztrai fogvatartottak S. Szabó István négy jelenetét vitték színpadra, a humoros párbeszédek az utcán, egy ügyvédi irodában, pszichológusnál, illetve egy találmányi hivatalban játszódtak le. Végül, de nem utolsó sorban a váci elítéltek mutatták be, hogy miképpen látják a ma jellemző televíziós programokat, egy vidám gasztronómiai műsorra és a Szőke-család westernfilmbe ágyazott történetére építve fel előadásukat. 

Miközben a nézők, illetve a Madách Színház két színművészéből álló zsűri tagjai a színpadon zajló előadásokat tekintették meg, egy másik helyiségben a sakkozók mérték össze tudásukat, valamint a focisták is küzdöttek egymással a zöld gyepen.

A mindvégig jó hangulatban, sportszerű keretek között zajló versengésen végül a balassagyarmati fogvatartottak szerezték meg a kategóriák első helyét, amihez gratulálunk az érintetteknek!

         

"Isten és a parancsnok tesz rendet Vácott" - A VS.hu írása...

(Forrás: http://vs.hu/isten-es-parancsnok-tesz-rendet-vacott-0913)
(Fotók forrása: VS.hu / Hirling Bálint)

Börtönrádiós riportunkban azt ígértük, kicsit alaposabban bemutatjuk a Váci Fegyházat és Börtönt, ahonnan pár éve még csupa rossz hír jött. Az 1855 óta börtönként üzemelő Duna-parti épület egyik legsötétebb időszaka  a közelmúltból 2011 szilvesztere volt. Három éve január elsején ugyanis arról szóltak a hírek, hogy két fogvatartott agyonverte a harmadik zárkatársat – akit történetesen nevelt lánya molesztálásáért zártak börtönbe. Bár az elkövetők egy borotvával megpróbáltak öngyilkosok lenni, megmentették őket a felügyelők, így újra meg lehetett büntetni a tetteseket. (Mindketten tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak.)

  

A felelősségre vonás ugyanakkor nem állt meg a zárkán belül, mennie kellett a parancsnoknak is. Utódja Kopcsik Károly, a büntetés-végrehajtás (bv.) ezredese lett, aki akkoriban a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokhelyettese volt; tőle azt kérték, tegyen rendet a fogvatartottak között, és rázza fel az állományt. Vác sosem számított könnyű helynek, az átlagítélet 6-8 év, a többség lopás, rablás vagy életellenes bűncselekmények miatt ül. Ezt tetézi, hogy az 529 férőhelyen 850-nél is több rab húzza össze magát, bár a látogatásunk idején éppen 165 százalékos zsúfoltság várhatóan enyhülni fog, ha lezárul a bv. most zajló férőhely-bővítési programja. Nem könnyíti a helyzetet, hogy Vácott közel 40-en vannak a gyógyító-nevelő csoportban, amely átmenetnek tekinthető az évekkel ezelőtt bezárt OPNI és az Igazságügyi és Elmemegfigyelő Intézet között. Kopcsik parancsnok ezért egyik első intézkedéseként megduplázta a pszichológusok számát. Így egy fő helyett már két (plusz egy félállású) szakember próbál felülkerekedni a több mint 850 elítélt gondjain.

Biofű

Magát a börtönt sem könnyű ép elmével kibírni, de sok elítéltnek már a szabad világ is túl problémásnak bizonyult. Épp ezért egyre több drogfogyasztó/függő/terjesztő érkezik a rácsok mögé. És érkezik olykor kábítószer is. Míg pár éve a Rivotril nevű nyugtató emelt dózisú szedése pörgette fel a rabokat, addig ma a felügyelet a „biofűtől” tart.

Ez a drog ugyanis kimutathatatlan, ha rápermetezik a vágott dohányra, még a kábítószer-keresésre szakosodott kutya sem jelez. A hatása viszont rémisztő: ilyesmitől indultak be az elmúlt hetek meztelen közterületi őrjöngői, van, akinél a vége halál. Vácott egyelőre a biztonsági átvizsgáláson nem jutott még át ilyen anyag – vágott dohány nem is jöhet be, mert az kapható a börtönboltban –, de azért az sokat elárul, hogy a börtön hirdetőtábláin lépten-nyomon a biofű veszélyeiről szóló plakátok láthatók.

Alig esnek vissza

Vannak azonban a börtönben, akiket az ilyen plakátok hidegen hagynak. Ők nem rendíthetetlen drogfogyasztók, hanem az APAC-zárka lakói. Az APAC  (Szövetség az elítéltek védelmére és támogatására) egy brazil kezdeményezés, melynek lényege, hogy a résztvevők napjai a hitélet mentén szerveződnek. Naponta többször imádkoznak, ha tehetik, terjesztik az igét, és nemcsak a börtön rendjét tartják be, de igyekeznek a magasabb erkölcsi törvényeknek is megfelelni. Dél-Amerikában nagyon bejött, és úgy tűnik, a magyar modell is sikeres lehet.  A visszaesés ugyanis a normál körletek 50-60 százalékához képest elenyésző: a váci vallási körletről eddig szabadult 32 elítéltből mindössze ketten ismételnek évet. Tudnak olyan korábbi tolvajról is, aki szabadulás után egy euróezrekkel tömött pénztárcát talált, és leadta a rendőrségen. Az egyik volt APAC-os pedig vállalkozóként igyekszik munkát adni a kikerült sorstársaknak. Jelenleg 18-an élnek ezen a körleten.  Az egyik zárkába belépve szembetűnő a különbség a börtön többi hálóhelyéhez képest. A padlón szőnyeg, a falon kereszt, a szobában cserepes virágok. Pornóképek viszont nincsenek, csak Isten van.

„Ebben a zárkában csak makulátlan viselkedéssel lehet élni, mindenki dolgozik, az istenkáromlás és az üzletelés sem megengedett” – sorolja a szigorú követelményeket Kopcsik parancsnok, hozzátéve, hogy aki hibázik, azt a zárka lakói is kivetik maguk közül. Az önfegyelem ugyanakkor komoly előnyökkel jár. Az APAC-osok havonta egyszer három órát találkozhatnak a családdal. Nagy szó ez  ott, ahol a többségnek legfeljebb hatvan perc jut gyerekre, anyára, szerelemre.

Fazekasműhelybe érünk, ahol a vallási körlet egyik lakója dolgozik. Aznap kezdte a 21. évét a börtönben, nyolc hónap múlva szabadul. Öreg rab, jó magaviselettel – két évtized után kiérdemelte a bizalmat. Legutóbb arra is engedélyt kapott, hogy Budapestre utazzon egy orgonakoncertre. Ő volt ugyanis az orgonista. Mint mondja, a megtérése óta sokkal könnyebb az élete, bár „érik az embert atrocitások a hite miatt”.

Szúrópróbaszerűen vetkőztetnek

Vácott a többségnek persze nincs meg az a luxusa, hogy önállóan dolgozhat egy fazekasműhelyben. A munkaképes elítéltek közül nagyjából százan tevékenykednek a börtönben mint karbantartók, takarítók vagy szakácsok, és több mint kétszer ennyien az intézményhez tartozó Duna-Mix Kft.-nél. A börtön Duna-parti részén helyet kapott cég két fő profilja a nyomda és  a textil-előkészítés. A varrodában szabók és számítógépek segítségével készül a váll-lap és a jelvény az egyenruhákra, viselje azt terrorelhárító, tűzoltó vagy bévés. Az egyik teremben hagyományos varrógépeken dolgoznak kigyúrt elítéltek. Itt a felügyelet nemcsak őriz, hanem segíti is a munkafolyamatokat.

„A kínai, török és arab fogvatartottak szinte mind ide kerülnek, nekik jobb a kézügyességük” – halljuk a munkaerő-választási stratégiát, és az is kiderül, hogy a jó szakmunkásokra gyakorlatilag vadásznak a börtönök, és áthelyeztetik őket másik intézményekből.

A nyomdában sokkal többen dolgoznak, 200 fogvatartott két műszakban. Az egyik váltást végignézzük: 170-en állnak sorba, hogy a zárkájukra vonulhassanak. A létszámellenőrzés gyorsan megy, a ruházatátvizsgálás kicsit több időt venne igénybe, ezért csak szúrópróbaszerűen vetkőztetik le az elítélteket, hogy megnézzék, nem maradt-e valakinél egy csavarhúzó vagy kalapács.

Szakolczai Lóránt alezredes, a Duna-Mix ügyvezető igazgatója a termékpalettát mutatja: az órarendektől az exkluzív kivitelben készült bv-s évkönyvig mindent nyomtatnak, kötnek, fűznek. Csak tavaly 670 millió forint értékben készültek kiadványok, ha felpörgetik a nyomdagépeket, napi 5000 könyv is összejön. A magasnyomóban óránként 181 forintot keres egy elítélt; ez kiemelt bérezésnek számít, és a nyomdagépekkel mindenképpen jobb dolgozni, mint egy emelettel feljebb, ahol nagyüzemben zajlik a klasszikus borítékhajtogatás – ottjártunkkor épp röntgentasakok készültek.

Az egyik üzemegységben kábelt bontanak, van asztalosüzem és lakatosműhely is. A bv. férőhely-bővítési programjában megújuló börtönökbe már innen viszik a fém zárkaajtókat.

 „A munkák többségét géppel is el tudnánk végezni, de direkt félautomatákat veszünk csak, hogy minden fogvatartott dolgozhasson” – mondja az ügyvezető. A raboknak pedig fontos a munka, sokan ugyanis nagyon szegény vidékről kerültek be, minden fillér számít. Ráadásul bármennyi is a kereset, naponta 400 forintot levonnak rabtartás címén. Így a munkásoknak havi 28-30 ezer forint jön össze, a levonások után pedig 10-12 ezer forintért válogathatnak a börtönbolt korlátozott kínálatából.

Egyedül az öt évnél nagyobb ítélettel rendelkező, de nemsokára szabaduló rabok juthatnak némi pluszhoz. Az átmeneti csoportban ugyanis felkészítik őket a kinti világ ritmusára; ennek keretében ötfős csoportokban, egy nevelőnő kíséretében rendszeresen kijárhatnak a váci piacra kofákkal alkudozni, fagylaltot venni, és megnézni, hogy milyen lett a világ nélkülük az elmúlt évtizedben.

Börtönrádió - coming soon!!!!

(Forrás: http://index.hu/kultur/media/2014/09/09/oktobertol_indul_a_bortonradio/)

Októbertől indul a börtönrádió

 

"Jogában áll hallgatni. Minket" - így hangzik a Rács FM börtönrádió szlogenje, ami a Váci Fegyház és Börtönben indul októbertől - írja keddi cikkében a Népszava.

A kezdeményezés célja, hogy a rabok aktív közreműködésével olyan belső információs fórum jöjjön létre, amely segíti a fegyintézeti életet valamint a szabadulás utáni visszailleszkedést. A projekt siker esetén egy országos hálózat kiindulópontja is lehet. 

Nem minden börtönlakó vehet részt a rádiózásban. A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények elítéltjei vagy a médiában nagy visszhangot kapott bűnesetek szereplői nem kaphatnak helyet a stábtagok között.

A projekt két kezdeményezője, Hajdú Judit klinikai szakpszichológus és Braun Zsolt, a Rádió C és a BBC volt munkatársa szerint a rabokkal végzett közös munka problémamentesnek bizonyult. Ha a rabrádió tetszeni fog a váci börtön lakóinak, akkor az egri, a tököli és a balassagyarmati börtönben is elindítanák a műhelyfoglalkozásokat. 

A kezdeményezés mintájául az angol Prison Radio Association keretein belül működő Börtönrádió szolgál, ami napi 24 órában sugározza műsorát a szigetország számos büntetés-végrehajtási intézetében. Svédországban szintén sikeresen működnek börtönrádiók.