2013.
augusztus 05-én szakmai konferencia került megrendezésre a Balassagyarmati Fegyház
és Börtönben, az “Alkalmazkodóképesség fejlesztése a
Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, valamint a Heves Megyei Bv. Intézetben
elhelyezett fogvatartottak körében” című TÁMOP – 5.6.1.A-11/4-2011-0001 kódszámú
pályázati program keretében.
Elsőként
Székelyné Kováts Eszter, a Tranzit F&S Fókuszolási és Szupervíziós Felnőttképzési
Központ vezetője lépett a pulpitusra. A „Fogvatartottak
részére megtartott személyiség- és kompetenciafejlesztő programok
végrehajtásának tapasztalatai civil szemmel” című előadása mottójául egy olyan
Konfuciusz idézetet választott, mely a fogvatartottakra nézve is helytálló
megállapítás: „Aki birtokolja önmagát, jobbá
teheti az életét.”
Az
előadó megosztotta azokat a tapasztalatokat, melyeket ő és munkatársai az
elmúlt években a fogvatartottakkal való foglalkozás során szereztek, illetve
bemutatta az ún. Tranzit-szemléletet. Talán sokan nem tudják, de a központ már évek
óta jelen van a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, több pályázati program
megvalósításában közreműködve járultak hozzá az intézet reintegrációs tevékenységéhez,
a fogvatartottak szabadulásra történő felkésztéséhez.
Az
előadó szerint a fogvatartotti programok eredményességének fontos kritériumai
az egyénre szabottság, valamint az andragógiai és tanuláslélektani megalapozottság.
Hatásában lényeges, hogy a felkínált programok reálisak és támogató jellegűek
legyenek, megerősítsék a résztvevőket és egyfajta identitást képezzenek,
valamint kompetenssé, felelőssé tegyék a bevont elítélteket. Minőségében nézve
a programok hosszúak és meghosszabbíthatóak, és lényeges velejárójuk, hogy
kísérik és erősítik a változás folyamatát úgy a fogvatartotti lét, mint a
szabadulás utáni életszakasz folyamán. Kiemelt jelentősége van az
utánkövetésnek, a mentorálásnak, a fejlesztési hatások megismertetésének és a
változások megtámogatásának.
A
jelenlévők tájékoztatást kaptak arról, hogy a Tranzit munkatársai által tartott
124 órás szociális kompetenciafejlesztő program több modulból tevődik össze,
melyek a következők:
- konfliktus- és indulatkezelés,
- környezettudatosság és egészséges életmódra nevelés,
- önismeret, önmenedzselés, kommunikáció,
- munkaerő-piaci alapismeretek,
- álláskeresési technikák,
- közösségi lapismeretek,
- megküzdési kompetencia és önértéktudat.
Foglalkozásaik
során nagy hangsúlyt fektetnek a percepció és önpercepció gazdagodásának
elősegítésére, amint ezzel összefüggésben egy fogvatartott visszajelzéséből kiolvasható
volt, a résztvevők a tréningnek köszönhetően képessé váltak „mást is látni, mint eddig”.
A
foglalkozások célja, hogy a bekapcsolódott elítéltek esetében személyes és
társas szinten egyaránt fejlődés legyen megtapasztalható, reális önismeretre
tegyenek szert, fejlődjön felelősségérzetük, felismerjék indulataikat, képessé
váljanak konfliktusaikat megfelelően kezelni, illetve eredményes és hatékony
kommunikációra váljanak alkalmassá.
A
büntetés-végrehajtási intézetben folytatott foglalkozások során alapvetően azt
tapasztalták, hogy a fogvatartottak elsősorban a megfigyelés és a cselekvés
mezőjében mozognak, így esetükben az érzések és tapasztalatok kitágítása,
valamint a gondolkodás erősítése és fejlesztése fontos feladat.
A
fogvatartottakkal tanulási folyamatokon keresztül alkalmazott
személyiségkorrekciós munka az előadó szerint hatással van a reintegrációs
folyamatokra is. A COSA (Circles of Support and Accountability), avagy „A támogatás és felelősség körei” nevű hollandiai
reintegrációs szakértői csoport egy szakmai beszámolójában foglaltakat idézve
Székelyné Kováts Eszter elmondta, hogy „a
jól időzített reintegrációs erőfeszítések első következménye lehet egy pozitív
identitás fel/újraépítése, illetve felszabadulás a bűn alól.”
A
reintegrációs eredményességének döntő faktorai lehetnek a megfelelő lakhatás,
valamint a munkahely, munka megtalálása. A beilleszkedés eredményességét
erősítheti az új identitás, a sorstársi kapcsolatok fejlesztése, az
egocentrikus értékek gyengítése, és az antiszociális cselekvési mechanizmusok
csökkenése. Előbbieket is figyelembe véve a reintegrációs fordulópontot az jelentheti,
ha az egyén képessé válik arra, hogy meghozza azt a döntést, amely a bizonyos
helyzetektől (mint például visszaesést provokáló szituációk, helyek) való szándékos
távolmaradást eredményezi, továbbá uralni tudja az érzelmi, indulati és
cselekvési impulzusokat.
Folytatás
következik…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése