A tegnapi napon prof. dr. Vass Csaba János egyetemi
tanár volt a Balassagyarmati Fegyház és Börtön vendége. Látogatásának
krónikáját István Károlyné kolléganőmnek köszönhetjük:
Amint azt a fogvatartottakkal való találkozást
követően megtudtuk, a Professzor Urat saját bevallása szerint mindig is az
érdekelte, hogyan alakulnak ki különböző emberi közösségek, és azok hogyan
maradnak fönn. Ezt követően a hely szellemében egy kérdést tett fel a jelenlévőknek:
„a mai Magyarország tekintetében mi lehet
az oka, illetve minek a hiánya lehet az, ami a fogvatartottakat börtönbe
juttatta?” Mind mondta, természetesen a saját cselekedeteink miatt a felelősséget
mindig fel kell vállalni, de tudjuk jól, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az
események tolják maguk előtt az embert.
A Professzor Úr véleménye szerint a jelenlegi
magyar helyzet egyik jellemzője, hogy a magyarok és a cigányok marják egymást.
A cigányok szájából a „paraszt”, a
magyarok szájából a „cigány” szitokszóként
jön ki, sértésként vágják egymás fejéhez, és az ide érkező idegeneket sem igen
toleráljuk.
Pedig Magyarország - vagy ahogy egykor nevezték „Hungária” - volt az első olyan állam
Európában, amelynek alkotmánya volt, illetve törvénybe iktatta a kisebbségek és
az idegenek jogait, kötelességeit.
Hungária 600 éven keresztül befogadó és elfogadó
állam volt: ide jöhetett mindenki, itt mindenkit szeretettel fogadtak őseink,
mert errefelé az egyik alapvető szabály volt az úgynevezett vendégjog: a vendégnek
ételből – italból a legjobbat kellett adni, de kötelessége volt a vendégnek,
hogy ne fossza ki a vendéglátót. Vendégként
kezelték, ha vendégként viselkedett!
A régi Magyarországra érkezők háromféleképpen
élhettek itt:
- Az érkező Hungária tagja akart lenni, ezért szerződést kötött, jogokat és kötelességeket kapott azonnal, amíg betartotta a befogadó állam szabályait,
- Az érintett személy idejött, de nem akart Hungária tagja lenni, ezzel együtt ebben az esetben is szerződést kötött, hogy ideiglenesen itt tartózkodhat (ez lehetett akár 100 év is), és megtarthatott mindent: közösséget, vallást, szokásokat…. Ennek fejében adót fizetett.
- Az ide érkező nem kötött szerződést, csendben elfoglalta a helyet, aztán azt mondta, hogy már rég itt vagyok, tehát az enyém.
A Professzor Úr ezekből a történelmi tényekből
kiindulva hozott fel példákat a jelen magyar helyzetre.
Az egyik erdélyi származású fogvatartott
hozzászólásában megerősítette azt, amit a Professzor Úr is mondott, így az
általa mondott kijelentés mindenképpen ide kívánkozik: „Amíg Marosvásárhelyen éltem, addig ott büdös magyar voltam. Aztán áttelepültem
Budapestre, itt meg büdös román lettem.”
A rendezvényen megjelent fogvatartottak egyébként igen
érdeklődőek voltak, ritkán tapasztalt pezsgő beszélgetés, helyenként vita alakult
ki az előadó és a hallgatóság között.
A megoldás a Professzor Úr szavait idézve a „szeretetközösségek” létrehozása lenne.
Ezekről azonban már az idő leteltével nem tudhattak meg sokkal többet a
jelenlévők, de ígéretet hangzott el arra vonatkozóan, hogy egy újabb előadás/beszélgetés
erejéig Vass Professzor Úr visszatér hozzánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése