Interjú Tikász Sándor bv. dandártábornok Úrral, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokával

(Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/minden_masodik_szabadult_eliteltbol_lesz_visszaeso/2386671/)

Minden második szabadult elítéltből lesz visszaeső

  

 

Szeged - A magyar börtönökből szabadult elítéltek 40-50 százaléka lesz visszaeső, ami megfelel az európai átlagnak. „Az azonban nem igaz, hogy a fogvatartottak jelentős százaléka azért követ el újra bűncselekményt, hogy visszakerüljön, mert annyira kényelmes lenne a börtön" – mondta Tikász Sándor, a szegedi Csillag börtön parancsnoka.

A magyarországi börtönökből szabadult elítéltek 40-50 százaléka lesz visszaeső, azaz ennyien kerülnek vissza a rácsok mögé újabb bűncselekmény elkövetése miatt.

„A visszaesés függ az első elkövetett bűncselekmény típusától, az elkövető életkorától és a társadalom fogadókészségétől. Hogy kiből, mikor és miért lesz bűnöző, annak is sok összetevője van” – mondta Tikász Sándor, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka. Véleménye szerint minél fiatalabb egy fogvatartott, annál több információval, lehetőséggel tudják megismertetni a börtönben, személyisége jobban alakítható, hamarabb kiküszöböli a hibáit, így nem lesz visszaeső.

„Egy idősebb ember már nehezebben változtat az életén, hamarabb belenyugszik abba, hogy esetleg a börtön falain belül éli le hátralévő életét, családi kapcsolatai koránál fogva a külvilágban fokozatosan megszűnnek” – magyarázta a dandártábornok. A Szegedi Fegyház és Börtönből szabadult visszaesők aránya kicsivel 40 százalék felett van.

„A fogvatartottak zöme súlyos bűncselekmények elkövetése miatt hosszú idejű szabadságvesztését tölti itt: az évek alatt több pozitív hatás éri őket a börtön falain belül, talán ezért esnek vissza kevesebben. Ráadásul főként indulati cselekményeket követtek el, ezeket a helyzeteket könnyebb kikerülni a szabad életben. A lopás vagy betörés elkövetőinél több a visszaeső” – mondta Tikász Sándor.

A honi büntetés-végrehajtás arra van berendezkedve, hogy a fogvatartottaknak azokat a lehetőségeket biztosítsa, amik a kinti életben valószínűleg elmaradtak: ezek az oktatás, a szakképzés, az életvezetési tanácsok.

„Sokan azért kerülnek börtönbe, mert olyan körből jöttek, amelynek vagy nem volt értékrendje, vagy a bűnözés irányába mutatott, így nem volt tragédia, ha egy családtag bűncselekményt követ el. Másoknak nem volt lehetőségük elvégezni az iskolát, kibontakoztatni képességeiket, megtalálni magukban azt, amiben tehetségük van. Ezeket kell nekünk megtalálni az elítéltekben és támogatni őket. Erre a rácsokon belül meglehetősen sok idő van” – mondta a parancsnok.

Tikász Sándor elmesélte, hogy találkozott már olyan elítélttel, aki félt a szabadulástól, hiszen a börtönben szigorú napirend van, a fogvatartottak ellátása biztosított, szabadidejüket is lekötik. Odakint egy megváltozott világban mindent neki kell megoldania.

„Az azonban nem igaz, hogy a fogvatartottak jelentős százaléka azért követ el újra bűncselekményt, hogy visszakerüljön, mert annyira kényelmes lenne a börtön. Ilyen is akad egy-kettő, de az ember szabadságvágya mindennél nagyobb” – magyarázta.

Sikertörténetek
A parancsnok számos „sikertörténettel" is találkozott.

„Egy fogvatartott súlyos életellenes bűncselekményt követett el, hosszú ideig ült fegyházban, majd szabadulása után számítógépes üzemmérnök lett, pedig bekerülésekor még nyolc általánosa sem volt. Az egyik legemlékezetesebb történetem egy fiatalhoz fűződik. Még Debrecenben dolgoztam nevelőként, ahol zenei szakkört tartottunk. Ott énekelt egy fogvatartott, aki szerint jobban ment volna a dalolás zenei kísérettel. Erről a fiúról tudtuk, hogy szülei is zenészek, s bár még nem próbált zenélni, nyakába tettünk egy tangóharmonikát. Rákapott, sokat gyakorolt, majd néhány év múlva szabadult, és el is tűnt a szemem elől. Évekkel később Amszterdamban sétáltam a királyi palota előtt, ahol mindenféle mutatványos és zenész működik. „Nevelő úr!" – hallottam a kiabálást, megfordultam, és ez a fiú állt előttem. Elmondta, hogy a holland fővárosban egy magyar étteremben tangóharmonikázik saját zenekara élén, megházasodott, gyerekei lettek, és nagyon jól élnek” – mesélte Tikász Sándor.