Folytatás…
A konferencia második előadója Dr. Grezsa Ferenc
volt, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Drogmegelőzési
Iroda részéről. Előadásában a drog-prevencióról beszélt, az Új Nemzeti
Drogstratégia tükrében. Mint elmondta, az elítéltek népessége Európában mintegy
600000 főre tehető. Jellemzőik a társadalmi kirekesztettség, a peremhelyzetben
való lét. Az összeurópai fogvatartotti populációt tekintve megállapítható, hogy
magas közöttük az etnikai kisebbségek és a menekültek aránya. A fogvatartottak
körében gyakori és jellemzően magas a szerhasználók aránya. Elmondható, hogy a
második leggyakoribb börtönbe kerülési ok a drogfogyasztás. Magas azon
fogvatartottak aránya is, akik mind a börtönbe jutás előtt, mind azt követően
intravénásan is fogyasztanak valamilyen kábítószert, ami a fertőzőbetegségek
magas arányára is hatással van.
Egy magyarországi kutatás eredményeit ismertetve az
előadó elmondta, hogy a hazai fogvatartottak 44 %-a nyilatkozott úgy, hogy
legalább egyszer fogyasztott már kábítószert, míg 14 %-uk elmondása szerint a
börtönben is fogyasztott. A rendszeres fogyasztók aránya pedig 41,6 % -on
mozog. A kinti szerfogyasztással kapcsolatban megállapítható, hogy az hatással
van a benti, azaz a börtönön belüli viszonyokra.
A halálozással, illetve leginkább a szabadulás
utáni időszakban bekövetkező droghalállal kapcsolatban megtudtuk, hogy magas
azon halálesetek száma, melyek a szabadulás utáni egy héten belül bekövetkező
túladagolás miatt állnak be. Ezek megelőzése érdekében is fontos a börtönön belüli
szakmai tevékenység, a fogvatartottak felkészítése.
A droghasználó elítéltek kezelése Európában:
- egyenértékű szakmai követelmények és színvonal
- szoros együttműködés a bv. intézetek és a civil szakemberek között
- oktatás a kockázatokról
- kezelés
- helyettesítő kezelés
- kezelési program
- fiatal elítéltek részére ártalomcsökkentést és megelőzést szolgáló előadások
A „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma
kezelésére 2011-2020” c. program legfőbb irányait ismertetve az előadó az
alábbiakat érintette:
- tiszta tudat és józanság
- promóciós megközelítés
- felépülés központú szemléletmód (egészség helyreállítása, reintegráció)
- közösségi irányultság
A stratégia egyértelmű üzenete, hogy mindenki
felelős.
A büntetés-végrehajtás számára leginkább az
alábbiak fontossága kiemelt:
- együttműködés közösségi kezdeményezésekkel és felépültek önsegítő programjaival
- másképp nem kezelhetők fenntartó kezelése
- nem egészségügyi szakemberek bevonása
- terápiás programok, beavatkozások bevezetése
- segítő szakemberek azonnali bevonása a letartóztatás pillanatától
- jó gyakorlatok kiemelt támogatása
- minőségbiztosítási követelményrendszer
- egységes adatbázis kialakítása
- szakemberek képzése, továbbképzése, akkreditált programok biztosítása
- EU prevenciós/kezelési/ártalomcsökkentési standardok hozzáférhetővé tétele, ajánlása
- programakkreditációk
A harmadik előadó Dr. Sineger Eleonóra pszichiáter,
addiktológus főorvos volt, aki a szenvedélybetegségek kialakulásának
pszichopatológiájáról beszélt. A főorvos asszony bemutatta a harmonikus lelki
fejlődés kialakulásának a folyamatát, egészen a leépülésig, majd ismertette
azokat a módszereket, melyek alkalmasak lehetnek a pszichodinamikai egyensúly
fenntartására, az önazonosság megőrzésére és fejlesztésére. Előadásában helyet
kapott Ericson fejlődéselmélete, a kognitív fejlődés szakaszai Piaget elmélete
alapján, az erkölcsi fejlődés szakaszai Lawrence Kohlberg elmélete alapján, az
önazonosság kialakulása a Rogers-i személyiségmodell alapján, valamint a Jung-i
személyiségmodell kapcsán is hallhattunk néhány gondolatot.
„Hol jársz itt, ahol a madár se jár?” c. előadásában
Dr. Hámos Edit, a Fejér Megyei Bíróság büntetés-végrehajtási bírája egy
teljesen újszerű kezdeményezésről mesélt, nevezetesen arról, hogy hogyan is
tart ő meseterápiát Mélykúton. A program börtönön belüli alkalmazása természetesen
nem ismeretlen a büntetés-végrehajtási szakemberek számára, hiszen korábban a
Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben került megtartásra hasonló
foglalkozás sorozat, míg jelenleg a Balassagyarmati Fegyház és Börtön
programjainak palettáját színesíti. A bírónő által előadottak újszerűségét az
adja, hogy eddigi tapasztalataim szerint igen ritka dolog, hogy egy
büntetés-végrehajtási bíró ilyen formában lép be egy bv. intézet életébe. A
magam részéről erősen pozitívnak tartom mindezt. A 10-12 hetes tréning végére egyébként
a mélykúti részt vevők felmondhatják saját meséjüket, üzenhetnek szeretteik számára,
illetve a tervek szerint karácsonyra egy fotókkal tarkított könyv is készül. A
bírónő előadásában egyébként a konferencia témájához kapcsolódóan elmondta az
eltereléssel kapcsolatos negatív tapasztalatait, ismertette, hogy bizonyos
esetekben megfontolandónak tartaná a mediáció alkalmazását, illetve felvázolta,
hogy az elterelést adott esetben meg lehetne határozni külön magatartási
szabályként.
Folytatás következik…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése