A Breivik-ügy

(Forrás: http://index.hu/kulfold/2012/08/24/breivik-itelet/)

Andres Behring Breivik 

A bíróság péntek délelőtt beszámíthatónak ítélte Anders Behring Breiviket, aki 21 év börtönt kapott.

 

Breivik 77 embert ölt meg tavaly július 22-én: előbb pokolgépet robbantott Oslo kormányzati központjában, mely nyolc emberrel végzett, aztán agyonlőtt 69 fiatalt az utoyai ifjúsági táborban. Végül feladta magát a rendőröknek. A tízhetes tárgyalás során így nem is az volt a kérdés, ő követte-e el a második világháború utáni legsúlyosabb mészárlást Norvégiában. Elismerte a tettet, de azt mondta, nem tartja magát bűnösnek, mert meg akarta védeni Norvégiát a „kulturális marxizmustól”

Őrült vagy egészséges

 

A legfontosabb kérdés az volt, és maradt is egészen az ítéletig, hogy épelméjűként vagy elmebetegként ítélik-e el. Maga Breivik mindvégig azért harcolt, hogy egészségesnek nyilvánítsák, szerinte ugyanis eszméi, melyek alapján elkövette a mészárlást, racionális gondolatok, és nem fogadja el, hogy őrületnek nevezzék azokat.

A döntés az ítéletet is befolyásolta. Ha egészségesként ítélik el, a norvég törvények alapján a maximális kiszabható büntetés 21 év, melyet börtönben kell eltöltenie. Ez azonban meghosszabbítható, ha a hatóságok úgy ítélik, továbbra is veszélyes a társadalomra. Ha viszont elmebetegnek nyilvánították volna, akkor meghatározatlan idejű kezelésre ítélhették volna, amelyet ez esetben speciális intézményben kellene töltenie.

Breivik bármely esetben az Ila börtön területén maradt volna, ahol a tárgyalás előtt is fogva tartották. A cellája három, egyenként nyolc négyzetméteres helyiségből áll: egy hálószoba, egy edzőszoba felszereléssel és egy dolgozószoba számítógéppel, aminek nincs internetkapcsolata. Itt marad, mivel egészségesen ítélték el, elmebetegként viszont átkerült volna a speciális pszichiátriai cellába, amit kifejezetten az ő esete miatt létesítettek a börtön területén.

Kézfogás a mészárossal

 

Kezdettől fogva sokan kritizálták, hogy Breivik az eljárás során, és minden bizonnyal büntetése alatt is rendkívül humánus körülmények között lehet majd. Olyannyira, hogy a per egyik ülnökét, Thomas Indeboe-t fel kellett függeszteni, mert az eljárás közben Facebook-oldalán halálbüntetést követelt Breivikre, ami nem lehetséges a norvég jogban. Az ülnök az Associated Pressnek azt nyilatkozta, irreális az, hogy az adófizetők pénzén külön őrzőtermet hoztak létre egyetlen ember miatt, ahol akár 17 ember is dolgozhat csak az ő őrzésén és ellátásán (ha elmebetegként ítélik el), miközben ezt a pénzt lehetne éppen az idősek ellátására vagy utakra is fordítani. Véleményével nincs egyedül Norvégiában.

A másik oldal ugyanakkor azt mondja, hogy egy ilyen esetnek sem szabad megváltoztatnia a norvég társadalom szabályait, ahol még a börtönben lévők jogai és emberi körülményei is alapértéknek számítanak. Jens Stoltenberg miniszterelnök a mészárlás után arról beszélt, nem szabad zsigeri reakciót adni, és meg kell őrizni a nyílt demokrácia értékeit. Ezt sugározta a vád képviselőinek gesztusa is, akik kezet nyújtottak Breiviknek a tárgyalás elején.

Ő is ember

 

„Nekünk Norvégiában alapvető igényünk van arra, hogy emberi körülményeket teremtsünk mindenkinek a jóléti rendszerben, a börtönök pedig ennek részei” – Thomas Ugelvik, a University of Oslo kriminológusa az AP-nek. „Ő is ember. Vannak emberi jogai. Mi pedig emberi börtönt működtetünk” – mondta az Ila szóvivője.

A támadás után szinte példátlan egységben állt össze a norvég társadalom, százezres menet vonult együtt rózsákkal, és óriási tömegek énekelték együtt a Szivárvány gyermekei című dalt, amit Breivik saját bevallása szerint gyűlöl és marxista propagandának tart. 

Nem a világ legjobb országa

 

„Már nem vagyunk olyan naivak, hogy azt higgyük, Norvégia a legjobb ország a világon – mondta a tárgyaláson Mette Yvonne Lassen, az áldozatok egyik ügyvédje. – Meg kellett értenünk, hogy egy nemzetközi közösség tagjai vagyunk. Nem oldhatjuk a problémáinkat egyedül.”

A mészárlás óta nyíltabban folyik a vita arról, hogyan hasznosítsa Norvégia más országok tapasztalatait a bevándorlók kezeléséről. „Elkezdtünk beszélgetni arról, milyen társadalmat akarunk” – mondta a Reutersnek Geer Lippestad, Breivik ügyvédje. Norvégia lakossága 1,3 százalékkal növekszik évente, ami az egyik legmagasabb szám Európában, ennek 71 százalékát bevándorlók adják. „Az ország most már tisztában van a rasszizmus veszélyeivel, és remélhetőleg nyíltabbá válik a világ többi része felé.”

Nem is tudom... azért elgondolkodtatónak tartom, hogy egy 77! embert kegyetlenül kivégző személy 21 év elteltével  adott esetben akár szabadulhat is. Az 1979. február 23-án született férfi akkor 54 éves lesz, tehát azt lehet mondani, hogy jócskán ereje teljében szabadul. Az elhelyezési körülményei addig valóban emberhez méltóak, ahogy a fenti képeken látszik. Csak összehasonlításképpen jegyzem meg, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben szintén található néhány közel 8 négyzetméteres zárka, de azokban 2-4 fogvatartott nyer elhelyezést. És nem tartozik a zárkához se számítógépes szoba, se kondicionáló terem. És nem is kívánok tovább "hangosan" foglalkozni ezzel a témával...