Egy vers...
Egyszer megszülettünk, egyszer meghalunk,
Az idővel versenyt futni nem tudunk.
Örülünk, szenvedünk, harcolunk, rettegünk,
Mégis hálát adunk minden nap azért, hogy élhetünk!
Bizalom és kétely egy hitetlen hittel,
Egy ördögi szívvel, egy kicsiny reménnyel.
Járja az útját nevetve, sírva,
Az élet a kezdet, a végzet a sírja.
*****
A fenti verset két elítélt juttatta el hozzám, egy általam meghatározott, részben szabadon választott feladat kapcsán. A közelmúltban az érintettekkel szemben egy szóváltást követően fegyelmi eljárás indult. A kivizsgálás megállapításai alapján végül is az elfogadottnál hangosabb megnyilvánulásukkal a szabad levegőn tartózkodás rendjét megzavarták, és a társaik előtt sem feltétlenül pozitív példát mutattak, de pofon nem csattant, fizikai érintkezés közöttük nem történt.
Ráadásul a fegyelmi tárgyalás során külön-külön, majd szembesítve is egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy igazából ők úgymond "barátok", és nem akartak összeverekedni, csak egy félreértés miatt valóban a megszokottnál indulatosabban, ingerültebben szóltak egymáshoz. A körülményeket, és az általuk elmondottakat mérlegelve úgy gondoltam, hogy felelősségre vonásuktól eltekintek, abban az esetben, ha egy feladatot közösen, egymással együttműködve teljesítenek. Ez okból kifolyólag a fenyítés helyett meghatároztam nekik, hogy egy héten belül továbbítsanak felém egy olyan verset, amit egy általuk választott témában, közösen írnak meg, együtt vetnek papírra. A feladatot teljesítették, a fenti verset a mai napon kaptam meg. Lehet persze ismét fanyalogni, hogy nem túl hosszú, meg hogy miért nem lett jól megfenyítve a két fogvatartott, de úgy gondolom, hogy ezzel is elértem legalább annyit, mint mondjuk egy kiétkezés csökkentés fenyítéssel. Ki tudja... A gyakorlati büntetés-végrehajtáshoz manapság annyian értenek, köztük olyanok is, akik nem sok időt töltöttek el elítéltek között, nem igazán dolgoztak a börtön rácsok mögött. Ezért ha nem baj, én nem adok mindenki véleményére... És teszem, amit tanultam, amit gondolok, amiben hiszek, ameddig lehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése