Rendhagyó családi beszélő, mesével összekötve...

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása 

(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)

NCTA-2013-3699-G

A fenti pályázati projekt kapcsán tegnap délután 15.00 órai kezdettel, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön Szent Mihály Kápolnájában került megrendezésre a közelgő karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan az a rendhagyó családi beszélő, melynek keretén belül bemutatásra került a Feldmár Intézet munkatársai által felkészített fogvatartotti Mesekör legújabb produkciója, a "Mirkó". 

A családtagok (feleségek, gyermekek), egyéb rokonok, illetve barátok előtt bemutatott mesejáték természetesen nem hasonlított sem az eredeti hősmeséhez, sem ahhoz az előadáshoz, amit korábban talán már többen láthattak. A fogvatartottak ezúttal is maguk értelmezték át a mesét, maguk álmodták meg az új történetet, maguk írták a dalokat, mindeközben folyamatosan improvizáltak, tehát szó sem volt előre megírt forgató- vagy szövegkönyvről. A szereplők már-már kínosan ügyeltek arra, hogy a nézőtéren több kisgyermek foglal helyet, így erre tekintettel ezúttal nem volt trágárság, nem volt káromkodás. 

Az amatőr színészek tisztában voltak a karakterükkel, és személyes élményeik, eddig megélt és megtapasztalt történések alapján alakították a szerepüket. A hagyományoknak megfelelően természetesen ezúttal is helyet kaptak a történetben a szokásos népmesei elemek (a hármas szám, lásd három herceg és három boszorkány; a küldetés; a csoda; a jó elnyeri méltó jutalmát stb.), de ezúttal az eddigi előadásoktól eltérően még nagyobb helyet kaptak a mindennapokban átélt események, így több olyan, főképpen zárkán belüli börtönélmény is bemutatásra került, amelyről alaphelyzetben nem szívesen beszélnek az elítéltek. A saját életélmények köréből beemelésre került a történetbe egy bűncselekmény, hiszen a két idősebb herceg egy betörés elkövetése közben került tetten érésre, őrizetbe vételre, majd azt követően börtönbe. A fogvatartottak által korábban megélt közeg jellegzetes szereplői voltak a boszorkány köntösbe bújtatott prostituált, az alkoholista, illetve a varázserővel felruházott nagymama. Természetesen a hálás közönségnek szinte teljesen mindegy lett volna, hogy miről szól a mese, számukra ugyanis az volt a legfontosabb, hogy együtt lehettek a börtön büntetését töltő férjjel, apával, testvérrel, baráttal. Azzal az emberrel, aki korábban talán nem úgy, nem annyit foglalkozott vele, mint kellett volna, de az élet úgy hozta, hogy a családi kötelékek talán erősödhetnek a Mesekör foglalkozásainak köszönhetően.     

K

Az előadást követően a fogvatartottak lehetőséget kaptak arra, hogy a hozzátartozóikkal kötetlenül beszélgessenek, megöleljék egymást, megfogják egymás kezét, gyermekeiket az ölükbe ültessék. És a Feldmár Intézet a karácsonyra tekintettel egy meglepetéssel is készült: a vezetőség ugyanis úgy döntött, hogy a korábban elnyert Erste-díj összegéből létrehozza a Mirkó Alapot, melynek legfontosabb célja és feladata, hogy a fogvatartottak gyermekeit anyagilag is támogassák. A kitűzött cél legkörültekintőbb, a szükségleteknek legjobban megfelelő elérése érdekében a Feldmár Intézet a Tévelygők Alapítvány bevonásával, az erre a célra felkért kuratóriuma segítségével végzi a Mirkó Alap kezelésével kapcsolatos teendőket. Az alap azokért a gyermekekért jött létre, akik semmiről sem tehetnek, mégis nyilvánvalóan a legkiszolgáltatottabb, legártatlanabb, legelesettebb áldozatai a kialakult helyzetnek. A börtönben fogva tartott apa, miután kiesik a családi keretből, sem emberileg, sem anyagilag nem tud hozzájárulni gyermekei neveléséhez. A helyzetet ráadásul nehezíti a szégyen, amelyet az egész családnak viselni kell, amely sok esetben már eleve determinálja a gyermek helyzetét a kortársai között. A Mirkó Alap tehát az ilyen szempontból segítségre szoruló gyermekek támogatására jött létre. És ennek köszönhetően a tegnapi napon a fogva tartott édesapák ajándékkal lephették meg gyermekeiket. Akik hálásak voltak a pillanatért, az ajándékért, a játékért, de leginkább talán azért, hogy édesapjuk foglalkozott velük, beszélt hozzájuk, mesélt nekik. Amire korábban talán nem sok példa volt...

Újabb családi döntéshozó csoportkonferencia előkészítő foglalkozás a rácsok mögött...

 

 

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása 

(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)

NCTA-2013-3699-G

Ahogy arról korábban már több alkalommal beszámoltam, a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, illetve a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott projekt megvalósításában partnerségben dolgozva a múlt hónapban megkezdte a projekt családi döntéshozó csoportkonferencia (röviden csdcs) részelemének lebonyolítását. A csdcs foglalkozások lebonyolítása érdekében ezen a héten is megtartásra került egy egyéni foglalkozás, melyen részt vett a KÖSZ Magyarország Alapítvány vezetője, Negrea Vídia, illetve a Balassagyarmati Fegyház és Börtön pszichológusa.

Családi döntéshozó csoportkonferencia foglalkozások a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása 

(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)

NCTA-2013-3699-G

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, illetve a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa, a fenti projekt megvalósításában partnerségben dolgozva a múlt hónapban megkezdte a projekt családi döntéshozó csoportkonferencia részelemének lebonyolítását. A csdcs foglalkozások lebonyolítása érdekében november első felében csoportos, érzékenyítő célzatú foglalkozás került megtartásra, amin részt vett a KÖSZ Magyarország Alapítvány vezetője, Negrea Vídia, illetve a Balassagyarmati Fegyház és Börtön pszichológusa. A tájékoztató foglalkozást követően megtörtént a programba bevonandó fogvatartottak kiválasztása, közülük már két fő esetében kezdődtek meg az intézetben az egyéni foglalkozások, melyek a jövő héten új elítélt számára is megkezdődnek.

Az egyéni foglalkozások a Balassagyarmati Fegyház és Börtön egy olyan helyiségében kerülnek lebonyolításra, amely nyugodt, a megfelelő szakmai színvonalú tevékenység megtartására alkalmas környezetet biztosít úgy a szakemberek, mind a bevont fogvatartottak számára. 

        

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása --- egy pályázat bemutatása

 

Fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének támogatása

(Olyan újszerű módszerekkel, mint a mesekör és a családi döntéshozó csoport. Jó gyakorlatok bemutatása.)

NCTA-2013-3699-G

 

 

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület a Norvég Civil Támogatási Alap által kiírt pályázati felhíváson elnyert 9 077,26 EUR (2 639 575 HUF) összeg felhasználásával a Közösségi Szolgáltatások Alapítványával partnerségben 2013. augusztus 01-jén kezdte meg a fenti projekt megvalósítását, a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, együttműködve a Feldmár Intézettel. Az első részbeszámoló elkészítése jelenleg aktuális, ezért tekintsük át, hogy mi adta a projekt ötletét, illetve annak során milyen projektelemek kerülnek megvalósításra.   

 

A program alapját az adta, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben elhelyezett fogvatartottak esetében a majdani szabadulás utáni társadalmi visszailleszkedés előkészítése, illetve annak eredményessége szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen családi közegbe szabadul az érintett fogvatartott. A bűnismétlés megelőzése szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szabaduló fogvatartottat mennyire támogató, menyire befogadó családi háttér várja. A zömében elszigeteltségben élő, többnyire hátrányos helyzetűnek számító civil környezetből származó fogvatartottak jelentik a projekt elsődleges célcsoportját. Közülük elsősorban olyan személyek, akiknek felesége vagy élettársa, valamint legalább egy gyermeke van, azonban a börtönbe kerülés előtti időszakban számukra nem a család volt a legfontosabb. Megítélésünk szerint, amíg egy fogvatartott a szabadságvesztés büntetését tölti, addig a büntetés-végrehajtási szervezet egy erős kontrollt gyakorol felette, aminek köszönhetően az érintett személy képes lehet az együttműködő, normakövető magatartás tanúsítására. A szabadulás utáni időszak, a re-integráció sikeressége szempontjából fontos, hogy a szabaduló elítéltet olyan család várja, amely képes lehet arra, hogy a korábban a büntetés-végrehajtási intézet által gyakorolt kontrollt mintegy átvéve visszatartsa a volt fogvatartottat egy újabb bűncselekmény elkövetésétől. Ennek elérése érdekében kiemelten fontos az elítéltek és közvetlen hozzátartozóik között a családi kapcsolatok, az érzelmi kötelékek erősítése. A szabadságvesztés végrehajtásának az elítéltek gyermekeire gyakorolt hatásáról nincsenek kutatások, programok. A börtönbe került szülő gyereke sokféle szempontból veszélyeztetett. Attól hogy a szülőt szabadságelvonással büntetik, a gyereknek szüksége és joga van a kapcsolattartásra, méghozzá gyermekbarát módon, hogy ne okozzon további sérüléseket számára.

A bv. intézetben, az ott kialakított és hatékonyan működő, erősen kontrollált környezetben végrehajtott, a fogvatartottak személyiségére, a hozzátartozóikkal való együttműködésére, kommunikációjára pozitív hatást kifejtő programok nemcsak rövidtávú hatásaik, hanem jövőre irányultságuk miatt is rendkívül fontosak. A fogvatartottakkal való foglalkozás kapcsán mindenképpen aktuálisnak kell tekinteni azokat a zárt intézeti keretek között felkínált és biztosított programokat, amelyek összhangban állnak a különféle hatályos jogszabályi rendelkezésekben megfogalmazott re-integrációs követelményekkel. Magyarországon eddig nagyon kevés olyan program valósult meg büntetés-végrehajtási intézetekben, amely a minőségi kapcsolattartást segíti elő a szülő és a gyerekeik között. A börtönben lévő szülők gyermekeinek helyzete eddig nem kapott figyelmet.

A projekt által el kívánjuk érni, hogy fejlődjön a résztvevő fogvatartottak személyisége, felismerjék a korlátaikat, a hibáikat és a hiányosságaikat, meg tanulják kezelni azokat, mindezt oly módon, hogy a családtagjaikkal való kapcsolatrendszerük, a velük való kommunikációjuk is fejlődik, erősödik, továbbá javul a problémamegoldó képességük. A börtönártalmak káros hatásainak csökkentését szolgáló tevékenység javítja a beilleszkedési esélyeket, az eddiginél sokkal hatékonyabban járulva hozzá a célcsoport tagjainak társadalmi visszailleszkedését előkészítő szakmai tevékenységhez. A Mesekör, illetve a helyreállító igazságszolgáltatás eszközrendszerébe tartozó családi döntéshozó csoportkonferencia módszer börtön keretei között történő alkalmazása az eddigi tapasztalataink alapján egyértelműen hatékony, előremutató eszközei lehetnek a modernkori büntetés-végrehajtásnak. A projekt közvetlen rövidtávú célja a mesekör alkalmazásával a minőségi kapcsolattartás a szülő és gyermek között, hiszen az elítéltek által összeállított mesét családi beszélő keretében előadják gyerekeik részére. A projekt eredményeként a büntetés-végrehajtás tagjai új módszereket ismerhetnek meg, tágul a szakmai tapasztalatuk. Az elítéltek és gyermekeik, családtagjaik kapcsolattartásában, kommunikációjában várunk változást. A helyreállító igazságszolgáltatási körmodell (csdcs) alkalmazásával a családtagok megismerhetik az elítélt börtönbeli életét és elképzeléseit a jövőről, ez a fajta kommunikáció sokat segít a megértésben, elfogadásban, megegyezésben.

Hosszú távon a projekt egyértelműen hozzájárulhat a bűnismétlés csökkentéséhez, a bevont fogvatartottak esetében fejlődhet a törvénytisztelő életmódra való hajlandóság, javulhatnak a beilleszkedési esélyek. Erősödik a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti érzelmi kötelék, az apa-gyermek kapcsolat, illetve fejlődik a családokon belüli kommunikáció, hatékonyabbá válik a családok működési mechanizmusa, megküzdési képessége. Azzal, hogy a projekt kapcsán szerzett tapasztalatainkat, mint jó gyakorlatot megismertetjük a szakma képviselőivel, illetve a tevékenységünkben közreműködő társ szervekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyértelműen hozzájárulhat a szakmai feladatainkban közreműködők közötti együttműködés javításában, a szemléletformálásban, de ennek köszönhetően tovább erősítheti a fogvatartottakkal való foglalkozások hatékonyságát. A kapcsolattartás minőségének javítása abból a szempontból is kívánatos, hogy a fogvatartott szabadulását követő visszailleszkedését segítse.

Az észak-magyarországi régió hazánk egyik legszegényebb része, az emberek számára fokozott veszélyt jelent a gazdasági-kulturális leszakadásból, és a börtönélet elszigeteltségéből, az egyénre káros börtönártalmakból adódó hátrány. Az elítéltekre jellemző az alacsony iskolai végzettség, a halmozottan hátrányos helyzetű élethelyzet, a kulturális-szociális hiányosságok. Az elítéltek többnyire nincsenek tisztában saját erősségeikkel, kompetenciáikkal, vagy azokat jellemzően csak a törvényeket sértve tudják kinyilvánítani. Többek csak a börtönben ébrednek rá, hogy képesek lehetnek ebből az életformából kilépni, tehetségüket a társadalmi normák szerint megélni, jóra használni, és a benti zárt közegben ébrednek rá a család fontosságára. A célcsoport a gyerekkel rendelkező elítéltek közül önként jelentkezők köréből kerül ki. Egy kutatás szerint a börtönben lévő romák több mint felének van gyereke, közöttük nagyobb arányban fordulnak elő a nagycsaládosak. A projekt során 60-70 fő részvételével számolunk.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben férfi elítéltek vannak elhelyezve, akik férfiúi és apai minőségükben mintát, példát szolgáltatnak a fiatal generációknak. Ha egy elítélt személyiségében, magatartásában, gondolkodásában sikerül elindítani egy pozitív változást, akkor a hatása akár egy vízbe dobott kő, gyűrűzni fog, hatással lesz az elítéltre, a zárkatársaira, és a szabadulása után a családtagjaira, a társadalom őt körülvevő szereplőire egyaránt. A projekt hatásai nem kizárólag a bevont elítéltek és családtagjaik esetében hoznak változásokat, de hatással lesznek az elítélt társakra, a rokoni/baráti kapcsolatokra, és a lakókörnyezetre is. A projektbe bevont elítéltek családtagjai adják az elsődleges közvetve érintett célcsoportot, 150-180 fő érintettségét becsüljük.

A projektben megvalósításra szánt programok előkészítését, a végrehajtás koordinálását, a megvalósítókkal való kapcsolattartást a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület munkatársai végzik.

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön a projekt végrehajtása érdekében szerződést kötött egymással, ennek alapján a fogvatartottak tájékoztatása a programról, illetve a kiválasztás az Egyesület munkatársai és a büntetés-végrehajtás szakemberei részéről közösen került végrehajtásra.

A projekt során megvalósítandó szakmai tevékenységek közül az egyik a Mesekör, melynek végrehajtását a Feldmár Intézet munkatársai, Büky Dorottya és Kóródi Mária, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön oktatásszervezője, István Károlyné közösen végzik, mint együttműködő partnerek. A Mesekör a mese segítségével terápiás foglalkozásként olyan folyamatokat indít el az emberben, aminek segítségével képes felmérni nemcsak a hiányosságait, de meglévő képességeit is, hogy ezeket felhasználva építse újra a személyiségét. Mindez nem direkt módon, hanem a meséken, álmokon, játékokon keresztül történik. A projekt ezen elemébe bevont fogvatartottak egy része egyéni fejlesztésben részesül, illetve a csoportos foglalkozások során valós művészi, alkotó tevékenység valósul meg, hiszen a fogvatartottak, miközben a gyakorlatok során megismerhetik eddig kevésbé ismert másik önmagukat, létrehoznak egy közös mesét. Egy olyan mesét, aminek a színrevitele, a rendezése, a díszlet elkészítése, a szereposztás, a zenei aláfestés megírása mind-mind a fogvatartottak feladata. A kész művet aztán egy családi beszélő keretében mutatják be meghívott szeretteiknek, akiket a bevont fogvatartottak egyben megajándékoznak az általuk megalkotott mese dvd-felvételével. A Feldmár Intézet által megvalósított meseprogram egyedülálló, nincs tudomásunk hasonló programról Európában.

A családi döntéshozó csoportkonferencia foglalkozások előkészítését, lebonyolítását a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország vezetője, Negrea Vídia és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön egyik pszichológusa hajtja végre, mint együttműködő partnerek. A családi döntéshozó csoportkonferencia szempontjából fontos az a tény, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtön vezetői kiemelten kezelik mindazon folyamatok támogatását, amelyek segítik az elítélteket abban, hogy visszanyerjék kontrolljukat a sorsuk irányítása felett. Lényeges szempont, hogy ezekkel a pozitív folyamatokkal az elítéltek hosszú távon is elkerülhetik a jogsértő magatartást, és a magatartásukban, gondolkodás- és szemléletmódjukban bekövetkezett változások az általuk elkövetett bűncselekmény miatt hátrányt szenvedett család, vagy sértett közösség számára is megfelelőek és értékesek legyenek.

A Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország hazai viszonylatban kiemelkedő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a fogvatartottakat célzó komplex, segítő beavatkozások megvalósítása terén. A családi döntéshozó csoportkonferencia módszer a helyreállító igazságszolgáltatás eszközrendszerének egy olyan eleme, amely alkalmas arra, hogy megerősítse az elítéltek esetében zárt intézeti keretek között tapasztalt pozitív viselkedésváltozással együtt járó folyamatokat, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy még az egyén szabadulása előtt felszínre kerüljenek mindazok a körülmények és kriminogén tényezők, amelyek kritikusak lehetnek a re-integrációjának az eredményessége szempontjából. Az elítélt és a mellette kitartó család számára segítséget jelenthet, ha a módszer segítségével, szakemberek facilitálása mellett közösen tervezhetik jövőjüket, és szabadulásukat megelőzően lehetőségük nyílik átbeszélni, mérlegelni vagy akár megtapasztalni az újbóli közös együttlétet, ezzel is növelve esélyüket az újrakezdésre és visszailleszkedésre.

A családi döntéshozó csoportkonferencia módszer a büntetés-végrehajtási keretek között korábban alkalmazott intervencióknál több időt és szervezést igényel, és több személy bevonásával jár együtt, ugyanakkor a szükségletek és erőforrások feltárása mellett a társadalom felé irányuló jóvátételt és a kapcsolatok szélesebb körben történő helyreállítását is magában foglalhatja.

A resztoratív technikák és a szabadulás utáni beilleszkedést elősegítő hagyományos tevékenységek ötvözése összhangba hozhatja a börtönben végzett pártfogói tevékenységeket, az utógondozást a családsegítéssel, áldozatsegítéssel vagy a közösségi szociális munkával, ezáltal egyértelműen előremutató hatásról beszélhetünk a projektelem kapcsán.

A projekt végén a jó gyakorlatokat bemutató szakmai konferencia megszervezését a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület hajtja végre. A szakmai konferencia egyértelműen hozzájárul a büntetés-végrehajtási szakemberek és a szakmai tevékenységükben közreműködő egyéb intézmények, szervezetek szemléletformálásához, ismeretanyagának fejlesztéséhez.

A büntetés-végrehajtási intézet munkatársainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a börtönévek múlásával a fogvatartottak társas, családi kapcsolatai beszűkülnek, elhalványulnak, az elítéltek többsége valamilyen szinten magára marad, így a majdani beilleszkedése támogatása szempontjából kevés segítségre számíthat a hozzátartozóitól. A projektben megvalósítani kívánt módszerek segítségével a fogvatartottak családi kapcsolatainak erősítését, helyreállítását kívánjuk elérni, ami mindenképpen pozitív hatással lehet az érintettek beilleszkedési, újrakezdési esélyeire nézve. Tekintettel arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben felülreprezentáltak a magukat roma származásúnak valló fogvatartottak, a program alkalmas arra, hogy a bevonásukkal erősítse a roma integrációt, javítsa az egyének életvezetési készségeit, érdekérvényesítő képességeit, illetve fejlessze, erősítse a velük foglalkozó szakemberek közötti együttműködést. A mesekör előadásai családi beszélő keretében kerülnek megtartásra, amely minőségi kapcsolattartás változást jelent, a hagyományos büntetés-végrehajtási beszélőhöz képest. A kapcsolattartás mellett annak minősége is nagyon fontos. A börtönlátogatások körülményei, a biztonsági előírások megnehezítik a találkozások bensőségének biztosítását. A családi döntéshozó csoport közelebb hozza a családtagokat. Ez a fajta kommunikáció sokat segít a megértésben, elfogadásban, megegyezésben. A gyerekek számára kiváló mintát ad, segíti a kapcsolattartást, a szorongás oldását.

 

 

Egy nyertes pályázat a drog-prevenció jegyében

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a 2012. július 27-én megjelent KAB-ME-12 kódszámú Kábítószer prevenciós programok támogatására címen kiírt pályázati kategóriában benyújtott, KAB-ME-12-8026 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett „A családi kapcsolatok helyreállítását szolgáló kábítószer-prevenciós modellprogram a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben” című pályázati projektet a Támogató 900000 Ft, vissza nem térítendő támogatásban részesítette.

 

A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület által megvalósításra kerülő program teljesen újszerű része a helyreállító igazságszolgáltatás, a resztoratív szemlélet egyik eleme, a családi döntéshozó csoportkonferencia modell, mint drog-prevenciós célokat is szolgáló módszer zárt intézeti keretek közötti, fogvatartottak körében történő kísérleti jellegű alkalmazása. Ennek indokoltságát az adja, hogy a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben elhelyezett fogvatartottak körében több olyan fiatal felnőtt korosztályba tartozó személy tartozik, akik vonatkozásában az utóbbi időben információ merült fel a börtönbe kerülés előtti időszakban való rendszeres kábítószer-fogyasztásra, ezzel összefüggésben pedig a családdal való konfliktushelyzetek kialakulására, mivel a szülők, partnerek nem nézték jó szemmel a kábítószer fogyasztást, ami végül a börtönbe juttatta az érintetteket. A csdcs-módszer ilyen szituációkban való alkalmazása nemcsak a kapcsolatok helyreállítását, de a prevenciót is jól szolgálja.   

A pályázat célja a szociális és a személyes, valamint környezeti hatások változtatására irányuló komplex program kialakítása, fejlesztése és működtetése a fogvatartottak számára, ösztönözve őket az egészséges és a többségi társadalom érték- és normarendszerén alapuló életvitel megteremtésére; drog-prevenciós szolgáltatások biztosítása a büntetés-végrehajtás keretében és szabadulás után, illetve a családi kapcsolatok erősítése, az erőforrások fejlesztése.

A pályázati célok részletezve: kapcsolatfelvétel a célcsoporttal, a célcsoport elérése; drog-prevenció a börtönben; személyes erőforrások, lehetőségek feltérképezése, coping kapacitás növelése; túlélési stratégiák kidolgozása, reális én- és jövőkép kialakításának segítése; civil/segítő kapcsolat kialakítása és erősítése; életvezetési ismeretek, készségek kialakítása, fejlesztése; információ áramoltatás a külvilágból, civil/segítő kapcsolat kialakítása és erősítése, erőforrások feltérképezése; visszaesés megelőzés (kriminális és drogkarrier tekintetében); ismeretterjesztés; szociális kompetenciafejlesztés; segítő munka és segítő kapcsolat a zárt intézet keretei között.

A komplex program összetevői:

Drog-prevencióhoz kötődő életvezetési tréning fogvatartottak részére,   

Kortárs/sorstárs-segítő csoport,

Családi csoportkonferencia modell alkalmazása.

Bár az eredetileg tervezett költségvetéshez képest a megítélt támogatás alacsonyabb, a programot mindenképpen megvalósítjuk. Igaz, ennek érdekében módosítási kérelmet nyújtottunk be, mivel néhány kisebb változtatást kell eszközölnünk ahhoz, hogy az eredetileg tervezett valamennyi elem - ha esetenként csökkentett óraszámmal is... - megvalósuljon.  

Nyitórendezvény...

A mai napon került megrendezésre a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a TÁMOP 5.6.1.A-11/4-2011-0001 „Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül” című pályázati projekt nyitórendezvénye.

A rendezvény keretén belül bemutatkoztak egymásnak a személyi állomány projekt megvalósításában közreműködő tagjai, illetve azon civil szakemberek, trénerek, akik a különféle projektelemek (Zakeus-program, kompetenciafejlesztő tréningek, csoportos foglalkozások) lebonyolításában aktualitás szerint közreműködnek majd.

A jelenlegi tervek szerint hétvégén már elkezdődnek a kiscsoportos foglalkozások, melyek az elkészült egyéni fejlesztési tervek alapján két csoportba osztott résztvevők fejlesztését fogják megcélozni, majd a jövő héten kezdetét veszi a 15 fogvatartott bevonásával induló Zakeus-program.

Visszatekintés egy drog-prevenciós pályázatra

„Kábítószer-prevenciós modellprogram a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben”

KAB-ME-11-C-3218 azonosítószámú pályázati program

A fenti pályázati program befejeződött, a mai napon rögzítettem az internetes felületen a szakmai beszámolót, ezért néhány gondolat erejéig visszatekintek a programra. Mint korábban, a pályázat bemutatásakor már írtam, a támogatási összegből három nagy projektelem került megvalósításra, melyek a következők voltak: Fórum Színház, életvezetési tréning, kortárs segítő csoport.

A Fórum Színház foglalkozásai kapcsán István Károlyné drámapedagógus a következők szerint emlékezett vissza a programra:

“A projekt ezen eleme során mindösszesen három témakör feldolgozására került sor, amik a következő (bűn)cselekmények köré épültek:

• Kábítószerrel való visszaélés,
• Iskolán belüli, tanár ellen irányuló erőszak,
• Családon belüli erőszak.

Három hónapon keresztül, havonta ötször, alkalmanként kb. 90 perces foglalkozás keretén belül a történet kiválasztásra került, majd a színrevitellel kapcsolatos ötletekből kialakult a megjelenítendő színpadi verzió. Ezt követte a fórum színházi délután a közösen megbeszélt forgatókönyv szerint.

Általánosságban - a három témakör esetében ugyanazon „menetrend” szerint - a foglalkozások a következők szerint épültek fel:

• 1 foglakozás: a témakör feldolgozása, a forgatókönyv megírása és a színrevitel előkészítése
• 2 foglalkozás: színrevitel
• 3 foglalkozás: színrevitel
• 4 foglalkozás: színrevitel
• 5 foglalkozás: előadás

A közös munka legelején a jelentkező fogvatartottakkal megbeszéltük, hogy mi is a Fórum Színház, mire jó – mire nem jó. Azokkal a fogvatartottakkal, akiknek továbbra is tetszett és maga számára elképzelhetőnek tartotta ezt az önismereti munkát, rögtön el is kezdtük a felkészülést.

A fórum színházi forma alapvető sajátossága, hogy meghatározott témára/problémakörre épül fel, olyanra, amely a nézők soraiban helyet foglalók sajátossága (is). Ez a három általunk kiválasztott témakör – kábítószerrel való visszaélés; iskolán belüli, tanár ellen irányuló erőszak; családon belüli erőszak – lehet sajátossága a nézőknek, illetve érintettségük is lehet mindebben, de mindenképp a prevenciót szolgálja.

Mivel a mi esetünkben a játszók maguk a fogvatartottak, a nézők pedig a Kiss Árpád Általános Iskola 8. osztályos tanulói közül kerültek ki, fontosnak tartottuk, hogy a kamaszkorról, mint az emberi fejlődés lélektani sajátosságairól is ismereteket szerezzenek a fogvatartottak. Hangsúlyos ez amiatt is, hogy elősegítsük a pontos, érthető, hiteles megjelenítést.

A színrevitel és az előadás fontos eleme a rögtönzés, de ez csak akkor történhet meg átélt/átérzett, belülről jövő módon, ha a jelentekben megjelenő karaktereket alaposan kidolgozzuk. A karaktert átélő/megjelenítő fogvatartott így biztonsággal tud mozogni az adott szerepben, így nem jön zavarba az előadás során, amikor a nézők által instruálva kell tovább formálni a szereplő cselekedeteit.

Ezért hát nem szavakat találtunk ki a szereplőknek, hanem a jelenetekben megjelenő karaktereket dolgoztuk ki részletesen. Ennek során kerültek elő az addig akár rejtőzködő előítéletek, hiedelmek, sablonok.

Így került felszínre a fogvatartottak elképzelése pl. egy átlagos magyar család képéről, amely 4 tagból áll: középkorú apa, középkorú anya egy tizenéves lánygyermek és egy szintén tizenéves fiúgyermek, aki az elsőszülött a családban. A szülők alkalmazottak, a gyerekek tanulnak. Anyagiak terén rendelkeznek egy kertes családi házzal (a kertben megtermelik a család számára alapvető zöldségeket), és egy piros Suzuki típusú személyautóval. Nyaranta egy hetet a Balatonon töltenek. A szülők már lemondtak az álmaikról, a gyerekeknek még vannak: a lány „élő Barbie – baba” akar minél inkább lenni, a fiú pedig egy kismotorra vágyik.

Ezek és az ehhez hasonló kimondásra került képek tudatosulása sokszor megrendítő erővel kerültek elő.

A színrevitel során foglalkozásról foglalkozásra domborodtak ki az adott karakter éppen a történés szerint szükséges vonásai, de mindig az alapokra építve finomodtak a jellemvonások. A fogvatartottak – ha a próbák során hiteles játékot láttak társuk által megjelenítve, akkor dicsérték egymást. Ez a dicséret általában vagy a beszédes döbbent csend volt, vagy az „ezt most elhittem” szavak. Minden esetre többen nyújtottak olyan játékot, amiben maguk mondták ki, hogy „ez az én életem”. A kimondás, az eljátszás, a más is átélt már ilyeneket, tehát nem vagyok egyedül érzésének munkába állítása eredményeként nyomon követhető volt az egyre könnyebb megjelenítés. Többen – saját bevallásuk szerint - így tudtak pontot tenni magukban addig nyitott, lezáratlan kérdőjeles mondatokra.

Nagy húzó erő volt a fogvatartottak részéről az a hatalmas erő, hogy kompetensek lehettek valamiben, ami nem kisebb dolog, mint a gyerekek megsegítése! Ők, akiket a társadalom ideiglenesen kivetett/elszigetelt magától, képesek lehetnek arra, hogy a jövő nemzedékének mutassák meg, hogyan kerülhetik el a buktatókat! Ennek a tudatosodása óriási volt számukra, túlzás nélkül állíthatom, hogy volt, amelyikük ezen el is érzékenyült (egy hosszú ítéletes fogvatartott, akinek egyébként önértékelési problémái voltak).

A felkészüléssel, a színrevitellel töltött órák alatt a fogvatartottak segítettek egymásnak, megtanulták kimondani érzelmeiket, érzéseiket. Mindezt a kialakított védett, bizalmas közeg tette lehetővé, de természetesen nem valósulhatott volna meg a fogvatartottak nyitottsága nélkül sem.

Egyszer sem tapasztaltam, hogy bármelyikük is visszaélt volna azzal a tudással, ismerettel, amit a másikról, annak érzéseiről, életében történt kríziseiről tapasztalt meg a játéka során. Sőt helyenként az együttérzést láttam megjelenni.

Ilyen előzményekkel nagy izgatottsággal vártuk az előadásokat.

A fórum színházi délutánok során először köszöntöttem a jelenlévő nézőket, majd a fogvatartottak bemutatták a jelenetet. A hatásszünetet követően ismertettem a fórum színházi forma alapvetéseit, majd a játékszabályokat. Ezek közül a legfontosabb, hogy a megjelenített szituáció körülményeit (hol, mikor, kik, milyen viszonyban és milyen körülmények között jelentek meg eddig) nem lehet megváltoztatni!  Ezt követően megkértem a közönséget, hogy a felvetett problémára játszók és nézők együttesen keressük a megoldást.

A foglalkozásokon nézőként részt vevő, majd véleményükről, gondolataikról megkérdezett gyerekek eleinte megilletődöttek voltak, mind a helyszíntől, mind a fogvatartottaktól, aztán egyre inkább felengedtek, és képessé váltak arra, hogy bátran kimondják érzéseiket, véleményüket.  

Mindent figyelembe véve egyfajta kettős folyamat volt a fórum színházi foglalkozások menete, amelyben a tanulva tanítás elve érvényesült.” 

 

Az életvezetési tréning kapcsán Szatmári Zoltán addiktológiai konzultáns, szupervízor hajtotta végre a háruló feladatokat, aki a következő rövid beszámolóban foglalta össze a csoportot: 

 

“A drogprevenciós program két fő törekvése a legális drogok és a kábítószerek főbb hatásainak megismertetése és a szabadulás előtt állók drogprevenciós szempontból való felkészítése a szabadulás utáni életre volt. A foglalkozások interaktív módon zajlottak, audiovizuális segédeszközök és flipchart tábla segítségével.

A foglalkozás-sorozat elején tisztáztuk a droggal kapcsolatos alapfogalmakat, így a drog, a kábítószer, a függőség, a szenvedély fogalmát. Ezt követően részletesen foglalkoztunk a mértéktelenül fogyasztott alkohol egészséget károsító és a veszélyeztető körülmények közötti ivás bűnelkövetési kockázatot jelentő hatásaival. Kitértünk a kontrollálatlanul fogyasztott alkohol családi életet és párkapcsolatokat veszélyeztető hatásaira, különös tekintettel a családon belüli és az élettársi kapcsolatban megjelenő erőszakra.

A dohányzás témakörében beszéltünk az egészséget károsító hatásokról és a leszokási nehézségekről (elvonási tünetek, dohányzási rituálé hiánya, társas hatások).

A kábítószerek témakörében a hatások ismertetése mellett nagy hangsúllyal foglalkoztunk a személyes motivációk kérdésével.

A programba beiktattunk egy olyan alkalmat is, amikor egy korábbi drogprevenciós pályázatra készített kisfilmeket tekintettünk meg és beszélgettünk közösen a látottakról.

A résztvevők a program nagy részében aktívak voltak, megosztották véleményüket, de nem igazán voltak nyitottak az eltérő véleményekre. Nehezítő tényező volt, hogy a korábbi személyes általuk pozitívan megélt drogfogyasztási tapasztalatokat „objektívnek” tekintették, azaz az ezen tapasztalatoktól különböző tudományos megállapításokat (kutatási eredményeket) ritkán fogadták el.

Jól érzékelhető volt, hogy a csoporton való megszólalást erősen befolyásolja a háttér csoportdinamika, a résztvevők többsége ismerte egymást és a börtönbeli „leosztott” hierarchikus viszonyok áthatották a csoportot.

Csoportvezetőként egyedül voltam jelen és ezúttal ez esetenként kevésnek bizonyult. Hasonló esetben talán még nagyobb hatékonysággal tudna működni egy kisebb létszámú 6-8 fős csoport, vagy egy ilyen létszámú csoport, de páros vezetéssel.

Nagy segítség volt viszont, hogy a technikai előkészítés mindvégig kifogástalan volt a benti kollégák részéről.” 

 A kortárs segítő csoport című projektelem a Váltó-sáv Alapítvány munkatársainak közreműködésével valósult meg, mely civil szervezettel immáron hosszú évek óta együttműködünk, elsősorban különféle kábítószer-prevenciós programok megvalósításában. Az általuk jelen projekt kapcsán megtartott képzésbe bevont fogvatartottak a trénerek visszajelzései alapján egyre inkább elfogadóan és aktívan álltak hozzá a képzéshez, kezdeti ellenérzéseiket, félelmeiket levetkőzték, és a képzés végén már inkább az iránt érdeklődtek, hogy lesz –e lehetőségük arra, hogy valamikor újra találkozzanak az Alapítvány munkatársaival. Ez pedig mindenképpen pozitív dolog...