Aktuális téma - az uzsora...

Uzsora…

 A mai napon egy aktuális, manapság sokakat foglalkoztató és szinte mindennapos média-visszhangot élvező jelenségről írok néhány gondolatot. Ha jól belegondolok, a bejegyzés címét szinte nap, mint nap hallani a híradásokban, olvashatunk róla az újságokban, vagy akár az interneten. De lássuk csak, ha egy kicsit elgondolkodunk, akkor mi jut eszünkbe először az „uzsora” szóról?

Hm… a legtöbb embernek talán képek villannak be, hasonlóak, mint a most következők…

 

Ha a fotóknál egy kicsit konkrétabb akarok lenni, akkor a Wikipédia bejegyzését figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés.

A Polgári Törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:

"202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.
(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni."

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 330/A § (1) bekezdése szerint „aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek a teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. 

„Kamatos pénz a Csereháton”

A témával összefüggésben a Kriminológiai Közleményekben lehetett olvasni Béres Tibor és Lukács György tanulmányát, amely az előbbi címen jelent meg.

A 2005-2008 közötti időszak került sor egy kutatásra a Cserehát településein, ahol abban az időszakban a romák részére egyébként építőipari képzéseket próbáltak indítani, aminek valahol célja volt a roma lakosok házainak felújítása is.

A célcsoport részéről egyfajta ellenállás mutatkozott, egyebek mellett a kiszolgáltatott pénzügyi helyzet, az alacsony szintű háztartási bevételek és az uzsorakölcsönök elterjedése miatt.

A szerzők szerint az uzsora megjelenése két dolgot jelez:

• Szociális védőháló hiányosságai,
• Közösségi értékek és elvek helyett elterjedt az anómia, azaz a társadalmi normák érvényüket vesztik…

A tanulmány megállapításai szerint egyre kevésbé volt megfigyelhető a rokonsági kötelékekre, szomszédságra támaszkodás, az egymásrautaltságból adódó összetartás, ezzel együtt krízishelyzetek alakultak ki, és megjelentek az ezeket kihasználó alá-fölérendeltségi viszonyok.

Az uzsorások a közösség, a szegénység helyi vámszedői, jellemzően maguk is a közösség tagjai voltak, ami a jelenkori híreket figyelve is élő megállapítás.

Az uzsora, a pénz mindenek feletti uralma a családi, baráti kötelékeket is felülírta…  

A kutatás során megtörtént a térség falvaiban élő roma háztartások jövedelmi viszonyainak, fogyasztási szokásainak, munkaerő-piaci helyzetének és lakáskörülményeinek felmérése 2005-ben, majd 2008-ban ismételt adatfelmérés valósult meg. A végén fókuszcsoportos vizsgálatra is sor került, az uzsora jelenség feltérképezése érdekében.

A kérdőíves felmérés személy-személy közötti találkozáson alapult, míg a fókuszcsoportos felmérés csoportos, irányított beszélgetést jelentett. 

A kérdőíven magasabbak voltak a bevallott jövedelmek, és alacsonyabbak a kiadások, míg a fókuszcsoportban ez fordított volt: vélhetően a csoportban jellemzően hajlamosak voltak az alanyok nem bevallani jövedelmeik egy részét, míg kiadásaikat, nehéz helyzetüket felerősíthették.

A minta homogén volt kistelepülésen élő, többgyermekes roma háztartásokba tartozó személyek, stabil, kiszámítható és legális munkajövedelem nélkül… 

Tapasztalatok:

• Átlagosan 3, de esetenként 5-6 gyerek, ami egyre ritkább…
• Több generáció együttélése jellemző volt (fiatalok szülőkkel együtt, illetve 50 év körüli háztartásfők vesznek magukhoz idősebb, gondozásra szoruló rokonokat)
• Családok többsége saját tulajdonú házban élt, jellemzően 10-15 évvel ezelőtt, szociálpolitikai támogatással épült házban, vagy 100-120 éves parasztházban
• Átlagos ház: 60-70 négyzetméter, fürdő és wc nélkül, szigetelés nincs, dobkályhás fűtés, gazdasági épület, kert nincs, tehát háztáji termelés (kert, állattartás) nem lehetséges
• Férfiak OKJ-képesítéssel, nők általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, korai családalapítás miatt jellemző volt az iskolaelhagyás… 
• 90% esetében nem volt rendszeres, hivatalos munkajövedelem
• Foglalkoztatási programokban, helyi közhasznú programokban, szürkegazdaságban (erdő, építőipar) való megjelenés
• Napszám: helyben 3,5-6 ezer HUF, utazás esetén 8-12 ezer HUF
• Jellemző bevételi forrás: rendszeres és eseti szociális segélyek, anyasági ellátással kapcsolatos járandóság, családi pótlék…
• Válaszadók többsége a társadalom legszegényebb 20 %-ba tartozott…
• Egy főre jutó havi bevétel átlagosan 23,800 HUF volt…
• A kiadások az átlag magyar háztartásokkal megegyezőeknek voltak tekinthetők, azok nagy része az élelmiszerre ment, mely a térségben drágább volt…
• Magasabb az élvezeti cikkekre és ruházatra fordított költség, de alacsonyabb az utazásra fordított összeg – földrajzi kötöttség (jellemzően csak ügyintézés miatt utaztak a kisebb településekről a közel fekvő városokba)…
• A havi kiadások és bevételek különbsége 30-100 ezer HUF volt - mely adat azonban torzított lehet, mert ha igaz lenne, akkor uzsora nélkül is hatalmas lenne az adósságállomány…

Magyarázat:

• Feketemunkából befolyó jövedelem,
• Kiadási adatok pontatlansága.
• A hiányokat  azonban fedezni kell, a következő forrásokból:
• Hitelintézeti kölcsön,
• Ún. providentes kölcsön,
• Uzsorakölcsön…

A kínálati oldalt tekintve a tanulmány idézett egy érintett személyt, aki az alábbiakat mondta: „Mennek az autóval a falu főutcáján, és kiszólnak, hogy kell –e pénz. Mindig tudják, valahogy érzik, hogy kinek kell, ki van megszorulva. És persze, hogy azt mondja az ember, hogy kell…”

A pénzügyi krízis miatt számos áldozat volt és zárójelben jegyzem meg, hogy van jelenleg is, a piac így gyakorlatilag korlátlan, annak csak a visszafizetési képesség szab korlátot…

Jellemzőnek mondható az 1-2 hónapos, rövid futamidő, szerződés nélkül, 50-100 %-os kamattal, a behajtásra pedig segélyosztáskor kerül sor.

Az uzsorások

Jellemzően helyi lakosok, romák, más erőszakos bűncselekmények miatt voltak már büntetve, de az üzlet ilyenkor is megy tovább (kockás füzet)…, agresszivitás, fenyegetés, erőszakos akciók máshonnan hozott verőemberekkel , általában 50,000 HUF feletti tartozás esetén…

Ha nem fizetnek, akkor elveszik az adósok házát --- olykor talán nem is a kamat beszedése a cél, hanem az ingatlan szerzés, vagy ingóságok elvétele…

Az uzsorások 10.000 HUF körüli összeget mindig kinn hagynak, mert ez az alapja a további beszedésnek… 

A rácsok mögött...

És nézzük a jelenséget a büntetés-végrehajtási keretek között, azaz a börtönökben. Itt konkrétan nem uzsorának hívják a fentivel nagy mértékben hasonlatos cselekményt, hanem "egy a kettőzés" a neve. Viszont hasonló a jelenség indíttatása és megvalósulása, azzal, hogy a börtönön belül pénz helyett élvezeti cikkekre korlátozódik, mint például cigaretta, kávé, mely cikkek közismerten börtönvalutának számítanak.

Jellemzően a kevés bevétellel rendelkező fogvatartottak esnek bele (nem dolgozó, rendszertelen kapcsolattartással bíró személyek), akik ebből kifolyólag nem tudják előteremteni a számukra szükséges élvezeti cikkeket, vagy azok fedezetét. Ez okból "kölcsönkérnek" azoktól a jótékony elítélt társaiktól, akik szinte felebaráti szeretetből kínálják fel számukra ennek a lehetőségét. A dolog azonban nem ennyire tiszta, hiszen jellemzően nem Teréz anya személyiségét viselő elítéltek vannak a börtönben, épp ezért nem pusztán a jótékonykodás hajtja őket, hanem sokkal inkább a haszonszerzés. Egy doboz cigaretta fejében a következő héten vagy a következő kiétkezéskor már két dobozzal kell visszaadni. Tehát már alapból megvan a haszon, a haszonszerzés lehetősége, ami nem fizetés esetén hónapról hónapra emelkedik, beduplázódik… Nem fizetés esetén pedig jönnek a sokak által ismert fogvatartotti hierarchia egy markáns csoportját képező verőlegények, akik egyszer csak megjelennek, és igyekeznek behajtani a kintlévőséget, ha kell, akkor erőszakkal is. A hitelezők pedig jellemzően a háttérben maradnak, információ ugyan többnyire van rájuk nézve, tanú viszont többnyire nincs… 

És ugorjunk csak vissza egy pillanatra a Btk. megfogalmazására: „aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek a teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ha egy fogvatartott az egymás közötti, tiltott üzletelés következtében nagyobb összegű tartozást halmoz fel, akkor adott esetben szükségessé válhat, hogy a törlesztésbe bevonja a családját is, tőlük kérjen be csomagot, abban a meghitelezett, beduplázott, betriplázott élvezeti cikkekkel, ez által hátrányos helyzetbe, adott esetben nélkülözésbe hozva a családját is. És itt merül fel a kérdés: vajon az "egy a kettőzés" csak egy szimpla fogvatartottak között megvalósuló fegyelmi cselekmény, vagy túlmutat ezen, és bűncselekmény is megvalósulhat?

A kérdés adott, a válaszokat várom...